Népújság, 1984. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-14 / 11. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1984. január 14., szombat BELGRAD Jugoszlávia megkülönböztetett figyelmet fordít az európai "“helyzet alakulására, s így kiemelkedő politikai jelentőséget tulajdonít a küszöbönálló stockholmi értekezletnek. A tanácskozás sikere nemcsak a földrész államai közötti' együttműködésnek adhatna lendületet a Helsinki Záróokmány ajánlásainak szellemében, hanem hozzájárulna az általános nemzetközi helyzet javításához is. * MAN4GVA Az Amerikai Államok Szervezete Állandó Tanácsának összehívását kérte csütörtökön Honduras az előző napi ‘incidens nyomán, amelyben életét vesztette egy - nicaraguai területre behatoló amerikai helikopter pilótája. Az' Egyesült Államok pedig — melynek hibájából az incidens történt- — diplomácia? úton „tiltakozott és magyarázatot követelt” Maiiaguától. . TOKIÓ , A jajain kormány pénteken ismét szükségesnek tartotta megerősíteni, hogy a jövőben is tiszteletben kívánja tartani a szigetországi, úgynevezett antinukleá- ris alapelveket, vagyis Japán nem gyárt, területén nem tárol, s nem hoz" be az országba atomfegyvert. * ALGÍR A szavazatok több mint 95 százalékával csütörtökön újabb öt évre megerősítették tisztségében Bendzsedid Sadli algériai államfőt, az elnökválasztás egyetlen jelöltjét. A szavazáson az arra jogosultak mintegy 96 százaléka vett részt. Hafez Asszad Szíriái elnök Damaszkuszban fogadta Sir Geoffrey Howe brit külügyminisztert (Telefotó — AP — MTI — KS) Shultz nem akar változást . Libanon Összeomlott a tűzszünet Péntek reggel összeomlott az előző este kötött tűzszünet. és valamennyi frontszakaszon kiújultak a harcok egyfelől a libanoni kor- mányhádsereg és a falan- gista milíciák, másfelől a drúz-szocialista és a síita fegyveres erők között. A hivatalos jelentések csupán arról számolnak be, hogy a túlnyomórészt kereszténylakta Kelet-Bejrútban csütörtökön és pénteken három halottja, harminc sebesültje volt a heves ágyúzásnak, de elhallgatták, hogy a drúz ellenőrzés alatt álló területeken 29 falut lőtt a kormánypárti tüzérség. A harcok fellángolása egybeesik Donald Rumsfeld amerikai elnöki megbízott damaszkuszi látogatásával. A libanoni Köztársasági Elnöki Hivatalból származó értesülések szerint Rumsfeld azt a hivatalos libanoni álláspontot támogatja’ a szíriai fővárosban, hog? a libanoni tűzszün^ állandósítását célzó biztonsági terv végrehajtását el kell különíteni a politikai rendezés útjában álló izraeli—libanoni megállapodás sorsától. Hafez Asszad szíriai elnök csütörtökön ismételten elvetette a kapitulációs megállapodást és követelte a Libanonba behatolt izraeli megszálló csapatok feltétel nélküli, a szíriai csapatok távozásától független kivonását. Ismeretlen fegyveresek pénteken megsebesítették a bejrúti francia kulturális központ igazgatójának feleségét. George Shultz amerikai külügyminiszter csütörtöki sajtóértekezletén elvetette azt a lehetőséget, hogy az Egyesült Államok kivonja közép-hatótávolságú rakétáit Nyugat-Európából. Jurij Andropovnak, az SZKP KB főtitkárának, a Legfelsőbb Tanács elnöksége elnökének arra az állás- foglalására válaszolva, amely szerint ha a NATO-orszá- gok készséget tanúsítanak az új amerikai rakéták -telepítésének megkezdését megelőző helyzethez való visszatérésre, a Szovjetunió ugyancsak kész erre, Shultz kijelentette: „r^pcs szükség változtatásra” az amerikai álláspontban, mivel az előző helyzethez való visszatérés — úgymond — egyet jelentene „a szovjet rakétamonopólium visszaállításával”. —( Külpolitikai kommentárunk )— A pilóta halála NICARAGUA SZUVERÉN ORSZÁG, amelynek