Népújság, 1984. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-25 / 20. szám

NÉPÚJSÁG, 1984. január 25., szerda 3. A megyei tanács vb napirendjén Törődjünk még többet az öregekkel! Valamiből takarékoskodni Nyilvánosságra hozták, hogy 53 autós siakíró szavazata alapján a Fiat Unot választották meg az év autójának. Ez a tény nem érdemelne többet egy négysoros hírnél, hiszen az Unó nem fogja gazdagítani a Merkur kínálati listáját. De érdemes ezt tovább gondolni. 1983-ban autócsodák sokasága jelent meg. A Toyota, a Mercedes havonta rukkolt elő elektronikusan vezérelt álom­járművekkel, melyekben az ülések pillanatok alatt felve­szik az utas alakját, komputer beszélget a sofőrrel, figyel­mezteti a takarékos vezetésre, a tankolás szükségességére, a rossz tükörbeállításra, sőt még azt is megmondja: „Ideje lenne pihenni, mert hosszú volt ez a táv megszakítás nél­kül”. Hogy a fenéklemez ne sérüljön, a csodakocsi magától felágaskodik rossz úton, s ha sáros a fényszóró, a tisztító­lapát figyelmeztetés nélkül töröl. A Fiat Unó viszont nem tud ilyeneket. Kicsi kocsi, lus­tább mint egy Lada, három pedálja van, az ablaktörlő kap­csolásra indul, az ülés meg olyan, amilyen. De lassabban rozsdásodik, mint bármely „testvére” és a fogyasztása 4,8 liter. Ezért győzött. Ha tíz éve születik, csupán egy lett vol­na a sok népautó között. Most pedig az első. Változnak az idők. Spórol a gazdag Nyugat-Európa, mi pedig nem flacból majmoljuk őket, hanem rá vagyunk kényszerítve. Ok Mercedes helyett Fiat Unot vesznek, mi téli szalámi helyett parízert. Néha azon kapom magam, hogy irigylem kollégámat, aki fizetésem kétszeresét kapja havonta. Mikor lesz nekem any- nyi pénzem! Milyen jó lesz akkor! öreg kollégám öreg La­dája csörög mint a vekker, s ő azt mondja: „öt esztendőn át még használnom kell, mert előbb nem telik újra”, ö sem gazdag7 Próbáljuk megszokni az újat, ,elfelejteni, hogy valamikor étteremben ebédeltünk. Mondogatjuk, hogy a házi koszt az igazi, s példálózgatunk az indiai éhezőkről — jó volna, ha nekik is meglenne a mindennapi kenyerük, de lám, nekünk ilyen problémáink nincsenek. Kicsit bosszankodunk, hogy a három hatvanas kenyér tíz forintba kerül, de holnap talán már eszünkbe se jut, hogy a tíz forintos kenyér valamikor három hatvan volt. Jó volna viszont, ha ki-ki magának húzhatná meg a nad- ragszijat, de ehhez az kell, hogy legyen miből takarékos­kodni. Közösen kell megteremteni a lehetőséget, megtermel­ve, amiből vásárolhatunk, ha nem is Mercedest, de legalább egy Fiat Unot. Szabó Péter „Vevők vagyunk Gyártókat keres a ruházati kereskedelem Vf Gárdonyban N épfront-t it kár ok konzultációja Új fémzsalu- rendszer Űj, variálható fémzsalu- rendszert fejlesztettek ki a Dunai Vasműben: a gyárt- mány-házipróbán. a válla­lat konvertere» acélművé­nek építésén bizonyított először: a fa zsaluzat he­lyetti alkalmazásával 60 százalékkal csökkentek a munka költségei. Egy-egy zsaluelem minimálisan két- százszor használható fel, zárt profilkerete igen jól bírja az igénybevételt, nem deformálódik. Mivel hazai gyártmány- és táblarendszere sokol­dalúan variálható, s a külföldi elem rendszereknél kevesebb alkatrészből áll. Női, férfi és gyertnek pa­mut fehérneműk, gyermek­zoknik, pamutvászon, gyap­júszövetek, sportos és tü­körbársony öltönyök, hím­zett textil felsőrészű női szandál, szabóceruza, üveg­fejű gombostű — 235 ter­mék közül egyebek közt ezekre keres gyártót a ru­házati és cipőkereskedelem a Rákóczi úti bemutatóház­ban