Népújság, 1984. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-15 / 12. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. január 15., vasárnap Ml A HASZNA? A számítógépes jövőkutatás A jövőkutatást sokan újkeletű játéknak tartják és megmosolyogják az elképzelt vllágmodelteket; hogy milyen lesz földünk, száz év múlva. Valamivel nagyobb becsülete van a rövidebb távra szóló prognózisoknak, amelyek azonban nemcsak a belátható jövőt állítják elénk, hanem például a maholnapi döntések várható kimeneteléről is tájékoztató adatokat szolgáltatnak. E tekintetben nem felesleges a meteorológiai prognózisokra, előrejelzésekre utalni. A műholdas, számítógépes előrejelzés lehetővé tette, hogy a televízió képernyőjén magunk előtt lássuk az európai kontinens feletti ciklonokat, gomoly- gó felhőket. A számítógépek a műholdak által szolgáltatott időjárási alapadatokra építve hozzák létre (szaknyelven: szimulálják) az időjárás holnapi képét. Hasonlóképpen dolgoznak a különböző gazdasági, környezetvédelmi, tudományos prognózisok is. A reneszánsztól a komputerig Már a reneszánsz korában nagy jelentőséget tulajdonítottak az adatszerű tényeknek. A botanikában például azt tartották fontosnak, hogy meg kell számlálni a virágok porzóit. Az azonos tulajdonságokat is figyelembe véve igyekeztek összefüggéseket, törvényszerűségeket megállapítani. Ez a tudománytörténet egyik legnagyobb teljesítményét produkálta, amikor valamennyi ismert növényt a virágtípus alapján osztályozta. A XIX. század kutatóinak elképzelhetetlen szorgalma olyan óriási adatmennyiséget szolgáltatott, amelyet még ma sem tudunk túlszárnyalni. A tudományos ismeretek azonban éppen emiatt) kezdték megközelíteni a felső határt, az adatok feldolgozásának növekvő problémája következtében. Mindemellett a tudósok rádöbbentek, hogy a természetben nem lehet valamennyi jelenséget egyetlen tényezőre visszavezetni, s azzal mindenre magyarázatot adni, hiszen a jelenségek több okúak, létrejöttükben multifaktorális törvényszerűségek érvényesülnek. Vagyis felismerték, hogy csak az adatok rendszerezésével, az összefüggések, a kölcsönhatások tisztázásával lehet a világról valós képet, modellt alkotni, és ez ma már nem oldható meg számítógép nélkül. A számítógéppel készült prognózisok a valóság egy- egy részletét modell formájában írják le, ehhez az adatokat a valóságnak megfelelő információk szolgáltatják. A szakemberek különböző célú, azaz típusú, modelleket készíthetnek. Ennek klasszikus példája a róka és a nyúl közötti küzdelem leírása, mondjuk egy rezervátum keretei között. Kísérleti állatokat takarítottak meg A róka és a nyúl küzdelmének modellezése játéknak látszik. Napjaink riasztó hírei azonban rádöbbentették a közvéleményt arra, hogy a számítógép előtt ülő matematikusok nem a saját szórakozásukra játszadoznak a prognosztikus modellekkel. Manapság például a savas esők okozta erdőfogyatkozások tartják izgalomban a kedélyeket. Az a folyamat, amely nyilvánvalóvá tette, hogy a távoli helyen végbemenő ipari tevékenység, a levegőszennyezés mennyire káros kihatással lehet környezetünkre, a föld tüdejére. Az ökológiai rendszerek működését leíró számítógépes modellek szimulációja révén sikerült kidolgozni a természetes egyensúly helyreállításának útját, módját. A számítógépek felhasználására ma már igen sok frappáns példa van az élet sok más területén is. Az állatvédő egyesületek például sokszor tiltakoznak az orvosi célú állatkísérletek ellen, amelyek azonban elkerülhetetlenek, csupán a kísérleti állatokkal való igencsak pazarló eljárások vitathatók. Jellemző, hogy egyedül Angliában évente több mint 300 ezer kísérleti állatot „fogyasztottak el” az orvosi, élelmiszeripari, és kozmetikai kísérletekhez. A számítógépes szimulációval azonban jelentősen csökkenteni tudták az állatkísérletek számát és költségeit is. Az élet sok más területén hódít még a számító- gépes szimulációs módszer.- A jogi szemináriumokon például mikroszámítógépekkel dolgoznak a hallgatók. A komputer segítségével előre megrendezhetnek egy elképzelt bírósági tárgyalást, amelyben nem várt fordulatok (előre nem látható bizonyítási nehézségek, vonakodó tanúk stb.) tehetik próbára a jogászok talpraesettségét. Az élet egy másik szférájában, a vezetőképző tanfolyamokon is jó szolgálatot tesz a számítógép, hiszen megvizsgálhatják, hányféle következmény- nyel, milyen kihatásokkal járhat egy feltételezett döntés, kiválaszthatják közülük a egkedvezőbbet és így tovább. k A legfontosabb az ember Ezzel már a számítógépes jövőkutatás legfontosabb alkalmazási területéhez, a gazdasági prognózisok készítéséhez értünk. Valószínű, aligha mondunk azzal újat az olvasóknak, hogy a rövidebb és hosszabb távú népgazdasági tervek kidolgozása, a különböző változatok kimunkálása ma már elképzelhetetlen volna komputerek nélkül. Magától értetődik, hogy a különböző világgazdasági modellek felállításához is igénybe veszik a számítógépeket. így történt például a Római klub sokat emlegetett prognózisai, köztük a Növekedés határai című munka megalkotása során is. Arról persze, már nem a komputerek tehetnek, hogy ez a — több fontos igazságot feltáró, kimondó — írás utóbb mégis alapvető korrekcióra szorult. A polgári közgazdászok ugyanis — világnézeti korlátáik miatt nem látva az emberiség kibontakozásának lehetőségét — többnyire borúlátó, pesz- szimisztikus világképet alkotnak. Már ez a világnézeti korlát is jelzi, hogy a számítógépes jövőkutatás legfontosabb tényezője mégiscsak az ember, aki beprogramozza a kamputert. Ha az ember hisz önmagában, a jövőjében, reális, biztató távlatokat magában rejtő jövőképet vetít elénk a számítógép is. (Sz. E.) Lépcsők Gyöngyösről A MEFAG társulásos alapon működő gyöngyösi parkettagyárának új terméke volt 1983-ban a csigalépcső, amelyet a családiház-építők keresnek elsősorban. A míves kivitelű lépcsőket a gyárban összeállítják, és csak a minden szempontbői kiváló lépcsőket szerelik fel a vevő lakásán (Fotó: Kőhidi Imre) Előtérben az olcsóbb szolgáltatások Bővül a termelési rendszerek tevékenysége A termelési rendszerek mind nagyobb szerepet vállalnak a mezőgazdasági munka szervezésében, irányításában — ez derült ki a MÉM-ben készített összesítésből. A mezőgazdaságban 21 növénytermelési, 27 kertészeti és 24 állattenyésztési rendszer működik, és a faiparban is létrejött az első ilyen szervezet. A növénytermesztésben az általunk integrált szántóterület az elmúlt évben megközelítette a 2,9 millió hektárt, ezzel a nagyüze- máleg művelt szántóterület mintegy fele került a rendszerek „hatásköréibe”. A szervezetekben részt vevő nagyüzemezk köny- nyebben juthatnak hozzá a korszerű technológiákhoz, eljárásokhoz, és viszonylag gyorsan be is vezethetik az általában a gazdaságosság fokozását biztosító módszereket. Az állattenyésztésben a tehénállománynak közel felét .tartják olyan üzemekben, amelyek valamely rendszerihez tartoznak. A nagyüzemi koca- állomány — amelynek minősége sok tekintetben meghatározza a termelési eredményeket — csaknem 90 százaléka, a sertésállománynak pedig csaknem fele a rendszerek irányításával él, gyarapodik. A MÉM rendeletben és irányelvben határozta meg a rendszerek tevékenységét. A minisztérium háromévenként felülvizsgálja, mennyiben felelnek meg a gazdaságok működését nagyban meghatározó szervezetek a követelményeknek. Ameny- nyifoen valamelyikük nem teljesíti a vállalt kötelezettségeket, úgy akár viszsza is vonhatják az engedélyokiratot. Ez eddig tíz termelési rendszer esetében történt meg. A tsz-ek területi érdekképviseleti szervei szintén rendszeresen figyelemmel kísérik tevékenységüket, elemzik szolgáltatásaik hatékonyságát, és mérlegre teszik azt is. hogy azok arányban vannak-e a tagok által fizetett térítések nagyságával. Ezekben a szervezetekben ugyanis a rendszert vezető gazdaságoknak a tagok termelését alapvetően érintő feladataik vannak, és ezek teljesítéséért meghatározott összegek illetik Őket. A tapasztalatok szerint a rendszereket vezető gazdaságok korrekt térítési díjakat alkalmaznak, ám esetenként mégis szükség van az összegek felülvizsgálására: a termelési feladatok ugyanis időnként módosulnak, és emiatt időszerű lehet a változtatás. 1984-ben a MÉM szakemberei szerint a rendszerek tevékenysége bővül. Kiemelten foglalkoznak majd például az alacsony jövedelmezőséggel . gazdálkodó nagyüzemekkel. Fejleszteniük kell a számukra igen fontos szaktanácsadói munka színvonalát és segíteniük kell a gyengébb területeken is gazdaságosan alkalmazható termesztési technológiák kialakítását. Előbbre kell lépniük az olcsóbb szolgáltatások elterjesztésében, ezek ugyanis gyakran hiányoznak a rendszerek „kellétkárából” amelyben inkább a drágább és „mutatósabb” technológiák találhatók. (MTI) Hetven év, házasságban Hetven év... Még életkornak sem kevés, de mint két ember kapcsolatában eltöltött idő — különösen sebes sodrású napjainkban — tiszteletre és valljuk be, kicsit irigykedésre késztet jó néhányunkat. Pedig, hogy rá eset, ezt a sarud! Szabó Domonkos és Pásztor Borbála házassága is bizonyítja. 1913. november 13-án esküdtek örök hűséget egymásnak. A ritka évforduló alkalmából rendezett vaslakodalmát az idős! pár két gyermekével, négy unokájával és hét dédunokájával ünnepelte. Nem verték nagy dobra az eseményt, a községi tanácselnök sem tudott róla. A Kossuth Lajos utca 8. szám alatti ámbitusos ház udvarán minket az idős pár leánya fogad. Mióta özvegyen maradt, együtt él szüleivel. Kedves szóval tessékel a házba, a gyorsan előkerülő Domonkos bácsi is, aki noha már bottal jár, de 98 éves kora ellenére még manapság is szépszál férfi. Felesége, a mosolygós arcú, törékeny Boriska néni muskátlis cserepekkel zsúfolt ablak előtt ül. Épp újságot olvas. — Szeretjük a virágokat, ez a kaktusz épp most virágzik — mutatja. S további szavaiból kitűnik, hogy a derű jellemezte eddigi életüket. Amint férje elmondja: szükségünk volt a bizakodásra is, hiszen alig vezette ifjú aráját oltár elé, máris be kellett vonulnia katonának az egri 60-as lövészezredhez. Végig harcolta az orosz frontot, az első világháborút. Csak az éltette, hogy biztosai) visszatér. — Sohasem féltékenyked- tek egymásra? — kérdezzük kicsit évődve. — Aligha lett volna időnk rá. Jómagam legalábbis mindig megbíztam benne. S tudom, ő sohasem élt vissza ezzel. — Rettegve vártuk' a tábori postát, szerettem ót, s aggódtam az én türelmes, kitartó, jólelkű uramért — mondja Boriska néni meleg szeretettel. — Egy káromkodás, vagy egy csúnya szó sosem hagyta el fülem hallatára a száját. Az italt megvetette, amikor hazajött a háborúból, egyetlen szórakozása volt, hogy eljárt az olvasókörbe kártyázni. Mi, asszonyok meg ezalatt szomszédoltunk, és szőttünk. Az akkori szőtteseket ma is őrzi az ablak alatt álló öreg láda. — A két világháború között, hogy telt az idő? — Én tartottam el a családot, a feleségem a gyerekekkel és a háztartással járó teendőket végezte — mondja a házigazda. Mindig ebben a községben laktunk, de eljártam dolgozni a vasúthoz, később pedig tizenkét hold földön gazdálkodtunk. Amikor kellett, besegített a mezei munkába az asszony is. Sosem voltunk ugyan nagygazdák, de mindig megvolt még a nehéz időkben is ami nagyon kellett. — Milyenek most idős, nyugdíjas napjaik? — Én jobbára rádiót hallgatok, de megnézem a tévéhíradót is. Mindig érdekelt, hogy mi történik a világban — folytatta Domonkos bácsi. — Sajnos, nagyobb sétát már nem tehetek meg a faluban sem, hiszen maholnap a tizedik évtized. küszöbén állok. A feleségem még el-eljár szom- szédolni, meg a templomba. De nem feledkeznek meg rólunk az unokák, akik Tia idejük engedi be-beszalad- nak megnézni minket. — Miből élnek? — A termelőszövetkezetek alakulásakor már nyugdíjasok voltunk. Így, havonta kétezer hatszáz forint évi járadékot kapunk, s évente ötszáz forinttal segít minket a tanács is. De támogatnak (Fotó: Szántó György) a fiamék is minkét, és a lányom is. Tőlük kaptuk a televíziót és a rádiót. Nem készültek fényképek fiatalságuk önfeledt perceiről, de amikor búcsúzásnál kikísérnek minket, látjuk, milyen szorosan simul egymásba a két öreg tenyér. Nem firtatjuk azt sem, hogy ki volt az úr a háznál. De elejtett szavaik elárulják, hogy mint legtöbb helyen, itt is az asszony őrizte a háztűz melegét. Bizonyára náluk is volt kanálrcsörre- nés, de Boriska néni bőszoknyája eltakarta, ami nem tartozott a külvilágra. Szerelmük, szeretetük ma is összetartja őket. Komolyan vették az ásó- kapa-nagyharang fogadalmat, s reméljük, még sokáig együtt gyönyörködhetnek az évenként nyíló kaktusz virágaiban. Soós Tamás *