jogában áll határait és légterét megvédeni mindenfajta agresszióval szemben. Managuából rendszeresen érkeznek hírek arról, hogy Honduras és Costa Rica irányából havonta, hetente és naponta hányszor sértik meg az ország szuverenitását ellenforradalmi bandák, idegen zsoldban álló repülők és a partoktól nem messze horgonyzó amerikai hadihajókról kiinduló, rohamcsónakokon támadó banditák. Most Washington mégis úgy tesz, mintha Nicaragua lenne a felelős egy amerikai katonai helikopter incidenséért. Történt nedig, hogy a hondurasi határ közelében a sandinista kdrmánykatonák tüzet nyitottak egy határ- sértő helikopterre. Ezután a gép mintegy kétszáz méterre a határtól, már Honduras területén kényszerleszállást hajtott végre. A pilóta életét vesztette. Közismert, hogy az Egyesült Államok rendkívül erőteljes katonai .támogatásban részesíti Hondurast, nem is szólva arról á segélyről, amelyet rendszeresen folyósít az ottani támaszpontokon tartózkodó nicaraguai ellenforradalmároknak. Amerikai lápok is többször leleplezték a Pentagon és a CIA által pénzelt hadüzenet nélküli háborút, amelyet a sandinista kormányzat ellen folytatnak. Kora ősz óta tart, s ä tavasszal is folytatódik az amerikaiak Big Pine (Nagy Fenyő) fedőnevű hadgyakorlata Nicaragua határai mentén, szárazon, vizen és a levegőben. A szóbanforgó helikopter is ennek a gyakorlatnak a keretében közelítette meg a nicaraguai határt, s követett el nyilvánvaló légtérsértést. Csakhogy: az amerikaiak állítólag szigorúan utasították pilótáikat, hogy legföljebb nyolc kilométerre közelíthetik meg a határt. A nicara- guaiak által lelőtt helikopter pilótája nem tartotta meg ezt a parancsot, Sőt, még a határon is átrepült. Az utóbbi öt napban egyébként 17 alkalommal repültek be Nica- ragna fölé jelentették Managuá.ban. S egy esetben a légvédelem megtorolta az agressziót. WASHINGTONBAN MOST BARBÁRSÁGOT EMLEGETNEK, s igyekeznek az esetből újabb tőkét kovácsolni, felhasználni a nicaraguai rendszer elleni propaganda- kampányban. Megfeledkezve arról a korántsem elhanyagolható körülményről, hogy a sandinista katonák saját hazájuk légterének védelmében jártak el. A PILÓTA HALÁLA BÉKEIDŐBEN mindenképpen szomorú, tragikus esemény. Ennél viszont még elszomorítóbb, hogy egyesek az incidensből hamis következtetéseket próbálnak levonni.! Figyelmen kívül hagyva a tényeket: a határsértést, a provokációt, a tagadlfatatlan agressziót. Vagyis azt, hogy nem Nicaragua fenyegeti az Egyesült Államok határait... Gyapay Dénes A stockholmi fórum J anuár , 17-én nyílik meg a. stockholmi konferencia. Varga István nagykövet, a magyar küldöttség kijelölt vezetője ebből az alkalomból interjút adott a Központi Sajtó- szolgálat részére. Először a konferencia céljairól és feladatairól kérdeztük. — A bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekkel és a leszereléssel foglalkozó stockholmi konferencián a Helsinki Záróokmányt aláíró 33 európai ország, valamint az Amerikai Egyesült Államok és Kanada képviselői vesznek részt. A konferencia összehívására vonatkozó döntés a tavaly szeptemberben befejeződött madridi találkozón s annak egyik legfontosabb eredményeként született meg. A Madridi Záró- dokumentumban meghatározott feladatok, más szóval mandátum szerint az európai biztonsági és együttműködési folyamatban résztvevő államok célul tűzték ki, hogy a konferencia dolgozzon ki, fogadjon el és léptessen is életbe olyan intézkedéseket, amelyek új, hatékony és konkrét módon mozdítják elő az előrehaladást a bizalom és biztonság erősítésében és a leszerelés érdekében. A konferenciával kezdődő tárgyalási folyamatnak az a rendeltetése, hogy kifejezze és érvényesítse az államok kötelességét, hogy egymás közti kapcsolataikban tartózkodnak az erőszaktól és az erőszakkal való fenyegetéstől. A tárgyalások első szakasza arra hivatott, hogy a bizalom- és biztonságerősítő megállapodások kidolgozásával csökkentse a katonai konfrontáció veszélyeit Európában. Erre az első szakaszra kerül sor1 Stockholmban, január 1.7-ével kezdődően, Az a körülmény, hogy a konferencia megnyitó ülésein a részt vevő államokat külügyminiszterek fogják képviselni, jelzi az alkalom kiemelt fontosságát. — Mi jelzi a bizalom- és biztonságerősitő intézkedéseket, s mi a rendeltetésük? —■ A bizalom- és biztonságerősítő intézkedések nem jelentenek leszerelést« vagy tényleges fegyverzet-korlátozást. Olyan intézkedésekről van szó, amelyek például a békeidőben folytatott rutin katonai tevékenységekről való előzetes tá- , jékoztatással, a nagyobb hadgyakorlatok, katonai mozgások előrejelzésével csökkentik a bizalmatlanságot, a szándékok félreértésének veszélyét, s ezzel a tényleges fegyverzetkorlátozás számára is kedvezőbb politikai légkört teremthetnek. A kidolgozandó intézkedések kiterjednek majd Európa területére és a földrészhez csatlakozó óceáni térségre. A konferencia elnevezésének részei: a bizalom- és biztonságerősítő intézkedések. valamint a leszerelés a tárgyalások folyamatossága mellett, annak szakaszaira is utalnak. Az első szakasz így még nem a leszerelés, hanem csak az imént jelzett és körülírt, viszonylag szűk témakörökkel foglalkozik, A Madridban létrejött megállapodás úgy szól, hogy az első szakasz feladatai teljesítésének mérlegelése alapján a részt vevő államok kiegészítik a tárgyalások témakörét és megbízatását. Ennek az lesz a célja, hogy a konferencia következő szakaszában kezdje majd meg az európai biztonság és leszerelés kérdéseinek tárgyalását, amelyek megoldása fontos feltétele a tartós békének földrészünkön. — A mai feszült nemzetközi és közelebbről európai helyzetben miben áll a most kezdődő stockholmi tárgyalások jelentősége? — A nemzetközi helyzet rosszabodását, a feszültség fokozódását a NATO tagállamainak az a több éve ■tartó törekvése idézte elő, hogy megbontsák és a saját javukra változtassák meg a történelmileg kialakult katonai erőviszonyokat és egyensúlyt. Ezért szítják a fegyverkezési versenyt és kezdték meg a közép-hatósugarú amerikai nukleáris rakéták telepítését is több nyugat-európai országban. Ez növeli a háború kockázatát és. súlyos politikai és biztonsági kérdéseket vet fel az európai országok számára. E helyzetben a Szovjetunió és a Varsói Szerződés többi tagállamai kénytelenek voltak a katonai erőegyensúly fenntartása és saját biztonságuk érdekében megtenni a szükséges válasz-intézkedéseket. Az amerikai rakétatelepítés értelmetlenné tette a közép-hatótávolságú nukleáris rakéták korlátozásával foglalkozó genfi tárgyalások folytatását. Negatívan hatott a többi fegyverzetkorlátozási tárgyalási fóruma is. Ezért, amint a magyar országgyűlés is: állást foglalt legutóbbi ülésszakán, a megszakadt tárgyalások újrafel vételéhez azoknak az országoknak kell megteremteniük az érdemi előrehaladással biztató feltételeket, amelyek a telepítéssel a felelősség részesei lettek a tárgyalások megszakadásában is. A magyar kormány támogatja a Szovjetuniónak azt az álláspontját, hogyha a NATO-országok hajlandók visszatérni az amerikai rakétatelepítés előtti helyzethez, akkor a Szovjetunió is kész ugyanezt megtenni. Ez az álláspont közvetett módon azt a követelményt is magában foglalja, hogy a tárgyalások tényét a nyugati partnerek ne használhassák fel a fegyverkezés leplezésére. Énnek az érvénye kézenfekvő a stockholmi tárgyalásokra