Népújság, 1984. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-21 / 17. szám

«9 VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXV. évfolyam, 17. szám ÁRA: 1984. január 21., szombat 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Szintek és rangok A két világháború kö­zötti könnyed fajsúlyú fil­mek és regények kedvelt sikersztorija volt: a szép és értelmes, ám meglehetősen vagyontalan gépirónő hosz- szú és megpróbáltatásokban bővelkedő szerelem után a kevésbé szép, ám kellemes és dúsgazdag vezér- vagy bankigazgató felesége lesz. A kedves nézők vagy ol- / vasók pedig elérzékenyül- tek a társadalmi felemel­kedés e szép példája lát­tán, hiszen a kis jelenték­telen gépírónőből valaki lett. A mai nézők vagy ol­vasók már csak legyinte­ttének az együgyű kis tór- ténetecske láttán vagy ol­vastán — mondván, hogy hol vagyunk mi már ettől. Főként olyan értelemben, hogy mi már nem adunk a rangokra, a szintekre, mi az embert a munkája, és nem a beosztása vagy az anyagi helyzete után ítél­jük meg. De vajon így van ez valójában? Nagy általá­nosságban bizonyára igen. De azért akadnak még el­lenpéldák is. A jólmenő kisiparos azzal büszkélke­dik. hogy minden héten egyszer olyan baráti társa­ságban kártyázik, amelynek minden tagja magas posztot tölt be. Viszont ő sem ki­sebb ember a többinél, mert neki meg pénze van. s az is előfordul, hogy neki kell kisegítenie valakit a következő fizetésig. És ez — úgy érzi —, bizonyos fölényt, rangot biztosít neki. Akad más példa is. Vidéki pedagógusnő nem ment férjhez a termelőszövetke­zeti gépszerelőhöz, mert hát ő mégiscsak értelmiségi, a másik pedig fizikai dol­gozó. Vagy megint más: ugyanannak a cégnek a megyei központjától a vá­rosi részleghez került egy dolgozó, s volt megyei kol­légái csóválták a fejüket — képes volt egy szintet otthagyni. Mármint a me­gyei szintet. S néhány hó­nappal később már érez­tették is. hogy a megyénél azért csak hozzáértőbb emberek vannak, mert hisz a megye azért mégiscsak a megye. De hallottam olyan, ma már nyugdíjas vezető­ről is, aki nem volt haj­landó a gépkocsivezetőjé­vel együtt ebédelni, ha ki­szállásra mentek, mert hát az mégiscsak furcsa lett volna. Lehet, hogy ezek kirívó példák. Legyenek is. Hiszen az lenne az örvendetes, ha mindezek ma már egyál­talán nem fordulnának elő. Jó lenne, ha valóban nem 'a címek, a rangok, a szin­ték és más egyebek alap­ján ítélnénk meg, hogy ki milyen ember, hanem valóban a munkája, az ér­telme, az emberi magatar­tása alapján. Mert hiszen hiába van meg a szánt, a cím, a rang, az íróasztal, a diszpécserberendezés és más egyebek, ha hiányzik a szaktudás, ha nincs meg a felkészültség, a körülte­kintés és az emberség. S az egyéni tulajdonságok és a cím közötti ellentmondás előbb-utóbb úgyis kiderül. Másrészt pedig szerencsére az a jellemzőbb, hogy az igazán felkészült emberek éreztetik a legkevésbé má­sokkal saját fontosságukat. Kaposi Levente ÚJ VAROSUNK KÖSZÖNTÉSE „Az itt lakók készek az áldozatos munkára, a társadalmi összefogásra Megalakult Heves város Tanácsa — Borbándi János adta át a vá­rosalapító oklevelet — Emléktáblát lepleztek le az ünnepen ••• 99 Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese átadja Kontra Gyula tanácselnöknek a városalapító oklevelet Történelmi dátum Heves életében 1984. január 20. Az évszázadokkal ezelőtti mezőváros — a későbbi nagyközség — ezen a napon ismét városi rangot ka­pott. A dél-hevesi település, amelynek vonzáskörzetébe jelenleg tizenhat község tartozik, a! korábbi eszten­dőkben bizonyította: érdemessé vált arra, hogy meg­kapja a városi címet. Az ország más, tizenegy telepü­lésével együtt nyilvánította a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa várossá az egyre dinamikusabban fej­lődő nagyközséget. Azt a települést, amely egy egész megyének adta a nevét, amely nem rekedt meg az egykori mezővárosok szintjén, amely iparosodott, erős mezőgazdaságot szervezett, számos munkalehetőséget teremtett a helyi, illetve a környékbeli lakosságnak. Amely elismert az iskoláiról, a sportéletéről, a népi hagyományok, a tájegység kultúrájának ápolásáról. Bár az elnöki tanácsi rendelet január 1-től nyilvání­totta Hevest várossá, az itteniek szerint valóban azzá ezen a napon váltak, amikor sor került a városalapító oklevél átadására. Az ünnepi esemény hangulatát még a mindent komorrá változtató téli időjárás sem tudta befolyásolni, a megye tizenkétezer lakosú, negyedik városa zászlódíszben, vidám kedéllyel ünnepelt. ' cuin _l A várossá nyilvánítás egész napos eseménysoroza­ta tegnap délelőtt a városi tanács alakuló ülésével kez­dődött. A megjelenteket — köztük Úszta Gyulát, az MSZMP KEB tagját, a te­rület országgyűlési képvise­lőjét — Markovics Ferenc, a megyei tanács elnöke kö­szöntötte, majd hangsúlyoz­ta: — A várossá alakulással Heves nemcsak kiemelkedő szerepet tölt be a település- hálózatban, hanem tovább nőtt felelőssége a helyi és a vonzáskörzetébe tartozó köz­ségek szükségleteinek szín­vonalasabb ellátásában... A mai napon a tanácsnak, mint testületnek városi tanács- csá kell átalakulnia és el kell végeznie az ezzel kap­csolatos feladatokat: meg kell választani a tisztségvi­selőket és a végrehajtó bi­zottságot, a tanácsi bizottsá­gokat, valamint ki kell ne­vezni a végrehajtó bizottság titkárát. Ezt követően az alakuló ülés munkájának irányítását Barcsik János megyei ta­nácstag — egyben 1958 óta tagja a helyi vezető testület­nek — vette át. A további­akban került sor a korelnök előterjesztése nyomán a sza­vazásra, illetve a kinevezé­sekre. A Hazafias Népfront javaslata alapján döntöttek a tanács tagjai arról, hogy a városi tanács elnöke Kontra Gyula legyen. A társadalmi elnökhelyettes Dománné dr. Gulyás Zsuzsanna, a vég­rehajtó bizottság titkára dr. Oláh János lett. A városi ta­nács végrehajtó bizottságá­nak tagjává választották Bencze Bélát, dr. Kovács Györgyöt, Lövei Gyulát, Orosz Pétert, Prokai Gábor- nét, Szabó Mihályt, Tóth Sándort és Vaka Zoltánnét. Az ülés további részében kialakították — a kisvárosi modell alapján — a városi tanács vb szakigazgatási szerveinek felépítését és ki­nevezték az egyes osztályve­zetőket. A hatósági osztály vezetője Szabó Sándor, a művelődési, egészségügyi és sportosztály irányítója Ke­rek László lett. A pénzügyi, terv- és munkaügyi osztályt Réz Tibor, a titkárságot Do­mánné dr. Gulyás Zsuzsán-, na vezeti. A városgazdálko­dási osztály vezetője Bencze Béla lett. A tanácsülés me­netrendjének megfelelően következett a tisztségviselők és a vb-tagok eskütétele: — ... esküszöm, hogy a Magyar Népköztársasághoz és alkotmányához hű leszek, a törvényeket és a törvényes rendelkezéseket megtartom és megtartatom... — hangzott ünnepélyesen a teremben. A tanácskozás meghitt pil­lanatait a déli órákban újab­bak követték. A munkaülés (Folytatás a 3. oldalon) Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnöke, ma, a Munkásőrség Orszá­gos Parancsnokságára láto­gatott, ahol Borbély Sándor országos parancsnok fogad­ta. A kormány elnöke tá­jékoztatót hallgatott meg a munkásőrség helyzetéről, tevék eny ségéről. Borbély Sándor egyebek között rámutatott, hogy a munkásőrségnek ma is — akárcsak a megalakulásakor — a legfontosabb feladata a párt politikájának elkötele­zett szolgálata. Beszámolt a testület politikai nevelőmun­kájáról, a szolgálati felada­tok teljesítéséről. A tájékoztató után, Lázár György, a MOP székházá­ban megtekintette a testü­let haditechnikai és hadifel­szerelési anyagaiból, eszkö­zeiből rendezett kiállítást. Ezt követően a Miniszterta­nács elnöke a Munkásőr Pa­rancsnoki Iskolába látoga­tott, ahol harcászati, lőkikép- zési és híradó-foglalkozások­kal ismerkedett. Lázár György, délután részt vett és felszólalt a budapesti XIII. kerületi Ki­lián György munkásőregy- ség gyűlésén. Vasutasmunka magasabb színvonalon Idei MÁV-tervek Mától. — A korábbinál magasabb színvonalon kell kielégíteni az utazók igényeit, szoro­sabb, rugalmasabb kapcso­latot szükséges teremteni a fuvaroztatókkal, s messze­menően gondoskodni kell a vasutas dolgozókról — fog­lalta össze Bajusz Rezső, a MÁV vezérigazgatója az idei legfontosabb feladatokat pén­teki sajtótájékoztatóján. Hangsúlyozta: a nemzetközi és a hazai gazdasági körül­mények 1984-ben lényegében változatlanok maradnak, s ezért nem lehet számítani a szállítási igények gyors nö­vekedésére. A személyszállí­tásban várhatóan kissé csök­ken az utasok száma, a szo­cialista országok közötti for­galomban azonban 6,4 szá­zalékos növekedésre számít a vasút. Üzletpolitikai szem­pontokból bővítik a vegyes forgalmú — a nagyobb for­galmú szakaszokon gyors­vonatként. a kisebb forgal- múakon személyvonatként közlekedő — vonatok szá­mát. Javítják az utastájé­koztatás színvonalát: a hiva­talos menetrenden kívül új szolgáltatásként úgynevezett területi menetrendeket adnak ki, melyek egy-egy nagyobb országrész vonatközlekedé­séről tájékoztatnak, a nem­zetközi menetrendet pedig kibővítik a nemzetközi autó- buszjáratok menetrendjének kivonatával. A Déli pálya­udvaron bővítik a vizuális utastájékoztatót, a Kelen­földi pályaudvaron pedig újat létesítenek. Az utasok kényelmének fokozására fo­lyamatosan felszámolják a különálló helyjegypénztára­kat, s lehetővé teszik a hely­jegy és a menetjegy együttes megváltását, megszüntetve a kétszeres sorállást. Az áruszállításban mini­mális növekedést tervez a MÁV: 124 millió tonna áru elfuvarozására számít. A belföldi forgalomban a me­zőgazdasági, az ipari és a bányászati termékek meny- nyisége növekszik, s ugyan­csak fokozódnak a tranzit- és az exportszállítások. A népgazdaság szállítási igé­nyeinek zavartalan kielégí­tése érdekében előszállítási és rakodási versenyt hirde­tett a vasút az év első négy hónapjára, 56 fuvaroztatóval előszállítási megállapodást kötött. Intézkedéseket tettek a gyakori kocsihiány enyhí­tésére is. A vezérigazgató rámutatott: a korábban ki­alakított ösztönző rendszer nem segíti kellőképpen a teljesítmények növelését, ,a munka minőségének javulá­sát, ezért megkezdték a je­lenleginél hatékonyabb, a gazdálkodás szigorúbb köve­telményeire épülő rendszer kidolgozását. A csökkenő be­ruházási lehetőségek miatt nagyobb figyelmet kell for­dítani a fontossági sorrendre — hangsúlyozta Bajusz Re­zső. Elsődleges feladat — a közlekedő vonatok biztonsága érdekében — a vonalkorsze­rűsítések elvégzése (például a Balatonhoz vezető vonal Bu­dapest és Székesfehérvár kö­zötti részén) és a hidak, pél­dául a csongrádi Tisza-híd műszaki állapotának szinten tartása. A vonalvillamosítások foly­tatása, s a kelenföldi és fe­rencvárosi csomópontok re­konstrukciójának befeje­zése. Növeli iárműparkját is a MÁV: az idén további 30 csehszlovák gyártmányú mo­torvonatot állít forgalomba, elsősorban a mellékvonala­kon. A Budapest környéki közlekedés javítására az uta­zási igényekhez rugalmasan alkalmazkodó villamos motorvonatokat szereznek be, a szállítás energiaigényé­nek csökkentése céljából pe­dig fokozatosan villamos to­lató mozdonyokkal váltják fel a dízeleket. Valamennyi sértetlen! Megkerültek az elrabolt műkincsek 1984. január 20-án, megkerültek a Szép- művészeti Múzeumból, november 5-én, éj­szaka ellopott műkincsek, amelyeket elrab­lóik Görögországba juttattak. Miként az ügy legújabb fejleményeiről a Belügyminisztéri­um illetékesei, pénteken este tartott sajtó- tájékoztatójukon elmondották: az Interpol athéni irodájának vezetőjé, pénteken, 17.00 órakor közölte, hogy az elrabolt műkincse­ket Pátre városában találták meg. A festmé­nyeket jelenleg rendőrségi szakértők vizs­gálják a rajtuk talált ujjlenyomatok alap­ján. A képek sértetlenek. , (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents