Népújság, 1984. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-19 / 15. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. január 19., csütörtök 3 Mire int a vgm-ek kihívása? (11/1) A vállalati kassza és az egyén haszna Az új típusú gazdasági szervezetek — ahogyan mondani szoktuk: kisvállalkozások — 6zárna, létszáma ugrásszerűen gyarapodott 1983 első félévében. A növekedési ütem egyaránt jelzi a lehetőségeket és az előrehaladás türelem- és időigényességét. A magánjellegű vállalkozások a rugalmasabbak, ezek nagyobb lendülettel startoltak, ám a tavalyi fejlődés már szerényebb. A kisvállalatok és a vállalati gazdasági munkaközösségek számszerű gyarapodása viszont tavaly fél év alatt nagyobb volt, mint az azt megelőző egész esztendőben. Számuk és létszámuk alapján a vállalati gazdasági munkaközösségek a legelterjedtebbek. (Hatvannégy és fél ezer embert érint, a vállalati dolgozók 3 százalékát.) Helyzeténél fogva e szervezet a legtöbb vita, kritika, társadalmi feszültség forrása. Tetten ért veszteségek Az első vgm-ek többnyire a gyárak, az intézmények vezetőinek kezdeményezésére jöttek létre, ök mondták meg. s jelenleg is közük, hogy milyen feladatok elvégzésére tartanak igényt a hivatalos munkaidőn túl, külön jövedelem ellenében. Az új munkaszervezetek menet közben azonban önálló arculatú, teljesítmény- központú kollektívákká váltak. Nem tűrik meg soraikban a fegyelmezetlenséget, a hozzá nem értést, jól előkészítik, megszervezik a munkát. Elvetik a merev hierarchiálódást, amikor a targoncás csak targoncát vezet, az esztergályos csak esztergál, s ölbe tett kézzel vár, ha valami hiányzik a munkához. Sokan a munka szerinti elosztás szocialista elvének megsértését látják abban, hogy a különórákért átlagosan kétszer annyit fizetnek, mint a főmunkaidőben végzett munkáért. Ezek a vélekedések bagatellizálják, vagy kétségbe vonják a 20—40, olykor 100—200 százalékos teljesítménykülönbségeket. Pedig a tényleges különbségeket azért is szükséges elismerni és felismerni, mert a meglevő és gyakran igen jelentős munkaidő-veszteségekre irányítják a figyelmet. Az életrevalóság bizonyítékai A vgm-ek gazdasági haszna egyértelmű, segítik a szűk keresztmetszetek feloldását, a rugalmas alkalmazkodást a piaci igények változásaihoz. Igaz, a különmunka — többnyire drágább — a fő- munkaidőben végzett tevékenységnél, de olcsóbb a tsz-kooperációnál, a vendégmunkánál, vagyis annál, amit helyettesít, illetve pótol. A különmunkához hasonlóan drága a túlóra is, csakhogy a túlórát a ,,kemény” bérforintból, a különmunkát pedig „puha” 'költségforintból számolják el. A vállalati kassza külön haszna — persze ténylegesen népgazdasági haszon nincs ebből —, ha költségforinttal bér- vagy fejlesztésialap-forintot lehet megtakarítani. Az új munkaszervezetek — életrevalóságuknak ez a fő forrása —, a tagok számára egyértelműen hasznosak. A nem lebecsülhető kü- lönjövedelmek — 1982-ben 3000 forint volt a havi átlag — kikényszerítik a differenciálást, lehetővé teszik, hogy újabb társadalmi rétegek, döntően a városi munkások a saját vállalatuknál érvényesülhessenek, a mai nehéz viszonyok között is megtalálhassák anyagi boldogulásukat. Ennek össztársadalmi haszna: érzékelhetően csökkent az indokolatlan munkaerő-vándorlás. Főleg a munkások képzettebb, vállalkozó szellemű — következésképpen mozgékonyabb rétegeit — stabilizálta, s egyben a 'káderkiválasztás és -képzés új formáit teremtette meg. Kovács József Az új típusú gazdasági szervezetek száma és létszáma A szervezetek A foglalkoztatottak száma száma 1982. 1983. 1982. 1983. XII. 31. VI. 30 i. XII. 31 VI. 30. Kisvállalatok: 23 180 829* 15 565» ebből: kisvállalati formában működő leányvállalatok 19 59 Kisszövetkezetek: Ipari szolgáltató szövetkezeti szak145 204 4 870* 8169* csoportok: Mezőgazdasági szak477 934 26 325 csoportok: Vállalati, gazdasági 2 688 2 691 munkaközösségek: 2 775 6 281 29 331 64 562 Magán gazdasági munkaközösségek: 2 341 3 624 11145 17 649 Atalányelszámolásos részlegek: 3 230 4 136 _ _ Szerződéses részlegek: 119 274 — — Bérlemények: Kiskereskedelmi 87 122 — — szerződéses részlegek: 5 895 8 057 17 196 — Varrnak, vasalnak, szerelnek Perzsaszőnyeg Egerből, hímzés Hevesről Otthoni szorgos kezek a termelésben Az iparvállalatok és szövetkezetek jelenleg több mint 45 ezer bedolgozót foglalkoztatnak országos szinten. Többségüket a köny- nyűipari üzemek látják el munkával. De számos híradás és műszeripari vállalat is kiad munkát azoknak, akik otthonukban szerelést, részegységek összeállítását és más egyéb kisebb munkákat vállalnak. Jelenleg mintegy 50-60 vállalat és ipari szövetkezet alkalmaz bedolgozókat. Az‘ Ipari Minisztérium értékelése szerint a termelés lassúbb ütemű növekedése, illetve állandósulása az utóbbi időben visszavetette az otthoni munkavállalók foglalkoztatását is. Ennek ellenére azonban néhány fontos nagyvállalat számít a szorgos kezek segítségére. Így a Debreceni Ruhagyár több mint háromszáz bedolgozót foglalkoztat. Ám, a megyében ezenkívül tíz más hajdúsági és szabolcsi település asszonyai vállalnak ily módon napi háromtól öt óráig terjedő munkát. A Fékon Budapesti Gyárának „külső munkatársai” zömmel olyan termékeket állítanak elő otthon, amelyek elősegíthetik a belföldi piac folyamatos ellátását. Főleg pizsamákat, fehérneműket varrnak és csomagolnak. Ezáltal a vállalat teljes termelékenységét a kereset, nagy sorozatban előállítható exportáruk gyártására fordíthatja. Jelentősen hozzájárulnak a bedolgozók a pécsi Hunor Kesztyű- és Bőrruházati Vállalat nemzetközileg is elismert hírnevéhez. Itt minden harmadik varrónő otthoni dolgozóként vesz részt a tervek megvalósításában. Bérezésük azonos az üzemi kollégáikkal, igaz, az otthoni munkára is ugyanazok a normák és minőségi követelmények érvényesek, mint a gyárira. Főként azok a Baranya, Somogy, Tolna és ■ Bács- Kiskun megyei asszonyok vállalnak ilyen munkát, akik családi körülmények miatt nem tudnának üzemben dolgozni. Ezáltal a kesztyűgyár jelentős beruházási költséget takaríthat meg. A bedolgozók egyébként kedvezményt is kapnak, többek között hozzájárulnak az otthoni fűtési és világítási költségeikhez, s igénybe vehetik a Hunor üdülőit és óvodáit is. Jelentősen segítik a bedolgozók a BRG Kecskeméti Magnetofon Gyárának a szerelési munkáit és minden bizonnyal anyagilag is jól járnak, hiszen létszámuk legtöbb üzemétől eltérően nem csökken. Az Interkémia Vegyipari Gazdasági Társaság külsősei részt vesznek a különféle finomvegyszerek, kozmetikai cikkek csomagolásában. A cég termelése dinamikusan nő, így szükségük van minél több munkáskézre. Az Egri Háziipari Szövetkezet mintegy 450—500 kisegítő dolgozót foglalkoztat a legkülönbözőbb területeken. Legtöbben a gépi varrásban és az ajándéktárgy-készítésben, hímzésben vesznek részt, amelyek jelentős sikerrel büszkélkedhetnek az exportpiacon is. Munkatársaik nagy része sajnos, az idősebb korosztály képviselői közül kerülnek ki. Ám, a keresetük sem túl magas, igazából csak a nyugdíiki- egészítésre alkalmas, átlagban 1500-tól 2500 forintig kereshetnek az itteni bedolgozók. A szövetkezet lehetőséget teremtett a csökkent munkaképességűek foglalkoztatására is, ők papírdobozokat készítenek, amelyekbe a siroki gyár termékeit csomagolják. Jelentős azoknak a száma is, akik részt vesznek a perzsásző- nyeg otthoni készítésében. Amint azt a Heves város háziipari szövetkezetétől megtudtuk, az utóbbi időszakban náluk csökkent a bedolgozások száma. Ebben az is közrejátszott, hogy az itt dolgozó lányok és asz- szonyok nem részesültek a szociálpolitikai kedvezményekben, így gyesben sem. Ám a vállalatnak sikerült az 1984. évi megrendeléseit úgy egyeztetni, hogy ellássák a bel- és külpiacot egyaránt. Jelentős keresetnek örvendenek a tarnamé- rai asszonyok kéziszőttesei és rátétes hímzései. Az itt dolgozók keresletüket a teljesítmény alapján kapják, ők is foglalkoztatnak csökken munkaképességűeket és munkakörülményeiket igyekeznek úgy kialakítani, hogy a megélhetésükhöz szükséges bért megkeressék és nyugdíjalapjuk is "meg legyen. Tevékenységükre főleg a kisegítő területeken számítanak. ‘féléves, átlagos, állományi létszám Gyógyító köd kamra A Szolnok megyei Tanács Hetényi Géza Kórháza egyik belgyógyászati osztályán megkezdték a széndioxidos ködkamrával való kezelést. A ködkamrát elsősorban az alsó végtagi krónikus érszűkületes megbetegedések kezelésére és a szívinfarktusok utókezelésére alkalmazzák (MTI-fotó — Csíkos Ferenc • felvétele) Kölcsön és állami támogatás a régi épületek új hőszigeteléséhez Több műtrágya jut a földekre A mezőgazdaság idei terve jelentős feladatokat támaszt a növénytermesztőkkel szemben; 15 millió tonna gabona megtermelését irányozták elő, ez pedig föltételezel a korábbinál magasabb fokú mesterséges tápanyag-utánpótlás biztosítását, A MÉM szakemberei szerint az idén egy-egy hektárra több mint két és fél mázsa talajerőpótló hatóanyag jut, mintegy 8 százalékkal több az elmúlt évinél. A műtrágyakínálat várhatóan jobb lesz a korábbinál. Hatóanyagban számolva 1650 ezer tonna áll a termelők rendelkezésére. A legnagyobb tételben a nitrogén műtrágyát árusítják, az előirányzat szerint 650 ezer tonnára számíthatnak az üzemek és a kistermelők. Ez a mennyiség 40 ezer tonnával haladja meg az elmúlt évit. Foszfor és kálium műtrágyákból szintén több jut a földekre.. A hazai üzemek és a külkereskedelem szállításai nyomán foszfortartalmú anyagokból 480 ezer, kálium műtrágyákból 520 ezer tonna alapozza meg az előirányzott hozamokat. A szakemberek országszerte bevezették a részletes talajvizsgálatot és ennek alapján határozzák meg a szükséges vegyszeradagokat. Ezzel megelőzik a korábbi években esetenként tapasztalt pazarlást, azt, hogy időnként a szükségesnél nagyobb adagokat juttattak a talajba, olyan mennyiségeket, amelyek a növények számára lényegében hozzáférhetetlenek voltak. Egész sor üzem vesz részt az új növénytáplálási kísérletekben; új technológiákat alapoznak meg ezekben az években. A módszer lényege: szigorúan meghatározott adagokkal és minden részletre kiterjedő elemzés-sorozattal határozzák meg a műtrágyafelhasználás legkedvezőbb értékeit. Tovább javítják az idén a műtrágyatárolás feltételeit, ezzel mérséklik a veszteségeket. Az idén 6 százalékkal több növényvédő szerhez jutnak a termelők. A szervek csaknem 60 százaléka hazai termelésből származik. Némileg nő a szocialista import mennyisége. A termelők rendelkezésére áll a növényvédelmi előrejelzés mind jobban kiszélesedő rendszere. A szakszerű központi prognózist a helyi tapasztalatokkal kielégítve a mezőgazdasági nagyüzemek jól hasznosíthatják a hozamok fokozásánál, a veszteségek mérséklésénél. (MTI) Az épületek fűtését szolgálja az országban felhasznált energia csaknem egynegyede, s ezért ennek takarékosabb felhasználását az utóbbi években több jelentős intézkedés szorgalmazta. Ezt segítette" az új lakóházak és egyéb épületek fokozott hővédelmét előíró új műszaki szabvány, amelynek betartása már több mint egy éve kötelező, s elmulasztása esetén az építésügyi hatóság megtagadja az építési engedély kiadását. Ám az épületek, lakások túlnyomó része- még az elavult hővédelmi szabvány szerint épült. Ezért született az a döntés, hogy — ha gazdaságosan megoldható —, a tanácsi kezelésű bérházak felújításakor az utólagos hőszigetelést is el kell végezni. A Magyar Közlönyben most megjelent PM—ÉVM együttes rendelet szerint kedvezményes OTP-kölcsönnel, és ezen felül állami támogatással is ösztönzik a korábban épült családi és társasházak, öröklakások és más személyi tulajdonban levő lakások tulajdonosait az utólagos hőszigetelés elvégzésére. Ezzel a munkával ugyanis a fűtési energia fel- használása 30—50 százalékkal is csökkenhet. A kedvezményes kölcsönnek és a vissza nem térítendő állami támogatásnak egyaránt alapvető feltétele, hogy a hőszigetelési munkáikkal teljesítsék legalább az új szabványban előírt hőtechnikai követelményeket. Korábban az utólagos hőszigetelésihez csak az építési költség 70 százalékáig és 15 éves törlesztési időre nyújtottak 3 százalékos kamatozású kedvezményes hitelt. A módosítás alapján a 15 ezer forintot meghaladó hőszigetelésre lehet kedvezményes — 3 százalékos — kamatozású kölcsönt igényelni, amely a munka költségvetési összegének már 90 százalékáig — legfeljebb százezer forintig — terjedhet. A törlesztési idő is hosszabb lehet, de legfeljebb húsz év, s a havi törlesztési részlet 200 forintnál kevesebb nem lehet. Előfordulhat, hogy a kedvezményesen kapható százezer forintos kölcsön még nem éri el az építési költség 90 százalékát, s ekkor kiegészítésként a magasabb kamatfeltételekkel — a teljes építési költség 90 százalékáig terjedően — bankhitel is engedélyezhető. A lakóházak korszerűsítésével, felújításával együtt végzett utólagos hőszigetelésre is kapható kedvezményes kölcsön — az előzőekben meghatározott feltételek szerint —, de ezt az igénylést tételes költségvetés szerint elkülönítve kell benyújtani. . Egész épületre kiterjedő utólagos hőszigetelés esetén állami támogatást is kérhetnek az érdekeltek, ha bizonyítható e befektetés gazdaságossága. Alapkövetelmény, hogy évi egy kilowattóra fűtési energiaigény csökkentéséhez szükséges kivitelezési költség az egyedi fűtésű lakásoknál 6 forintnál, a központi fűtéses vagy távfűtéses lakásoknál 8 forintnál kevesebb legyen. Ebben az esetben az utólagos hőszigeteléshez nyújtható állami támogatás összege elérheti a kivitelezési költség 50 százalékát, de legfeljebb a lakásonkénti 25 ezer forintot. A szigetelőanyag-ipar a várható keresletnek megfelelően bővíti a termelést és a választékot. Megkezdte üzemszerű munkáját az új Tapolcai Szigetelőanyag- gyár, amely évente 130 ezer köbméter bazaltgyapot szige_ telőlemezt készít. Perlitből. hungarocellből és egyéb szigetelő tömeganyagokból is elegendő a kínálat. Az Építőipari Tudományos Egyesület pályázatán nyertes alkotások felhasználásával pedig bővítik a választékot hézag- tömítő anyagokkal és szalagokkal is.
