Népújság, 1983. december (34. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-10 / 291. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. december 10., szombat r p » 5. HEUES FÖLDVÁRÁTÓL HEVES VÁROSÁIG - EGY KIS TÖRTÉNELEM, MONDJUK, A VASKORTÓL - SZÓKIMONDÓ JUTKA MONDJA - KISVÁROSI MODELL - HONNAN ÉRKEZETT, MERRE TART A LEGÚJABB A negyedik város Nos, igen: ez a nehéz vetés is beérett: Heves — immár város. Megérdemelten és nem kis örömünkre. Akik itt élünk, dolgozunk eb&en az észak-magyarországi kis megyében, tudjuk igen sokan, hogy mennyit fáradoztak vezetői e cél elérése érdekében. Amikor erről beszélgettünk, Juhász Lajos, aki ezekben a napokban még a járási pártbizottság titkára tisztét tölti be, megjegyzi: — Ismereteim szerint legalább tíz éve tudatos, tervszerű városfejlesztési munka folyik Hevesen. És amikor ezt mondom, gondolok mindenekelőtt a lakosságra, a különböző munkahelyek dolgozóira és természetesen nem utolsósorban a párt-, tanácsi, és társadalmi szervekre, ezek munkatársaira. Külön is szeretném hangsúlyozni a nagyközségi párt- bizottság politikai irányító szerepét, amely kiemelkedő jelentőségű volt az eredmények elérésében. Hasonlóképpen értékelhetjük a tanácsi apparátusban dolgozók munkáját is. Annak, hogy ide érkezhettünk, komoly története van. A mai, a legújabb kori mellett — valódi ősrégi. A település históriájával foglalkozó történészek, régészek megállapították, hogy már időszámításunk előtt egy évezreddel, a korai vaskorban éltek itt emberek. A honfoglalás előtti évszázadokban az avaroknak, majd a szlá- voknak volt itt megerősített helye: fölvár védte a településen. élőket. Az igazi patrióták ma is szívesen emleKorszerű étterem: az Akác Az új városközpont lakóházai Varga imréné, Jutka, pillanatnyilag inget kínál vásárlásra, de utána — megmondja ... legutóbbi tízegynéhány esztendő hozta. Ezek azok az évek, amikor — mindenekelőtt a központ — falusi arculata megszűnik. Emeletes házak, lakótömbök épültek. És ami legalább ennyire fontos: a tervszerű fejlesztés eredményeként, mindjobban kialakult az ipar, az ipari munkásság. E tekintetben a legjelentősebb szerepet kétségtelenül évek óta a Finomszerel- vénygyár hevesi gyára, a „Kis Berva” tölti be, ahol 500—600 munkás dolgozik. Ugyanakkor természetesen nagyon sokat jelent Heves — immár elismert — fejlődésében a hírneves Rákóczi Termelőszövetkezet, az állami gazdaság, de nem feledkezhetünk meg a MEZŐGÉP hevesi gyáráról, a Hanyi-saj- foki Vízgazdálkodási Társulatról, vagy a termékeikről mind a hazai, mind a külföldi piacon ismert és elismert Háziipari és Népművészeti Szövetkezetről, illetőleg a BUDAGANT kesztyűs szövetkezetről, a KPM üzem- mérnökségről . . . — Lakosságunknak több mint 50 százaléka aktív dolgozó — jegyzi meg erről Juhász Lajos, 12 ezer lakosunkból pedig kétezren iparban dolgoznak. Ezt az arányt mi jónak tartjuk, meglehet iobH is lehetne. Gondoljunk csak arra. hogy elég jelentős az Egerbe, Gyöngyösre, Hatvanba, valamint Budapestre eljáró munkásaink száma. — Ez már önmagában is jelzi a feladatot — folytatja a megkezdett gondolatot —, de mielőtt erre kitérnék, szeretném hangsúlyozni: az, hogy lehetőségeink, erőink arányában — és a megyétől kapott segítséggel — igyekeztünk Hevest fejleszteni, az nem a városi cím vagy „rang”, megszerzéséért történt. Mi azt akartuk, hogy az itt élők és a környék lakossága is életkörülményeiben korunk színvonalára felemelkedjék. Itt 40 kilométeres körzetben egyetlen város sincs, tehát ki kellett alakítani egy gazdasági, művelődési, egészségügyi, kereskedelmi központot, hogy amire az embereknek szükségük lehet, az hozzájuk elérésközeiben legyen. Tudjuk, 1984 januárjától rengeteg dolgunk lesz, ha valóban meg akarunk felelni annak a sokféle követelménynek, amelyet a városokkal szemben joggal támasztanak. Mindenekelőtt ki kell alakítani a városi szervezeteket, majd a körzetközpont igényeinek megfelelni, a volt nagyközség, illetve a- járás lakossága igényeinek megfelelően fejleszteni a várost. így, amennyiben mód nyílik rá. szükséges lesz az ipari kapacitás, mindenekelőtt az építőipar fejlesztésére. Hasonlóképpen fejlesztenünk kell a középfokú oktatást, oly módon, hogy az a munkaerő- igényekhez alkalmazkodjék. Ugyanez a helyzet az egészségügyi ellátás centrumának megteremtésével, vagy a kereskedelmi ellátással. Minderről természetesen jó lenne sokkal részletesebben szólni. Erre a terjedelem nem ad ugyan lehetőséget, de egy kis vargabetűt mégis engedélyezünk magunknak: a tanács felkeresése előtt benézünk a főtéri Skála áruházba. Ennek ellátottságáról — ismereteink szerint — jó véleménnyel vannak a vevők. Kontra Gyula: — Egyszerűbb lesz az ügyintézés — Most mi a helyzet? — kérdezzük Varga Imrénét, aki a • fehérneműosztályon eladó, és akit Jutka néven szoktak keresni kuncsaftjai. — Jobb is lehetne — feleli nyíltan. — Mi is, de még inkább a vevők azt várnák, ha mát, egyszer város lett végre Heves, javuljon az ellátás, de biztosan marad minden úgy, ahol volt. Márpedig, ha az áruellátás nem javul, nem sokra megyünk a címmel. Én minimum azt várom, hogy a téli áru például tél elején érkezzék meg, ne pedig tél végére ... Mit tehetnénk: tolmácsoljuk a „szókimondó” ‘Jutka véleményét, majd Kontra Gyulával, Heves tanácselnökével folytatjuk a várossá vajúdás örömeiről — és keserveiről — való elmélkedést., — Bizony, sok szempontból „vajúdás” ez — mondja a tőle már megszokott energiával. — A jó mellett, hogy megtehetjük, biztosan. lesz minden bajunk, amíg elérjük a célunkat, a „kisvárosi modell” megteremtését. Azért, persze, reméljük, hogy sikerül, ha már egyszer 19 másik hasonló adottságú városnak sikerült. Erről csak annyit, hogy a szakigazgatási szervek felállása nem követi a minisztériumokét. Nálunk az eddigi 8 helyett például 5 osztály lesz, az ötödik a hatósági osztály, amely pillanatnyilag ügyfélszolgálati irodaként még gyerekcipőben jár, amelynek azonban egy olyan hellyé kell kialakulnia, ahol szinte mindent el lehet intézni, legyen szó művelődésről, egészségügyről, vagy sportról, netán adófizetésről... — Feladat tehát bőven akad. — Ha estig sorolnánk, akkor sem érnénk a végére. Egyelőre azonban csak any- nyit, hogy egyszerűbb, em- berközelibb lesz az ügyintézés. Ennek érdekében például igazgatási együttműködési szerződést kötöttünk a környező községek tanácsaival. Ennek megfelelően hat község építésügyi hatósági feladatait mi látjuk el, szabálysértési ügyekben viszont Erdőtelek biztosítja az ügyintézőt. Az ügyintézés módjairól, egyszerűsödéséről később konkrétabb területre lépünk. Azt elemezgetjük: mi az, amit Heves már elért a várossá fejlődés útján, és mi mindent kell még megvalósítani. Nos, legfontosabbak egyike, hogy az itt található három és fél ezer lakás fele komfortos, a vízhálózatba, a szennyvízelvezetésbe pedig több mint 40 százalékuk van bekapcsolva, és egyre javul az intézményes szemét- szállítás is. Mind több járda, olyan utca már nincs