Népújság, 1984. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-21 / 17. szám

z. NÉPÚJSÁG, 1984. január 21,, szombat Szűkül a kör a görög nagyiparos körül Újabb hírek a képrablásról Egy újabb, a budapesti képrablásban részt vett sze­mély letartóztatását jelentet­te be pénteken az olasz rendőrség: őrizetbe vették a 38 éves Carmine Palmeset. Öt a Nápoly közelében levő Avellinóban tartóztatták le a carabinierik. Az MTI római tudósítója, Király Ernő, a következőket jelentette az olasz főváros­ból: — Szűkül a kör a görög nagyiparos körül — mondta csütörtökön este, iteai tudó­sításában az olasz televízió helyszínen tartózkodó ri­portere, aki igyekezett nyomon követni a fest­ményeket átadó Morini görögországi útját, tanúkat, bizonyítékokat mutatott be. A L’Unita pénteken olyan értesülést közölt, hogy a hat kép már nincs Görögország, ban, mert Moszkoklaidesz az Egyesült Államokba vit­te, ahol hét testvére él. A Corriere Della Sera azt írta, hogy a rablás kiterve- lője, a banda vezére, Ivano Scianti, Dél-Amerikában bujkál. Az olasz rendőrség leg­újabb közlései szerint, /ra­tio Scianti és Graziano lóri (ők ismeretlen helyen'.’tar­tózkodnak), valamint Gior­dano Incenti, rtovember 5- én, terepszemlét tartott a Szépművészeti Múzeumban, majd később találkozott magyar cinkosaival. Este 9 órakor a három olasz az építési állványokon felka­paszkodva behatolt a mú­zeumba, ahol levágta a fa­lon függő képeket, s juta­zsákba csomagolva elvitte azokat. Az olasz rendőrség úgy tudja, hogy Görögországban a képeket Morini adta át Efthimiosz Moszkoklaidesz- nek. Eközben észrevette, hogy a legértékesebb kép, az Eszterházy Madonna kicsú. zott a műanyag zsákból és az autóban maradt. Ezt pót­lólag átadta neki. A görög nagyiparos ekkor azt mond­ta: sietnie kell, hogy még elérje a repülőgépet. Az olasz nyomozók, ebből a ki. jelentésből azt a következ­tetést vonják le, hogy a ké­peket Moszkoklaidesznél, de nem Iteában kell keresni. VILATI EGRI GYÄRA felvesz közgazdasági szakközépiskolai végzettséggel rendelkező folyószámla­könyvelőt. Jelentkezni lehet a gyár közgazdasági osztályán, EGER, Faiskola u. 9. Hétfőn folytatódik a munka Stockholmban „Stockholm a remény vá­rosa lett", — jelentette ki a Vatikán „külügyminisztere” a stockholmi konferencia pénteki plenáris ülésén, amelyen öt nyilatkozat hangzott el, s ezzel lezárult a 35 résztvevő küldöttség ál­talános politikai állásfogla­lásainak sorozata. Achille Silvestrini bíboros felhívta a szembenálló fele­ket. tartózkodjanak egymás sértegetésétől, ne tulajdonít­sanak egymásnak rossz szándékokat. Sir Geoffrey Howe brit külügyminiszter kiemelte országa aktív szerepét a ve­gyi fegyver betiltásával fog­lalkozó tárgyalásokon, ame­lyek világméretű tilalmat hivatottak meghirdetni. Ho­we külügyminiszter ezzel közös nyugati taktikát köve­tett. Ismeretesek a vegyi fegyver általános és teljes betiltására vonatkozó szov­jet javaslatok, amelyeket a múltban Nyugat rendre el­vetett. Amikor ezért a szo­cialista országok most Euró­pa vegyifegyver-mentesítését indítványozták, Nyugat a vi­lágméretű tilalom szükséges­ségét kezdte hangoztatni. San Marino Köztársaság külügyminiszterének rövid, általánosságokban mozgó beszéde után Stefan Andrei román külügyminiszter emelkedett szólásra. Han­goztatta, hogy a fegyverke­zési verseny mellett « nem lehet biztonságról beszélni. Szorgalmazta a szovjet— amerikai csúcstalálkozót, a Varsói Szerződés és a NATO tagállamai külügyminiszte­reinek értekezletét, az euró­pai országok katonai kiadá­sainak befagyasztását és csökkentését, atomfegyver­mentes övezetek létesítését, majd 15 pontból álló komp­lex javaslatot terjesztett be az európai bizalom- és biz­tonságerősítő intézkedésekre. A pénteki ülés utolsó fel­szólalója, Paavo Väyrynen finn külügyminiszter foglal­kozott az észak-európai atomfegyvermentes övezet tervével, amelynek megvaló­sítása ebben a térségben „véget vethetne az atomstra­tégiából adódó spekulációk­nak.” Keserűen állapította meg, hogy a fegyverkezési hajszá­nak áldozatul esett a rende­zés egyetlen eszköze, a tár­gyalás. Az ülésen elnöklő máltai külügyminiszter megállapí­totta, hogy a stockholmi konferencia mind a 35 részt vevő állami küldöttségveze­tőjének a bevezető nyilatko­zatát meghallgatta. A kö­vetkező plenáris ülésen, amelyet hétfő délután tar­tanak, a FöldközLtenger melléki nem európai orszá­gok képviselői kapnak szót. Egyiptom újra teljes jogú tag Befejeződött az iszlám csúcs Csütörtökön este Casa­blancában véget ért az isz­lám konferencia szervezeté­nek (ICO) 4. csúcsértekezle­te. A hat óráig tartó utolsó ülésen a konzervatív orszá­gok nyomására határozatot hoztak arról, hogy Egyiptom újra foglalja el helyét a 45 iszlám országot tömörítő szervezetben. A easablan- cai határozatot Habib Satu­nak, az ICO főtitkárának a vezetésével miniszteri kül­döttség viszi Kairóba. Egyip­tom tagságát 1979-ben füg­gesztették fel a Camp Da- vid-i egyezmény miatt. Ca­sablancái források szerint az Egyiptom visszavételére irá­nyuló kampányt a háttérből Szaúd-Arábia irányította. Dzsallud, a líbiai forrada­lom vezetőségének tagja el­utazása előtt újságírókkal közölte, hogy országa Szíriá­val és a JNDK-val ellenez minden olyan kísérletet, hogy „a Camp David-i alkut az iszlám leple alatt arabi- zálják”. A líbiai politikus bí­rált!» a fezi határozat támo­gatását is, mert „elismeri az ellenséget és lemond a fegy­veres harc lehetőségéről”. Dzsallud rámutatott: a casa- blancai csúcsot az „iszlám jegyében rendezték meg, de tartalmában amerikai volt”. A japán bányaszerencsétlenség okai Folytatódik a vizsgálat a szerdai japán bányaszeren­csétlenség ügyében, amely­nek során 83 bányász vesz­tette életét. Két nappal a katasztrófa után egyre több a bizonyíték arra, hogy a bányát működtető Mitsui-tár- saság részéről rendkívül sú­lyos mulasztások történlek. A Fukuoka tartományban levő omutai szénbányában tűz ütött ki, s az áldozatok többsége szénmonoxid-mér- gezésben halt meg. Az első vizsgálatok szerint több biz­tonsági ellenőrző-berendezés, egyebek között a metángáz­érzékelők, illetve szénmono- xid-jelzők felmondták a szolgálatot, nem működött továbbá az az automata be­rendezés, amely idejében jelezte volna a szállítósza­lag-rendszer motorjának túl­zott felhevülését. A bányá­szok szakszervezetének kép­viselői szerint még a bizton­sági vízszelepek sem mű­ködtek, mert a Mitsui em­berei korábban — a szén minőségének esetleges rosz- szabbodására hivatkozva — elzáratták azokat. A szak- szervezet arra is rámutatott, hogy a társaság az elmúlt időszakban rendkívüli mó­don hajtotta a bányászokat a tavalyi termelés-lemaradás behozatala érdekében. ~( Külpolitikai kommentárunk )— Trudeau és az „ötök” KANADA RITKÁN HÍVTA FÖL MAGÁRA A FI­GYELMET olyan kezdeményezéssel, amely a nemzet­közi életben ilyen vagy olyan előjellel vihart kavart. Az ősz óta azonban egyre gyakrabban emlegetik Pierre Elliot Trudeau nevét, mégpedig általában po­zitív kicsengéssel, elismeréssel, mert a kanadai mi­niszterelnök figyelemre' méltó javaslattal állt elő: az úgynevezett atomklub öt tagja tartson értekezletet a nukleáris leszerelésről. Trudeau szerint ugyanis az atomháború veszélye most már olyan mértékben fenyegeti az emberiséget, hogy az érintetteknek ok­vetlenül tárgyalóasztalhoz kell ülniük. A Szovjetunió, az Egyesült Államok, Kína., Nagy- Britannia és Franciaország — vagyis az atomhatal­mak — közvetlen eszmecseréjének gondolata vegyes fogadtatásra talált. Mint az várható volt, a kanadai indítványra Washingtonban fanyalogva válaszoltak. Peking arra az álláspontra helyezkedett, hogy bár a nukleáris leszerelés elsősorban a Szovjetunióra és az Egyesült Államokra tartozik, a maga részéről nem el­lenzi a kanadai javaslatot. Ehhez hasonló, nagyjából ezzel* megegyező véleményt nyilvánítottak London­ban is. Moszkvából Jurij Andropov — mint tegnap közöl­tük —, levelet intézett a kanadai politikusihoz, s ab­ban támogatásáról biztosította elgondolását. A szov­jet válasz időpontja majdnem egybeesik a stockholmi konferencia nyitányával. Talán fölösleges is hangsú­lyozni, hogy a nukleáris leszerelés ügyében már ko­rábban több fontos javaslatot tett Szovjetunió újabb állásfoglalása éppen a bizalom erősítését, vagyis azokat a nemes célkitűzéseket szolgálja, amelyek a 35 ország tárgyaló küldötteit foglalkoztatják. TRUDEAU KEZDEMENYEZESE kétségtelenül ész­szerű, bölcs javaslat. Legföljebb az vet némi árnyat, hogy a kanadai kormányzat — igaz, jóval korábbi megállapodás értelmében —, engedélyezte az ország­ban az amerikai cirkálórakéták kísérleti repülését Kanada azonban éppoly kritikus szemmel nézi az amerikaiak európai rákétatelepítését, mint ahogy nem hagyta megjegyzés nélkül az USA grenadai akcióját, s közép-amerikai beavatkozási próbálkozásait sem. Gyapay Dénes HAZÁNK ÉS A FEJLŐDŐ ORSZÁGOK Kihasználatlan lehetőségek Magyarország évek óta fokozott érdeklődést tanúsít a fejlődő országok iránt. Kereskedelmi kapcsolata­ink dinamikusan bővülnek és a fejlődő országok több­ségével mindkét fél számá­ra előnyös gazdasági együtt­működés alakult ki. Annak ellenére, hogy ez a törekvés ma is érvényes, az utóbbi időben nem kis erőfeszítést igényel a kapcsolatok szin­ten tartása, s még többet azok fejlesztése. Ennek okai ismertek. Az elhúzódó világgazdasági re­cesszió következtében a fej­lődő országok exportbevéte­leinek döntő részét adó nyersanyagok, mezőgazdasá­gi termékek ára — bár, aZ utóbbi időben bizonyos fokú élénkülés már tapasztalha­tó — évtizedek óta a leg­alacsonyabb szinten van, s 1972 óta először nagymér­tékben csökkentek a kő­olajárak is. Magyar aktívum A fejlődő világ problémái­nak egyik jele az adósságál­lomány gyors növekedése, amelynek összege már meg­haladja a 650 milliárd dol­lárt, s az éves törlesztési kö­telezettség is elélte a száz- milliárdos nagyságot. A fejlődő országok foko­zódó nehézségeik miatt rá­kényszerültek beruházási programjaik és importjuk széles körű visszafogására. Jellemző, hogy a GATT, vagyis az Általános Vámta­rifa és Kereskedelmi Egyez­mény nevű nemzetközi szer­vezet statisztikai adatai szerint az olajexportőr or­szágok importja 3 százalék­ka). az egyéb fejlődő orszá­goké 10 százalékkal csökkent 1982-ben, s feltehető, hogy az 1983-as év adatai még kedvezőtlenebbek lesznek. Sajnos, lényeges változás 1984-ben sem várható, ha­zánk e nehéz piaci helyzet ellenére 1982- ben még jelentősen — csaknem 16 százalékkal — volt képes növelni kivitelét e térség országaiba, s ezzel külkereskedelmünkben csak­nem 580 millió dolláros ak­tívumot értünk el. Figyelem­re méltó, hogy ennek > majd­nem felét a gépexport je­lentette. A másik fontos té­tel a mezőgazdasági és élel­miszeripari kivitel volt. Saj­nos, tavalyi kivitelünk elő­reláthatóan már nem éri el a korábbi szintet, sőt a gé­pek és berendezések részará­nya is csökkent. A fejlődő országokkal folytatott kapcsolat bővíté­sét szolgálja az a kiemelt figyelem is, amellyel a ma­gyar vállalatok a Világbank által finanszírozott létesít­mények versenytárgyalás­felhívásait kísérik. Eddig a magyar vállalatok több mint száz versenytárgyalás­kiírásra jelentkeztek, s bár az esetek nagy részében még nem született döntés, máris több mint 6 millió dolláros megrendelést sze­reztek. Kezdeti lépések Ez annál is inkább elő­nyös, ' mert a Világbank olyan beruházások megvaló­sulását segíti elő a fejlődő országokban, amelyekben mi partnerek tudunk lenni. Ilyen például az energiater­melés és -elosztás, a mező- gazdaság, az egészségügy, az oktatás, a közlekedés, valamint a hírközlés fejlesz­tése. Természetesen ehhez elengedhetetlen, hogy ezekben az ágazatokban növekedje­nek az exportképes áruala­pok és tovább javítsuk a versenyképességet. A fejlődő országokkal folytatott kereskedelem egyik fontos eszköze lehetne a termelési együttműködések létrehozása. Ezt nemcsak mi tekintjük fontos célkitű­zésnek, de számos fejlődő ország is szorgalmazza, fő­leg a gazdasági fejlődésük­ben alapvető ágazatokban — a textil, és ruházati ipar­ban, a fogyasztási cikkek gyártásában. Furcsa módon e téren a magyar vállalatok nem fejtenek ki említésre méltó tevékenységet. A fejlődő országokkal ki­alakítandó együttműködés terén eddig még a gépipar területén is csak kezdeti lé­pések történtek. Így autó­buszok összeszerelése fo­lyik Iákban és Angolában, illetve hamarosan megkezdő­dik Líbiában és Mozambik- ban. Vákuumtechnikai gép­gyártásban alakult ki együtt­működés Indiával és ugyan­csak egy indiai céggel jött létre megállapodás urh-rá- diótelefonok összeszerelé­séről. Vegyes vállalatokat alapítottak Brazíliában és Nigériában az ott eladott magyar orvosi műszerek, ké­szülékek szervizelése cél­jából. Indiával és Nigériá­val termelési együttműködés alakult ki a gyógyszeripar területén. A magyar vegy­ipari szakemberek Líbiában pvc-üzemet működtetnek és hasonló jellegű együttmű­ködésről folynak tárgyalá­sok több más közel-keleti országokkal is. Aktívabb piacpolitikát Az elmondottakat összefog­lalva, a jövőben aktívabb magyar piacpolitikára lesz szükség a fejlődő országok kapcsán. Arra, hogy vállala­taink, szövetkezeteink, s nem utolsó sorban külkeres­kedelmünk szenteljenek nagyobb figyelmet erre a térségre. Hiszen népgazdasá­gi érdek, hogy termékeink­nek piacot találjunk, ame­lyekért számunkra nélkülöz­hetetlen termékekkel és nyersanyagokkal tudnak fi­zetni ezek az országok. (A. T.) SZIRMABESENYÖI „BÜKKALJA” MGTSZ. GMK-BAN, vagy SZAKCSOPORTBAN DOLÄOZÖ FAKITERMELŐ MUNKABRIGADOT KERES, 1984. évi (első félévben) 3000 m:> vegyes kategóriájú fakitermelésre. JELENTKEZÉS: Szirmabesenyő, Erdősor u. 3., Batta Zoltán, főagronómusnál. VOLÁN 4. SZ. VÄLLALAT PÁLYÁZATOT HIRDET — rakodásgépesítési előadó, — árufuvarozási, szolgáltatási előadó, — szállítmányozási előadó, — kereskedelmi elemző munkakörökre. A munkakörökhöz szakirányú végzettség és gyakorlat szükséges. A pályázatot személyesen, vagy írásban a VOLÁN 4. sz. Vállalat, forgalmi igazgatóhelyettesénél kell benyújtani. Eger, Lenin út 194. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents