Népújság, 1984. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-26 / 21. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1984. január 26., csütörtök Grom i ko Romániába látogat Az RKP Központi Bizott­ságának és a Román Szocia. lista Köztársaság kormányá­nak meghívására január végén szovjet párt. és kor­mányküldöttség utazik Ro­mániába. A küldöttség veze. tője Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a Szovjet­unió minisztertanácsa elnö­kének első helyettese, a Szovjetunió külügyminiszte. re. Gyorslista Az 1984. január 24-én megtar­tott FARSANGI lottószervények rendkívüli sorsolásáról. A juta­lomsorsolásban a FARSANGI lottószelvények és az 1984. janu­ár havi előfizetéses lottószelvé­nyek vettek részt. A gyorslistában az alábbi rö­vidítéseket használtuk: A) Vá­sárlási utalvány (2 000 forint) B) Lakberendezési utalvány (100 000 forint) C) Vásárlási utal­vány (50 000 forint) D) Vásárlá­si utalvány (20 000 forint) E) Vá­sárlási utalvány (10 000 forint) F) Vásárlási utalvány (9 000 fo­rint) G) Vásárlási utalvány (7 000 forint) H) Vásárlási utal­vány (5 000 forintf I) Vásárlási utalvány (4 000 forint) J) Vásár­lási utalvány (3 000 forint) A nyertes szelvényeket 1984. február 16-ig kell a Totó-Lottó- kirendeltségek, az OTP-fiókok, vagy posta útján a Sportfogadá­si és Lottó Igazgatóság elmére (1875 Budapest, V., MUnnich Fe­renc u. 15.) eljuttatni. A gyorsllsta közvetlenül a sorsolás után készült, az esetle­ees hibákért felelősséget nem vállalunk. 5 651 559 3 79 110 804 i 5663 436 j 79 134 558 e 5 699 067 3 79 146 435 g 5 722 821 S 79 170 189 3 5 734 698 e 79 1820 66 i 5 746 575 h 79 193 943 j 5 758 452 e 79 205 820 3 5 770 329 h 79 253 328 3 5 794 083 3 79 265 205 f 5 805 960 f 79 277 082 h 5 817 837 3 79 288 959 g 5 829 714 j 79 300 836 h 5 853 468 f 79 312 713 h 5 865 345 j 79 324 590 3 5 877 222 j 79 336 467 g 5 889 099 3 79 348 344 3 5 948 484 j 79 395 852 g '5 960 361 3 79 478 991 h 79 003 911 3 79 502 745 d 79 027 665 h 79 514 622 d 79 039 542 h 79 550 253 e 79 051 419 d 79 562 130 e 79 075 173 i 79 087 050 g 79 574 007 e 79 098 927 d 79 597 761 h Tanácskozott a Béke-világtanács elnöksége Háromnapos tanácskozást tartott Nyugat-Berlinben a Béke-világtanács elnöksége. A konferencia központi témája a Nyugat-Európában megkezdett amerikai rakéta, telepítés nyomán kialakult helyzet volt. Romesh Chand. ra, a BVT elnöke hangsú­lyozta, hogy a nemzetközi békemozgalom hívei nagy reményeket fűznek a stock, holmi konferenciához. A mai nemzetközi feszült­ségért — mutatott rá — az amerikai imperializmus a felelős. A mai amerikai po­litika, a „reaganizmus” az állami politika szintjére emelte a terrorizmust. Ezt mutatják a világ különböző pontjain végrehajtott inter­venciós cselekmények. A tanácskozás résztvevői kedden három dokumentu­mot fogadtak el: a világ né. peihez intézett békefelhívást, a stockholmi konferencia résztvevőihez intézett üze­netet és az atomháborús ve. szély elhárításáról szóló nyi­latkozatot. A stockholmi értekezlet­nek címzett üzenetében a BVT elnöksége az európai és a nemzetközi békeerők sikereként üdvözli a svéd fővárosban megnyílt tanács­kozást és hangot ad annak az elvárásnak, hogy alkotó és jelentős megállapodások születnek a Helsinkiben megkezdődött folyamat meg­szilárdítása és teljes valóra. váltása érdekében. A nyilat­kozat hangsúlyozza, hogy a nukleáris háború veszélye globális jellegű, hiszen egy európai nukleáris fegyveres összecsapás elkerülhetetle­nül kiterjedne más földré­szekre is. A dokumentum elemzi és megbélyegzi az Egyesült Ál­lamok elnökének a világbé­két veszélyeztető politikáját és fő feladatul jelöli meg „Reagan megállapítását”. Síkra száll az amerikai ra­kétatelepítések beszünteté­séért, a nukleáris fegyver- készletek befagyasztásáért, atomfegyvermentes övezetek létrehozásáért. Meg kell va­lósítani a nukleáris kísérle­tek teljes és általános betil­tását, meg kell tiltani a ve­gyi fegyverek és egyéb tö­megpusztító eszközök gyár­tását és tárolását. Korlátoz­ni és csökkenteni kell a ha­gyományos fegyverzetet és szerződésben kell megálla­podniuk a NATO és a Var­sói Szerződés országainak, hogy nem alkalmaznak erő­szakot egymással szemben és békés kapcsolatokat tar­tanak fenn egymással. A tanácskozáson részt ve. vő magyar küldöttséget Se­bestyén Nándorné, az Orszá­gos Béketanács elnöke, a BVT alelnöke vezette. A keresztyén békekonferencia (Prága) képviseletében dr. Tóth Károly református püspök volt jelen. Folytatódott a KGST Végrehajtó Bizottságának ülése A tagországok képviselői többek között áttekintik az európai KGST-országok egyesített villamosenergia­rendszerének működésével összefüggő feladatokat. A rendszer nagy jelentőségű hazánk szempontjából, mi­vel villamosenergia-felhasz- nálásunk számottevő része importból származik. A szál­lítást a KGST-tagországok között kiépített távvezeték­rendszer biztosítja. A terv­szerű villamosenergia-ellá- tásban lényeges feladat, hogy az együttműködésben részt vevő országok az egyeztetett szállításokat maradéktalanul teljesítsék. A tagállamok — a népgazdaságaik előtt álló feladatok megoldása érdeké­ben — nagy figyelmet for­dítanak a villamos energiát termelő létesítmények to­vábbi fejlesztésére. Ezek közé az intézkedések közé tartozik a Paksi Atomerőmű üzembe helyezése is. Az ülésen áttekintik azok­nak a munkáknak az eddigi eredményeit is, amelyek a kölcsönös áruszállítások tel­jesítésével kapcsolatos fele­lősségi rendszer továbbfej­lesztését szolgálják. Ez a munka korábban magyar kezdeményezésre került a KGST-ben megoldandó fel­adatok közé. Különösen nagy figyelmet fordítanak a tartalékalkat- rész-ellátás általános elvei­nek továbbfejlesztésére. Megbízzák a KGST illetékes szerveit, hogy folytassák munkájukat, és az év végén terjesszék javaslataikat a végrehajtó bizottság elé. Az ülésen foglalkoznak a számítógéppel vezérelt tech­nológiai rendszerek előállítá­sában és népgazdasági al­kalmazásában megvalósuló együttműködés bővítésével. Lehetővé kívánjuk tenni, hogy lengyel javaslatok alap­ján a KGST-szervek meg­vizsgálják a Lengyelország­ban levő befejezetlen beru­házásoknak a tagországok együttműködésével történő befejezését. BELGRAD Jugoszlávia és Ausztria ál­lást foglalt a kétoldalú kap­csolatok, kiváltképp a gaz­dasági együttműködés to­vábbfejlesztése mellett. Ezt hangsúlyozták a Hivatalos látogatáson Jugoszláviában tartózkodó Fred Sinowatz osztrák kancellár tiszteletére a tárgyalások első fordulója után, kedden este adott dísz­vacsorán. PRÁGA Szerdán Prágába érkezett Pierre Elliott Trudeau. A kanadai kormányfő Lubomir Strougal csehszlovák minisz­terelnök meghívására kétna­pos látogatást tesz Cseh­szlovákiában. PEKING Pekingben ismét tárgyaló- asztalhoz ültek Kína és Nagy-Britannia képviselői, hogy egyeztessék Hongkong jövőjével kapcsolatos elkép­zeléseiket —( Külpolitikai kommentárunk Felelős üzenet Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára, a Szovjet­unió államfője válaszolt a Pravda kérdéseire. A po­litikai megfigyelők egyetértenek abban, hogy ezeket a kérdéseket az amerikai és a NATO-retorika bizo­nyos módosulása váltotta ki. A rájuk adott magas szintű moszkvai válaszok a legfontosabb kérdésekben nyomatékos!tják a szovjet álláspontot. Újólag eloszlatnak egyértelműen minden olyan félreértést, amely az amerikai elnök legutóbbi nyilvános szereplései nyomán támadhatott. Mint is­meretes: Ronald Reagan a közelmúltban többször is némileg megváltozott hangon beszélt a Szovjetunióról, többször igyekezett olyan benyomást kelteni, mintha a mostani nemzetközi helyzet „nem is lenne olyan veszélyes”, mintha a szovjet—amerikai közeledésnek nem lenne „igazi” akadálya. Az igazság, sajnos éppen az ellenkező. A nemzet­közi helyzet köztudottan veszélyekkel terhes, a szov­jet—amerikai közeledésnek pedig éppen