Népújság, 1983. december (34. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-10 / 291. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIV. évfolyam, 291. szám ÁRA: 1983. december 10., szombat 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Napjaink emberi jogai „Mit mond önnek ez a nap: december 10.?” „December 10.? — kérdeztek vissza jó néhányan raa- gánközvélemény-kutatásom során. — Semmi különös, ugyanolyan nap, mint a többi.” A dologban az az érdekes, hogy az elkerekedett sze­mekkel visszapillantók, az értetlen mosollyal válaszo­lók, a szégyenlősen elpirulok, vagy a találgatok között voltak olyanok is, akik valamilyen módon — hivatal­ból vagy közéleti munkájuk miatt — irányítói, segítői lehetnek érvényesülésüknek. Az emberi jogokénak, ame­lyeket az Egyesült Nemzetek Szervezetének tagállamai 35 évvel ezelőtt, 1948. december 10-én rögzítettek egye­temes nyilatkozatukban. Persze, bizonyos nézőpontból el is fogadható a nemleges felelet, a dátum nem ismerése: e jogosultságok ünnepe a hét minden napja, a hónapok minden hete, az év minden hónapja, életünk minden esztendeje kell, hogy legyen. „Arra gondol, ugye — nézett lém várakozóan az ABC- áruház eladónője —, hogy vannak országok, ahol éhez­nek az emberek, s ahol nem tehetik azt, amit sze­retnének. Chile, Salvador, Libanon, palesztinok ...”. Meg sem várva a választ, így folytatta: „Erről nap mint nap hallhatunk a rádióban, a tele­vízióban, olvashatunk az újságokban. Együtt érzünk ezekkel az emberekkel! De azt szeretném, ha egyszer arról is írnának, az emberi jogok nekem azt is jelentik, hogy hétről hétre becsületesen elvégzem a munkámat, hogy felneveltem két gyermeket, s három unokámnak szentelhetem szinte minden szabad időmet.” „Nézze, én világ életemben a szabadság híve voltam — vallotta a szénszállító fuvaros. — Majdnem húsz éve járom a’ lovas kocsimmal az utakat, a lakásokat. S higgye el, amikor baj van, amikor segíteni kell, engem mindig megtalálnak. Tudja, hányszor fordulnak hozzám, főleg így, téli napokon? De a családomnak jut időm, mert magam oszthatom be az óráimat...” Középiskolai pedagógus mondta a következőket: „Tanítványaimmal sok osztályfőnöki órán beszélget­tünk róla Számomra érdekes és egyben kissé meglepő is volt a legtöbbjük véleménye. Érett felnőttként mond­ták el, jól tudják, hogy most a padokban ülhetnek, for­gathatják könyveiket, s másra nincs is különösebb gondjuk — nekik pillanatnyilag ez a legfontosabb em­beri jog.” Ügy tűnt, mondani kívánna még valamit. Szerencsé­re nem is kellett sokáig biztatni. „Tudja — kezdte el —, pekem mégis az volt a leg­szebb gondolat, amit egy szakköri foglalkozáson hal­lottam az egyik harmadikosomtól. Ezt mondta: ő szülei­nek példájából él. Idősebbek már, mint a diáktársaié, de rajongásig szeretik őt, s talán a legmodernebb gon­dolkodásúak. Köztük hangos szó még soha nem volt. Teljes boldogságban élnek, így hárman ... ”. „Gondolom, elsősorban nem arra kíváncsi — hallhat­tam a jogásztól,. —, hogy ismerem-e a nyilatkozat mind a 30 pontját: de a főbb követelményeket érdemes meg. említeni: minden ember egyenlőségét az élethez, a sza­badsághoz, a munkához, a pihenéshez, a személyi sért­hetetlenséghez, s e jogok minden különbség nélküli al­kalmazásához. Nem szabad azonban megfeledkezni azok­ról sem, akik valamilyen oknál fogva társadalmunk perifériájára sodródtak. Vagy azért, mert ilyen kör­nyezetben nevelkedtek fel, s váltak veszélyeztetettekké, illetve hátrányos helyzetűekké, vagy mert egy ilyen mi­liőben felnőve, hamarosan a bűnözés útjára léptek. Nem is beszélve azokról, akik önhibájukból — de az is meg­eshet, hogy ennek híján — lettek valamely közösség ki­taszítottjai. Ügy gondolom, nemcsak tetteiket