Népújság, 1983. december (34. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-10 / 291. szám

2* NÉPÚJSÁG, 1983. december 10., szombat Izraeli hajók Tripoli körzetében Blokád Arafat körül A NATO új főtitkára Lord Carrington volt angol külügyminiszter lesz a NA­TO új főtitkára. (Népújság-telefotó — AP — MTI — KS) A NATO külügyminiszte­rei pénteken véget ért ta­nácsülésükön felhívást intéz­tek a Varsói Szerződés or­szágaihoz. Ebben kijelen­tették, hogy folytatni kíván­ják a hadászati fegyverek korlátozásáról és csökkenté­séről, a közép-hatótávolságú atomeszközökről, a közép- európai haderők és fegyver­zet csökkentéséről, valamint a vegyi fegyverek betiltásá­ról tartott tárgyalásokat. A felhívás „hosszú táv­ra szóló, realista és építő jel­legű, továbbá kölcsönös ön­mérsékleten alapuló” kapcso­latokat javasol a Szovjet­uniónak és a Varsói Szerző­dés országainak. Nem tartal­maz azonban egyetlen konk­rét, építő javaslatot sem. Az ülésen örömmel nyug­tázták, hogy megkezdődött az 1979-es rakétatelepítési határozat végrehajtása. Meg­ismételték, hogy a szovjet közép-hatótávolságú rakéták teljes leszerelése fejében le­mondanak saját rakétatele­pítésükről, és leszerelik a már felállított rakétákat is. A feszültség fokozódásáért a NATO egyoldalúan, válto­zatlanul a Szovjetuniót okol­ja. Miközben a miniszterek leszögezték, hogy „a kölcsö­nösen előnyös kelet—nyugati kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok fontos tényezői az építő jellegű viszonynak és kapcsolatoknak”, ismét azt hangoztatták, hogy ez a kereskedelem „nem veszé­lyeztetheti a szövetségesek biztonságát” a legkorszerűbb technológiák eladásával és azzal sem, hogy a Nyugat „túlzott függőségbe kerül a szovjet energiahordozóktól”. Görögország e pontnál kü­lönálláspontra helyezkedett. A külügyminiszterek végül hangzatos köszönetnyilvání­tások nélkül tudomásul vet­ték Joseph Luns bejelenté­sét, hogy 12 év után vissza kíván vonulni a NATO fő­titkári posztjáról. Utóda, Lord Carrington 1984. június 25-én veszi át tisztségét. Izrael ágyúnaszádok és helikopterek péntekre virra­dóra az El Fatah palesztin szervezet egyik tengerparti állását támadták az észak­libanoni Tripoli kikötőjének körzetében. Az agressziót olyan időpontban hajtották végre, amikor Tripoliba vár­ják a Jasszer Arafathoz hű palesztin egységeket elszállí­tó görög hajókat. A támadás alátámasztja azt a fenyege­tést, hogy Izrael minden­áron meg akarja akadályoz­ni Arafat és az őt támogató négyezer harcos eltávozását. Palesztin források szerint az Arafathoz hű erők meg­hiúsítottak egy izraeli part­raszállási kísérletet. Az iz­Nagy-Britannia helytele­níti az Argentínába irányuló amerikai fegyverszállítások felújítását. A Brüsszelben tartózkodó Sir Geoffrey Howe külügy­miniszter csütörtökön este kijelentette, hogy országa ellenzi bármely olyan fegy­ver Argentínába juttatását, amely később felhasználható lenne egy (újabb) falklandi konfliktusban. Az Egyesült Államok ugyancsak csütörtökön tett bejelentést arról, hogy Ar­gentína eleget tett a katonai segéllyel kapcsolatos kong­resszusi követelményeknek. A külügyminisztérium szóvi­vője szerint a dél-amerikai ország „drámai javulást” ért el az emberi jogok tisztelet­ben tartása terén. A fegyverembargót még Carter elnök rendelte el 1978-ban. Megszüntetése a Reagan-konszakban kezdet­raeli támadásban öt ágyú­naszád és több helikopter vett részt. Az izraeli hajók továbbra is Tripoli közvet­len közelében cirkálnak. Az izraeli hadiflotta teljes ten­geri blokád alá helyezte az észak-libanoni Tripoli kikö­tőjét. A blokád célja annak megakadályozása, hogy a Palesztinái Felszabadítási Szervezet Végrehajtó Bizott­ságának elnöke és a mellet­te kitartó palesztin egységek az ENSZ lobogója alatt el­távozhassanak Tripoliból. A PFSZ a Biztonsági Tanács,, Franciaország, Görögország és az Arab Liga segítségét kérte a tengeri blokád fel­oldásához. tői fogva napirenden volt, de a falklandi háború miatt egy időre elvesztette idősze­rűségét. Az okot, vagy in­kább az ürügyet az embargó feloldására' a katonai kor­mányzás megszüntetése és a radikális párti Raul Alfonsin elnökké választása szolgál­tatta. Londoni vélemények sze­rint még hosszú idő telhet el addig, amíg a tényleges fegy­verszállítások felújiulnak. A kormány azonban abból in­dul ki, hogy minden olyan lépés, amely Argentína fegy­verhez juttatását segíti elő, a brit érdekekre nézve ká­ros. Néhány héttel ezelőtt Margaret Thatcher miniszter- elnök a Daily Mail főszer­kesztőjének adott interjújá­ban olyan megjegyzést tett, hogy „nagyon nehéz” lenne számára, „Amerika-barátnak” maradni, ha az Egyesült Ál­lamok újból fegyvert szállí­tana Argentínának. OPEC-tanácskozás Genfben A kőolaj áráról és a termelési kvóták kérdéséről tanács­kozó miniszterek az ülésteremben. (Népújság-telefotó — AP — MTI — KS) Amerikai fegyverek Argentínának KAEV 10. sz. gyára felvesz: Anyagellátás- és készletgazdálkodás területén több éves gyakorlattal, alapos anyagismerettel rendelkező dolgozót csoportvezetői munkakörbe. Jelentkezni lehet a gyár Anyag- és Áruforgalmi osztály vezetőjénél, EGER, Kistályai út 6. sz. BefeiezűdStt a KB-titkárok moszkvai tanácskozása 1983. december 9-én Moszk­vában tanácskozást tartottak a szocialista országok kom­munista és munkáspártjai központi bizottságainak nem­zetközi és’ ideológiai kérdé­sekkel foglalkozó titkárai. A tanácskozáson részt vet­tek a Bolgár Kommunista Párt, a Csehszlovák Kom­munista Párt, a Kubai Kom­munista Párt, a Laoszi Népi Forrad'alm i * Pá rt, a Lengyel Egyesült Munkáspárt, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt, a Mongol Népi Forradalmi Párt, a Német Szocialista Egységpárt, a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Vietnami Kommunista Párt képviselői. A tanácskozást tárgyszerű, elvtársi együttműködés, az egység és az internacionalista szolidaritás jellemezte. Isabel Perón hazaért Hazaérkezett pénteken Bu­enos Airesbe Isabel Perón, Juan Domingo Perón volt argentin elnök özvegye, aki férje halála után ugyancsak betöltötte az elnöki tisztsé­get. A katonai puccsal el­távolított Isabel Perónt a szombaton hivatalba lépő argentin polgári kormány el­nöke, Raul Alfonsin hívta meg a beiktatási ünnepségen való részvételre. Isabel Pe­rónt, a buenos aires-i re­pülőtéren a jövendő kormány bel- és külügyminisztere, és a Juszticialista (perónista) Párt vezetői fogadták. Burmái ítélet Egy burmai bíróság pénte­ken halálra ítélt két sze­mélyt, akiket a dél-koreai elnök ellen október 9-én el­követett ranguni merénylet­ben való részvétel vádjával vettek őrizetbe néhány nap­pal a történtek után. A két elítéltről azt állítják, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság katonatisztjei. A burmai hatóságok állítása szerint „az egyik vádlott november 3-án beismerő val­lomást tett”. A másik a no­vember 22-én kezdődött tárgyalás és a kihallgatások során mindvégig megtagad­ta a válaszadást. ( Külpolitikai kommentárunk ) A Casa Rosada új lakója DÉL-AMERIKA EGYIK LEGNAGYOBB ORSZÁ­GÁBAN talán — ha nem is biztosan, de talán — új korszak kezdődik Raul Alfonsininak, az Argentin Köztársaság október 30-án megválasztott új elnöké­nek a beiktatásával. Az amerikai kontinensen nem ritka — a nagy északi modell, az Egyesült Államok példájára — az úgynevezett elnöki rendszer. Ez azt jelenti, hogy pél­dául Argentínában a rózsaszínű ház (Casa Rosada), az elnöki rezidencia lakója elméletben csaknem olyan hatalmat képvisel, mint a washingtoni Fehér Ház gazdája. Elméletben mondtuk, mert az argentin gya­korlat ennél sokkal bonyolultabb. Az ország történe­tében mindig is egymást követték a katonai és a polgári rendszerek és nemegyszer előfordult, hogy a köztársaság elnöke a különböző polgári vagy kato­nai csoportok aranykalitkában őrzött foglya volt. A beiktatás napja azért lehet fordulópont, mert nyolc esztendő rezzenetlen és minden szempontból nagyon kemény katonai diktatúrája után Argentíná­nak először lesz ismét valóban civil elnöke. Méghoz­zá olyan férfiú, akinek befutására, sikerére megle­hetősen kevesen számítottak. Az 57 esztendős ügy­véd a radikális Polgári Unió jelöltje. Sem pártja, sem személye nem mondhatott magáénak perdöntő tömegeket és sikere egyértelműen a rendhagyó kö­rülmények produktuma. ALFONSIN SIKERÉNEK EGYIK TITKA, hogy a lakosság megcsömörlött az egyenruhás vezetéstől és erre a folyamatra a kétbalkezes falklandi kaland tet­te rá a koronát. Igen ám, mondhatják Argentína tör­ténetének ismerői, de ott voltak a porondon a kö­zelmúltban emlékezetes szerepet játszó peron isták képviselői is. Az ő csúfos bukásuk a másik oka az új elnök győzelmének: Argentína népe világossá tette, hogy minden hagyományos argentin politikai erőben csalódott és új történelmét szeretné valóban tiszta lapra írni. Alfonsin ez a tiszta lap amelyre — a tiszta lapok természeténél fogva — a jövőben sok­féle „szöveg” kerülhet. Milyen feladatok várnak az új államfőre? Javíta­nia kellene az ország katasztrofális gazdasági hely­zetén, s elérnie a több mint negyven milliárd dol­láros államadósságnak legalább az átütemezését. Meg kellene nyernie Argentína 28 milliós lakosságát egy megalapozottabb bel- és külpolitika kialakításához. E pillanatban úgy tűnik, ehhez le kell vonnia bizo­nyos büntetőjogi konzekvenciákat is, az elhurcolá­sokért felelős főtisztek személyét illetően. Meg kell próbálnia rendezni az ország hagyományos regianáíis problémáit. AZ ARGENTIN ELNÖKÖT, HAT ÉVRE VÁ­LASZTJÁK. Eddig nagyon kevés elnök töltötte , ki ezt az időt. Nemcsak Argentína, hanem a világ köz­véleménye is érdeklődéssel tekint a Casa Rosada új lakójára. Harmat Endre Tíz nap után Leszállt a Columbia A kaliforniai Edwards lé­gitámaszponton pénteken, közép-európai idő szerint hajnaliban szállt le az ame­rikai Columbia űrhajó, amelynek fedélzetén ezúttal először hat asztronauta tar­tózkodott, és amelyen egy Spacelab típusú, európai gyártmányú űrlaboratórium működött. A tíznapos kísérlet sikeres volt, és mindössze egyet­len incidens fordult élő a tervezett leszállási időpont előtt a Columbia egyik fe­délzeti komputere meghibá­sodott. A világűrben elvég­zett mintegy hetven életta­ni, fizikai és űrtechnológiai kísérlet és a föld-megfigye­lés eredményei fontos érve­ket szolgáltatnak az Orszá­gos Űrhajózási Hivatalnak a kormánnyal és a kongresz- szussal folytatott vitájában, amellyel azt akarja elérni, hogy a Szovjetunióhoz hason­lóan az Egyesült Államok is üzemeltessen állandóan a Föld körül keringő űrlabora- tórdumokat. A Columbiát John Young kormányozta a sivatagi re­pülőtér leszállópályájára. Young, aki az űrhajó pa­rancsnoka volt, a legtapasz­taltabb amerikai asztronau­ta: a Columbiával már hato­dik űrutazását tette meg. Részt vett a tíznapos misz- száóban Ulf Merbold nyu­gatnémet tudós is, aki az Európai Űrkutatási Hivatal képviselőjeként volt a Co­lumbia fedélzetén. Adminisztrátort szerződéssel felveszünk. Városi KÖJÁL EGER, Dobó tér 2. Vízügyi Építő Vállalat Építőipari Gépjavító Üzem felvesz: lakatos, forgácsoló, szerelő szakmun­Az ostorosi „Egyetértés” Mgtsz értesíti kedves vásárlóit, hogy 1983. december hónapban kedvezményes BORVÁSÁRT tart az alábbi borokból: 1982. évjáratú Leányka 30,— Ft/liter Cabemet, Bikavér 35,— Ft/liter. Befizetés a tsz pénztárába. Tsz-vezetőség. kősókat és betanított munkásokat. EGER, Kistályai út 10. KISKÖRÉN: KÖTIV ÍZIG-telep.

Next

/
Thumbnails
Contents