azok az aka­dályai — kivétel nélkül —, amelyeket Washington politikai tettei állítottak a párbeszéd útjába,. Régi mondás, hogy a kapcsolatépítéshez legalább ketten kellenek, de a kapcsolatok rontásához az egyik fél is elég. A nemzetközi helyzet a konkrét amerikai lépések egész seregétől lett ilyen, amilyen, és az And- ropov-interjú lényege éppen az, hogy ezeket a lépé­seket nem lehet némileg megváltozott szólamokkal meg nem történtekké tenni. Ha az Egyesült Államok elnöke (jórészt nyilvánvalóan választási megfontolá­sokból) enyhébb kifejezéseket és motívumokat visz retorikájába, az az ő dolga. De az már az egész világ ügye, ha e szólamokat álcázásnak használja fel a tartalmi változatlanság leplezésére. „Készek vagyunk arra, hogy minden reális lehe­tőséget felhasználjunk a tárgyalások folytatására — hangzik a főtitkári üzenet — ... Tárgyalásokba azon­ban a tárgyalás kedvéért nem bocsátkozunk; nem teszünk úgy, mintha nem lennének ránk és a szö­vetségeseinkre irányított új rakéták Nyugat-Európá­ban, ilyen játékban nem veszünk részt”. Ez a dolog lényege, az üzenet magva. Az amerikai magatartás vezetett a feszültség növe­kedéséhez, a szovjet—amerikai kapcsolatok megrom­lásához, tehát az enyhüléshez, a továbblépéshez en­nek a magatartásnak a tartalmi elemeit, és nem a puszta szóhasználatát kell megváltoztatni. Moszkva most is készen áll az igazi párbeszédre, de nem haj­landó közreműködni olyan áldialógus kialakításában, amely csak a világ megtévesztésére, az éberség el- altatására lenne jó. Harmat Endre „Nincs szükségünk rakétákra!” Beszélgetés az angol békemozgalom országos titkárával Munkatársunkat Londonban fogadta Bruce Kent katoli­kus lelkész, a Campaign for Nuclear Disarmament (CND), azaz a Nukleáris Leszerelés Kampánya nevű angol béke­mozgalom országos titkára, aki válaszolt a Központi Sajtó- szolgálat kérdéseire. Bruce Kent, a CND titkára — A magyar közvélemény is sajnálattal vette tudomá­sul, hogy az elmúlt év no­vemberében Genfben meg­szakadtak a rakétatárgyalá­sok a Szovjetunió és az Egyesült Államok között. Szeretnénk megismerni az ön véleményét, hogyan ér­tékeli a jelenlegi helyzetet? — Szerintem ez a nyugat­európai országok szempont­jából igen veszélyes helyzet, mert egy újabb elhidegüiés- hez vezethet a nemzetközi kapcsolatokban. Ugyanakkor természetszerűen magával hozza, hogy mindkét fél ré­széről újabb rakéták telepí­tésére kerül sor Európában. Ügy vélem, hogy hazám­ban minden értelmes em­bernek meg kell értenie: ez csak fokozhatja egy nukle­áris világháború kirobbaná­sának veszélyét. Az újabb rakéták telepítése Angliá­ban valójában nem jelent számunkra semmilyen hadá­szati előnyt, hiszen — mint említettem — ez hasonló el­lenlépéseket vált ki Keleten is. Azt tapasztaljuk, hogy az angol közvélemény jelentős része nem fogadja el a kor­mány érvelését az amerikai rakéták telepítése mellett. — Közismert, hogy a szo­cialista országok készek ar­ra, hogy megfelelő feltételek és keretek között újra foly­tassák a tárgyalásokat. Ál­talában is jelentőséget tulaj­donítanak annak, hogy a je­lenlegi feszült légkör eny­hüljön, a kapcsolatok ne merevedjenek el. Mostaná­ban sok szó esik az angol miniszterelnök-asszony ma. gyarországi látogatásáról. Vé­leménye szerint milyen sze­repe lehet ennek a két or. szág viszonya alakulásában? — Üdvözlöm ezt az elkép­zelést. A CND nyilvánosan, a sajtóban is, állást foglalt a látogatás mellett. Voltak olyan politikai mozgalmak, amelyek ezért engem sze­mélyesen is elmarasztaltak, megtámadtak. Mozgalmunk örülne annak, ha az angol kormány elnöke más szocia­lista országokba is elláto­gatna, azokban tárgyaláso­kat folytatna. Nagyon re­méljük, hogy a tervezett magyarországi látogatása során alkalma lesz több in_ tézménybe, társadalmi szer­vezethez ellátogatni, s a tár­gyalásokkal együtt reális képet kialakítani az önök országáról, amelynek véle­ményem szerint jelentősége lehet a két ország további kapcsolatai alakulása szem­pontjából. Természetesen ez csak kezdeti lépésnek te­kinthető, örvendetes lenne, ha más személyiségek, tudó­sok, művészek, egyházi tisztségviselők, gazdasági és pénzügyi szakemberek köl­csönös látogatásai is gyako­ribbak lennének a jövőben. Mindezek újabb hidakat építhetnek a két ország kö­zött. — A CND az elmúlt év végén elsősorban azért küz­dött, hogy az amerikaiak ne telepítsenek rakétafegyvere, két Angliába. Erre mégis sor került, sőt január elsején tizenhat szárnyasrakétát a Greenham Common-i tá­maszponton indítható álla. pótba helyeztek. Hogyan ér. tékelik ezt az új helyzetet? — Mozgalmunk ezt nem értékeli vereségnek. Ezé. két a szárnyasrakétákat Londonhoz közel, jól látha­tóan telepítették. Mi most a támaszpont körül szervezünk tüntetéseket, tiltakozásokat, követelve leszerelésüket. Ugyanakkor békeharcosaink igyekeznek meggátolni, hogy a rakétákat mozgassák, a tá­maszpontot elhagyva azok­kal gyakorlatokat hajtsanak végre, ami pedig számunk­ra igen fontos lenne. Így lehet megakadályozni, hogy ezek a rakéták politikai erőt jelentsenek. Ugyanakkor a CND nemcsak ezek ellen a rakétatelepítések ellen tilta. kozik. Több olyan tenger_ alattjárónk van. amelyek szintén alkalmasak nukleá­ris töltetű rakéták indításá­ra, ezek óriási öszegekbe kerülnek, s mi elítéljük lét­rehozásukat, megtartásukat. Fontos feladatnak tartjuk, hogy az angol közvélemény, nyel megértessük: nincs szükségünk újabb nukleáris fegyverekre, rakétákra! Mindezek érdekében több akciót szervezünk. Az el­múlt évben például aktivis­táink több lakásba becsen­gettek, s ahol lehetőségük nyílt, beszélgettek az embe­rekkel mozgalmunk céljai­ról, állásfoglalásairól. Arra törekszünk, hogy az angol közvéleményben mind job­ban erősödjék a nukleáris fegyverkezés óriási veszélyé­nek tudata! Be akarjuk bi­zonyítani, hogy egy nukleá­ris háborúnak nem lehetnek győztesei, kevés a remény a túlélésre. Természetesen ezen, túl kell lépnünk, nem elégedhetünk meg a veszély tudatosításával, a belenyug­vás helyett, aktív szemben­állásra akarunk mozgósítani e veszélyes katonai koncep­cióval. Meg akarjuk értetni, hogy ez az emberek valós érdeke, s nem igaz, hogy tehetetlenek vagyunk! — Milyen erőt képvisel je­lenleg a mozgalmuk? — Felmérésünk szerint ezer bázisunk van az or­szágban, negyedmillióra te­hető azoknak a száma, akik akciónkban aktívan részt vesznek. Havonta jelenik meg mozgalmunk lapja, amelyben terveinkről, ak­ciónkról, munkánkról adunk tájékoztatást. A CND törek_ véseivel az angol társadalom legkülönbözőbb rétegeiben vannak egyetértők, támoga­tók. Az aktív résztvevők az értelmiség fiatalabb körei­ből, a 30—35 év közötti csa­ládosokból kerülnek ki. Ta­lán ez utóbbiak azok, akik a leginkább érzékelik a ve­szélyt, féltik most kibonta­kozó családi életüket, gyer­mekeiket. Igyekszünk sok­féle eszközt, módszert al­kalmazni céljaink megvaló­sítása érdekében. Napjaink­ban többek között azt akar­juk sokak előbb bizonyítani, hogy a nukleáris fegyverek alkalmazása a nemzetközi joggal is ellentétes. Gyakran mondják nekünk, hogy ak­ciónk ellenétesek a joggal, a törvénnyességgel. Tavaly például Londonban egy na­pon aktivistáink a főbb út­vonalakon a járművek elé feküdtek, megállítva a for­galmat, így hívták fel a fi­gyelmet a CND követelései­re. Volt, aki ezt törvényte­lennek hitte, néhány akti­vistánkat elhurcolták, meg­büntették. Mi azt mondjuk: minden olyan megnyilvánu­lás, amely a békét követe­li, a rakéták és a nukleáris fegyverek ellen tiltakozik, jogos és törvényes. Ezt a kormányzatnak is el kell is­mernie! Ez egy nagyon fon­tos új eleme mozgalmunk­nak. Ennek tudata nyújt erőt többek között azoknak: a nőknek is, akik a Creenham körül létesített táborokban laknak, nem mozdulnak, tiltakoznak. Vallják: az ő magatartásuk jogos; a szár­nyas rakéták ott léte jog­talan ! Mitzki Ervin

Next

/
Thumbnails
Contents