kedden megnyílt „Ve­vők vagyunk” hiánycikk bemutató segítségével. A ruházati és cipő-keres­kedelmi vállalatok a ter­A javuló életkörülmények és más egyéb tényezők ha­tására hazánkban egyre többen érnek meg magas kort. Heves megyére ez ta­lán még az átlagostól is jel­lemzőbb. Amíg országosan 100 munkaképes korú la­kosra 37 idős ember jut, ad­dig megyénkben 39. Ez is indokolta, hogy a megyei népi ellenőrzési bizottság előterjesztésében a megyei tanács végrehajtó bizottsága megvitassa, miként élnek megyénkben az időskorúak, és szociális helyzetükön mi­ként lehetne a jövőben még inkább javítani. A népi ellenőrzési bizott­ság vizsgálata egyértelműen azt állapította meg, hogy a tanácsi, társadalmi és gaz­dasági szervezetek súlyának megfelelően foglalkoztak, il­letve foglalkoznak az idős emberek gondjaival. Isme­rik iz időskorúak helyzeté­nek javítására hozott poli­tikai és állami határozatokat, testületi üléseken többször önálló napirendként, máskor pedig más napirendihez kap­csolódva tárgyalták meg e témát. Az elmúlt ötéves terv­időszakban a fejlesztési kér­déseket a megye városai és községei többnyire megvaló­sították és arra törekszenek, hogy ebben a tervidőszak­ban is megfelelő eredmények szülessenek. Az időskorúak közül az meltetésének eddig inkább más mószereit választották, főleg a külföldi cégekkel való együttműködést. Így kerülhettek az üzletekbe egyebek közt a kooperáció­ban gyártott Triumph és Felina fehérneműk, fürdő­ruhák, a márkás farmerek, vagy a Vietnamban bér­munkában gyártott kötött alsóruházati cikkek és férfi­ingek. A kereskedelmi vál­lalatok a gyártókat azzal is segítették, hogy fejlesztési alapjukból gépek vásárlásá­ra, a technológiák fejleszté­önálló jövedelemmel nem rendelkezők rendszeres és rendkívüli szociális segélyben részesülnek. Amíg 1975-ben a segélyek összege mintegy 8 millió forintot tett ki, ad­dig 1982-ben már ez 20 mil­lió forintra emelkedett. A segélyek összege is növeke­dett az 1975. évi 640 forin­tos átlagról több mint 1500 forintra. Korábban gondként merült fel, hogy egyes ta­nácsoknál a segélykeretet nem használták fel teljes mértékben. Ez a körülte­kintő eljárás hiányát tük­rözte. Ma már • ilyen eset alig fordul elő, ami azt je­lenti, hogy egyre nagyobb figyelmet fordítanak a rá­szorulók gondjaik enyhíté­sére. Rendkívül fontos az idős, mozgásukban korlátozott emberek számára a házi szociális gondozás. Az elmúlt években a szociális gondo­zói hálózat dinamikusan fej­lődött. Jelenleg a megyében több mint 3500 időskorú em­bert gondoz a 34 főfoglalko­zású, 196 tiszteletdíjas gon­dozó, amíg a társadalmi ak­tívák száma megközelíti a 300-at. Még egy jellemző adat: a főfoglalkozású gon­dozók több mint 40 ezer, míg a tiszteletdíjasok több mint sére anyagi eszközöket nyújtottak. A ruházati kereskedelem ezúttal első ízben rendezte meg önálló hiánycikk-kiál­lítását. A bemutatótól azt várják, hogy a kiadott ka­talógusban feltüntetett 235 termék legalább egy részé­nek hazai gyártása megol­dódjék és valamelyest csök­kenjen az a négyszázalékos különbség, amely a ruháza­ti kereskedelem ezévi igé­nyei és az iparáru-felaján- lása között tapasztalható. (MTI) 70 ezer esetben látogatták meg egy év alatt az idős embereket. Jelentősen fejlődött az elmúlt években az öregek napközi otthonának hálózata is. Ma a megyében 55 napközi otthon van, és több mint 1500 idős­korú ember látogatja őket. Nagyon lényeges az is, hogy ma már egyre több napközi otthon a munkaszüneti na­pokon is működik, s ez még tovább javítja az öregek helyzetét. Az időskorúak szociális gondozásában a legnagyobb problémát jelenleg a szociá­lis otthonok okozzák. Me­gyénkben nyolc szociális ott­hon működik, s bennük 930 fő ellátására van lehetőség. A tízezer 60 éven felüli lakosra jutó férőhelyek száma megyénkben 150, ami rosszabb az országos átlag­tól. Annyira, hogy a megyék közötti sorrendben az utolsó: Heves. A vizsgálatok azt ál­lapították meg, hogy az épü­letek állaga, a helyiségek kialakítása több helyen nem felel meg a követelmények­nek. A vámosgyörki szociális otthonban 25, míg a vison- taiban 100 férőhely nem használható az épületek egy részének életveszélyessége miatt. Az intézmények zsú­A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának szervezé­sében háromnapos gazdaság- politikai konzultáció kezdő­dött kedden Gárdonyban a megyei népfront titkárok, a gazdaság-, település-, szövet­kezet- és agrárpolitikai mun­kabizottságok társadalmi ak­tivistái számára. A tanács­kozás célja, hogy segítse a népfront aktivistáit az új gazdaságpolitikai és telepü­léspolitikai feladatokra való felkészülésben. Az idei év fontos teendői közé tartozik a VII. ötéves népgazdasági foltak, az alkalmazottak száma kevés. A népi ellenőrzési bizottság az eredményeket és a meg­levő gondokat figyelembe véve javaslatokat terjesztett a megyei tanács végrehajtó bizottsága elé. Ebben java­solják többek közt a szociális otthoni hálózat bővítését és azt, hogy a bélapátfalvi fej­lesztés kapjon elsőbbséget. Javasolják továbbá azt is, hogy a helyi tanácsok a gaz­dasági egységektől ne csak egyes esetekben, hanem fo­lyamatosan kapjanak segít­séget az otthonok működé­séhez, a szükséges javítá­sokhoz. Vagy más: a társa­dalmi összefogás — az öre­gek érdekében ne csak a ta­nács és a Vöröskereszt, il­letve a Hazafias Népfront között jöjjön létre, hanem bővítsék ki ezt a KlSZ-szer- vezetekre és az úttörőcsapa­tokra is. A gondok, a hiányosságok ellenére a vizsgálat úgy fog­lalt állást, hogy összességé­ben megfelelő megyénkben az idős emberekkel való foglalkozás, ugyanakkor na­gyobb figyelmet szükséges arra fordítani, hogy a fenn­álló problémák mielőbb megszűnjenek. Kaposi Levente terv társadalmi vitájának előkészítése. A tanácskozáson Hoós Já­nos, az Országos Tervhivatal államtitkára előadást tartott gazdaságpolitikánk időszerű kérdéseiről. A csütörtökig tartó konzultáció további előadói között szerepel töb­bek között Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, dr. Márton János, a népfront gazdaságpolitikai bizottságá­nak elnöke és Papp Lajos államtitkár, a Miniszterta­nács Tanácsi Hivatalának elnöke. (MTI) Este van. Téli este. Oda­kint fagy. Az egri Kotán család nem rég fejezte be a vacsorát. A két legkisebb, a négyéves Szilviké és a három eszten­dős Rudi a nagyszobába vo­nult — ahogy ők mondják —, csatázni. János, a har­madéves szakmunkástanuló és a nyolcadikos Tamás a kisszobában beszélgetnek. A húszéves Katalin is gyor­san végzett az étkezéssel. Újabb vizsgára készül itt­hon. A Jászberényi Tanító­képző Főiskola nappali ta­gozatának hallgatója. A hat gyerek közül csak Imre — aki az apja nevét kapta — nincs itthon. A Budapesti Műszaki Egyete­men nyert előfelvételt, s jelenleg katonaidejét tölti. — Hét végén a legna­gyobb a felfordulás — mondja az apa. — Akkor nem kell tanulni senkinek sem. Összejövünk egy helyre. Kártyázunk. Sokszor nagy a vita. Mindig az szokott el­lenkezni, akinek rossz a lapjárása. A családfő a KIOSZ He­ves megyei Szervezetének előadója, az édesanya pedig az egri Belvárosi ABC-ben eladó. A munkahelyükön is sokan rájuk csodálkoznak, hogy miért vállaltak hat gyereket. — Heten voltunk testvé­rek — mondja a háziasz- szony. — A férjemék is négyen. Nem újdonság szá­munkra a nagy család. Sze­retjük a gyerekeket. Igaz, hogy még azt is be kell osz­tanunk, hogy kinek mikor veszünk ruhát. De nem az a fontos, hogy amit maguk­ra vesznek új legyen, hanem az, hogy tiszta. Mindig haj­nalban kelek, mosok, vasa­lok, úgy indulok munkába. Hét végén a férjem az „ügyeletes”. Ha elmegy be­vásárolni, kétszer kell for­dulnia. Vasárnaponként többféle süteményt is készí­tek. Nem is vasárnap az, amikor csak egyféle kerül az asztalra. — Minden évben üdü­lünk — veszi át a szót a férj. — Előfordult, hogy a cég balatonföldvári üdülő­jébe beállítottunk mind a nyolcán. A gyerekek kérték, hogy maradjunk egy szobá­ban. Beraktunk a három ágy mellé még két pótágyat, mert csak ennyi fért be. Az is szóba kerül, hogy nemrég költöztek a Csebok- szári-lakótelep két és fél­szobás otthonából ebbe a belvárosi 2 szoba, 2 félszo­bás lakásba. — Ott a zsúfoltság okozott gondot — meséli az anya. — Ide pedig elkelne még né­hány bútor. Szeretnénk ven­ni egy ülőgarnitúrát, de most még nincs rá elég pén­zünk. Nagyon oda kell fi­gyelnünk minden fillérre. Kocsira nem jut, moziba is csak nagyon ritkán mehe­tünk el mindnyájan. Ami­kor például Katika kiskorá­ban megnyert egy szépség- versenyt, kétszáz forintot fizettünk a fényképekért. Ez hónapokig hiányzott a kasz- száből. Megéreztük. Megtudjuk, hogy a gyere­kek sorsát ők is épp oly ne­hezen intézik, mint mások. A két kisebbet például — adminisztratív hiba folytán — nem vették fel ugyanab­ba az intézetbe óvodásnak, illetve bölcsődésnek. Hosszú utánajárással sikerült csak célt érniük. — Esténként mind!«-, !• ülünk beszélgetni — 'mond­ja a férj. — A legkisebbe­ket már el’ :: . , ni. Külön n a szám: foglalkozunk sokat. Azt szeretem a legjobban. Ennek megvan az eredménye. A nagyobbak közül mindegyik­nek ez a tárgy ment a leg­jobban, megyei, sőt orszá­gos versenyeken is szép si­kereket értek el. — Nálunk a tanulás szent dolog — mondja az anya. — Ha az iskolából haza jön­nek, ak' or az az első, hogy leülni-’ a könyv mellé. Mű-, <:r. .n- megvan emel- i út * feladata. az egyik -.got hozza fel, a másik a szemetet viszi k: vagy a kicsinyekért gy el az óvodába. De a legfontosabb a lecke. Kér­dezik is a munkatársaim, hogy hogyan fordulhat elő; hat gyerekünk közül mind­egyik ilyen önálló. Foglal­kozni kell velük kiskoruktól kezdve. Nemcsak akkortól, amikor már beíratták az is­kolába. Persze, nem kell kemény kézzelfogni őket. A játékra is lehetőséget kell teremteni. No és az sem utolsó, hogy egymást is ta­nítják. Amikor arról beszélge­tünk, hogy kiből mi lesz, a legóval játszadozó Rudi köz­beszól. — Én fanyüvő leszek, vagy vadász. Mert a va­dásznak van puskája. Már este 8-ra jár. A ki­csik fürdetésére készülőd­(Fotó: Szabó Sándor) nek. A nagyobbak tv elé ülnek, előkerül a kártya is. Játszanak. Amikor búcsúzunk, az aj­tóban megjegyzi az apa: — Ha már egy nincs itt­hon, akkor úgy érezzük, hogy kevesen vagyunk. ★ Hazánkban ma ritkának számít az a család, ahol két gyereknél többet vállalnak. Talán amiatt, hogy minél nagyobb a család, annál több a gond. De minden bi­zonnyal nemcsak a gondjuk több azoknak, akik készek az áldozatra. Az örömük is. Homa János Látogatóban egy nagy családnál Hat gyereket nevelnek

Next

/
Thumbnails
Contents