Népújság, 1983. december (34. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-10 / 291. szám
4 NÉPÚJSÁG, 1983. december 10., szombat % Bővülő lehetőségek - nagyobb árbevételek Nem mellékes a melléküzemág A mezőgazdasági szövetkezetek munkájában az elmúlt évtizedben talán kevés olyan gazdasági folyamat váltott ki széles körű vitákat, mint a nagyüzemi tevékenységnek melléküzemágakkal való bővítése. Az MSZMP Központi Bizottságának 1918. március 15-i határozata, amelynek alapelveit a párt XII. kongresz- szusa is megerősítette, eredményesen ösztönözte a szövetkezetek melléküzemágainak fejlesztését. Év végi számvetés Előnyben az élelmiszer-feldolgozás Ennek fontosságát bizonyítja, hogy tavaly Heves megyében a termelőszövetkezetek a mezőgazdasági alaptevékenységen túl 1,8 milliárd forint árbevételhez jutottak a kiegészítő üzemágak révén. Ezek működtetésével egyenletesebbé vált a tagság foglalkoztatása, több üzemben megszilárdult a pénzügyi helyzet és nem kevésbé nőtt a foglalkoztatottak jövedelme is. A tevékenységi körök bővítése a termelőszövetkezetekben elősegítette a természeti és köz- gazdasági adottságok eredményesebb kihasználását. Különösen fontos ez a kedvezőtlen termőhelyen gazdálkodó üzemekben, ahof évről évre jelentős fejlesztési forrást is jelentett. Az elmúlt évtizedben megyénkben is a termelőszövetkezeti gazdálkodás szerves részévé vált az ipari tevékenység. Ma már könnyűipari, vegyipari, gépipari, építőipari üzemek, valamint szállító részlegek működnek a közös gazdaságokban. Különösen jelentős a mezőgazdasági nagyüzemek élelmi- szeripari tevékenysége, amellyel aktívan bekapcsolódtak' a helyi áruellátásba és a választék bővítésébe. Eredményesen működik például a tarnamérai Lenin Termelőszövetkezet húsüzeme, amely Eger ellátásában is segít. Tejfeldolgozást végeznek és sütőüzemet működtetnek Pélyen. A nagyrédei Köztudott, hogy a Gazdasági Bizottság 1982-ben határozatot hozott az AFIT átszervezésére. Ez a hatvani telephelyet oly értelemben érintette, hogy önálló, tanácsi felügyelet alá tartozó kisvállalat lett 1983 januárjával. Induló alapját az átadó, 16-os számú AFIT bocsátotta a kisvállalat rendelkezésére, hogy a város és környéke fogyasztási, szolgáltató feladatainak eleget tehessen. Lassan a vizsgaév végére érkezünk, amikor már van rá mód, lehetőség, hogy az eredmények megméressenek ... 000-0000000000 Jó három évnegyed teljesítménye alapján azt kell látnunk, hogy különböző gondok ellenére, amilyen például a karosszérialakatosok hiánya, vagy éppen a tehergépkocsik javításánál tapasztalt visszaesés volt: hozza, sőt eredmény tekintetében túlhaladja tervét a Kozsa János, Kárpáti József igazgatása alá került munkásközösség. A közvetlen munkaórák száma eleddig 96 ezer 625 volt, összes árbevételük 33 millió fölé emelkedett, a vállalati eredmény pedig megközelíti a kétmillió forintot. Itt érdemes megjegyeznünk azt is, hogy a kisvállalat bő egymillió forintot kitevő adótétellel segíti, népgazdaságunkat, és ugyancsak harmadik évnegyedes mutató, miszerint a bérköltség összege négymillió felett van. ooooooooooooo Bármely üzem életében döntő szerepet játszik a munkaellátás biztosítása. hűtőház termékei pedig nemcsak a hazai üzletekbe kerülnek, hanem exportra is. Jelentős a borászat és a gyümölcslékészítés Abasáron, Nagyrédén, valamint a szeszfőzés Visontán. Édesipari termékeket gyárt a detki Magyar—Bolgár Barátság Termelőszövetkezet, a Heves megyei Sütő- és Édesipari Vállalattal együttműködve. Rugalmas alkalmazkodással Abban, hogy ezek az üzemek éltek és a jövőben is élnek az élelmiszerfeldolgozás nyújtotta lehetőségekkel, jelentősen hozzájárult a növekvő mezőgazdasági alap- ányagtermelés, a helyi ellátás javítása, illetve a választék iránti bővítés igénye. A közös gazdaságok ezek mellett számottevő kiskereskedelmi forgalmat is lebonyolítanak, főleg zöldséget, gyümölcsöt, bort, tejet és húst értékesítenek. A háztáji gazdaságok ellátására évente nagy mennyiségű takarmányt, fóliát, tenyész- és növendékállatokat, továbbá műtrágvát biztosítanak. Ami pedig az építőipari tevékenységet illeti, főleg gazdasági, kulturális és szociális épületek kivitelezését, lakások karbantartását, vas- és faszerkezetek előállítását, illetve építőanyag-termelést folytatnak. Az ipari üzemágak főleg a vállalatok által keresett hiánycikkeket gyártanak, különösen forgácsolással, szereléssel, tekercseléssel, műanyag alkatrészek és védőkesztyűk Ahogy megtudtuk, a kisvállalat továbbra is fő feladatnak tekinti, hogy 170 dolgozója, ipari tanulója bevonása révén intenzívebb munkával növelje a lakossági szolgáltatást. Gondolni kell azonban az évszakok szerint változó forgalomra, érdeklődésre! Ilyen megfontolás alapján kötött fontos szerződéseket a hatvani kisvállalat két nagy fővárosi céggel. Az Autókerrel létesített kapcsolat eredményeként vállalták évi 50—60 tehergépkocsi műszaki vizsgára való előkészítését, vizsgáztatását, ami komoly bevételi forrás. És ugyanez az egyezség teszi lehetővé, hogy használt teherautókat vegyenek, amelyeket kellő felújítás után az Autóker értékesítésre visszavesz. A Merkúrral létrejött megállapodás viszont évi 120—140 személyautó vizsgára történő felkészítése révén juttatja több munkához, több bevételhez a hatvaniakat. készítésével foglalkoznak. Ezek mellett közreműködnek a különböző hulladékok újrahasznosításában, csomagolóanyagok, fa- és asztalos- ipari termékek előállításában is. A nagyüzemek eredményesen kihasználják szállítóeszközeiket is. Nem csupán a saját termékeiket mozgatják, hanem a lakosság, továbbá a vállalatok és intézmények részére is szállítanak. Hogy a kiegészítő tevékenység ilyen dinamikusan fejlődött az elmúlt időszakiban. ahhoz az is hozzájárult, hogy rugalmasan alkalmazkodtak a vállalatok, a piac igényeihez és olyan termékeket gyártanak, olyan szolgáltatásokat végeznek, amelyeket keresnek és kellően meg is fizetnek! Ennek köszönhető, hogy megyénk kedvezőtlen termőhelyi adottságú üzemei közül több, mint például a mátraderecskei, a mátrabal- lai, a tarnaleleszi, vafay a pétervásári, a kiegészítő tevékenységből származó magasabb jövedelemből fejlesztette a mezőgazdasági termeléshez szükséges gépparkot, az eszközöket. Ugyanez vonatkozik a kedvezőbb adottságú üzemekre is, amelyek gazdálkodására szintén jótékonyan hatott a melléküzemek jövedelme, hiszen meggyorsította fejlődésüket. A kölcsönös érdekeltség alapján A melléküzemágak a jövőben sem lesznek mellékeLuklider Ferenc beszerzőtől hallottuk, milyen nagy az alkatrészhiány bizonyos gépkocsitípusoknál. Hogy ilyesféle dolog nagyobb mértékben ne hátráltassa az üzem ‘ termelőmunkáját, ugyancsak több kedvező szerződést kötöttek Kozsa Jánosék. A Mobil Vállalat Dácia és Polski Fiat személy- kocsik alkatrészeinek készletkihelyezésére vállalkozott. Az Autóker fődarabforgalmazó irodájával úgy sikerült megállapodniuk, hogy teherkocsik felújított fődarabjait helyezi ki Hatvanba, havi elszámolási kötelezettséggel. Az Autótechnikai Személy- gépkocsi Értékesítő Vállalattal pedig oly értelmű egyezségre léptek, amelynek jóvoltából Skoda és Wartburg komplett karosszériák és elemek, valamint autóápolási, -felszerelési cikkek kerülnek a kisvállalat autósboltjába. Hogy ez utóbbi milyen kereskedelmi eredménnyel dicsekedhet? Varjú István boltvezető szerint 1983 nősek, fejlesztésük a változó közgazdasági környezetben is kedvező lehetőséget biztosított az árbevételek növelésére! A kiegészítő tevékenység bővítésénél a jövőben Heves megyében még inkább előtérbe kerül az élelmiszer- ipari feldolgozás. A mező- gazdasági termékek helyi előállítása és feldolgozása ugyanis a választékbővítésen túl csökkenti a veszteségeket, javítja a lakosság folyamatos ellátását, nem beszélve a szállítási költségek mérsékléséről. A jelenlegi helyzet azonban nem megnyugtató, mivel megyénkben a mezőgazdasági üzemeknek csupán negyven százaléka foglalkozik élelmiszeripari tevékenységgel. Az ebből adódó árbevétel 74,5 százalékát pedig a nagyrédei, az abasári és a visontai termelőszövetkezet állítja elő. A nagyüzemi termelés és feldolgozás lehetőségeinek jobb kihasználását az élelmiszeripari vállalatok nagyobb kezdeményezéssel, a fejlesztések tervszerű irányításával, kölcsönös érdekeltség alapján társulások létrehozásával segíthetik elő. Ennek * érdekében fontos, hogy továbbfejlesszék á termelő- szövetkezetek, az állami gazdaságok és az élelmiszeripari vállalatok közötti együttműködést! vemberéig 15 millió forint értékű árut forgalmaztak. ooooooooooooo Milyenek egyébként az 1983-as zárás kilátásai? Mint már jeleztük, az eddigi évnegyedek mérlege kedvező, és hogy az 1984-es esztendőbe is így forduljon a kisvállalat, változatlanul szigorú költséggazdálkodást kell folytatnia. A jelenlegi szabályzók azonban meglehetős gondot okoznak a fejlesztéssel járó feladatok tekintetében. És hasonló nagyság- rendű probléma az olajtüzelésről gázra történő átállás! Ami ugyan szigorú követelmény, saját erejéből azonban képtelen megvalósítani á kisvállalat vezetése. Mind e bajok ellenére bizakodó az üzembéliek hangulata. De a helyi tanács legutóbbi végrehajtó bizottsági ülése is úgy ítélte meg a munkásközösséget, hogy idei teljesítménye alapján „magasabb osztályba léphet”. Moldvay Győző Még három hét és elköszön tőlünk az 1983-as esztendő. Ahogy ilyenkor szokás, minden vállalat és szövetkezet szeretné a lehető legjobban zárni az idei gazdasági évet, hogy nyugodtab- ban nézhessenek a következő esztendő elé. Ebben az időszakban már a vállalati vezetők fiókjában lapul a következő időszak rövidtávú programja, az éves terv. Ám a néhány hete napvilágot látott központi intézkedések, amelyek számos területen megváltoztatták a gazdasági környezetet, újabb számvetésre készítik a tervezőket, s az élet ismét felteszi a kérdést: hogyan tovább? Nyilvánvaló és egyértelmű, hc’íy 1984-ben minden piacon t iadható, jó minőségű termékek előállítására lesz szükség, ez a követelmény sohasem veszti el az érvényét. Mint ahogy az sem, hogy a nemzetközi színvonal elérése, vagy éppen a versenytársakkal való lépéstartás megújuló, nehéz feladatot ró a honi cégekre. A következő évtől azonban a hazai piac ellátására is jobban kell ügyelniük a vállalatoknak. A szűkülő importlehetőségek, s a mind szigorúbb külső és belső kényszer szülte i takarékosság óhatatlanul a hiánycikklista bővüléséhez vezetett. De sokszor az igények helytelen felmérése, vagy a rossz szervezés miatt hiányoztak a termékek az üzletekből. Ezen a területen bizony sok cégnek akad még teendője. A kormányzat mindent megtesz azért, hogy a szorult helyzet ellenére is megérkezzenek az alapvető fontosságú anyagok, alkatrészek a gyárakba és az üzemekbe, de számos, korábban importált terméket ezentúl a honi termelőknek kell előállítaniuk. Igen ám — mondhatnák erre a vállalatok —, könnyű a termelésben kijelölni a célokat, de számukra a miből is fontos kérdés maradt. S nemcsak a hiányzó gépekről, alkatrészekről beszélnek ilyenkor a vállalati vezetők, hanem a pénzszűkét is emlegetik. Hozzáteszik, hogy a nemrég bejelentett szabályozó módosítások, a fejlesztési alap elvonása tovább nehezítette a gazdálkodás mindennapjait. Való igaz, jó néhány vállalatnál üresen marad majd az év végi mérlegben a nyereség rovat, lesz, ahol alaphiánnyal zárul az 1983-as esztendő, s számos cég már most központi segítségért folyamodott. Jövőre még többen kerülnek majd ebbe a kategóriába? Amennyiben a jelenlegi Az ifjúsági takarékbetétről keveset tudunk. Kik válthatják, hogyan kamatozik, milyen előnyökben részesül elhelyezője? Többek között ezekre a kérdésekre kértünk választ Simon Nándorné osztályvezetőtől és dr. Artner Oszkárné csoportvezetőtől az OTP egri körzeti fiókjánál. — Az úgynevezett takarékossági megállapodás után* a betét elhelyezője vállalja, hogy öt éven keresztül havonta rendszeresen feladja a pénzt. Az összeg természetesen nem lehet aprópénz, százzal oszthatónak kell lennie. Egyébként ilyen betétkönyvet csak a 35 év alattiak kaphatnak. Az ifjúsági takarékbetétből részösszeget nem lehet kivenni. — Hogyan kamatozik? — Az elhelyezett összeg évente öt százalékkal, öt év után a betét tulajdonosa ezen a kamaton felül évi egy százalék prémiumban részesül. Nyolc év után pedig további egy százalék kamat jár. Az időtartam lejártakor a betétet s a kamatot, valamint az összes prémiumot is ki kell fizetni. helyzet szerint kalkulálunk, valószínűleg igennel felelhetnénk a kérdésre. Ám minden helyzetből akad kivezető út, amelyet saját jól felfogott érdekükből próbálnak föllelni a vállalatok. Nagyon kevés cég mondhatja el magáról például, hogy eleget tett a hatékony termelés komplex követelményeinek. A munkaerőgazdálkodás s elsősorban a fölösleges dolgozók leépítése — hogy az 1984-es év egyik fontos célkitűzését említsük — még sok vállalatnál várat magára. A foglalkoztatás költségei még nem a valós súlyuk szerint kapnak helyet a vállalati döntésekben: a munkaerő még mindig a legolcsóbb termelési tényező. Pedig az egyik helyen a kapun belüli túlfoglalkoztatottság rontja az egész vállalat hatékonyságát, míg másutt éppen az értő munkáskezek híján állnak a gépek hónapszám. Vagyis a látszat ellenére mindenki ráfizet a rossz munkaerőgazdálkodásra. Az új esztendő nehezebb helyzetet teremt a technológiai igényekhez mérten sok embert foglalkoztató cégek számára, ám segít a népgazdasági gondokon: a bérköltségek növekedésével egyre több helyen vizsgálják fölül, ho} mennyi ember dolgozik, s talán felgyorsul a munkaerő áramlása. A vállalati gazdálkodás másik fontos területén, a beruházások piacán sem várja könnyebb helyzet a termelőket. A többség számára --hosszú időre megfizethetetlenné vált a korábbi léptékkel mérve közepes fejlesztés is. De — mondják ismét a szakértők — akad elég modern gépsor az országban, csak meg kell tanulnunk élni az új technika adta lehetőségekkel. Jobb munka- szervezéssel, több műszak indításával akár fölöslegessé is válhatnak a korábbi fejlesztési elképzelések. S ez ismét a gyárkapukon belül dől el. Hogyan találják meg a külső és a belső gazdasági környezet szorításában a gépekben és az emberekben rejlő lehetőségeket? Amennyiben felszínre tudják hozni mindazt a tudást, amely évek során a kezekben és a fejekben fölhalmozódott, még a mostani szabályozó-módosítás után előállott nehéz helyzeten is úrrá lehetnek. Persze nemcsak több munkát, hanem újszerű gondolkodást és gazdálkodást kíván az új esztendő. S talán mindez majd tükröződik az átdolgozott vállalati tervekben, mire az új év beköszönt. (L. M.) — Milyen különkölcsönt lehet fMvenni az ifjúsági takarékbetét jóvoltából? — A vállalt feltételek teljesítése mellett a betét felvételétől számított három éven belül lehet különkölcsönt igényelni: lakásépítéshez, lakásvásárláshoz. Az összeg annyi lehet, amennyi a kisi könyvecskében van, de a felső határ hetvenezer forint. Ha lakásépítésre vagy -vásárlásra nem veszi igénybe, akkor áruvásárlási kölcsönt vehet fel. Itt a felső határ 40 ezer forint. A kü- lönkölcsönre szóló igazolás három évig érvényes, tehát gondosan meg kell őrizni. Az ifjúsági betéttel rendelkező fiatalok közűi csak kevesen tudják, hogy az ily módon elhelyezett pénz lakásigénylési betétként is elfogadható. Azt is megtudtuk, hogy a betét elhelyezője betegség, katonai szolgálat vagy más miatt jogosult a vállalt befizetés szüneteltetésére. Ezzel természetesen hosszabb lesz a megállapodás időtartama. Körmendi Judit A közös gazdaságokban még számos lehetőség kínálkozik a jövőben hogy a nagyiparral és a nagykereskedelemmel közösen jobban kivegyék részüket az úgynevezett háttéripar ellátásából, a hiánycikkek számának csökkentéséből és a lakossági szolgáltatásokból. Mentusz Károly Magasabb osztályba léphet Év vége előtt a hatvani Autójavítóban Zsámboki István és Fekete Gyula Robur gépjármű szerelése közben Varjú István: Legtöbb alkatrészt Dácia és Zsiguli kocsikhoz kapunk ... (Fotó: Szabó Sándor) Lakásigénylési letétként is elfogadható