Hevesen, melynek legalább egyik oldala ne lenne kövezett. Ebben egyébként a tanács és a népfront által mozgósított lakosság rengeteget segít, a társadalmi munka értéke lakosonként ez évben már meghaladja a 450 forintot. Korszerű az úthálózat is: a belterületre eső 50 kilométer hatvan százaléka kiépített. Ez utóbi azért is nagyon fontos, mert Hevesnek nagy a vonzáskörzete: a környék 16 községében 45 ezer ember lakik, s közülük sokan az itteni ipari, mezőgazdasági üzemekbe, illetve szövetkezetekbe járnak dolgozni, és a nem bejáró dolgozók is itt bonyolítják le a bevásárlások zömét. Természetes vonzó erő, hogy itt található az OTP- fiók, a takarékszövetkezet. Itt intézik a bírósági, a rendőrségi ügyeket, a gyermekszakrendelést. Ami pedig a fiatalokat illeti, ők a Hevesen található kulturális intézményeket — művelődési központ, könyvtár, mozi, úttörőház, zeneiskola — látogatják szívesen. Itt említhetjük meg, hogy Heves hat általános iskolájába majdnem kétezren járnak, gond viszont, hogy a gimnáziumnak jelenleg nincs kollégiuma. Éppen ezért szerepel a tervek között egy 16 tantermes komplex középfokú intézmény létrehozása, melyben gimnáziumi, szakközépiskolai és szakmunkásképző oktatás is folyna, s megoldaná a kollégiumi gondokat. És a várossá fejlődött Hevesnek számos további feladatot kell megoldania, annál is inkább, mert várható, hogy lakosainak száma a következő években eléri a 15 ezret. Ezzel kapcsolatban már most biztosra vehető: a tanács segít ugyan, amennyire — szűkös — lehetőségei engedik, de megnövekszik a sajáterős építkezések száma, és ezt úgy támogatják, hogy például csak ez évben félszáz telket adtak tartós használatba — potom árért. Se vége, se hossza a közelebbi és a távolabbi terveknek. Az már bizonyos, hogy a megszűnt szülőotthon helyében egy egészségügyi kombinátot létesítenek és megépítenek két új orvosi rendelőt is, a hármas iskolát pedig tornateremmel bővítik: új szolgáltató részleget alakítanak ki, amelyben szabók, fodrászok, asztalosok, villanyszerelők, órások kapnak helyet... Heves: megyénk legújabb, negyedik városa. Mi mással is köszönthetnénk, mint hogy .lakosaival együtt örülünk, hogy idáig eljutottak, s hisszük, hogy céljaikat — legyenek mégoly n'ehezek is — sikerül majd megvalósítaniuk. — Mi is reméljük — búcsúzik mosolyogva Kontra Gyula —, már feltéve, persze, hogy a „felettünk való”, mármint a megye is (meg)ségít bennünket... Juhász Lajos: — Nem a „rang” megszerzése volt a cél getik, hogy Szent István királyunk államalapítását követően királyi várispánság székhelye lett, méghozzá a legősibbek egyike, az 1208— 1235. közötti időszakban. A Novum Castrum „Heues” néven emlegeti, 1271-ben pedig V. István itt tartott országgyűlést. Szerepe továbbra is igen jelentős, amit egyebek közt jelez, hogy 1467-ben Országh Mihály nádor itt, ebben a már vásártartási joggal rendelkező mezővárosban tartott megyegyűlést. Az 1290. évi 5. törvénycik- kely szerint Heves megye négy járásra oszlik, és Heves „új vármegye” székhelye ez a település, mely címet — a török uralom után — Eger vett át. ★ « Legújabb városunk története természetesen ennél sokkal gazdagabb és színesebb, amiről a helybeliek időnként még ma is szívesen elbeszélgetnek, vitatkozgat- nak. Arról viszont már vitatkozni sem lehet, hogy az igazi, nagy fejlődést a Egymás után — és mellé — épülnek az új esaládi házak Az új OTP-ház, földszintjén a takarékszövetkezet (Fotó: Perl Márton — Szántó György) B. Kun Tibor Németi Zsuzsa