is. A stockholmi konferéncia sajátos módon tiemcsak az összeurópai folyamat fontos része, hanem a kelet-nyugati párbeszéd fóruma lesz, amelyen a 35 ország képviselői először vesznek részt az európai biztonság katonai vonatkozásaival összefüggő problémák megtárgyalásában. Bár Stockholm nem veheti át más tárgyalási keretek témáit, de ha sikeres: lesz, pozitív módon kisugározhat és jól egészítheti ki majd azokat, javíthatja az európai politikai légkört. A stockholmi fórum hozzájárulhat a Helsinkiben elindult összeurópai folyamat belső egyensúlyának fenntartásához és példázhatja, erősítheti azt a realista felfogást, hogy a kelet-nyugati vitás kérdéseket politikai úton, érdemi tárgyalásokkal lehet csak megoldani. A mai nemzetközi problémák sokrétűségét is figyelembe véve megállapítható, hogy az európai és a világhelyzet alakulása nagyban függ attól, sikerül-e megállítani a bizalmatlanság fokozódását és csökenteni a szembenállás szintjét a két nagy katonaipolitikai szövetség, a Varsói Szerződés és a NATO között. Erre a választ majd csak a konferencia - munkájának mérlege fogja megadni rö- videbb és hosszabb távon egyaránt. — Milyen szándékokkal készül a magyar küldöttség a stockholmi tárgyalásokra? — Hazánk a Varsói Szerződés többi tagállamaival együtt számos nagy horderejű javaslatot tett az európai' biztonság megszilárdítására. Következetesen síkra- szállunk az enyhülés eredményeinek védelméért, a különböző társadalmi rendszerű országok együttműködésének erősítéséért és az ehhez szükséges párbeszéd folytatásáért minden olyan tényezővel, amely érdekelt és kész közreműködni a békés viszonyok fenntartásában, a bizalom és biztonság erősítésében. Kezdettől fogva támogattuk a stockholmi konferencia összehívását is. A szocialista közösség országainak kezdeményezései közül kiemelkedő jelentőségű az a javaslat, hogy a Varsói Szerződés és a NATO tagországai kössenek szerződést a katonai erő alkalmazásáról való kölcsönös lemondásról és a békés kapcsolatok fenntartásáról. Széles körű és átfogó együttes javaslataink célja a nukleáris' háború veszélyének elhárítása, a fegyverkezési hajsza megfékezése és a leszerelés, amely a tartós béke alapja és érdeke minden európai országnak. Itt említhető az az érdekeltségünk is, hogy Európa legyen mentes a nukleáris és a vegyi fegyverektől egyaránt, valamint az az álláspontunk, hogy az egyenlő biztonságot, s a katonai erőegyensúlyt a fegyverzetek lehető legalacsonyabb szintjén kell megteremteni. Ezek és más javaslataink ismertek a nyugati partnerek előtt. Konstruktív válgjszaik, amelyek még sajnos, eddig várattak magukra, nagyban elősegíthetnék a konferencia számára is elengedhetetlen kedvezőbb nemzetközi körülmények létrejöttét. A konferencia első szakaszának tevékenységét közvetlenül érintik azok a szocialista javaslatok, amelyek a Helsinki Záróokmányban rögzített bizalomerősítő intézkedések első nemzedékének * bővítésére és továbbfejlesztésére vonatkoznak. Amikor szövetségeseinkkel együtt a kiegyensúlyozott és kölcsönös érdekeken nyugvó megállapodásokat szorgalmazzuk, készek vagyunk tekintetbe venni nyugati partnereink érdekeit és álláspontjait az egyenlőség és az egyenlő biztonság elve szerint. Minden résztvevő állam komoly erőfeszítése szükséges ahhoz, hogy az összeurópai fórum a földrészünkön tapasztalható feszültség enyhítésének, a katonai szembenállás veszélye csökkentésének és az európai leszerelés elérésének fontos tényezőjévé váljék. Arra törekszünk Stockholmban, hogy az erőfeszítések megegyezésekhez, ésszerű megállapodásokhoz vezessenek. A magyar küldöttség tevékenyen és építő szellemben kíván ehhez hoozájárulni a tárgyalásokon.
