Népújság, 1984. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-19 / 15. szám
r z. NÉPÚJSÁG, 1984. január 19., csütörtök Iszlám-csúcs Szerdán — a kedden elkezdődött és hajnalig tartott tanácskozás után — újabb zárt ajtók mögötti üléssel folytatta munkáját az iszlám konferencia szervezetének casablancai csúcs- értekezlete. A Libanonnal, Egyiptommal és az irak— iráni háborúval kapcsolatos nézeteltérések miatt biztosra vehető, hogy az értekezlet, amelyet eredetileg szerdán este akartak befejezni, elhúzódik. A csúcsértekezlet kedden miniszteri szintű küldöttséget menesztett Iránba, azzal a feladattal, hogy megkísérelje rávenni a teheráni vezetést: küldje el képviselőjét a marokkói tanácskozásra és üljön le tárgyalni az öböl menti háború békés rendezéséről. Az ' iszlám csúcsértekezlet diplomáciai offenzívát készít elő a közel-keleti konfliktus nemzetközi rendezésére — ez derül ki a tanácskozás határozattervezetéből, amelynek szövegét az AFP francia hírügynökség ismertette. A Camorra szerepe a magyar képrablásban Az olasz sajtót élénken foglalkoztatja a budapesti Szépművészeti Múzeum hiányzó hat képének sorsa, a festmények felkutatása, a rablásra megbízást adó személy kiléte, valamint a rablóbanda olasz tagjainak kézrekerítése. A Rómában megjelenő és általában jól tájékozott II Tempo szerdai számában azt írta, hogy a budapesti képrablásban a dél-olaszországi szervezett alvilág, a Camorra is szerepet játszott. Az II Tempo szerint, a szálak Nápolyba vezetnek; még akkor is, ha a rablás olyan Reggio Emilia-i banditák közreműködésével történt, akiknek kapcsolata volt más európai országok bűnözőivel is. Emlékeztet a lap arra, hogy a négy körözött olasz képrabló között, két nápolyi is van, név szerint Giordano Incenti és Carmine Palmese. Mindketten erős szálakkal kötődnek a Ca- morrához. Idézi a római újság a művészeti értékek nápolyi főfelügyelőjét, Raffaele Cáu- sát, aki kijelentette: informátorai révén biztos értesülései vannak arról, hogy a műtárgylopások mögött kiterjedt hálózattál rendelkező nemzetközi bűnszövetkezet áll. Giorgo Santacroce helyettes főügyész, a nyomozás római irányítója a lapokkal közölte, hogy a jövő héten két csendőrtiszt kíséretében Athénba utazik. Santacroce ismét kihallgatta Giacomo Morinit, az öttagú olasz bűnszövetkezet rács mögött levő tagját, aki megerősítette, hogy _a képlopás görög megbízásból történt. Morini vallomásában azt is elmondotta, hogy Ivano Scianti, akit a banda szellemi vezérének tartanak, a rablás előtt három hónappal a görögországi Iteában járt, ahol találkozott Efthimiosz Moszkaklaidesz étolajgyárossal. Moszkaklaidesz olaj- . üzemei a közép-görögországi Iteában vannak. Szerdai görög lapok olyan értesüléseket közöltek, hogy a letartóztatott Giacomo Morini maga is járt Görögországban, sőt iteai villájában felkereste Efthimiosz Moszkaklaidesz nagyiparost. Nemzetközi labdarúgó-mérkőzés Cádizban Spanyolország - Magyarország CM Gromiko—Shultz-találkozó Stockholmban Senki sem hagyhatja figyelmen kívül a népek együttműködési és békeakaratát Szerda délelőtt a küldöttségeket vezető külügyminiszterek nyilatkozataival folytatta munkáját a' stockholmi konferencia, amely első szakaszában európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedéseket hivatott kidolgozni. Másodikként emelkedőt szólásra Andrej Gromiko, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese, külügyminiszter, aki határozott hangvételű beszédben fejtette ki az európai és a világhelyzetre, valamint a stockholmi konferencia rendeltetésére vonatkozó szovjet elképzeléseket. A külügyminiszteri szintű tanácskozás megkezdését annak tanújeleként értékelte, hogy senki sem hagyhatja figyelmen kívül a népek együttműködési és békeakaratát. „A jelenlegi amerikai kormányzat a háború kategóriáiban gondolkodó és ennek megfelelően cselekvő kormányzat” — jelentette ki a szovjet diplomácia vezetője, megállapítva, hogy az Egyesült Államok a legdurvábban megsérti a nemzetközi megállapodásokban vállalt kötelezettségeit. Gromiko ezután az. Egyesült Államok szerepét elemezte Libanonban, Granadában, Nicaraguában, megállapítva: „Ma a békét fenyegető fő veszély az Egyesült Államok agresszív külpolitikája. A világ ügyeiben elfoglalt militarista irányvonal azon országok politikájának terméke, amelyekben a fegyverkezési hajsza a legkifizetődőbb üzlet a fegyverkereskedők számára. Ezt a tényt, mind többen ismerik fel.” A szovjet külügyminiszter kiemelte, hogy az adott helyzetben tettekre van szükség, nem szóakrobatikára, amiben Washington az utóbbi időben gyakorta jeleskedik. Tényleges fordulat kell a politikában — a mi- litarizmus és az agresszió politikájától a béke, a nemzetközi együttműködés politikája felé. Szerda este Stockholm város vezetői adtak díszvacsorát a konferencia delegátusai tiszteletére, akik csütörtökön plenáris üléseken hallgatják meg további 12 külügyminiszter bevezető nyilatkozatát. Csütörtök délután hangzik el - a stockholmi konferencián dr. Várkonyi Péter külügyminiszter beszéde. Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese, külügyminiszter szerdán Stockholmban találkozott George Shultz-cal, az Egyesült Államok külügyminiszterével. A találkozón a világpolitika legfőbb kérdéseit és a szovjet—amerikai kapcsolatok állapotát tekintették át. Szovjet részről a meg‘- beszélést teljes nyíltság és elvszerűség jellemezte, Ju- rij Andropov tavaly szeptember 28-án és november 24-én tett nyilatkozatainak szellemében. Andrej Gromiko konkrét tények felsorakoztatásával rámutatott, hogy a jelenlegi amerikai vezetés külpolitikai irányvonalára mindinkább a militarizmus, világméretekben uralkodó pozíciókra való törekvés, más népek törvényes érdekeinek, társadalmi rendszerének és életformájának nyílt megvetése jellemző. Az Egyesült Államok külpolitikai lépései ellentétben állnak a világbéke ügyével, nehezítik a megérett problémák megoldását. Gromiko különösen arra a felelősségre hívta fel az amerikai külügyminiszter figyelmét, amelyet az Egyesült Államok visel a Nyugat-Eu- rópában megkezdett gme- kai rakétatelepítés veszélyes következményeiért. A telepítés megkezdése lehetetlenné tette a közepes ható- távolságú nukleáris fegyverekről szóló genfi tárgyalások folytatását és általában kérdésessé tette a nukleáris fegyverzetek korlátozásának folyamatát. Ezzel kapcsolatban Gromiko hangsúlyozta, hogy a tárgyalásokat csak abban az esetben lehet felújítani, ha az Egyesült Államok készséget mutat arra, hogy visszaállítsa az amerikai rakéták telepítése előtti állapotot. Ebben az esetben a Szovjetunió is kész a tárgyalások folytatására. Ellenkező esetben — annak érdekében, hogy ne bonthassák meg a kialakult erőegyensúlyt — a szovjet fél a jövőben is megfelelő válaszintézkedéseket hoz; egyebek között más szocialista országokkal egyeztetetteket is, amelyekről 'egyébként már korábban nyilatkozott. Andrej Gromiko határozottan elítélte Washington irányvonalát, amely fokozza a feszültséget a világ különböző térségében, újabb konfliktüshelyzeteket teremt és a meglevőket élezi, fokozza a durva beavatkozást szuverén államok bel- ügyeibe — egyebek között katonai erőkkel —, mint ahogy az a Közel-Keleten és Közép-Amerikában, Afrika déli részén és több más helyen történik. George Shultz állítására, miszerint az Egyesült Államok á nemzetközi stabilitás erősítésére törekedne, a szovjet külügyminiszter azt mondta, hogy az amerikai vezetés gyakorlati lépései nem vágnak egybe ezzel. Az amerikai tevékenység szovjet értékelését osztja a világ államainak túlnyomó többsége, ajni szemléletes megerősítést nyert az ENSZ közgyűlésének nemrég befejeződött ülésszakán. —( Külpolitikai kommentárunk Töprengés az örök városban ROMÁBAN PÉNTEKEN ÖSSZEÜL KÉT ISMERT, eddig egymástól függetlenül dolgozó testület, hogy ezúttal közösen próbálj on elmélkedni közös gondjaink felett. Együttes ülésük egyszerre illusztrációja és bizonysága annak, hogy a világ dolgai-gondjai mennyire nem függetleníthetők egymástól. A két testület között amúgy is van hasonlóság, és ez már a.vezetők személyét illetően is szembeötlő: két markáns baloldali személyiségről van szó, akik közül az egyik Willy Brandt, az NSZK kormányfője volt, a másik Olof Palme, jelenleg is a Svéd Királyság miniszterelnöke. Ennél lényegesebb rokonvonás, hogy a két testület témái sem igazán függetlenek egymástól. Az úgynevezett Brandt-bizottság az „észak—-déli” problémákkal foglalkozik. A név nem fejezi ki, inkább csak jelzi a tartalmat: azt, hogy ez a bizottság a fejlett és a fejlődő országok bonyolult, súlyos örökséggel terhelt viszonyát vizsgálja. A Palme-bizottság inkább „kelet—nyugati” jellegű, de az elnevezés persze ismét csak jelzés: ez a bizottság a két világ- rendszer közötti kapcsolatok megjavítására törekszik, különös tekintettel a leszerelési kérdésekre. A két . bizottság munkája közötti legfontosabb összefüggés ezeknek a tényeknek az ismeretében válik nyilvánvalóvá. Világos, hogy minél jobban élnek és hatnak egy igazi, tartós enyhülés vívmányai — és sajnos, a jelenlegi helyzet nem éppen ilyen —, annál több, a leszerelés folytán felszabaduló összeget lehet fordítani a fejlődő országok húsba vágó gondjainak enyhítésére. A napokban egy ENSZ-statisztikából kitűnt, hogy Afrikában, Ázsiában, Latin-Amerikában éhség, járvány, rossz ivóvíz miatt elpusztult gyermekeket egyenként átlag huszonöt (!) dollárból meg lehetne menteni). Borzasztó dolog ezt tudni egy olyan világban, ahol naponta -dollármilliókat költenek fegyverkezésre. De egyértelmű a képlet egy másik fontos vonatkozásban is: azok miatt kell naponta milliókat fegyverkezésre költeni, akik klasszikus vagy újgyar- mátosítóként megbénították és sokszor ma is bénítják a fejlődő országok gazdasági-társadalmi haladását.. JÓ ÉS HASZNOS LEHET a két bizottság közös töprengése az örök városiban — de csak akkor, ha mindkét testület mindkét területen az igazi felelősöket nevezi meg, és azokra akar erkölcsi-politikai nyomást gyakorolni. Harmat Endre CIA-dossxié IV/3. Irántól — a Watergate-botrányig A szocialista országokban bizonyos, hogy a Kuba elelszenvedett kudarcokért a leni beavatkozás a CIA harfejlődő világban kárpótolta madik világbeli titkos hámagát a CIA, itt hajtotta borúinak mindmáig legna- végre történetének legbrutá- gyobb, leghosszabb és leg- lisabb. nemzetközi botrányo- szövevényesebb hadművelete, kát kavaró akcióit. Az első Az első fegyveres beavatilyen nagyszabású titkos kopási kísérletet még Eisenhadművelet Iránban zajlott hower amerikai elnök hagyta le, azt követően, hogy a ra- jóvá 1960 márciusában. Ezt dikális nemzeti mozgalom ■' a döntést örökölte Kennedy, 1953-ban száműzetésbe kény- akinek tudtával azután 1961 szerítette az uralkodót. Áz áprilisában végrehajtották 'a iráni sahot ekkor a CIA és csúfos kudarccal végződött az iráni hadsereg együttesen inváziós kísérletet a Disznóültette vissza trónjára. öbölben. A Fidel Castro éle* Egy évvel később sor ke- lére törő akciókba az amerült a közép-amerikai Gua- rikai alvilágot, a maffiát is temala törvényes polgári bevonta a CIA. (A forradahaladó kormányának a meg- !orr} győzelme előtt _a kubai buktatására. A katonai in- játékbarlangok az amerikai tervenciót a CIA szervezte. - maffia egyik jelentős jöveEbben a titkosszolgálat által delmi forrását jelentették.) felbérelt légiflotta és a Johnson elnök csak 1964—ben szomszédos államok zsoldosai állította le a* gyilkossági kíis részt vettek. A történelem sérleteket, amikor már kezkegyetlen fintora, hogy a detl kibontakozni az EgyeCIA-intervenció legfontosabb sült Államok vietnami intámaszpontja az a Nicaragua vazioja. volt, amelyre ma a kém- Az amerikaiak vietnami szervezet közép-amerikai háborújának kezdetét is egy aknamunkája összpontosul politikai gyilkosság jelen(Akkor Nicaraguában még a tette. Ezúttal a reakciós Diem jelenlegi vezetés által meg- dél-vietnami miniszterelnöbuktatott Somoza diktátor köt ölték meg. Az ok: Diem uralkodott.) , túlságosan önálló volt. ElA következő nagy CIA- lentétek bontakoztak ki közte offenzíva Kuba, és személy és a dél-vietnami hadsereg szerint Fidel Castro ellen tábornoki kara között, s az irányult. Ez a hadművelet- amerikaiak a hadsereget vásorozat 1960-ban kezdődött, lasztották. Természetesen, a és voltaképpen ma, 23 évvel vietnami háború egész időkésőbb is tart. Persze vál- szakában kulcsszerepet játtozó hőfokon és változó szott Délkelet-Ázsiában a módszerekkel. Annyi azonban CIA. A hírhedt Watergate-épület Kubai milicisták felveszik a harcot a kiil(Fotók: MTI-külföldi képszolgálat — KS) földi betolakodókkal, 1961-ben Mellékesen: a rejtett hadműveletek osztálya közben még két politikai gyilkosságot is végrehajtott. Az egyik teljesen egyértelmű volt: a CIÁ ügynökei által szervezett összeesküvés áldozata lett Afrika egyik legfontosabb és legnagyobb államának, Kongónak, a mai Zaire-nak haladó miniszter- elnöke, Lumumba. Ez a gyilkosság térítette le 1960- ban ezt az országot a következetes gyarmatosításellenes politika útjáról, és tette mindmáig amerikai támaszponttá. A másik gyilkosság any- nyiban hasonlított Diem megöléséhez, hogy az áldozat egy fasiszta diktátor volt: Trujillo, a közép-amerikai Dominika főnöke. A gyilkosság magyarázata: a CIA belső köreiben úgy vélték, hogy Trujillo eltávolítása akadályozhatja csak rpeg egy kubSl típusú igazi forradalom kirobbanását Dominikában és teszi lehetővé egy kevésbé szemet szúró Amerika-barát rezsim létrehozását. A CIA történetének talán legkülönösebb vonása, hogy mindez ilyen részletességgel aligha került volna napvilágra, ha Nixon elnökségének időszakában ki nem robban a hírhedt Watergate- botrány. Emlékezetes, hogy Nixon és bizalmasai az 1972 őszén esedékes elnökválasztás küszöbén betörést szerveztek az ellenfél, a Demokrata Párt választási irodájába, amely a Watergate nevű nagy washingtoni iroda- és szállodaépületben volt. A betörésre Nixon és környezete olyan CIA-ügy- nököket válogatott ki, akik korábban a titkos háború jóformán valamennyi hadműveletében (különösképpen a Kuba ellen irányuló akciósorozatban) részt vettek. A betörők azonban „lebuktak”, végül maga Nixon is belebukott az ügybe. A botrány már "Nixon után teljesedett ki. - Ekkor két szenátusi vizsgálóbizottságot hoztak létre. Ezek derítettek fényt utólag (!)' a CIA és ezen belül a titkos hadműveleti osztály különböző manővereire. Belpolitikai szempontból azonban nem ez volt a két bizottság működésének legdöntőbb hatása. A bizottságok kénytelenek voltak megállapítani, hogy a CIA az alkotmány és a törvények megszegésével nemcsak külföldön tevékenykedett, hanem amerikai állampolgárok után is kémkedett. (Ez hivatalosan nem tartpzott a CIA hatáskörébe.) A két bizottság megállapította, hogy a CIA komputereibe körülbelül 200 ezer különösen „gyanús” amerikai állampolgár adatait táplálták be és (főleg a. vietnami háborúval kapcsolatban) több tízezer, ember ellen indítottak hajszát. így történt, hogy a Wa- tergate-ügy nyomán az USA „láthatatlan kormányának” számító CIA ellen néhány látszatintézkedésre került sor. Már Ford elnök, Nixon utóda megtiltotta az amerikai -állampolgárok elleni kémtevékenységet, valamint á külföldi politikusok elleni gyilkosságok szervezését. A rejtett hadművelet osztályának megszüntetésére irányuló társadalmi követelést azonban már nem teljesítette. Lényegében nem ment túl ezen Carter elnök sem ... (— i — e.) Következik: A tabu sem tabu
