Népújság, 1984. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-19 / 15. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXV. évfolyam, 15. szám ARA: 1984. január 19., csütörtök 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Masina­szemlélet A gyár udvarán már hó­napok óta áll a targonca. A segédmunkások izmaik megfeszítésével dolgoznak, pedig könnyebb munkát ígértek nekik. Csakhogy egyre másra romlanak el a modern tar­goncák, az anyagbeszerzők szinte már találomra bök­nek ki egy helyet a térké­pen, ahol alkatrész után érdeklődnek. De téved, aki azt hiszi, hogy most szem. rehányó hangnemben a karbantartás renyheségét, a szervizelés megannyi hi­báját, valamint az anyag­ellátást fogom szapulni. Téved, mint ahogy én is tévedtem, amikor a gyár igazgatójától vártam ugyanezt, ö azonban egé­szen másról kezdett beszél­ni! A masina-szemlélet el­len lépett fel — azt firtat­ta, hogyan használjuk, ke­zeljük a ránk bízott gépe­ket. Vége az „üsd, vágd, nem apád” korszaknak, mert a technikai haladás a tulaj­donságok közül elsősorban az érzékenységet emelte a fejlesztés pódiumára; a berendezések egyre érzéke­nyebbek, egyre precízeb. bek — minél többre képe­sek, annál könnyebb el­rontani őket. A gépeket használók azonban még masinákhoz szokott kézzel és képzettséggel dolgoznak. És sokszor a körülmények sem engedik az alkalmaz­kodást. Egyik gyárunkban kül­földi munkaszervezők tevé­kenykedtek, azt akarták, hogy az üzemcsarnok gé­pei — egyforma berendezé­sekről volt szó — azonos fordulatszámmal működ­jenek, ám ezt képtelenek voltak elérni. Hosszas vizs­gálódás után kiderült, hogy a kudarcról nem a beállí­tok tehetnek — az áramel­látás ingadozása miatt egyszerűen lehetetlen volt az egységesítés. Visszatér­ve a targoncákhoz, az igazgató biztos abban, hogy masinákként kezelik őket, holott ezek már finom mű­szerek, egyszerre i;öbb funkció ellátására képesek, viszont nem tűrik a durva mozdulatokat, a lustaságot. Tudniillik sokszor dodzse­mest játszanak velük, a koccanások alkalmával harsány a röhely .. . Egy mérnöktől hallottam, hogy nálunk sokkalta több pótalkatrész fogy el, mint a fejlett ipari államokban. Nemcsak azért, mert a még javítható darabok is az enyészet sorsára jutnak. A nem megfelelő használat is gyorsabban koptatja a gépeket. No meg az ápolás hiánya. A gyárakban sem szánnak elég időt a masi­nák tisztán tartására, a mindennapi ápolásra. Így aztán hamarabb használód­nak el, többször kell őket javítani —, s ez megbosz- szulja magát. Azt írtam, hogy a gépe­ket használók még mindig masinákhoz szokott kézzel és képzettséggel dolgoznak. Bizonyára igaz a feltétele­zés, de akad más baj is. Tudniillik az a targoncás, aki vidáman dodzsemet játszik a sok százezer fo­rintot érő járművel, mun­kaidő után oly óvatosan ül bele Trabantjába, mint­ha a kocsi ülése porcelán­ból volna. (T. E.) Kisiparosoknak és szellemi foglalkozásúaknak Igazságosabb jövedelemadó Ez év január 1-től — mintegy ötezer Heves megyei érintett is tapasztalhatta — megváltozott a jövedelem- adó. Amint dr. Hadi László, a Heves megyei tanács adó­csoportjának vezetője el­mondta : a jogszabályalkotó­kat az a cél vezette, hogy egyetlen szektorban se jus­sanak előnyhöz az adózás során. Azt az ellentmondást igyekeztek kiküszöbölni, hogy eddig a szellemi és a fizikai munka után másféleképpen kellett fizetni. Ez társadalmi igazságtalanságokat szült. A korábban ismert kedvezmé­nyeket megszüntették, ame­lyeket például a kisiparosok egy része élvezett. A szelle­miek körében nem akadtak ilyen kedvezmények, viszont lényegesen kedvezőbbek vol­tak az adókulcsaik. Most már a szellemi és a fizikai munka után azonos adókulcsot állapítottak meg. A kategó­riák megállapításakor viszont arra törekedtek, hogy az eddiginél ne kelljen többet fizetnie senkinek sem. Űj kedvezményre is lehe­tőség nyílik. így például ha a helyi tanács végrehajtó bizottsága igazolja, hogy egy kisiparos a település ellátása szempontjából lényeges fel­adatot lát el, úgy ötvenezer forintig — bármennyi is a jövedelme — adókedvez­ményben részesülhet. Tehát ha 120 ezer forint a jöve­delme, akkor szerencsés eset­ben csak hetvenezer forint után kell fizetnie. A szellemi foglalkozásúak sem járnak rosszabbul, mint korábban. A jogszabályba olyan biztosítékokat építettek be, hogy most már a sok helyről elért teljes jövedel­mük után kell adózniuk. Régen pedig külön-külön kellett. Fizetőhelyeket is ki­jelöltek : a képzőművészek­nél a Képzőművészeti Ala­pot, másféle alkotóknál a Szerzői Jogvédő Hivatalt. Nagy János szerint, aki a KIOSZ megyei adóközössé­gének titkára, a . kisiparosok és a kiskereskedők helyzete sem lesz nehezebb. Az új rendelet kedvezményei a termelés növelésére, a ka­pacitás jobb kihasználására ösztönzik a szakembereket. Addig, amíg a korábbi ren­delkezés hat-hetvenöt száza­lék közötti adóelvonást tes2 lehetővé, most az új kettő­hatvanöt százalék közötti el­vonást biztosít. A 65 száza­lékos elvonás csak a 600 ezer forint feletti éves jö­vedelem után történik. Míg korábban azok fizet­hettek átalányt, akik éves szinten 150 ezer forintos jö­vedelmet értek el, illetve egy alkalmazottnál nem foglal­koztattak többet, az új ren­delet szerint már azok is így fizethetnek, akik két al­kalmazottat tartanak, jöve­delemhatártól függetlenül. Csökkent az adómentesség korhatára is. Ezután a hat­van év fölötti férfi és az 55 éven felüli nő részesül men. tességben 48 ezer forintos jövedelemhatárig. A saját találmány megvalósítása és kivitelezése is mentességet ad. Az úí adókulcs bevezetése szerint például százezer fo­rintos évi jövedelem esetén átlagban négyezer forint adóval kell kevesebbet fi­zetni, mint régebben, s ez is azt igazolja, hogy a rendelet kedvező a kisiparosok számára. A közületi átutalások rendje is megváltozott. Je­lenleg a vállalatok, intézmé­nyek a kisiparosok járandó­ságát már nem az adóközös­ségen keresztül utalják át, hanem közvetlenül a szak­ember OTP-számlájára. A számlában feltüntetett for­galmi adót a fizető közület- nek kell levonnia és átutal­nia a KIOSZ-hoz. Ehhez azonban csatolni kell a 30 napnál nem régebbi adó­igazolást. De még így is ha­marabb megkapja a pénzét a szakember. Dr. Báder Gyula, a Heves megyei tanács pénzügyi osz­tályának főelőadója elmondta azt is, hogy bár csökkentek az adókulcsok, és így vár­hatóan több lesz az adóbe­vallás, de jövedelemeltitko­lás és adóhiány esetén 20— 50 százalékig terjedő fel­emelt adó lesz a büntetés. A bejelentési kötelezettségek elmaradásakor pedig tovább, ra is megmarad a szabály­sértési bírság, amely elérheti a tízezer forintot. A Berva új kapcsolata Export 18 nap tükrében Tavaly az egri Finomsze- relvénygyár tőkés exportját jóval a tervezetten felül teljesítette. A rosszmájúak mondhatnák erre: könnyű nekik hiszen a svéd és NSZK-beli licenckapcsola- taik révén megélnek a jég hátán is. Igen ám, de eh­hez ugyanolyan minőségű termékkel kellett megjelen­niük a piacokon, mint part­nereiknek. Pneumatikus ele­meik és egységeik megáll- ták a helyüket a kemény versenyben. Ez volt a biz­tosíték az elmúlt év ered­ményeire, s lehetőség a to­vábbiakra, amikor is terme­lésüket 7 százalékkal növel­ték. A .gyár már az idei év első napjaiban megkezdte termékei szállítását. Az első negyedév exportját 157,7 millió forintban állapították meg, ennek valamivel több mint a fele a tőkés piaco­kon talál vevőre. Dollárel­számolású kivitelük eddig, mintegy 18 millió forint értékű. Hatezer kompresz- szort adtak fel az olasz, ugyanennyit a jugoszláv megrendelő címére, s ter­mészetesen pneumatikus egységeket és elemeket partnereiknek, a svéd Mec- man- és az NSZK-beli Leibfried-cégeknek. A rubelelszámolású export az év első tizennyolc nap­ján, 4,8 millió forintot ho­zott, a legnagyobb tételt az NDK-nak feladott 4 ezer kompresszor jelenti. Lénye­gében azt mondhatjuk, hogy a gyár időarányosan teljesítette exporttervét. A termékek egyébként kamionokban jutnak el kül­földre. A Finomszerelvénygyár a már említett két partne­re mellett, mintegy 300 ezer márkás kooperációs keret- szerződést kötött egy má­sik NSZK-céggel, a Wabco- val. A korszerű, új típusú pneumatikus ajtóműködte­tő szerkezetek sorozatgyár­tását két év múlva kezdik meg. Addig van idejük a dokumentációk tanulmá­nyozására és a felkészülés­re. 1986-ban ezer egység gyártásával kezdenek, a li- cencért, — mint eddig is — termékekkel fizetnek majd. Szabadidő-központ épül Százezer forint egy jó tervért .A Minisztertanács, a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsa, a KISZ Központi Bizottsága és az ÉVM, az elmúlt évben pályázatot hir­detett, korszerű szabadidő- központok terveinek készí­tésére, a legjobbakhoz je­lentős anyagi eszközt is ki­látásba helyezve. Mivel Hat­van tanácsa szintén támo­gatta ezt a gondolatot, a helyi városgazdálkodási vállalat parképítő részlege, Detre Gusztáv vezetésével, kimunkálta egy, csaknem 10 ezer négyzetméternyi terü­letre szóló kert tervpályá­zatát. Nos, a napokban dön­tés született az országos pá­lyázat dolgában, és a hat­vaniak dicséretére szolgál­jon, hogy a minisztériumba érkezett 200 terv közül 27-et választottak ki a szakembe­rek olyan munkaként, ame­lyek megvalósításra legin­kább alkalmasak. A dön­téssel együtt, 100 ezer fo­rintot is juttatnak a városi szerveknek a kivitelezés megkönnyítésére. A Hatvani Városgazdálko­dási Vállalatnál megtudtuk, hogy a mintegy 10 ezer négyzetméterre kiterjedő szabadidő-központot a Kas­télykert úti lakótelep és a Zagyva-part közé tervezik, éspedig a volt Grassalko- vich-kastély arborétuma maradványainak felhaszná­lásával. A tanulmányterv szerint, játékfelszerelések, torna- és edzőpályák, gyer­mekjátszóterek, pihenősé­tányok létesülnek a leendő parkban, úgy, hogy minden egészséges ősfa megmarad­jon, a kipusztulóban levőket pedig pótolni lehessen. A kivitelezés költsége várha­tóan egymillió forint körül lesz, és amennyiben a vá­rosi KISZ-bizottság a nép­front és a Kastélykert úti lakóközösségek együttes védnöksége megfelelő tár­sadalmi munkaakciót tud kibontakoztatni, a tanács pedig a kapott százezer fo­rintot megtoldja a legszük­ségesebb anyagi eszközzel, még az idén megindul a parképítő munka. Ez pedig annyit jelent, hogy 1985- ben, Hatvan fennállásának 750. évfordulóján, korszerű szabadidő-központot avat­hatnak a város lakói. ' \ A legkorszerűbb eszközökkel Hogy ne szárnyaljon a vörös kakas... Az egy éve átadott egri tűzoltólaktanya nemcsak új, és kényelmes otthon a tűzoltóknak: egyben na- gobb biztonságot ad nekünk is, akiknek értékei fölött őrködnek itt. Igen magas színvonalú hírközlő és tűz­oltóeszközök teszik hatékonnyá az itt dolgozók mun­káját Ma békés a szolgálatváltás; különös esemény nélkül adják át — személy a személynek, — a 24 órás ügyelet tudnivalóit, és ugyanúgy zajlik a parancskihirdetés. (Jobbra) Linkes Béla a hírköz­pontban veszi a nagyobb objektumok közvetlen vo­nalain, a te­lefonon, és az URH-rá- dión érkező jelzéseket — valamennyi magnószalag­ra kerül Itt mindennek „stimmelnie” kell... (Fotó: Kőhidi Imre)

Next

/
Thumbnails
Contents