Népújság, 1984. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-28 / 23. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. január 28., szombat 4. Eredmények, tervek a tanácsi építőknél Rövidebb munkahét a Gagarinban Ezek már szebb napok... Ott László igazgató: — Múlt éves nyereségünk eléri a százmillió forintot Jól emlékezünk még — megyénkből különösen sokan — azokra az évekre, amikor egyebet sem hallottunk a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalatról, minthogy: Az ágazat legjobbja! Szakmailag korát messze megelőzi! Vezérkara minden tekintetben kifogástalan! A cég márkája nemcsak itthon, hanem külföldön is egyre szebben cseng! Mindezeket természetesen tucatnyi díszes oklevél, megannyi kitüntetés is ország és világ előtt hirdette. Aztán — ahogyan mondani szoktuk — egyszer csak beborult az ég, és becsapott az a bizonyos mennykő. A nagy hírff vállalat szinte az egyik napról a másikra ösz- szeomlott. és a szakadék szélére került. így aztán a TANÉP-et . ezután egészen' más okok és események miatt -vette ismét szájára a szakma, és a- hazai közvélemény egyaránt. No, de hagyjuk azt a bizonyos fényes — igen sok igaz fény is volt benne — múltat. Egyrészt, mert időközben az egyéni sebek többsége már begyógyult, másrészt a vállalat is túl van a talpraállás nehézségein. — Ott László 1981. március 25. •óta áll az új parancsnoki kar élén. Elsőként — mert a múlt nélkül azért mégsem lehet a jelenről és a jövőről beszélni — az „örökség” után érdeklődtünk tőle. — Itt házon belül is ritkán esik már szó azokról az úgynevezett szép időkről. Ugyanakkor tényleg nem lehet megkerülni, mert eredményeinkről. gondjainkról és terveinkről csak úgy tudunk őszinte és tisztességes véleményt mondani. — Hát akkor lássuk a tényeket! Honnan is indultak? — Csak néhányat említek á sok közül. Igen sok olyan munkálatokat kellett elvégez, nünk. amelyekért a pénzt már réges rég felvették és el is költötték elődeink. Örökségünk között szerepelt továbbá 50—70 millió forintos gazdasági bírság, és a százmillió forintot is meghaladta a másik jogos követelés. Munkahelyeink többségén messze eliíiaradtak a megígért határidőktől, és bizony a minőséget is igen sok jogos kifogás érte. — A milliókban mérhető veszteségeken túl — vette át a szót az igazgatótól Harangi Ferenc műszaki főmérnök. a párt vállalati végrehajtó bizottságának tagja — az erkölcsi kár ennél jóval nagyobb volt. Tömegesen mentek el tőlünk a jobbnál jobb szakemberek, hónapokon át ziláltén, széthullot- tan tengette, lengette életét a vállalat. — És mi történt 1981. március 25. után? — Az érintett szakmai és politikai szervekkel számba vettük a vállalat munkájának fogyatékosságait, hibájt. és a legfontosabb tennivalókat is — mondta Ott László. — Utána pedig munkához láttunk! Többek között felülvizsgáltuk vállalkozási politikánkat. radikálisan csökkentettük munkahelyeink számát, fölösleges techKét napig Mátrafüreden Hetven áfész-elnök összefogott. Rábízta magát a SZÖVORG-ra, azaz a Szövetkezeti Gazdaságszervezési és Számítási Irodára és jelentős összegű tagdíj befizetése mellett évente hat alkalommal összeül, hogy szót váltson mindennapi gondjairól, tennivalóiról. Legutóbb az ország különböző részéből a mátrafüredi Avar Szállóban jöttek ösz- sze. Két napon át tanácskoztak, illetve ismerkedtek a GYÖNGYSZÖV tevékenységével. Felkért előadójuk Harangi Ferenc: — Ezek már szebb napok... nikai eszközeinket, és a lehető legrövidebb idő alatt igyekeztünk visszaadni dolgozóink önbizalmát. — Ez utóbbihoz minden bizonnyal pénzre is szükségük volt. — Természetesen. A szervezettebb. a hatékonyabb