Népújság, 1984. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-14 / 11. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXV. évfolyam, 11. szám ARA: 1984. január 14., szombat 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Miért személytelenül ? Bizonyos, hogy sokan emlékeznek arra az idő­szakra, amikor nem kevés munkahelyen már-már a termelés helyett is díszes faliújságokat, dicsőség- táblákat készítettek, a normák túlteljesítésére buzdító jelmondatokat festettek. Ha sók volt a selejt, ha romlott a mi­nőség, ha akadozott az anyagellátás, ha pontatla­nok voltak a tervrajzok, mindez bizony akkor kisebb hibának számított, mint a faliújságra terve­zett cikk megírásának, a százalékrekordok ismer­tetésének az elmulasztása. Előfordult, hogy az or­vos, a kutatómérnök mun­káját elsősorban nem a gyógyításban, kutatásban elért eredményei szerint értékelték, hanem a fali­újságcikkek, rajzok, táb­lázatok, grafikonok alap­ján. Mindemellett — a hízá­sok ellenére — a dicsőség­tábla, a legjobb dolgozók népszerűsítése, a hibák nyilvános ismertetése fon­tos szerepet játszott a ter­melési feladatok megoldá­sában, különösképpen pe­dig a munka verseny-moz­galomban. Azért idézzük fel mind­ezt, mert a termelési agi­táció!, a munka nyilvános értékelését ma is fontos­nak tartjuk. Időközben természetesen megváltoz­tak és szüntelenül változ­nak a követelmények. Job­ban a feladatokra, a ter­melékenyebb munkára, a gazdaságosságra, a minő­ségre, a nemzetközi szín­vonalhoz igazodó munkára helyezik vállalatainknál a hangsúlyt. Sok helyütt azonban nemcsak a túlzá­sokat szüntették meg, de a munka nyilvános érté­kelését is. Legfeljebb az íróasztal számára készült jelentésekben érlelik, nép­szerűsítik a szocialista brigádokat, a kiváló dol­gozókat, a korszerűsítés­ben kitűnt újítókat. Pedig ez bizonyára érdekelné a gyár, a munkahely közvé­leményét is. Pedig változatlanul fon­tos a munka személyes értékelése, bírálata. A fa­liújságon is, a termelési tanácskozáson is, és má­sutt. A munkahelyi gyű­lések érdektelensége nem egyszer gyökerezik a sze- .mélytelen, a mindenkire . vonatkoztatható megálla­pításokban. Jól dolgoz­tunk, lemaradtunk — mondják —, csak azt nem tudatják senkivel, hogy ebben ki, milyen mérték­ben részes. Joggal hang­súlyozzuk a túlzásoktól mentes, tárgyilagos érté­kelések fontosságát. Ez - a jelenre, múltra egyaránt értendő. Csak azt szüntet­jük meg. azzal szakítunk, ami megérett erre. A munka személyes értéke­lése, a nyilvánosság tájé­koztatása nem tartozhat ezek közé. Új iskolák épülnek Heves megyében Gondok és eredmények a tanteremépítésben Az idén mintegy ezer osz­tályterem építését, illetve átadását tervezik hazánkban. Az építtetők és a kivitele­zők az átadásra tervezett is­kolák Jelentős részére már megkötötték a szerződéseket. Gondot okoz azonban, hogy a legtöbb oktatási intézmény befejezésére csak augusztu­si határidőt vállaltak az építők. Emiatt előfordulhat, hogy néhány napos, vagy néhány hetes kivitelezői ha­táridő-túllépés jelentős za­varokat okoz a tanévkez­désben. Az elmúlt évben a Mű­velődési, valamint az Épí­tésügyi és Városfejlesztési Minisztérium megvizsgálta, hogy a típus-, vagy sorozat­tervek alapján, korszerű épí­tési technológiával készült iskolák funkcionális, építé­szeti és műszaki szempont­mól miként felelnek meg a követelményeknek. Az ada­tok feldolgozása után, a ta­pasztalatok felhasználásával, az eddig alkalmazott mű­szaki-technológiai megoldá­sok korszerűsítését tervezik. Több megyei tanács is in­tézkedett : meggyorsítják az iskolafejlesztéseket. Előre hoznak későbbre tervezett beruházásokat. A Művelődé­si Minisztérium megállapí­tása szerint a gondok elle­nére a beruházások általá­ban tervszerűen haladnak. A felújítások helyzete azon­ban korántsem kedvező. En­nek legfőbb oka, az anya­gi fedezet hiánya, de szá­mos helyen gondot okoz az építőipari kapacitás elégte­lensége. A problémát sú­lyosbítja, hogy az új isko­lák készítésekor — pénzszű­ke miatt, vagy az átadás meggyorsítása érdekében — tornatermek, éttermek, kony­hák építése elmarad, illet­ve ezeket a munkákat ké­sőbbre halasztják. Heves megyében összessé­gében zökkenőmentesen fo­lyik az osztálytermek építé­se. A VI. ötéves tervben 240 általános iskolai tanterem belépésével számolnak. Az elmúlt három esztendőben az elképzeléseket időarányo­san túlteljesítették, így a 86 új terem helyett kilencven­négyet adtak át. A régeb­ben más célra használt épü­letekből pedig 34 helyett 156- ot alakítottak át osztályte­remmé. Tavaly Hatvanban, Egerben, Recsken, Bélapát­falván, Kompolton, Mátra- derecskén és Gyöngyösön adtak át új általános is­kolát. Jelenleg pedig tíz ok­tatási intézményt építenek. Így ez év szeptemberétől a jelek szerint más új helyen tanulhatnak a felsőtárkányi, a gyöngyösi, a horti, a kis­körei, a füzesabonyi, a tar- namérai, az erdőtelki, a szi- halmi, az egerszalóki és az egri lajosvárosi gyerekek. Az oktatási szárnyak mellett pedig, ha késve is, de ké­szülnek a tornatermek. Amint megtudtuk, a ko­rábbi időszakhoz képest biz- tosítottabb az építőipari ka­pacitás. Javult a HÁÉV és a TANÉP vállalkozói kész­sége. Több helyen azonban kisebb üzemek végzik a munkát, s gondot jelent a kivitelezői szerződések elhú­zódása, mert késnek az ár­ajánlattal. Egyébként a közeljövőben látnak hozzá az apci, a ke­recsenül és gyöngyöshalászi iskolák építéséhez, bővítésé­hez, igy a jelek szerint a tervidőszak végére megvaló­sul a megye iskolaépítési programja. Jb. , Ülést tartott a SZOT elnöksége A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának elnöksége pénteken ülést tartott. Meg­vitatta a munkahelyi de­mokráciáról szóló MT— SZOT-határo zat végrehaj­tásának tapasztalatait ösz- szegző tájékoztatást, amely a vegyiparban és az élel­miszeriparban elérrt ered­ményeket és a jelentkező gondokat- elemezte. Egyet­értett azzal, hogy tovább kell erősítem a bizalmi ta­nácskozásokat előkészítő te­vékenységet, fokozni kell az elfogadott határozatok megismertetését és megér­tetését a dolgozókkal, s szükséges, hogy növeljék a tájékoztató munka haté­konyságát. Az elnökség is­mételten megerősítette, hogy az üzemi középvezetők éves tevékenységének vélemé­nyezését a szakszervezeti tisztségviselők felkészült­ségétől függően fokozatosan kell megvalósítani. A tesitület megtárgyalta és elfogadta a magyar szak- szervezetek 1983. évi nem­zetközi tevékenységéről és az 1984. évi feladatokról ké­szült előterjesztést. (MTI) Géppel könnyebb, olcsóbb Az emberi munka a legdrágább, s az ember munkájának megkönnyítése a tényleges hasznon túl meg is gyorsítja a termelést. Ügyes célgépek, többek között emelőtargoncák segítik az úgynevezett B—30-as téglák rakodását az egri Homok úti Téglagyárban (Fotó: Perl Márton) Másodszor a MÁV-körül Őrjárat a tisztaságért Vizsgálat vizsgálatot köve­tett, ám a helyzet nem vál­tozott. A megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság és a KÖJÁL munkatársainak véleménye ma is szinte megegyezik a régebbivel: a vasútállomáso­kon és megállóhelyeken, il­letve azok környezetében csakúgy, mint a pályaudva- rokan működő utasellátó egy­ségeknél sokat kellene tenni a közegészségügyi feltételek javításáért; a tiszta, kultu­rált utazási és vendéglátá­si körülmények megvalósítá­sáért. A egészségügy szakembe­rei és a társadalmi aktivis­ták, legutóbb közel 30 állo­máson, több mint húsz meg­állóhelyen és hét utasellátó egységnél ellenőrizték, vajon mit változott korábbi ottlé­tük óta. Néhány kivételtől el­tekintve, ugyanolyan vagy még rosszabb körülményeket találtak. A helyzet szinte csak ott rózsásabb, ahol új állomást építettek, ezzel ele­ve korszerűbb feltételeket te­remtettek. Sok pályaudvari váróterem „megérett” már a festésre. Aldebrőn például a várót nem lehet fűteni, mert nincs kályha, ugyanitt középkori állapotok uralkodnak a mel­lékhelyiségben. Az illemhe­lyek egyébként sok helyütt piszkosak, bűzösek, sőt akad, ahol kézmosásra sincs lehe­tősége az utasnak. Ilyen kö­rülmények között szappant, törölközőt vagy kézszárítót emlegetni ugye... A takarí­tás általában ott okoz gon­dot, ahová rendszertelenül kiutazó takarítóbrigád jár, mint például Lőrincibe, vagy Szihalomba. A megállók és állomások környéke elég sok helyen szemetes, annak ellenére, hogy a gyűjtőedényeket ki­tették. Probléma viszont, hogy az összegyűjtött sze­metet nem tudják lezártan tárolni, illetve megoldatlan a tároló rendszeres ürítése és a szemét elszállítása. Nyilvánvaló, hogy nem min­denütt ilyen szomorú a kép, de valami kifogás bárhol található. Egerben például a Far- kasvölgyi-árok vizével kín­lódnak az állomáson, mert nagy esőzés és hirtelen zá­por esetén az elönti az ál­lomás területét. A pályaud­var egyébként tiszta. A ta­karítónők — az állomásfő­nök szerint — négyórán­ként felmossák a váróter­meket és a jegyváltó csar­nokot. Ám ott, ahol az utas­ellátó büféje üzemel, a kö­vön sok a csikk, imitt-amott kiöntött ital nyomai látha­tók, Igaz, az asztalon nincs hamutartó, bár nem va­gyunk meggyőződve arról, ellenkező esetben kevesebb cigarettavéget látnék a föl­dön. Káli Ottó állomásfőnök szerint az épületet már ha­lálra Ítélték. Az új rende­zőpályaudvar már elkészült, ott építik majd az állomást is. Ugyanerre hivatkozik az itt működő 154-es számú utasellátó üzletvezetője, Já- kus Tivadar is. A boltban évek óta ezért nem volt semmiféle korszerűsítés. A helyiség kicsi, ám a mosto­ha körülmények ellenére a pultot és a hűtőszekrénye­ket igyekeznek tisztán tar­tani. A poharakon sem lát­ni zsíros ujjnyomokat, ahogy azt tapasztalták másutt a vizsgálatot tartók. Ott, ahol főzőkonyha van, nem rendelkeznek hús- és zöldségelőkészítővel. Megint máshol a mosogató meden­cékkel van baj. Arról már csak egy zárójeles mondat­tal tesz említést a vizsgá­lati anyag, hogy az utasel­látó dolgozóinak öltözői szűkek, azokat más célokra is használják és hogy mos­dójuk, zuhanyozójuk nincs. Mi, utazók, igyekszünk az állomások mellékhelyiségeit lehetőleg elkerülni, s ha nem muszáj, nem térünk be az utasellátó boltjaiba sem. Illetve mégis, hiszen azok nem maguktól lesznek olya­nok, amilyenek. Az illeté­keseknek meg kellene, meg illene szervezniük az állo­mások, megálléhelyek, illet­ve környezetük rendszeres tisztántartását. Nekünk, uta­zóknak viszont illenék kul- túrember módjára igénybe venni a szolgáltatásokat. Fazekas Eszter A vegyipar feladatai Tanácskozott a szakszervezet központi vezetősége A vegyipar 1984-ben — akárcsak az elmúlt eszten­dőkben — az ipar átlagánál gyorsabb ütemben fejlődik. Az ágazat szocialista kivite­le 10, konvertibilis export­ja pedig 5—6 százalékkal bővül az idén. E célok meg­valósításáért a korábbinál is nagyobb erőfeszítéseket kell tenniük a vállalatok­nak, s nem számolhatnak a piaci helyzet lényeges ja­vulásával sem. Egyebek kö­zött erről szólt Körtvélyes István ipari miniszterhe­lyettes, a Vegyipari Dolgo­zók Szakszervezetének pén­teki központi vezetőségi ülésén. A miniszterhelyettes az idei tervfeladatok részle­tezése előtt a múlt évi gazdálkodás tapasztalatait is összegezte. Mint elmond­ta, a vegyipari vállalatok teljesítették tervelőirányza­tukat, javult a gyártmány­szerkezet, s az átlagnál is kedvezőbb eredményt értek el egyes gyógyszeripari, koz­metikai és háztartásvegy­ipari, növényvédőszer-gyártó és műanyagfeldolgozó üze­mek. A szocialista export 20, a tőkés 16—17 százalék­kal növekedett. Az előző évinél gyorsabb ütemben bővítette piacát a kőolajfel­dolgozó ipar. Elismerésre méltó eredményeket köny­velhet el a Biogal, a Chi- noin, az Észak-magyarorszá­gi Vegyiművek és a Dunai Kőolajipari Vállalat. Az ágazat egyetlen veszteséges vállalata a Péti Nitrogén- művek, ahol számos külső és belső tényező nehezítette a hatékony gazdálkodást. A műtrágya világpiaci árának csökkenése, s a földgáz árá­nak emelkedése csak egyik oka a veszteségnek. A szer­vezettebb munka — ha nem is teljes egészében, de rész­ben — ellensúlyozta volna a vállalati jövedelemkiesést. A miniszterhelyettes azt is megelmítette, hogy a péti­ek az idén több mint 60 millió forint szennyviz-bir- ságot fizettek ki, míg más hasonló üzemek ennek alig tizedrészét. A Magyar Vis- cosa Gyár viszont rugalmas üzletpolitikát folytatott, így tavaly kikerült az alacsony hatékonyságú vállalatok kö­réből. Szinte minden népgazda­sági ágban nőtt az igény a vegyi termékek iránt. A cél, hogy minél magasabb feldolgozottságú, értékesebb termékeket szállítson az ágazat a piacra, s nemcsak itthonra, hanem külföldre is. Ezt segítik a már folya­matban levő beruházások. Molnár Károly, a szak- szervezet titkára szorgalmaz­ta, hogy a vállalati szak- szervezeti bizottságok az ed­diginél sokkal hatékonyab­ban segítsék a vállalati gazdaságszervező munkát. A lebontott terveket min­den műhelyben minden dol­gozóval meg kell ismertetni. Célszerű lenne, ha a most készülő vállalati tervek mi­nél nyitottabbak lennének, és egyidejűleg több variá­cióban állítanák össze azo­kat.

Next

/
Thumbnails
Contents