Népújság, 1984. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-21 / 17. szám
«9 VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXV. évfolyam, 17. szám ÁRA: 1984. január 21., szombat 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Szintek és rangok A két világháború közötti könnyed fajsúlyú filmek és regények kedvelt sikersztorija volt: a szép és értelmes, ám meglehetősen vagyontalan gépirónő hosz- szú és megpróbáltatásokban bővelkedő szerelem után a kevésbé szép, ám kellemes és dúsgazdag vezér- vagy bankigazgató felesége lesz. A kedves nézők vagy ol- / vasók pedig elérzékenyül- tek a társadalmi felemelkedés e szép példája láttán, hiszen a kis jelentéktelen gépírónőből valaki lett. A mai nézők vagy olvasók már csak legyintettének az együgyű kis tór- ténetecske láttán vagy olvastán — mondván, hogy hol vagyunk mi már ettől. Főként olyan értelemben, hogy mi már nem adunk a rangokra, a szintekre, mi az embert a munkája, és nem a beosztása vagy az anyagi helyzete után ítéljük meg. De vajon így van ez valójában? Nagy általánosságban bizonyára igen. De azért akadnak még ellenpéldák is. A jólmenő kisiparos azzal büszkélkedik. hogy minden héten egyszer olyan baráti társaságban kártyázik, amelynek minden tagja magas posztot tölt be. Viszont ő sem kisebb ember a többinél, mert neki meg pénze van. s az is előfordul, hogy neki kell kisegítenie valakit a következő fizetésig. És ez — úgy érzi —, bizonyos fölényt, rangot biztosít neki. Akad más példa is. Vidéki pedagógusnő nem ment férjhez a termelőszövetkezeti gépszerelőhöz, mert hát ő mégiscsak értelmiségi, a másik pedig fizikai dolgozó. Vagy megint más: ugyanannak a cégnek a megyei központjától a városi részleghez került egy dolgozó, s volt megyei kollégái csóválták a fejüket — képes volt egy szintet otthagyni. Mármint a megyei szintet. S néhány hónappal később már éreztették is. hogy a megyénél azért csak hozzáértőbb emberek vannak, mert hisz a megye azért mégiscsak a megye. De hallottam olyan, ma már nyugdíjas vezetőről is, aki nem volt hajlandó a gépkocsivezetőjével együtt ebédelni, ha kiszállásra mentek, mert hát az mégiscsak furcsa lett volna. Lehet, hogy ezek kirívó példák. Legyenek is. Hiszen az lenne az örvendetes, ha mindezek ma már egyáltalán nem fordulnának elő. Jó lenne, ha valóban nem 'a címek, a rangok, a szinték és más egyebek alapján ítélnénk meg, hogy ki milyen ember, hanem valóban a munkája, az értelme, az emberi magatartása alapján. Mert hiszen hiába van meg a szánt, a cím, a rang, az íróasztal, a diszpécserberendezés és más egyebek, ha hiányzik a szaktudás, ha nincs meg a felkészültség, a körültekintés és az emberség. S az egyéni tulajdonságok és a cím közötti ellentmondás előbb-utóbb úgyis kiderül. Másrészt pedig szerencsére az a jellemzőbb, hogy az igazán felkészült emberek éreztetik a legkevésbé másokkal saját fontosságukat. Kaposi Levente ÚJ VAROSUNK KÖSZÖNTÉSE „Az itt lakók készek az áldozatos munkára, a társadalmi összefogásra Megalakult Heves város Tanácsa — Borbándi János adta át a városalapító oklevelet — Emléktáblát lepleztek le az ünnepen ••• 99 Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese átadja Kontra Gyula tanácselnöknek a városalapító oklevelet Történelmi dátum Heves életében 1984. január 20. Az évszázadokkal ezelőtti mezőváros — a későbbi nagyközség — ezen a napon ismét városi rangot kapott. A dél-hevesi település, amelynek vonzáskörzetébe jelenleg tizenhat község tartozik, a! korábbi esztendőkben bizonyította: érdemessé vált arra, hogy megkapja a városi címet. Az ország más, tizenegy településével együtt nyilvánította a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa várossá az egyre dinamikusabban fejlődő nagyközséget. Azt a települést, amely egy egész megyének adta a nevét, amely nem rekedt meg az egykori mezővárosok szintjén, amely iparosodott, erős mezőgazdaságot szervezett, számos munkalehetőséget teremtett a helyi, illetve a környékbeli lakosságnak. Amely elismert az iskoláiról, a sportéletéről, a népi hagyományok, a tájegység kultúrájának ápolásáról. Bár az elnöki tanácsi rendelet január 1-től nyilvánította Hevest várossá, az itteniek szerint valóban azzá ezen a napon váltak, amikor sor került a városalapító oklevél átadására. Az ünnepi esemény hangulatát még a mindent komorrá változtató téli időjárás sem tudta befolyásolni, a megye tizenkétezer lakosú, negyedik városa zászlódíszben, vidám kedéllyel ünnepelt. ' cuin _l A várossá nyilvánítás egész napos eseménysorozata tegnap délelőtt a városi tanács alakuló ülésével kezdődött. A megjelenteket — köztük Úszta Gyulát, az MSZMP KEB tagját, a terület országgyűlési képviselőjét — Markovics Ferenc, a megyei tanács elnöke köszöntötte, majd hangsúlyozta: — A várossá alakulással Heves nemcsak kiemelkedő szerepet tölt be a település- hálózatban, hanem tovább nőtt felelőssége a helyi és a vonzáskörzetébe tartozó községek szükségleteinek színvonalasabb ellátásában... A mai napon a tanácsnak, mint testületnek városi tanács- csá kell átalakulnia és el kell végeznie az ezzel kapcsolatos feladatokat: meg kell választani a tisztségviselőket és a végrehajtó bizottságot, a tanácsi bizottságokat, valamint ki kell nevezni a végrehajtó bizottság titkárát. Ezt követően az alakuló ülés munkájának irányítását Barcsik János megyei tanácstag — egyben 1958 óta tagja a helyi vezető testületnek — vette át. A továbbiakban került sor a korelnök előterjesztése nyomán a szavazásra, illetve a kinevezésekre. A Hazafias Népfront javaslata alapján döntöttek a tanács tagjai arról, hogy a városi tanács elnöke Kontra Gyula legyen. A társadalmi elnökhelyettes Dománné dr. Gulyás Zsuzsanna, a végrehajtó bizottság titkára dr. Oláh János lett. A városi tanács végrehajtó bizottságának tagjává választották Bencze Bélát, dr. Kovács Györgyöt, Lövei Gyulát, Orosz Pétert, Prokai Gábor- nét, Szabó Mihályt, Tóth Sándort és Vaka Zoltánnét. Az ülés további részében kialakították — a kisvárosi modell alapján — a városi tanács vb szakigazgatási szerveinek felépítését és kinevezték az egyes osztályvezetőket. A hatósági osztály vezetője Szabó Sándor, a művelődési, egészségügyi és sportosztály irányítója Kerek László lett. A pénzügyi, terv- és munkaügyi osztályt Réz Tibor, a titkárságot Dománné dr. Gulyás Zsuzsán-, na vezeti. A városgazdálkodási osztály vezetője Bencze Béla lett. A tanácsülés menetrendjének megfelelően következett a tisztségviselők és a vb-tagok eskütétele: — ... esküszöm, hogy a Magyar Népköztársasághoz és alkotmányához hű leszek, a törvényeket és a törvényes rendelkezéseket megtartom és megtartatom... — hangzott ünnepélyesen a teremben. A tanácskozás meghitt pillanatait a déli órákban újabbak követték. A munkaülés (Folytatás a 3. oldalon) Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, ma, a Munkásőrség Országos Parancsnokságára látogatott, ahol Borbély Sándor országos parancsnok fogadta. A kormány elnöke tájékoztatót hallgatott meg a munkásőrség helyzetéről, tevék eny ségéről. Borbély Sándor egyebek között rámutatott, hogy a munkásőrségnek ma is — akárcsak a megalakulásakor — a legfontosabb feladata a párt politikájának elkötelezett szolgálata. Beszámolt a testület politikai nevelőmunkájáról, a szolgálati feladatok teljesítéséről. A tájékoztató után, Lázár György, a MOP székházában megtekintette a testület haditechnikai és hadifelszerelési anyagaiból, eszközeiből rendezett kiállítást. Ezt követően a Minisztertanács elnöke a Munkásőr Parancsnoki Iskolába látogatott, ahol harcászati, lőkikép- zési és híradó-foglalkozásokkal ismerkedett. Lázár György, délután részt vett és felszólalt a budapesti XIII. kerületi Kilián György munkásőregy- ség gyűlésén. Vasutasmunka magasabb színvonalon Idei MÁV-tervek Mától. — A korábbinál magasabb színvonalon kell kielégíteni az utazók igényeit, szorosabb, rugalmasabb kapcsolatot szükséges teremteni a fuvaroztatókkal, s messzemenően gondoskodni kell a vasutas dolgozókról — foglalta össze Bajusz Rezső, a MÁV vezérigazgatója az idei legfontosabb feladatokat pénteki sajtótájékoztatóján. Hangsúlyozta: a nemzetközi és a hazai gazdasági körülmények 1984-ben lényegében változatlanok maradnak, s ezért nem lehet számítani a szállítási igények gyors növekedésére. A személyszállításban várhatóan kissé csökken az utasok száma, a szocialista országok közötti forgalomban azonban 6,4 százalékos növekedésre számít a vasút. Üzletpolitikai szempontokból bővítik a vegyes forgalmú — a nagyobb forgalmú szakaszokon gyorsvonatként. a kisebb forgal- múakon személyvonatként közlekedő — vonatok számát. Javítják az utastájékoztatás színvonalát: a hivatalos menetrenden kívül új szolgáltatásként úgynevezett területi menetrendeket adnak ki, melyek egy-egy nagyobb országrész vonatközlekedéséről tájékoztatnak, a nemzetközi menetrendet pedig kibővítik a nemzetközi autó- buszjáratok menetrendjének kivonatával. A Déli pályaudvaron bővítik a vizuális utastájékoztatót, a Kelenföldi pályaudvaron pedig újat létesítenek. Az utasok kényelmének fokozására folyamatosan felszámolják a különálló helyjegypénztárakat, s lehetővé teszik a helyjegy és a menetjegy együttes megváltását, megszüntetve a kétszeres sorállást. Az áruszállításban minimális növekedést tervez a MÁV: 124 millió tonna áru elfuvarozására számít. A belföldi forgalomban a mezőgazdasági, az ipari és a bányászati termékek meny- nyisége növekszik, s ugyancsak fokozódnak a tranzit- és az exportszállítások. A népgazdaság szállítási igényeinek zavartalan kielégítése érdekében előszállítási és rakodási versenyt hirdetett a vasút az év első négy hónapjára, 56 fuvaroztatóval előszállítási megállapodást kötött. Intézkedéseket tettek a gyakori kocsihiány enyhítésére is. A vezérigazgató rámutatott: a korábban kialakított ösztönző rendszer nem segíti kellőképpen a teljesítmények növelését, ,a munka minőségének javulását, ezért megkezdték a jelenleginél hatékonyabb, a gazdálkodás szigorúbb követelményeire épülő rendszer kidolgozását. A csökkenő beruházási lehetőségek miatt nagyobb figyelmet kell fordítani a fontossági sorrendre — hangsúlyozta Bajusz Rezső. Elsődleges feladat — a közlekedő vonatok biztonsága érdekében — a vonalkorszerűsítések elvégzése (például a Balatonhoz vezető vonal Budapest és Székesfehérvár közötti részén) és a hidak, például a csongrádi Tisza-híd műszaki állapotának szinten tartása. A vonalvillamosítások folytatása, s a kelenföldi és ferencvárosi csomópontok rekonstrukciójának befejezése. Növeli iárműparkját is a MÁV: az idén további 30 csehszlovák gyártmányú motorvonatot állít forgalomba, elsősorban a mellékvonalakon. A Budapest környéki közlekedés javítására az utazási igényekhez rugalmasan alkalmazkodó villamos motorvonatokat szereznek be, a szállítás energiaigényének csökkentése céljából pedig fokozatosan villamos tolató mozdonyokkal váltják fel a dízeleket. Valamennyi sértetlen! Megkerültek az elrabolt műkincsek 1984. január 20-án, megkerültek a Szép- művészeti Múzeumból, november 5-én, éjszaka ellopott műkincsek, amelyeket elrablóik Görögországba juttattak. Miként az ügy legújabb fejleményeiről a Belügyminisztérium illetékesei, pénteken este tartott sajtó- tájékoztatójukon elmondották: az Interpol athéni irodájának vezetőjé, pénteken, 17.00 órakor közölte, hogy az elrabolt műkincseket Pátre városában találták meg. A festményeket jelenleg rendőrségi szakértők vizsgálják a rajtuk talált ujjlenyomatok alapján. A képek sértetlenek. , (MTI)