munka eredményeként 1983- ban az egy főre jutó jövedelem — a végzett munkánk alapján — meghaladta az 58 ezer 400 forintot. Jelentősen csökkentettük állóeszközeinket, az anyaggal és az energiával ésszerűbben gazdálkodtunk, s ennek eredményeként is milliókat takarítottunk meg. Rendkívüli módon megszigorítottuk az anyaggazdálkodást. az új prémuimrendszerünkkel ki. zárólag arra ösztönözzük dolgoz-inkat. hogy a határidőket és a minőséget maximálisan tartsák be. Vass József asztalos nyolc éve jár Mezőtárkányból a vállalat munkahelyeire. „Alulnézetben” hogyan látja a TANÉP mai munkáját? Vagy még pontosabban fogalmazva: milyen az ön és munkatársai mai hangulata közérzete? — Én abban a helyzetben voltam, hogy a tényleges katonai szolgálatomat töltöttem, amikor a viharfelhők megjelentek a fejünk fölött. Nem azért mondom, mert most itt ülök az igazgató mellett, de dr. Szlamenicky István, a -SZÖVÖSZ elnöke volt. — Tisztségemből fakadóan bizonyos közvetítő szerepet is be kell töltenem a kormányzat és a szövetség egyes szervezetei között — válaszolta kérdésünkre. — Ezért is örülök annak, hogy ilyen tanácskozáson, mint ez a mostani, részt vehetek. Magam is meghallgathatom az áfész-elnökök véleményeit, észrevételeit. — Mi újat hallhatott a mostani találkozón? — Azt gondolom, hogy ami bárki meggyőződhet róla: ilyen jó légkörben még sohasem dolgoztunk eddig- Mindenki pontosan tudja, hogy mikor, hol és mennyi a munkája, és hát az sem utolsó, hogy a jövedelmünk is számottevően emelkedett az elmúlt két év alatt. Tisztában vagyunk vele. hogy nem mi. az asztalosok, az ácsok, vasbetanszerelők váltjuk meg a világot — bár nélkülünk sem lehet — de az. hogy nemcsak a munkánkra .hanem a véleményeinkre. javasalatainkra is igényt tartanak, hát az bizony valamennyiünknek jólesik. — Mennyiben osztja Vass József asztalos véleményét Harangi Ferenc, a párt-végrehajtóbizottság tagja? — Gondjaink, problémáink, nehézségeink ugyan ma is bőven akadnak, de nyugodt lelkiismerettel erősíthetem meg Vass Józsefet. Nem volt egyszerű ismét egy csapattá kovácsolni a vállalati kollektívát. nem volt könnyű az igazságot elmondani és nem volt könnyű a magasabb követelményeket sem felállítani és elfogadtatni. A pártmunka valamennyi fórumát. eszközét igénybe vettük hozzá. Ma mór én is azt vallom: bár a nehéz kéz. dést még nehezebb folytatás követte, de végül is egyenesbe kerültünk, és végre ismét szebb napokat élünk Vass József: —.Anyagilag is jobban megbecsülnek ... (Fotó: Kőhidi Imre) itt elhangzott, tulajdonképpen a szövetség törekvéseit tükrözi. Azoknak a gyakorlatra való átváltását jelzi. Csak bíztatani tudom az elnököket, az áfész-vezetőket arra, hogy ezt minél határozottabban folytassák. A SZÖ- VORG igazgatója dr. Moso- nyi Gyula- pedig a következőket fnondta: — Az egyes találkozásokat úgy hozzuk létre, hogy előzőleg kikérjük az elnökök véleményét arról, mit szeretnének hallani, miről akarnak konzultálni. Igyekszünk valamennyien. Nem hivatalból, s főképpen nem udvariasságból mondom: hogy sorainkat viszonylag rövid idő alatt rendezni tudtuk, ahhoz igen nagy segítséget kaptunk a megyei, a városi, párt- és állami szervektől, valamint az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumtól. — Jól tudjuk, hogy soksok számmal, adattal lehet egy vállalatot minősíteni. Az 1983-ban végzett munkával kapcsolatosan Ott László igazgató melyiket említené elsősorban? — Nyereségünk eléri a százmillió forintot Egy nemrég szanált vállalat százmillió forintos nyereségére joggal büszke lehet. Az is biztos. hogy az idén is 4,5—5 százalékos bérfejlesztésre lesz lehetőségünk. — Jobbnál jobb hír! Vass József hogyan látja: ma többet. vagy jobban kell dolgozni? — Inkább jobban és pontosabban. Az nagyban segíti munkánkat, hogy folyamatos az anyagellátás, mindennap tudjuk, hogy mit kell csinálnunk. Mindez azt bizonyítja, hogy jobb a munka szervezése. — Ez mind igaz — erősíti meg Harangi Ferenc —, de nemcsak a gazdasági vezetés. hanem vállalatunk pártbizottsága is azon a véleményen van. hogy az eddiginél is fegyelmezettebb munkára van szükség, mert csak így tudunk a növekvő igényeknek megfelelni. — Ezek után 1983-at akár új fejezetnek is tekinthetjük a vállalat életében. S mit ígér és követel 1984? A „zárszóra” az igazgatót kértük meg... — A vállalat fennállása óta az idén kell a legtöbb lakást — pontosan 518-at — étadnunk. Több új technológiát szeretnénk, illetve mu. száj korszerűsíteni. Az anyaggazdálkodást, a szállítás költségeinek alakulását is árgus szemekkel figyeljük. Ézeken a területen több munkafolyamatot számító, géppel végzünk majd. Szóval, nekünk sem lesz köny- nyű 1984. de mégis optimisták vagyunk. Kapacitásunk lényegében lekötött, vállalkozásainkban mi már 1985— 86-ra összpontosítunk — Sokan és gyakran kérdezik: vállalnak-e külföld partnereket, megrendeléseket? — Egyelőre nem! A budapesti szállodaépítés — osztrákokkal dolgoztunk — nasv lecke volt számunkra. És legfőképpen drága! Végére hagytam, de nem utolsó tennivalóink között tartjuk szá. mon: az eddiginél is több felújítási munkákat végzünk, majd Egerben és a megyében. Summa summárum: mindenekelőtt itthon. Heves megyében szeretnénk dolgozni. hogy a megye és a mi érdekeink is találkozzanak. Kísérje „útjukat”, és munkájukat a szerencse is ... Koós József minden alkalomra központi szerv szakemberét is felkérni a téma előterjesztésére. — Mennyire aktív az elnököknek ez a fóruma? — Maga a tény, hogy a tagdíjat befizetik, hogy eljönnek, azt jelzi, hogy az önkéntes szervezet segíti őket a mindennapi gyakorlat kialakításában. Most a GYÖNGYSZÖV ipari tevékenységét elemeztük, mert ez a munka sok hasznos tapasztalatot adhat a többi áfész-vezetőnek is. A áfész-elnökök fóruma, klubja tehát nagyon gyakorlatias célt szolgál, megfelelő hatékonysággal. (gmf) Elnökök klubja A mellékfoglalkozás munkaerőt takarít meg A hetvenes évek végén, amikor bevezették a kéthetenkénti szabad szombatot, a legtöbben örültünk e szociális vívmánynak. Akadtak persze ellenzők, akik gazdasági helyzetünkre hivatkozva luxusnak minősítették az intézkedést. Később, amikor a gazdálkodó egységek fokozatosan áttértek a 42 órás munkahétre, különösen az asszonyok sopánkodtak: olyan későn érnek haza, hogy a házi munka után szinte alig marad idejük a gyermeknevelésre. A csemeték napi problémáit nem gyűjthetik össze, mint a mosnivalót, hiszen a házi feladat, a játszótér, vagy az őszinte beszélgetés nem várhat a szabad szombatig. Ez év január 1-től sok vállalatnál — köztük a vi- sontai Gagarin Hőerőműnél is — heti 40 órában foglalkoztatnak minden dolgozót. — A Villamos Művek Tröszt irányelvei alapján a vállalat vezetése kidolgozta az áttérés programját, melyet a szakszervezeti bizottság jóváhagyott — tájékoztat Nagy Albert, a munkaügyi osztály vezetője. Ezután az illetékesek módosítás nélkül fogadták el bevezetésre. Az előkészítés az elmúlt év októberében kezdődött, s lényegében egy hét -alatt lezárult. A dolgozók örömmel fogadták az új rendet, hiszen több a szabad idejük, sőt a jelenlegi bérszínvonalat figyelembe véve 4,6 százalékos bérnövekedést is jelent. — Háfny embert érintett most az áttérés, és ez mekkora munkaidőalap kiesést okozott? — Azok munkaidejét, akik váltóműszakban dolgoznak, már korábban heti 40 órában állapítottuk meg, a jelenlegi áttérés tehát a többieket, összesen 1068 embert érint. — Ez az áttérés a létszám függvényében évente 108,5 óra kiesést jelent, ami 54 dolgozó teljes évi munkaidejének felel meg. — Milyen intézkedéseket fogalmaztak meg ezen órák pótlására? — Csak a munka- és üzemszervezéssel érhetünk el eredményeket — vélekedik az osztályvezető. — Például úgy, hogy a több szakmával rendelkezőket két, három munkakörben is foglalkoztatjuk. Praktikus megoldás, mivel a vállalatnál néhány szakma ismerőjéből elkelne több is. Számításaink szerint öt-hat ember egész éves munkaidejét takaríthatjuk meg azzal, ha egyes feladatokat mellékfoglalkozásban oldanak meg dolgozóink. Értékes órák nyerhetők továbbá, ha a munkálatok előkészítésére nagyob hangsúlyt fektetünk csak úgy, mint a folyamatos munkavégzés feltételeinek biztosítására. Feltétlenül szólni kell a különböző oktatások, tanfolyamok, vállalati rendezvények munkaidőn túli szervezéséről, vagy a hivatalos kikérések számának, illetve a dolgozói mulasztásból adódó veszteségidők csökkentéséről. —A konkrét termelékenység növelése mennyit hozhat a konyhára? — Az említetteknél nagyobb jelentőségű, hiszen Nagy Albert: „Előbb végzünk, több a szabad időnk... ” (Fotó: Szabó Sándor) 40 százalékos teljesítménynövekedést várunk a Maynard UMS munkarendszertől. Az angol szervező cég az Ipari Minisztérium és a tröszt támogatásával, -illetve a SYSTEM és a Nehézipari Műszaki Egyetem részvételével készítette elő a módszert. Lényege, hogy meghatározzák az egy-egy munkafázis elvégzéséhez szükséges időt. Már e rendszerben dolgoznak — kísérleti jelleggel — a karbantartók. Többségük örült a változásnak. hiszen az átlag fölött teljesítők mintegy 25 százalékkal több jövedelmet érhetnek el. A szakmailag bizonytalanok nem számíthatnak a megszokott összegre a borítékban, sőt... E rendszer — még rész eredmény esetén is —, többszörösen pótolja a kieső munkaidő- alapot, mivel 335 ezer 193 órát nyerünk vele. — Korábban mennek haza. Ez egyeztetést követelt a közlekedési vállalatokkal csakúgy, mint a különböző intézményekkel, például az óvodákkal és a bölcsődékkel. — Hétfőtől csütörtökig 25, pénteken 20 perccel előbb végzünk — mondja Nagyné, a labor vezetője. — A Volán ehhez igazította menetrendjét, s mondhatom sokat jelent, hogy például mi, gyöngyösiek már délután négykor a városban vagyunk. A közértben nagyobb még az áruválaszték, mód van a hivatalos ügyek elintézésére, a családosok is előbb érnek a gyermekintézményekbe. Jó azoknak, akik másodállásukba sietnek, de mindenki bátrabban szervezheti délutáni programját. A 40 órás munkahét bevezetése nemcsak a dolgozóknak, a gazdasági egységeknek — így a Gagarin- nak is — kedvező. Mert gondoljunk csak arra, hogy a figyelem bizonyos idő elteltével lankad, nyolc órán túl esetleg hiába ül helyén a dolgozó. Jó az is, ha a felvétel} ügyintézés, a betaní- tási-begyakorlási idő csökken, az említett angol módszer termelékenységet ösztönző hatásáról már nem is szólva. Sikeres bevezetése ugyanis majdnem tiszta haszonnak tekinthető. Fazekas Eszter Retekexport Csongrádról A csongrádi, Szeged-környéki fóliáskertészetek eddig csaknem hárommillió csomó hónaposretek export- szállítására kötöttek szerződést a Csongrád megyei Zöldért-tel. A Szeged környéki fóliasátrak idei első termését a héten indították útra: külföldre — Csehszlovákiába és az NDK-ba szállítottak 40 000 csomó retket. Szentes környékéről, a termálfűtésű kertészetekből hamarosan útra kelnek az első- zöldpaprika, saláta és uborkaszállítmányok is. (MTI)
