Népújság, 1984. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-31 / 25. szám

NÉPÚJSÁG, 1984. január 31., kedd 3. HERÉD, APC, ECSÉD Nagy munka vár Hatvan új vállalatára Eger is új szerepben Járási székhelyből — körzetközpont Az elmúlt év utolsó ülé­sén határozatot hozott Hat. van város Tanácsa, az In­gatlankezelő Vállalat és a Költségvetési Üzem meg­szüntetése nyomán létrehoz­va a Városgazdálkodási Vál­lalatot. újszerű felállásban, új igazgatóval az élen. Ter­mészetesen az összevont cég feladatai nem változtak, csak éppen megoldásuk egy centralizáltabb irányításra bízatott. Vagyis Hatvanban és Petőfibányán kétezernél több tanácsi lakás állandó karbantartásáért felel a vál­lalat, törődnie kell továbbá az utak. parkok, árkok álla­potával, no és a város köz- tisztasága is az egyik illeté­kes részlegre tartozik. Vajon hogyan sikerül a várakozás­nak, a fokozott igénynek megfelelni? Egyáltalán van_e remény az igazi felívelésre, ismerve és tudva, hogy mindkét korábbi cég megle­hetősen szétszórtan, mostoha körülmények között, ugyan­csak avuló technikával, gép­parkkal dolgozott? Gyorsjavító brigádok — Optimista vagyok! Meggyőződésem, hogy az itt lévő vezetőgarnitúrával, ám az irányítási rendszert át­szervezve, négyszáz dolgo­zónk képes az elénk tűzött célt elérni — mondja Juhász Ferenc igazgató, aki koráb­ban a városi pártbizottság titkáraként dolgozott. — Még bővíteni is kívánjuk tevé­kenységünket, illetve néhány olyan intézkedést hoztunk, ami javítja, növeli szolgál­tatásunk színvonalát. Hat­vanban, Petőfibányán ennek megfelelően már februárban akcióba lép két, hatfőnyi gyorsjavító brigádunk, hogy a tanácsi, de egyéb lakások tulajdonosainak bejelentése nyomán is, felszámolja a panaszok okát, elvégezve a szükséges hiánypótló mun­kát. Hoztunk továbbá egy olyan döntést, miszerint a házkezelőség közvetlen lakó. környezetbe kerül a Horváth Mihály utcai „toronyház” földszintjén. A temetkezési ügyek könnyítését szolgálja, hogy gondnokságunkat áthe­lyeztük a temetkezési vál­lalat Ady Endre utcai köz­pontjába, ahol mindent egy helyen intéznek. És e téma­körhöz tartozik még azon szándékunk, hogy mielőbb lényeges fejlődést érjünk el a temetői szolgáltatás terü­letén is... ! Nincs pénz fejlesztésre Köztudott, említettük is bevezetőben, hogy a koráb. A hazai kutatásokban új­szerű vetőmag-életerő vizs­gálati módszert alkalmaznak Martonvásáron, az MTA Mezőgazdasági Kutatóinté­zetében. A Növénytermesz­tési és Minősítési Intézet, valamint a martonvásári in­tézmény szakemberei által kidolgozott, tudományos kö­rökben nagy érdeklődésre számot tartó eljárás annak a megállapítására szolgál, hogy a mag miként reagál a mostoha körülményekre, az úgynevezett stresszhatások­ra, többek között a kelést megelőző hűvös, nedves idő­járásra. A vizsgálatra azért van szükség, hogy növeljék a termesztés biztonságát, ha ugyanis a vetéskor figyelmen kívül hagyják 'a vetőmag életerejét, jelentősen — ti­zenöt-húsz százalékkal Js — csökkenhetnek a hozamok. A módszert a kukorica és a búza vetőmagjának teszte­lésére dolgozták ki, s alkal­mazzák eredményesen. Elő­nye, hogy nem igényel bo­nyolult és drága technikai berendezéseket, ismételhető, gyors, és eredménye azonnal felhasználható a gyakorlat­bi cégek műhelyei siralma­sak voltak. Beszélgetésünk során ilyen tekintetben szin­tén biztató változásról érte­sültünk. A lakatosok, a ja­vítók, az asztalosok, akik eddig háromfelé dolgoztak, kitelepülnek a városszélre, a benzinkútnál létesülő mű­szaki telephelyre, ahol a vállalat raktárbázisa is lesz Itt voltaképpen már meg­épült egy új, hétszáz négy­zetméteres üzemcsarnok, le­alapoztak egy másikat a kö­zelében, csak éppen nincs pénz a fejlesztésre, a mun­kálatok befejezésére. Jelen­leg az gond, hogy a meglévő csarnokot felfűtsék. Hason, lóan problematikus a sze­métszállítás helyzete! Pedig az új közigazgatási felállás­ból eredően a „selypi me­dence" községei is egyre nyújtják a kezüket. Sajnos, a vállalat megfelelő gépko­csi hiányában nem tudja ezeket az igényeket kielégí­teni. Sőt! Egyéb gépi beren­dezéseiket sem pótlással, ha­nem jó karbantartással, jó kihasználási fokkal igyek. szenek teljesítőképesség dol­gában szinten tartani. Ki korán kel Beszélgettünk a Városgaz­dálkodási Vállalat idei ter­melési tervéről, amely összeg szerint hetvenhatmillió fo. rint. Ennek vonzata, hogy az idén negyven fővel növe­lik a termelésben résztvevők számát, miközben az inpro­duktiv létszám tízzel csök­ken. És hogy mit kell legin­kább csinálni a jelzett het­venhatmillió forint értékű munka során ... ? — Tanácsi vállalat lévén, legnagyobb megrendelőnk változatlanul a helyi vég­rehajtó bizottság, illetve an­nak szakigazgatási szerve. 1984-re lakóház-karbantar. tásra, -felújításra például csaknem tizenkilencmillió forintot irányoztak elő. De még ezt is meghaladja az utakra, parkokra, egyéni kommunális feladatokra szó­ló huszonhétmillió forintnyi rendelés — mondotta később Juhász Ferenc. — És hogy a külső megrendelőkről se feledkezzünk meg: most fo­lyik annak a felmérése, hogy hol és mit kellene csinál­nunk? Ilyesféle munkát ti­zenötmillió forint erejéig irányoztunk elő, és az olyan „korán kelők”, mint az ap- ciak, ecsédiek, herédiek, biz­tosak lehetnek benne, hogy náluk kezdjük a sort... ban. Lényege, hogy a mag­vakat előbb az április eleji időjárásnak megfelelő kör­nyezeti hatásoknak teszik ki a laboratóriumban, majd csíráztatják. A nagy életere­jű magvak csírája erőtelje­sen növekszik, s a kísérlet végére elérheti a tíz centi­métert is. Az ilyen magva­kat korai vetésre ajánlják a kutatók, hiszen jól tűrik a szeszélyes április eleji idő­járás viszontagságait. Ha a csírák 60—80 százaléka fej­lődik csak erőteljesen, a mag későbbi vetésre alkal­mas, ha pedig ennél is gyen­gébb az arány, csak silóku­koricaként, vagy csalamádé- ként ajánlatos felhasználni. A módszer nagy érdeklő­dést keltett itthon és kül­földön. A martonvásári szakemberek már több elő­adást tartottak a témáról, s a KGST-országok kutatói­val is megismertetik eljárá­sukat. A vizsgálatok elő­nyét elsőként a termelési rendszerek ismerték fel, a Nádudvari KITE és a Bá­bolnai IKR megrendelésére már nagy számban végeztek vetőma gvi zsgálatot. A magyar körigazgatás korszerűsítése során — mint ismeretes — Eger kisebbik szerepköre is megváltozott. Január 1-től — Gyöngyöshöz, Hatvanhoz, Heveshez ha­sonlóan — nem járási szék­hely, hanem: körzetközpont. Vajon mi van az átszer­vezés mögött, s mit jelent az új funkció ... ? Erről beszélgettünk a na­pokban dr. Gyula Zoltán vb-titkárral a városházán. Az államélet fejlesztésében — mondta — az a távolabbi cél, hogy a megyei és a helyi tanácsok közötti gazdasági, hatósági kapcsolatokat köz­vetlenné tegyék. Ennek azon­ban ma még sajnos nincse­nek meg a szükséges felté­telei, falvainkban — s a leg­kevésbé se okozzon ez sér­tődést —, a szakigazgatás színvonala általában nem éri el a kívántat. Így jelenleg a területi munkán, az irányí­táson szűkebb hazánkban is részben a városnak, másrészt pedig a városi jogú nagy­községnek — mint megyénk­ben Füzesabony — kell osz­toznia. Eger körzete tulajdonkép­pen a megszűnt járás, egé­szen pontosan 29 tanács, 48 községe, ahol a már említett munka- megosztással most a jog­körök, a lehetőségek lénye­gesen bővültek. A korábbi járási hivatal feladataiból csak a nagyobb felkészültsé­get vagy gyakorlatot kívánó tevékenység került a város­házára, míg a többit — min­denütt, ahol mód volt rá —, a községi tanácsokra bízták. Az úgynevezett város kör­nyéki települések igazgatása lazább lett, Felsőtárkány, Noszvaj és Szarvaskő ön­állósága is nőtt. Faluról olyan ügyekben kell bejárni a városba, ame­lyek például a kisajátítások­kal, építésekkel kapcsolato­sak, az adó- vagy éppenség­gel a gyámhatóságra tartoz­nak. S ilyesfélékben sem mindenhonnan, miután egyi- küket-másikukat szűkebb körben, közelebb — Bél­apátfalván, Egercsehiben, Pá­rádon, Pétervásárán, Recs­Munkásember, aki a párt­apparátusból visszakérte magát a termelésbe. Elvé­gezte azt, amivel megbízták, 1960-ban már ismét az esz­tergapadnál állt. Azóta ugyanott dolgozik: a Finom- szerelvénygyár 37-es üzemé­nek csoportvezetője. Ká- csor Gábort megyeszerte is­merik igazgatók, középveze­tők és beosztottak, mert megfordult közöttük, sőt „ve­séjükbe látott”: huszonöt éve népi ellenőr. Ellenőr. E szó hallatán az is összerezzen, akinek nincs takargatnivalója. Mert az emberek húzódozva fogad­ják az ellenőrzés tényét, de a személyt is, aki vállalko­zik rá. Huszonöt év tapasz­talata azonban azt mondat­ja vele: ha a segítő szándé­kot felfedezik benne, már nem érhetik csalódások. Legfeljebb kellemetlensé­gek, míg rá nem ébrednek: nem hibát találni, jobbítani jött. Az e szellemben fo­galmazott vizsgálati jegyző­könyvet minden gazdasági vezető aláírja. Felkészültség, éles szem, nyitott fül és persze igazsá­gos jóindulat. Ha nem ezek jellemzik a népi ellenőrt, elő­remutató anyagot nem vár­hatunk tőle. Hiszen nemcsak a pillanatnyi helyzetet kell rögzítenie, a hibák megoldá­sát is meg kell mutatnia. — Évekkel ezelőtt történt, hogy egy nagy értékű gép ken, Tamaleleszen, Verpelé- ten — is elintézik. Később pedig még kedvezőbbé vá­lik a helyzet, mivel csupán átmenet, hogy 1—1 községi szakember ma 4—5 település feladatait is kénytelen vál­lalni. Azon vannak — ezért telepedett a megszűnt járási hivatal 11 dolgozója is „vi­dékre” —, hogy előbb vagy utóbb hasonló dolgokban már sehonnan se kelljen utazgatnia a lakosságnak. A körzetközponti appará­tus képzettebb, rutinosabb dolgozói ugyanis mielőbb szeretnék beavatni „mester­ségükbe” másutt élő kollé­gáikat, kolléganőiket. Ezért szolgálati útjaik alkalmával nyilvánvalóan nemcsak a hibákat keresik, nemcsak a látogatási, vizsgálati jegyző­könyvek mindenáron való megírására törekszenek, ha­nem iparkodnak a tudásukat is átadni, hogy a lakosság kedvezőbb helyzetbe kerüljön. A városkörnyék iség is új tartalmat kap. A korábbinál nagyobb figyelemmel fordul Eger a közeli, a szomszédos Felsőtárkány, Noszvaj és Szarvasikő felé. Jobban elő­térbe kerül e települések né­pességmegtartó képességének fokiozása, sőt a lélekszám gyarapítása akár a városi kiáramlás támogatásával is. Annál is inkább, mivel a megyeszékhely keretei hova­tovább már nem feszíthetők. Ha az elmúlt 20 esztendőben tapasztalt növekedési folya­matnak nem vetnek valami­lyen gátat, megengedik, hogy a népesség évi ezres gyara­podásának 80 százaléka be­vándorlásból adódjék, nos, akkor a körzetközpontban élők száma az ezredfordulóra jóval az optimális mérték fölé emelkedik. Ami a gon­dok egész sorát zúdíthatja a városra. Ugyanekkor egyféle adóssága is Egernek a rég­óta hiányzó bükki „zöldöve­zetei” megteremteni, s e kör­nyéket valóban vonzóbbá tenni. Szóval, a város környék közös, komplex területfejlesz­tésének útjait keresik. Egye­bek mellett olyan feladatok kihasználatlanul állt vala­hol — meséli. — Megkeres­tük azt a vállalatot, ahol az­óta szakemberek kezében, több műszakban komoly pénzt hoz. Nem volt nép­szerű kimondani a főenerge­tikusról, hogy alkalmatlan, még kellemetlenebb, ha igazgatóról állapít meg ilyes­mit egy vizsgálat. Mindket­tőjüktől búcsút kellett ven­ni, mert a köz érdeke így kívánta. Régen elképzelhe­tetlen volt az ilyesmi, csak a felszínen mozogtunk. De­hogy is jutottunk el szemé­lyi kérdésekig. Még a nép­gazdaság legegyszerűbb ösz- szefüggéseihez sem. Mélyebb, átfogóbb lett te­hát a népi ellenőrök tevé­kenysége, ehhez azonban el­engedhetetlen az alapos fel- készültség. A gazdaságpoliti­kai összefüggések ismerete, mert csak így érthetik, érez­hetik át a vizsgált vállalat helyzetét. Az ott szerzett ta­pasztalatokat Kácsor Gábor például kamatoztatja saját gyáránál is. Mert tudja: ami máshol hiba volt, annak a Finomszerelvénygyárban már nem szabad előfordul­nia. — Ahol meghallgatnak bennünket, nem marad el az eredmény. Nem arról van szó. hogy mi zsenik, vagy csalhatatlanok vagyunk, leg­feljebb kívülről másképp lá­tunk. A megye cukorgyárai­ban például felhívtuk né­megoldásában kívánnak együttműködni, mint például a \{ízvezeték-hálózat vagy a csatornarendszer kiépítése, nétalán a szemétszállítás. Lehetőség van az érintett ta­nácsok vezetőiből valamiféle koordinációs bizottságot is alakítani, s — akár a tele­pülésen gazdálkodó más szervezetek bevonásával — közös pénzügyi alaipot léte­síteni a tennivalók elvégzé­sére: a falusi munkahelyek és otthonok, illetve a község és a város között ma még bizony jócskán meglevő, oly­kor kirívó ellentétek tompí­tására, megszüntetésére. Mindezekhez a körzetköz­pontban kellő személyi és tárgyi feltételeket kell te­remteni, s egy sereg belső változtatásra is szükség van. Már csak azért is, mivel a városházi körül­mények az eddigi, a sokkal kisebb feladatoknak sem feleltek meg teljesen. Többi között egy-egy ügyben az idő 80 százaléka még tavaly is az állampolgár várakozá­sával telt. S most —, hogy az egri körzetközpontnak or­szágosan a legtöbb tanáccsal van kapcsolata, még olyan helyeket is megelőz e tekin­tetben, mint Nyíregyháza, sőt Miskolc — a helyzet csak romolhatna. Így a növekvő bosszúságok elkerülésére át­csoportosítják, ésszerűbben helyezik el a hivatali szo­bákat, lényegesen bővítik az ügyfélszolgálati iroda tevé­kenységét. Nemcsak a régi járási apparátus mintegy harmadának átvételével, ha­nem számítógép alkalmazá­sával is iparkodnak gyorsí­tani az ügyintézést. Egyszerű hasonlattal élve — összegezte ilyesféleképpen a végrehajtó bizottság tit­kára —: korántsem a szülő és a kisgyermek, hanem in­kább két felnőtt testvér jó szándékú, cselekvő kapcso­latát kívánják megvalósítani az egri körzetben. Miként — remélhetően — másutt is. S ha így lesz: minden bi­zonnyal Heves megyében is sikeresek lesznek a központi nemes elképzelések. Gyóni Gyula hány dologra a vezetők fi­gyelmét. Annak szellemében jártak el, és amikor má­sodszor kerestük fel őket, merőben más volt a helyzet. Ha nem szólunk a hibákért, talán nem kapják meg a Vi­lágbank hitelét. Kácsor Gábort, a Közpon­ti Népi Ellenőrzési Bizott­ság szinte évente felkéri, hogy vegyen részt vizsgálat­ban a megyén kívül is. És milyen a véletlen: az ország túlsó szegletében munkások­kal és vezetőkkel közösen keresték, miként lehetne korszerűsíteni az ottani technológiát. A megoldás kulcsa pedig éppen a pneu­matika volt. Ügy szokták ezt mondani, két légy egycsa- pásra... Amikor a népi ellenőrök közötti hierarchiáról fagga­tom, elmosolyodik, majd így summáz: — Régen volt ilyen. Személyekhez kötő­dött, akiket a szervezet „ki­dobott” magából. Védeni próbáltak vezetőket csak Új csemperagasztó és fúgázóanyag — Vízta­szító homlokzatfesték Újfajta építési vegyi anyagok A Kemiikál Építőanyag­ipari Vállalat az idén új ter­mékekkel bővíti a magán­lakások építésének befejező munkáihoz, a lakáskorszerű­sítéshez és az épületek vé­delméhez szükséges anyagok választékát. Jelenleg hét új terméket vizsgáztatnak al­kalmazástechnikai kísérle­tekkel. A minősítési eljárá­sok befejeztével általában ez év első felében kerülnek forgalomba ezek az újdon­ságok. A termékválaszték fejlesz­tésének alapvető célja jobb minőségű, időállóbb anyagok előállítása és egyes import- adalékanyagok helyettesítése egyenértékű vagy jobb hazai anyagokkal. így csökkentik a beszerzési gondokat és a költségeket, s lehetővé teszik a lakosság, a vásárlók fo­lyamatosabb ellátását is. Várhatóan még az első ne­gyedévben forgalomba kerül két új csemperagasztó, s a burkolatok közötti hézagot kitöltő fugázóanyag, a srile- ton termékcsalád új tagja. Különösen jelentős a két­komponensű, rugalmas csem­peragasztó, amely a cement­kötésű faforgácslapon vagy az azbesztcement lapokon is megtartja a csempét. Ezzel az anyaggal a festett felü­letre, olajjal mázolt falra, sőt a régi csempére vagy a PVC-padlóra is felragaszt­ható az új burkolólap. Űj igényt elégít ki a vállalat a többféle színben készülő fugázóanyaggal. A PVC- és szőnyegpadló fel ragasztásához szükséges sima felület kialakítására szolgáló úgynevezett aljzat- kiegyenlítő szárazhabarcsból két úi terméket fejlesztettek ki. A műgyanta kötőanyagú festékeknél jóval olcsóbban és kiváló minőségben kerül forgalomba a vízüveg kötésű festék, amely az épülethom­lokzat és a szobafal festé­sére, sőt faanyagok tűzvédő bevonataként is alkalmaz­azért, mert például együtt jártak egyetemre és holló a hollónak, ugye... Ilyesmi ma már nincs. Legfeljebb az fordul elő, hogy egy-egy té­ma vizsgálata gyengébbre sikerül. Nem azért, mintha valakiket védeni akarnának, csakhát... Egymás között mindig megmondjuk; paj­tás, bizony ennek a témá­nak mellénéztél. Az ellenőrök tehát ellen­őrei egymásnak, ám legfőbb bírájuk maga a közvéle­mény. Egyrészt azok a mun­katársak, akik helyettük dolgoznak a gyárban, míg ők a szomszédvárban. Más­részt azok, akiknél a vizs­gálat zajlik. Ha ez a kollek­tíva — mint Kácsor Gábor mondta, aki egyébként ki­váló népi ellenőr —, észre­veszi a jóindulatot, a segí­tő szándékot már a legelső találkozáskor, legközelebb barátként fogadja. Fazekas Eszter Moldvay Győző Vetőmag-életerő vizsgálatok Martonvásáron AZ ESZTERGAPAD MELLŐL Jóindulat, segítő szándék nélkül lehetetlen... 25 év a népi ellenőrzésben (Fotó: Tóth G.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents