Népújság, 1984. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-17 / 13. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXV. évfolyam, 13. szám ÁRA: 1984. január 17., kedd 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Minden kezdet... ... nehéz! — tartja a közmondás. S ebben a né­pi bölcsességben évszáza­dok tapasztalata gyökere­zik. A kezdés, az újrakez­dés terhei napjainkban azokra nehezednek, akik a közigazgatási szervezet- változásban érintettek. Az esztendő első napjától meg­szűntek a járási hivatalok, új felállásban dolgoznak a területi pártbizottságok, megváltozott szerepkör­rel működnek a helyi ta­nácsok. Az egyes jogkörök átvállalása újabb, komoly feladatot jelent mindenütt, hiszen amit eddig a járási székhelyeken intéztek, azt most a kis- és nagyköz­ségekben kell rendezni. És hasonló — vagy még magasabb — színvonalon, precízséggel, határidőn be­lül. Megyénkben is arra törekedtek az államigazga­tás vezetői, hogy a meg­szűnő hivatalokból mind többen vállaljanak részt a helyi apparátus munkájá­ból, s a több évtizedes ta­pasztalataikkal segítsék a lakosság ügyes-bajos dol­gainak intézését. Ez a munka, ez a megnöveke­dett feladat ezúttal a szo­kottnál is nagyobb mér­tékben került górcső alá, a helyi Vezetés pedig a fi­gyelem homlokterében vég­zi a teendőit. Nem mind­egy, hogy az állampolgá­rok, — akik most sokkal nagyobb igénnyel, elvárás­sal lépnek be a közintéz­ményekbe — milyen száj­ízzel hagyják el az ügyin­tézők szobáját, a tanácsok irodáit, a vezetői fogadó­napokat. Azok az emberek, akik a hatodik ötéves tervben várhatóan 40 milliárd fo­rint értékű társadalmi munkával, egyéb támoga­tással járulnak hozzá a helyi és az országos fel­adatok megoldásához. A bizalommal nem szabad visszaélni: a megnöveke­dett hatáskörű tanácsok­nak, az új felállásban dolgozó pártbizottságoknak, s a velük együtt tevé­kenykedő tömegszerve­zeteknek felelősségteljes polémiát kell folytatni­uk a jövőben is a lakos­sággal, hogy belátható, a közt érintő és érdeklő cé­lokat fogalmazzanak meg a helyi politika részeként. A párbeszéd lehetőségét kell fokozni, olyan fó­rumrendszereket terem­teni, hogy teret nyerhes­sen az állampolgári kezde­ményezőkészség. Ha mind­ezzel élhet akkor szíve­sen vállalnak részt a köz­ügyek intézéséből, a közös feladatokból. És itt kapcsolódik össze a közmondás lényege, va­lamint a mindennapi élet. Mert valójában nem min­den kezdet nehéz, csak az, amelyben egyedül ma­rad az ember. A segítő­kész, a szívesen vállalkozó, a mindig tettrekész la­kosságra támaszkodó taná­csi apparátus, pártbizott­ság mostani lépései nem lesznek — nem lehetnek — nehezek, bizonytalanok. Csak azoké válhat botörká- lóvá, céltalanná, akik az óhatatlanul megsokaso­dott feladataikat nem oszt­ják meg másokkal. Akkor nemcsak a kezdet, hanem a folytatás is nehéz lesz... Szilvás István Az ország legnagyobb szállodája A szálláskiadás új szabályozása Sok kihasználatlan lehe­tőség van a magánüdülők­ben és az idegenforgalmi cé­lokra fölhasználható laká­sokban. Ezek fokozottabb igénybevétele, az érdekeltsé­gi viszonyok érvényesítése, a színvonal biztosítása — ez a célja a Belkereskedelmi Minisztérium által kezde­ményezett új jogszabályok­nak. Hétfőn, a budapesti Fórum Szállóban erről ad­tak tájékoztatást a megje­lent újságíróknak. Mint dr. Ceglédi József, az Országos Idegenforgalmi Hivatal helyettes vezetője hangsúlyozta: az új szabá­lyozás elsőrendű célja, hogy egységesítsék az elveket, kedvezőbbé tegyék az ide­genforgalmi területeken a szálláslehetőségeket, s bizto­sítsák a vendégek megfelelő elhelyezését. Ennek érdeké­ben módosítni kellett a rendelkezéseket. Ez év janu­árjától nemcsak az utazási irodák és idegenforgalmi hivatalok által szervezett szobakiadás számít fizető­vendégszolgáltatásnak, ha­nem a közvetlenül kínált helyiségek is ebbe a kate­góriába tartoznak. Az a személy foglalkozhat fizető­vendéglátással, aki enge­déllyel rendelkezik. Ezt az illetékes helyi tanács végre­hajtó bizottságának keres­kedelmi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve adja ki. Ehhez egy formanyom­tatványt kell kitölteni, amelynek fejében igazol­ványt állítanak ki. Megha­tározták a kiadható helyisé­gek minőségét: csak az úgynevezett III. osztályú fi­zetővendég-szálláshelyek kö­vetelményeinek megfelelő szobát lehet kínálni. Álla­mi lakásokat is hasznosítani lehet ilyen módon, de meg­A kis sárga táblák mö­gött, legtöbb­ször első osztályú ki­szolgálás várja a tu­ristákat (Fotó: Kőhidi Imre) HEVES MEGYEI IDEGENFORGALMI HIVATAL see« 6a.scsw.s uá r& •« FIZETŐVENDÉG SZOLGÁLATA határozott feltételek mellett. A szálláshelyek közvetí­tésére és szervezésére az utazási irodák és az ide­genforgalmi hivatalok vál­lalkozhatnak, valamint a belkereskedelmi miniszter által feljogosított más jogi személyek és gazdasági mun­kaközösségek. Az sincs ki­zárva — mint a kérdésekre válaszolva a szakemberek elmondták —, hogy maguk a szállásadók is társuljanak, s gazdasági munkaközös­ségben ajánlják fel a szo­bákat. Megváltozott az adókulcs: míg eddig az általános jö­vedelemadózás szerint szá­molták el az illetéket, ad­dig ezentúl meghatározott összeget kell fizetni a ki­adás fejében. A vendégeket nyilván kell tartani vendég­könyvben, amelyet az el­lenőrző szerveknek be kell mutatni. Egyébként az el­lenőrzésben érdekeltté tet­ték a helyi tanácsot, hiszen a befolyt adóösszegeket a költségvetési számlájáról fölhasználhatja a szakigaz­gatási szerv. Azt remélik az új rendel­kezéstől, hogy többen ked­vet kapnak szobáik kiadá­sára, megszűnik a terület áttekinthetetlensége, s nem lesznek olyan kiszolgálta­tottak a vendégek. Sokéves kísérletezés előzte meg az új elvek kidolgozását. Fel­mérések szerint mintegy két­százezer magánüdülő talál­ható az országban, melyek ésszerű felhasználása elősegítené az idegenforgal­mi célok megvalósítását. Különösen sokat várnak az új rendelkezésektől a falusi turizmus fellendítésében, hiszen kedvezményekkel is jár egy-egy szoba kiadása. Így a községfejlesztési adó elengedése közé tartozhat. A Kereskedelmi Értesítő 34. számában részletes elemzés található az új szabályokról. Kérik a vállalkozókat, hogy minél pontosabban tájéko­zódjanak ezekről, hiszen a rendeletek megsértése bün­tetést vonhat maga után. A kérdésekre válaszolva a szakemberek elmondták, hogy a napokban a megyei tanácsok ügyfélszolgálati irodáiban már hozzá lehet jutni a szükséges nyom­tatványokhoz, s ezen a hé­ten a községi tanácsok is rendelkeznek majd velük. Így az idegenforgalmi sze­zon kezdetéig mindenki pon­tos tájékoztatást kaphat, s igényelheti a megfelelő en­gedélyt, s aztán — vagy köz­vetítő szervek segítségével, vagy önmaga — hívhatja, várhatja a vendégeket. Napirenden a múlt évi gazdálkodás és az idei feladatok A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának ülése A nehézségek ellenére eredményesen dolgoztak a termelőszövetkezetek az el­múlt éviben; termékeikkel zavartalan., kiegyensúlyozott lakossági ellátást biztosítot­tak. Hozzájárultak a export- árualap fokozásához is. 1984- ben a közös gazdaságok a termelésben, a technikai fej­lesztésében, és az értékesítés átalakításában is további elő­relépést terveznek —. ezt ál­lapította meg a Termelőszö­vetkezetek Országos Tanácsa, amely Szabó István elnökle­tével hétfőn, a termelőszö­vetkezetek házában az el­múlt évi gazdálkodás ta­pasztalatait vitatta meg. és az idei feladatokat elemezte. Az ülésen megjelent és fel­szólalt Váncsa Jenő. mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter és Kovács Imre, az MSZMP KB osztályveze­tő-helyettese. A termelőszövetkezetek ta­valyi gazdálkodásáról Le- hoczki Mihály, a TOT főtit­kárhelyettese tartott beszá­molót. rámutatott: a közös gazdaságok többsége úrrá lett a nehézségeken. Számos he­lyen saját forrásból pótolni tudták a szárazság miatti jövedelemkiesést, ám egész sor nagyüzemben külső se­gítségre volt szükség a for­ráshiány. a pénzügyi ne­hézségek áthidalásához. Eb­ben a helyzetben megmutat­kozott a termelőszövetkezeti mozgalom erőssége: az. hogy a gazdaságok a nehéz idő­szakban támogatják egymást, illetve viszonylag rövid idő alatt képesek felszínre hoz­ni a belső tartalékokat. Az üzemek jó része megújított növénytermelésből ellensú­lyozta a takarmánynövények terméskiesését. Az elmúlt év a gazdálko­dás ellentmondásait a ko­rábbinál jobban tükrözte. Át­fogó vizsgálatra van, szükség például az öntözés fejleszté­sére. Egész sor termék érté­kesítése tavaly akadozott. A tsz-eknek maguknak is ke­resniük kell a lehetőséget a kereskedelemmel való kap­csolat javítására; egyebek között a minőség tekinteté­ben kell jobban alkalmaz­kodniuk a piaci igényekhez. A főtitkárhelyettes kifejtet­te: a közös gazdaságok még mindig túlságosan „távol” vannak a külpiactól. Ugyan egész sor kezdeményezés, tör­tént a külkereskedelmi kap­csolatok javítására. ezek azonban alapvetően nem ja­vították a tsz-ek érdekeltsé­gét az exportáru-termelés­ben. Az ülésen megtárgyalták a termelőszövetkezeti értel­miség szerepét és helyzetét. A téma előadója Eleki Já~ nos. a TOT főtitkára volt. Az értelmiségi foglalkozású- aknak több mint öt százalé­ka dolgozik hazánkban a ter­melőszövetkezeti mozgalom­ban. Számukat és arányukat tekintve az elmúlt időszak­ban alapvető változások tör­téntek; tíz éve felsőfokú végzettsége a vezetők mind­össze 27 százalékának volt. tavaly viszont már több mint 40 százalékuknak. Ä helyzet mégsem javult kellőképpen, például a különféle szakte­rületek ellátásában; kevés a közgazdász a tsz-ekben és újabban csökkent a jogászok száma. A vitában felszólalt Ván­csa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, aki kifejtette: az úgynevezett klasszikus mezőgazdasági ter­melés második legna­gyobb eredményét hoz­ta a tavalyi esztendő. A nagyüzemi gazdaságok ez­úttal már minden korábbinál jobban el tudták viselni a rendkívüli helyzet következ­ményeit; két-három évtized­del ezelőtt a mezőgazdasági termelés hasonló aszályos évben 30—40 százalékkal esett volna vissza. A tava­lyi rendkívüli helyzet egy­úttal bebizonyította, hogy kellően megalapozott az együttműködés az állami szervek és a mezőgazdasági üzemek között. Ez a kapcso­lati rendszer az elmúlt hó­napokban ismételten jól vizs­gázott. Az idei feladatokról szólva rámutatott: nem hi­ánypiacra kell termelniük a tesz-eknek, árujukat el kell tudniuk fogadtatni a piaco­kon. Sarlós István Lengyelországba, Kapolyi László a Szovjetunióba utazott Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács el­nökhelyettese Mieczyslaw Rakowski lengyel minisz­terelnök-helyettes meghí­vására hétfőn hivatalos láto­gatásra Varsóba utazott. Kapolyi László ipari mi­niszter, vasárnap a Szov­jetunióba utazott, ahol part­nereivel a magyar—szovjet ipari együttműködés kér­déseiről, a kapcsolatok to­vábbfejlesztésének lehető­ségeiről tárgyal. Hóból nőtt óvoda Vidám, havas hancúrozás a pélyi új ovi előtt. Ügy tűnik ezekben a téli napokban, mintha hóból nőtt volna ki a szép, új óvoda Pélyen. Persze, ez csak a látszat. A valóság viszont legalább ennyire szép: a kicsinyek hatmillió forintos beruházással ké­szült kényelmes otthona lét­rejöttében nagyon sokat se­gítettek a községben műkö­dő termelő üzemek, intézmé­nyek, így a termelőszövetke­zet, az áfész, a Metalloglo- bus, de még a Tiszasülyi Állami Gazdaság is —, hogy csak néhányat említsünk a sok közül. A társadalmi segítség ér­téke elérte a kétmillió fo­rintot, így „csak” négymilli­ós állami támogatás igény- bevételére volt szükség. A tervezők a jövőre is gondol­tak: a konyha, amely jelen­leg 170 adagos, szükség esetén akár 500 adagosra is bővíthető, dr. Molnár Lász- lóné vezető óvónő — és ter­mészetesen a gyerekek és a szülők — nem kis örömére. Futkározás, kergetőzés után a jó, meleg öl­tözőben vetkőznek vissza „munkához” ... (Perl Márton képriportja) ...amely néhány perc múlva már nagy szak értelemmel és buzgalommal folyik a foglal koztatóban

Next

/
Thumbnails
Contents