Népújság, 1983. december (34. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-10 / 291. szám

NÉPÚJSÁG, 1983. december 10., szombat r p » 5. HEUES FÖLDVÁRÁTÓL HEVES VÁROSÁIG - EGY KIS TÖRTÉNELEM, MONDJUK, A VASKORTÓL - SZÓKIMONDÓ JUTKA MONDJA - KISVÁROSI MODELL - HONNAN ÉRKEZETT, MERRE TART A LEGÚJABB A negyedik város Nos, igen: ez a nehéz ve­tés is beérett: Heves — immár város. Megérdemelten és nem kis örömünkre. Akik itt élünk, dolgozunk eb&en az észak-magyaror­szági kis megyében, tudjuk igen sokan, hogy mennyit fáradoztak vezetői e cél el­érése érdekében. Amikor erről beszélget­tünk, Juhász Lajos, aki ezekben a napokban még a járási pártbizottság titkára tisztét tölti be, megjegyzi: — Ismereteim szerint leg­alább tíz éve tudatos, terv­szerű városfejlesztési mun­ka folyik Hevesen. És ami­kor ezt mondom, gondolok mindenekelőtt a lakosságra, a különböző munkahelyek dolgozóira és természetesen nem utolsósorban a párt-, tanácsi, és társadalmi szer­vekre, ezek munkatársaira. Külön is szeretném hangsú­lyozni a nagyközségi párt- bizottság politikai irányító szerepét, amely kiemelkedő jelentőségű volt az eredmé­nyek elérésében. Hasonló­képpen értékelhetjük a ta­nácsi apparátusban dolgozók munkáját is. Annak, hogy ide érkezhet­tünk, komoly története van. A mai, a legújabb kori mel­lett — valódi ősrégi. A tele­pülés históriájával foglalko­zó történészek, régészek megállapították, hogy már időszámításunk előtt egy év­ezreddel, a korai vaskorban éltek itt emberek. A honfog­lalás előtti évszázadokban az avaroknak, majd a szlá- voknak volt itt megerősített helye: fölvár védte a tele­pülésen. élőket. Az igazi pat­rióták ma is szívesen emle­Korszerű étterem: az Akác Az új városközpont lakóházai Varga imréné, Jutka, pillanatnyilag inget kínál vásárlásra, de utána — megmondja ... legutóbbi tízegynéhány esz­tendő hozta. Ezek azok az évek, amikor — mindenek­előtt a központ — falusi ar­culata megszűnik. Emeletes házak, lakótömbök épültek. És ami legalább ennyire fontos: a tervszerű fejlesz­tés eredményeként, mindjob­ban kialakult az ipar, az ipari munkásság. E tekintetben a legjelen­tősebb szerepet kétségtelenül évek óta a Finomszerel- vénygyár hevesi gyára, a „Kis Berva” tölti be, ahol 500—600 munkás dolgozik. Ugyanakkor természetesen nagyon sokat jelent Heves — immár elismert — fejlődé­sében a hírneves Rákóczi Termelőszövetkezet, az álla­mi gazdaság, de nem feled­kezhetünk meg a MEZŐGÉP hevesi gyáráról, a Hanyi-saj- foki Vízgazdálkodási Társu­latról, vagy a termékeikről mind a hazai, mind a külföl­di piacon ismert és elismert Háziipari és Népművészeti Szövetkezetről, illetőleg a BUDAGANT kesztyűs szö­vetkezetről, a KPM üzem- mérnökségről . . . — Lakosságunknak több mint 50 százaléka aktív dol­gozó — jegyzi meg erről Ju­hász Lajos, 12 ezer lakosunk­ból pedig kétezren iparban dolgoznak. Ezt az arányt mi jónak tartjuk, meglehet iobH is lehetne. Gondoljunk csak arra. hogy elég jelentős az Egerbe, Gyöngyösre, Hat­vanba, valamint Budapestre eljáró munkásaink száma. — Ez már önmagában is jelzi a feladatot — folytatja a megkezdett gondolatot —, de mielőtt erre kitérnék, szeretném hangsúlyozni: az, hogy lehetőségeink, erőink arányában — és a megyétől kapott segítséggel — igye­keztünk Hevest fejleszteni, az nem a városi cím vagy „rang”, megszerzéséért tör­tént. Mi azt akartuk, hogy az itt élők és a környék la­kossága is életkörülményei­ben korunk színvonalára fel­emelkedjék. Itt 40 kilométe­res körzetben egyetlen vá­ros sincs, tehát ki kellett alakítani egy gazdasági, mű­velődési, egészségügyi, keres­kedelmi központot, hogy amire az embereknek szük­ségük lehet, az hozzájuk el­érésközeiben legyen. Tudjuk, 1984 januárjától rengeteg dolgunk lesz, ha valóban meg akarunk felel­ni annak a sokféle követel­ménynek, amelyet a váro­sokkal szemben joggal tá­masztanak. Mindenekelőtt ki kell alakítani a városi szervezeteket, majd a kör­zetközpont igényeinek meg­felelni, a volt nagyközség, illetve a- járás lakossága igé­nyeinek megfelelően fejlesz­teni a várost. így, amennyi­ben mód nyílik rá. szüksé­ges lesz az ipari kapacitás, mindenekelőtt az építőipar fejlesztésére. Hasonlókép­pen fejlesztenünk kell a középfokú oktatást, oly mó­don, hogy az a munkaerő- igényekhez alkalmazkodjék. Ugyanez a helyzet az egész­ségügyi ellátás centrumának megteremtésével, vagy a ke­reskedelmi ellátással. Minderről természetesen jó lenne sokkal részletesebben szólni. Erre a terjedelem nem ad ugyan lehetőséget, de egy kis vargabetűt mégis enge­délyezünk magunknak: a tanács felkeresése előtt bené­zünk a főtéri Skála áruház­ba. Ennek ellátottságáról — ismereteink szerint — jó vé­leménnyel vannak a vevők. Kontra Gyula: — Egyszerűbb lesz az ügyintézés — Most mi a helyzet? — kérdezzük Varga Imrénét, aki a • fehérneműosztályon eladó, és akit Jutka néven szoktak keresni kuncsaftjai. — Jobb is lehetne — fele­li nyíltan. — Mi is, de még inkább a vevők azt vár­nák, ha mát, egyszer város lett végre Heves, javuljon az ellátás, de biztosan marad minden úgy, ahol volt. Már­pedig, ha az áruellátás nem javul, nem sokra megyünk a címmel. Én minimum azt várom, hogy a téli áru pél­dául tél elején érkezzék meg, ne pedig tél végére ... Mit tehetnénk: tolmácsol­juk a „szókimondó” ‘Jutka véleményét, majd Kontra Gyulával, Heves tanácselnö­kével folytatjuk a várossá vajúdás örömeiről — és ke­serveiről — való elmélke­dést., — Bizony, sok szempont­ból „vajúdás” ez — mond­ja a tőle már megszokott energiával. — A jó mellett, hogy megtehetjük, biztosan. lesz minden bajunk, amíg elérjük a célunkat, a „kis­városi modell” megteremté­sét. Azért, persze, reméljük, hogy sikerül, ha már egy­szer 19 másik hasonló adott­ságú városnak sikerült. Er­ről csak annyit, hogy a szakigazgatási szervek felál­lása nem követi a miniszté­riumokét. Nálunk az eddigi 8 helyett például 5 osztály lesz, az ötödik a hatósági osztály, amely pillanatnyilag ügyfélszolgálati irodaként még gyerekcipőben jár, amelynek azonban egy olyan hellyé kell kialakulnia, ahol szinte mindent el lehet in­tézni, legyen szó művelődés­ről, egészségügyről, vagy sportról, netán adófizetés­ről... — Feladat tehát bőven akad. — Ha estig sorolnánk, ak­kor sem érnénk a végére. Egyelőre azonban csak any- nyit, hogy egyszerűbb, em- berközelibb lesz az ügyin­tézés. Ennek érdekében pél­dául igazgatási együttműkö­dési szerződést kötöttünk a környező községek tanácsai­val. Ennek megfelelően hat község építésügyi hatósági feladatait mi látjuk el, sza­bálysértési ügyekben viszont Erdőtelek biztosítja az ügy­intézőt. Az ügyintézés módjairól, egyszerűsödéséről később konkrétabb területre lépünk. Azt elemezgetjük: mi az, amit Heves már elért a vá­rossá fejlődés útján, és mi mindent kell még megvaló­sítani. Nos, legfontosabbak egyike, hogy az itt található három és fél ezer lakás fe­le komfortos, a vízhálózatba, a szennyvízelvezetésbe pe­dig több mint 40 százalékuk van bekapcsolva, és egyre javul az intézményes szemét- szállítás is. Mind több járda, olyan utca már nincs Heve­sen, melynek legalább egyik oldala ne lenne kövezett. Ebben egyébként a tanács és a népfront által mozgósí­tott lakosság rengeteget segít, a társadalmi munka értéke lakosonként ez évben már meghaladja a 450 forintot. Korszerű az úthálózat is: a belterületre eső 50 kilométer hatvan százaléka kiépített. Ez utóbi azért is nagyon fontos, mert Hevesnek nagy a vonzáskörzete: a környék 16 községében 45 ezer em­ber lakik, s közülük sokan az itteni ipari, mezőgaz­dasági üzemekbe, illetve szövetkezetekbe járnak dol­gozni, és a nem bejáró dol­gozók is itt bonyolítják le a bevásárlások zömét. Természetes vonzó erő, hogy itt található az OTP- fiók, a takarékszövetkezet. Itt intézik a bírósági, a ren­dőrségi ügyeket, a gyermek­szakrendelést. Ami pedig a fiatalokat illeti, ők a Heve­sen található kulturális in­tézményeket — művelődési központ, könyvtár, mozi, út­törőház, zeneiskola — láto­gatják szívesen. Itt említhetjük meg, hogy Heves hat általános iskolá­jába majdnem kétezren jár­nak, gond viszont, hogy a gimnáziumnak jelenleg nincs kollégiuma. Éppen ezért szerepel a tervek között egy 16 tantermes komplex kö­zépfokú intézmény létreho­zása, melyben gimnáziumi, szakközépiskolai és szak­munkásképző oktatás is folyna, s megoldaná a kol­légiumi gondokat. És a várossá fejlődött Hevesnek számos további feladatot kell megoldania, annál is inkább, mert vár­ható, hogy lakosainak szá­ma a következő években el­éri a 15 ezret. Ezzel kap­csolatban már most biz­tosra vehető: a tanács segít ugyan, amennyire — szű­kös — lehetőségei engedik, de megnövekszik a sajáterős építkezések száma, és ezt úgy támogatják, hogy pél­dául csak ez évben félszáz telket adtak tartós haszná­latba — potom árért. Se vége, se hossza a kö­zelebbi és a távolabbi ter­veknek. Az már bizonyos, hogy a megszűnt szülőotthon helyében egy egészségügyi kombinátot létesítenek és megépítenek két új orvosi rendelőt is, a hármas isko­lát pedig tornateremmel bő­vítik: új szolgáltató részle­get alakítanak ki, amelyben szabók, fodrászok, asztalo­sok, villanyszerelők, órások kapnak helyet... Heves: megyénk legújabb, negyedik városa. Mi mással is köszönthetnénk, mint hogy .lakosaival együtt örülünk, hogy idáig eljutottak, s hisszük, hogy céljaikat — legyenek mégoly n'ehezek is — sikerül majd megvalósí­taniuk. — Mi is reméljük — bú­csúzik mosolyogva Kontra Gyula —, már feltéve, per­sze, hogy a „felettünk va­ló”, mármint a megye is (meg)ségít bennünket... Juhász Lajos: — Nem a „rang” megszerzése volt a cél getik, hogy Szent István ki­rályunk államalapítását kö­vetően királyi várispánság székhelye lett, méghozzá a legősibbek egyike, az 1208— 1235. közötti időszakban. A Novum Castrum „Heues” néven emlegeti, 1271-ben pe­dig V. István itt tartott or­szággyűlést. Szerepe továbbra is igen jelentős, amit egyebek közt jelez, hogy 1467-ben Országh Mihály nádor itt, ebben a már vásártartási joggal rendelkező mezővá­rosban tartott megyegyűlést. Az 1290. évi 5. törvénycik- kely szerint Heves megye négy járásra oszlik, és He­ves „új vármegye” székhe­lye ez a település, mely cí­met — a török uralom után — Eger vett át. ★ « Legújabb városunk törté­nete természetesen ennél sokkal gazdagabb és színe­sebb, amiről a helybeliek időnként még ma is szívesen elbeszélgetnek, vitatkozgat- nak. Arról viszont már vitat­kozni sem lehet, hogy az igazi, nagy fejlődést a Egymás után — és mellé — épülnek az új esaládi házak Az új OTP-ház, földszintjén a takarékszövetkezet (Fotó: Perl Márton — Szántó György) B. Kun Tibor Németi Zsuzsa

Next

/
Thumbnails
Contents