kell meg­ítélni, pontosabban elítélni, hanem gondolkoznunk kell azon is, hogyan, miért jutottak idáig, felelősek vagyunk-e értük, teljesítettük-e minden kötelességünket velük szemben?! Számomra ez is szorosan hozzátartozik ah­hoz az intézményrendszerhez, amely összefoglalja az em­beri jogokat.” Az idézett vélekedések természetesen korántsem tel- jeskönűek. Napjainkban azonban — amikor e fogalmat többnyire bombák sivító hangjával, ágyúdörgéshez, el­lenséges megnyilatkozásokhoz kell, hogy kössük — jó tudni, hogy a hétköznapok emberei jogaik' 35 évvel ez­előtt elhatározott szellemét kívánják továbbra is követ­ni... Sz. Z. Békegyűlés az egri Dobó téren A KISZ Heves megyei és Eger városi Bizottsága nagy­szabású békegyűlést tart hétfőn, délután 5 órától Egerben, a Dobó téren. E rendezvényre várják mindazokat a fiata­lokat, akik elítélik az amerikai rakéták európai telepíté­sét, akik hallatni akarják szavukat a béke, a biztonság a a leszerelés érdekében, mindazokat, akik hisznek a háború nélküli jövőben, s ezért cselekedni is hajlandók. A találkozón, politikai dokumentum-hangfelvételeket, pol- beat dalokat hallgathatnak meg a résztvevők, és diaporáma vetítésre is sor kerül. A SZOT ülése Pénteken ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa. Az ülésen részt vett Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára is. Virizlay Gyula, a SZOT titkára adott tájékoz­tatást az MSZMP Központi Bizottságának szerdai ülé­séről. A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa szervezeti-sze­mélyi kérdésekről is tárgyalt. Gáspár Sándor azzal a ké­réssel fordult a SZOT el­nökségéhez és az országos tanácshoz, hogy enyhítsék megterhelését és menteék fel főtitkári tisztségéből. A SZOT elnöksége, majd az országos tanács mérlegel­ve, hogy Gáspár Sándor fő­titkári tisztsége mellett a Szakszervezeti Világszövetség elnöke, valamint magas párt- és állami tisztségeket tölt be, úgy döntött, hogy kimagasló érdemeinek hang- súlyozásával felmenti őt fő­titkári tisztségéből. A Szakszervezetek Országos Tanácsa ugyanakkor hang­súlyozta, hogy Gáspár Sán­dor tapasztalataira, tevé- ' kenységére a magyar szak- szervezeti mozgalomnak to­vábbra is szüksége van. Ezért megválasztotta a SZOT el­nökévé. A Szakszervezetek Országos Tanácsa a SZOT elnökségé­nek javaslatára Méhes La­jost kooptálta a SZOT tagjai sorába, megválasztotta az el­nökség és a titkárság tag­jává, valamint a SZOT fő­titkárává. Az országos tanács a SZOT el­nökségének javaslatára Föld­vári Aladárt, érdemei elisme­résével felmentette elnöki tisztségéből és megválasztot­ta a testület alelnökének. A tanácsülés nagyra értékelte egész eddigi életútját, a szakszervezeti mozgalomban végzett tevékenységét. A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa Jakab Sándort — nyugállományba vonulása miatt, érdemei elismerésével — felmentette főtitkárhelyet­tesi tisztségéből, elnökségi és titkári tagságából. Az Elnöki Tanács ülése Dr. Kapolyi László az ipari miniszter Pénteken ülést tartott az Elnöki Tanács. A Minisztertanács előter­jesztése alapján megtárgyal­ta és módosította a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ) jogállását és ezzel összefüggésben kiegészítette az egyesületekről szóló 1981. évi 29. számú törvényerejű rendelet egyes rendelkezé­seit. A jövőben a MTESZ' társadalmi szervezetként fej­ti ki tevékenységét. A továbbiakban az Elnöki Tanács bírákat mentett - fel és választott, kegyelmi ügy­ben döntött és személyi kér­désekben határozott. Az Elnöki Tanács a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának- és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségének ja­vaslatára Méhes Lajos ipa­ri minisztert — más fontos megbízatása miatt — felmen­tette tisztségéből. Egyidejű­leg dr. Kapolyi Lászlót — felmentve ipari minisztériu­mi államtitkári tisztsége alól — ipari miniszterré megválasztotta. Pénteken az Országházban Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke előtt letette a hivatali esküt dr. Kapolyi László ipari miniszter. Az eskütételen jelen volt Lázár György, a Miniszter­tanács elnöke, Havasi Fe­renc, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Po­litikai Bizottság tagjai és Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak elnöke. Dr. Kapolyi László Budapesten született, 1932-ben. A Budapesti Műszaki Egyetemen általános mérnöki, a Nehézipari Műszaki Egyetemen bányamérnöki, a Marx Károly Közgazdaság-tudo­mányi Egyetemen pedig közgáz, dász oklevelet szerzett. A párt­nak 1967 óta tagja. A Tatabányai Szénbányáknál dolgozott 1953 és 1976 között, ve­zetői beosztásokban. 1976 áprili­sától nehézipari miniszterhelyet­tes volt, 1981. január 1-től ipa­ri minisztériumi álíarmtitkár. 1968-ban elnyerte a műszaki tudományok kandidátusi, 1975- ben pedig doktori fokozatát, a Magyar Tudomáhyos Akadémia 1979-ben levelező tagjává válasz­totta. Az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem címzetes egyetemi tanára. Munkásságáért 1983-ban Állami Díjat kapott. (MTI) NAPIRENDEN: Alakosság és a tanácsok bankjának tevékenysége Betétek — hitelek — garzonházak Az OTP Heves megyei Igazgatóságának idén vég­zett munkája volt a témája annak a megbeszélésnek, amelyet a pénzintézet orszá­gos és helyi, valamint szű- kebb hazánk és Eger párt-, állami-, társadalmi szervei­nek vezetői tartottak pénte­ken délelőtt a megyei párt­bizottságon. A tanácskozáson — amelyen jelen volt Barta Alajos, az MSZMP Heves megyei Bizottságának első titkára, dr. Szirmai Jenő, az OTP vezérigazgatója és Markovics Ferenc, Heves megye tanácsának elnöke is — természetesen szó volt a lakosságot közvetlenül érin­tő kérdésekről. Az írásos beszámolóhoz először dr. Balogh Zoltán, az OTP megyei igazgatója fűzött kiegészítést. Mint el­mondotta, az erre az eszten­dőre meghatározott terve­ket valamennyi munkaterü­leten teljesítették, illetve né­hányban jobb eredménye­ket értek el a vártnál. Kü­lönösen kedvezőnek ítélte meg a betétállomány növe­kedését a tervezetthez ké­pest, az ifjúsági és az átuta­lási betétek, valamint a munkabérátutalások szá­mának gyarapodását. Jó eredménynek könyvelhető el, hogy a gazdálkodó szerveze­teknek, illetve az állampol­gároknak • nyújtott hitelek mennyisége nem haladta meg az engedélyezettet, s zökkenőmentesen sikerült ér­vényesíteni a bevezetett új hitelezési formákat. A taná­csi gazdálkodásban a bevé­teli oldalon ugyancsak túl­teljesítés várható az év vé­géig, az összeg megközelíti a 958 millió forintot. A testü­letek ugyanakkor jelentős összegeket fordítottak 1983. ban a fejlesztésekre, illet­ve a beruházások céljaira. Ezt követően a hozzászólóik egyöntetűen leszögezték a megyei igazgatóság tevé­kenységét értékelve, hogy eredményes, jó munkát végzett területi pénzintéze­tünk. Külön örvendetes, hogy tovább erősödtek kap­csolatai a megye állami és társadalmi szerveivel, amit igazol a mindig napra kész információcsere is. Azt is megállapították, hogy az OTP dolgozóinak munkájá­ra a lakosság pénzügyei­nek szakszerű, udvarias és gyors intézése volt a jel­lemző. Ezt bizonyítja, hogy- ebben az évben egyetlen pa­nasz sem érkezett. A megbeszélés emlékezte­tőjében természetesen a legtöbb gondolat a lakásépí­téssel kapcsolatos takarék- pénztári tevékenységről sze­repel majd. A megye és a város vezetői közül többen is elmondták észrevételeiket és javaslataikat arról, hogy mó­dosításra szorul a lakásépí­tési szerkezet, ami persze nem jelenti a tervezett szá­muk csökkenését a VI. ötéves tervben. Ehhez szükség van a fizető­képes kereslet még alapo­sabb felmérésére. Például annak figyelembevételére, hogy az árváltozások hatá­sára emelkedtek a megélhe­tési költségek, s ennek kö­vetkeztében csökkentek a bérből élők megtakarítási le­hetőségei is. Épp ezért szorgalmazták a magánlakás­építés feltételeinek jobbítá­sát, a lakásra várók fokozot­tabb ösztönzését a félkész- ház-akcióban való részvétel­re. Szó volt a fiatalok lakás­hoz jutásának növekvő ne­hézségeiről is, ennek enyhí­tését szolgálná —• állapítot­ták meg — újabb garzonhá­zak felépítése. Erre meg is van a megfelelő számú je­lentkező Gyöngyösön és Hat­vanban, míg a megyeszék­helyen kétszeres az igény­lők száma. A lakáshelyzet javítását segítené elő a jövő­ben a kispénzűek számára is könnyebben elérhető szeré­nyebb kivitelű, kisebb alap- területű lakások kialakítása. Az első lépésekre már az idén sor került: 20, illetve 40 lakásos épületek tervezteté­sére tértek át. Szóba került nyugdíjas garzonházak épí­tésének gondolata is. A me, gye vezetői kérték az OTP további hathatós segítségét e gondok megoldásában. Többet tenni a lakosságért Megyei küldöttközgyűlés a KISZOV-nél Küldöttközgyűlést tar­tottak pénteken a Heves megyei Ipari Szövetkezetek Szövetségénél. Ez alkalom­mal is több figyelmet érdem­lő téma került napirendre. A betegellátási és társada­lombiztosítási tevékenysé­get értékelve kedvezőnek ítélték az üzemegészségügy javítására irányuló törekvé­seket, jó példaként emleget­ték a gyöngyösi szövetkeze­tek összefogását, eredménye­it, de kifogásolták, hogy a megye kilenc helyén máig sincs megoldva az üzemor­vosi rendelés. Kétségtelen könnyítés a dolgozókon, hogy már több mint 20 a táppénzes kifizetőhelyek száma, a nö­vekvő táppénzes állomány viszont — néhol kimondottan — aggasztó. Többnyire gondot fordítanak a beteglátogatá­sokra. törődnek a rászorulók anyagi segítségével, teljes körű a nyugdíjelőkészítés, s kevés kivételtől eltekintve nem hagyják magukra a pihenőre vonult idős embe­reket. A szövetkezeti építőiparral foglalkozva szóba került, hogy szerepe, súlya jelentős a megyei szakmában. ám sajnálatos, hogy két gazdál­kodó szervezettől eltekintve egyre csökken az alaptevé­kenység, s arányában mindinkább elmarad az or­szágos átlagtól. Felhívták a figyelmet arra, hogy az apadó létszám visszafordítá­sára több más mellett al­kalmasnak látszanak az új vállalkozási formák, ame­lyek a nagyobb jövedelmek­kel nem csupán a dolgozók kötődését erősítik, hanem egyszer s mind változatosab­bá is teszik a mindennapi munkát, számos régi szolgál­tatási igényt kielégítenek. A teljesítménnyel azonban ko­rántsem lehetünk elégedet­tek. A szövetkezeteknek az eddiginél sokkal nagyobb feladatokat kell vállalniuk a lakásépítésekből, a felújí­tási és korszerűsítési mun­kákból. A tagszövetkezetek egé­szét és idei évét érintve dr. Holló Béla KISZÖV-elnök is elmondta: úgy tűnik, teljesítik terveiket. A vár­ható 1,7 milliárd forint körüli összes termelés 0,9 százalékkal nagyobb a ta­valyinál, a lakossági szol­gáltatások pedig — bár szerényen — meg is halad­ják a célkitűzéseket. A pénteki küldöttközgyű­lés mindezek mellett jelen­tést fogadott el a szövetségi ellenőrzési program végre­hajtásáról, a szövetkezetek jogi ellátásáról; az új szö­vetkezeti formák terjedésé­ről tájékozódott s — egye­bek mellett — jóváhagyta a KISZÖV. valamint a megyei irodák jövő esztendei költ­ségvetését. Felvették a szö­vetségbe az októberben ala­kult Vertikál kisszövetkezetet — amely építési és karban­tartási tevékenységgel fog­lalkozik — s több új tiszt­ségvisel őt választottak váro­si, megyei testületekbe.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents