Népújság, 1983. december (34. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-09 / 290. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. december 9., péntek 3 KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1983. december 7-/ üléséről (Folytatás az 1. oldalról) 2. A Magyar Népköztársaság a jelenlegi nemzetközi helyzetben megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a szocialista országok egységének, együttműködésének. A Központi Bizottság megállapította, hogy az elmúlt időszakban a közös erőfeszítéseik eredményeként tovább szélesedett politikai, gazdasági, ideológiai és kulturális együttműködésünk a szocialista közösség országaival, fejlődtek kapcsolataink azok kom-, munista és munkáspártjaival. Ez egyaránt szolgálja népünk nemzeti érdekeit, a béke és a társadalmi haladás ügyét. A Kádár János vezette magyar párt- és kormányküldöttség látogatása a Lengyel Népköztársaságban jelentős eseménye volt internacionalista kapcsolatainknak. A tárgyalások Wojcietíh Jaruzelskivel és más lengyel vezetőkkel, a találkozók a lengyel dolgozókkal hozzájárultak népeink hagyományos barátságának erősítéséhez. A megbeszélések kifejezték közös törekvésünket országaink, pártjaink együttműködésének elmélyítésére. Küldöttségünk ismételten kinyilvánította a magyar kommunisták, dolgozó népünk szolidaritását a lengyel haladó és hazafias erőkkel abban a küzdelemben, amelyet a szocialista konszolidáció továbbviteléért folytatnak. A Központi Bizottság első titkárának a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban tett látogatása hasznosan járult hozzá a szocialista építőmunka soron levő feladatainak kölcsönösen jobb megismeréséhez és megértéséhez. Kádár János és Gustav Husák megbeszélései újabb lendületet adtak pártjaink, országaink, népeink sokoldalú együttműködésének folyamatos bővítéséhez. Kádár Jánosnak a Német Demokratikus Köztársaságban Erich Honeckerrel folytatott megbeszélései demonstrálták együttes szándékunkat a széles körű együttműködés továbbfejlesztésére. A Központi Bizottság megelégedéssel állapította meg, hogy pártós állami kapcsolataink az 1977-ben megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződéssel összhangban eredményesen fejlődnek. Kapcsolatainkat, együttműködésünket erősítették, szolidaritásunkat kifejezték kormányküldöttségünk vietnami, laoszi és kambodzsai tárgyalásai, a más felsőszintű két- és többoldalú párt- és államközi megbeszélések. 3. A Központi Bizottság hangsúlyozta azt a meggyőződését, hogy a feszültebbé vált nemzetközi helyzetben megkülönböztetett jelentősége van az eltérő társadalmi rendszerű országok közötti párbeszéd folytatásának, a kölcsönösen előnyös kapcsolatok megőrzésének és lehetséges továbbfejlesztésének. A Magyar Népköztársaság a békés egymás mellett élés elvei, a helsinki záróokmányban, a madridi értekezlet dokumentumában megfogalmazott ajánlások szellemében a kapcsolatok fenntartására és fejlesztésére törekszik a más társadalmi berendezkedésű országokkal. Az elmúlt időszakban ez a szándék mutatkozott meg Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének Cipruson tett hivatalos látogatásában. Fred Sinowatznak, az Osztrák Köztársaság kancellárjának magyarországi látogatása és a tárgyalások hozzájárultak a szomszédos Ausztriával fennálló sokoldalú, mindkét fél által nagyra értékelt jó kapcsolataink további erősítéséhez. A magyar- osztrák kapcsolatok alakulása jól példázza, hogy az eltérő társadalmi berendezkedésű országok között lehetséges eredményes együttműködés, ha azt az érintett felek az egyenjogúságra és a kölcsönös érdekekre alapozzák. 4. A Központi Bizottság népünk érzéseit kifejezve határozottan elítélte az Amerikai Egyesült Állaimoknak a Grenadai Köztársaság elleni katonai intervencióját. Ez a lépés semmivel sem igazolható, súlyosan sérti a nemzetközi (og elemi normáit és az ENSZ alapokmányában foglalt elveket, A Központi Bizottság rámutatott, hogy a térség független országait fenyegtő imperialista nyomás, a provokációs lépések következtében fokozódott a feszültség Közép- Amerikában. A magylar nép szolidáris azzal az igazságos küzdelemmel, amelyet a ni- caraguai nép a maga választotta független, szabad fejlődéséért folytat. Szolidárisak vagyunk a saivadori hazafias erőkkel, amelyek a terror és az elnyomás ellen, a demokratikus jogok kivívásáért harcolnak. A ciprusi török közösség vezetői által kikiáltott úgynevezett független állammal kapcsolatban a Központi Bizottság rámutatott, hogy a ciprusi kérdés igazságos és tartós rendezése a két népközösség törvényes érdekeinek a figyelembevételével, s az ENSZ határozataival összhangban lehetséges. Tovább éleződött a helyzet a Közel-Keleten, ami újabb súlyos konfliktusok veszélyét rejti magában. A közel-keleti válság tartós és igazságos rendezésének elengedhetetlen feltétele az izraeli csapatok teljes és feltétel nélküli távozása Libanonból és a korábban elfoglalt arab területekről, a palesztinai arab nép önálló államának megteremtése. Biztosítani kell Libanon területi egységét, függetlenségét, szuverenitását, az imperialista beavatkozás megszüntetését. A palesztinai arab nép harcának súlyos károkat okoznak a felszabadítás! mozgalmon belüli ellentétek, azokat a szervezet egységét helyreállítva kell megoldani. 5. A Központi Bizottság megállapította, hogy kétoldalú kapcsolataink fejlesztését és a nemzetközi kommunista mozgalom közös céljait szolgálták azok a megbeszélések, amelyeket a bolíviai, a holland, az indiai, az izraeli, a libanoni, az olasz, a palesztin, portugál kommunista pártok hazánkban járt küldöttségeivel, továbbá az angolai, a belga, a francia, a kongói, a luxemburgi, a japán és a spanyol testvérpárt képviselőivel folytattunk. Az internacionalista kapcsolatok szellemében vett részt pártunk küldöttsége az Amerikai Egyesült Államok Kommunista Pártja XXIII. kongresszusán. Pártunk nemzetközi kapcsolatainak erősítéséhez járult hozzá a Tanzániai Forradalmi Párt és a Sandinista Nemzeti Felszabadí- tási Front küldöttségének látogatása hazánkban, valamint delegációnk részvétele a Madagaszkárt Függetlenségi Kongresszus Párt X. kongresszusán és a Guineái Demokrata Párt XII. kongresszusán. Küldöttségünk részvétele a Francia Szocialista Párt kongresszusán, megbeszéléseink a Német Szociáldemokrata Párt, a Chiléi Szocialista Párt, a Szíriái Arab Űjjászületés Szocialista Pártja, a' Zambiai Egyesült Nemzeti Függetlenségi Párt magas szintű képviselőivel eredményesen elősegítették egymás álláspontjának jobb megismerését, a béke, a nemzetközi biztonság, az egyetemes emberi Haladás ügyét II. A Központi Bizottság áttekintette az idei gazdasági építőmunka tapasztalatait, elfogadta az 1984. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveit. Megállapította, hogy népünk kiegyensúlyozott politikai légkörben, eredményesen dolgozik az 1983. évi feladatok megoldásán. A dolgozók helytállásának, áldozatkész munkájának köszönhetően a népgazdaság a tovább romló külső feltételek és a mezőgazdaságot sújtó aszály ellenére a gazdaságpolitika irányvonalának megfelelően, a fő célokat megközelítve fejlődik. A kiviteli többlet meghaladja a tavalyit, a külgazdasági egyensúly tovább javul. Az ország nemzetközi fizetési kötelezettségeinek eleget tesz. Az áruellátás az alapvető fogyasztási cikkekből kielégítő. A Központi Bizottság nagyra értékelve a kifejtett erőfeszítéseket, az elért eredményeket, hangsúlyozta, hogy a gazdaság teljesítőképességét, a gazdálkodás színvonalát még mindig nem sikerült a szükséges mértékben a fokozódó követelményekhez igazítani. 1. Az 1983. évi gazdasági fejlődés fő vonásai : a nemzeti jövedelem termelése közel áll a tervezetthez, a belföldi felhasználás meghaladja a számítottat. A munka termelékenysége emelkedik, a fajlagos anyag- és energiafelhasználás csökken. Az állami költségvetés hiánya az előirányzottnál kisebb. Az ipari termelés növekedése megközelíti a tervezettet, az egyes ágazatok termelése differenciáltan alakul. A termelés bővülését hátráltatják a kedvezőtlen külpiaci feltételek, helyenként a munkaerőhiány, a behozatallal, a belföldi kooperációs kapcsolatok hiányosságaival összefüggő nehézségek. A termelés szerkezete, a versenye képesség, az értékesítési tevékenység — az erőfeszítések ellenére — még nem felel meg a követelményeknek. Az építőipar termelése meghaladja a tervezettet. Ezen belül csökken a beruházási építkezések, növekszik a fenntartási, felújítási tevékenység, a lakosságnak végzett építés részaránya. Ugyancsak növekszik az építőipari export. A mezőgazdaság termelése összességében a kedvezőtlen időjárás ellenére eléri a tavalyit. A jelentős aszálykárok következtében kalászosokból, kukoricából, szálas takarmányból, ipari növényekből és zöldségből a számítottnál kevesebb termett. Az állattenyésztés fejlődik, az állomány — főleg a sertésállomány — tovább növekszik, a takarmányellátás kielégítő. Az állattenyésztés hozamai meghaladják a tervezettet. A mezőgazdasági nagyüzemek kiegészítő tevékenysége bővül. Az energiaellátás kiegyensúlyozott. A népgazdaság a számítottnál és a tavalyinál is kevesebb energiát fogyaszt. A hulladékok és a melléktermékek hasznosítása javul. A foglalkoztatottak száma — főként az iparban és az építőiparban — csökken. Munkaerőhiány a fővárosban, néhány vidéki ipari körzetben, főleg egyes fizikai munkakörökben mutatkozik. A lakosság reáljövedelme és fogyasztása várhatóan az elmúlt évi színvonalon marad. A munkások és alkalmazottak, valamint a termelőszövetkezeti dolgozók átlagkeresete 4,0—4,5 százalékkal nő. A pénzbeli társadalmi juttatások 9 százalékkal emelkednek. A tervezett szociálpolitikai intézkedések — a családi pótlék és az alacsony összegű régi nyugdíjak felemelése — megvalósultak. A fogyasztói árszínvonal emelkedése nem haladja meg a tervezett 7,5 százalékot. A lakosság életkörülményei javulnak. Felépül 76 ezer lakás, javul a lakásgazdálkodás. Elkészül 2100 bölcsődei, 8100 óvodai hely. 1500 általános iskolai osztályterem és 900 kórházi ágy létesül. A települések ivóvíz- és földgázellátása bővül. Az előirányzott kereskedelmi* hírközlési, egészségügyi, oktatási, művelődési fejlesztések teljesülnek, illetve túlteljesülnek. Hazánk nemzetközi gazdasági kapcsolatai fejlődnek. A kivitel számottevően, a behozatal kismértékben nő. Együttműködésünk a szocialista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval erősödik. A rubelelszámolású áruforgalom — a beruházási gépek forgalmát kivéve — a tervezettnek megfelelően alakul. A nem rubelelszámolású kivitel jelentősen bővül* a behozatal pedig a tavalyi szinten marad. 2. A Központi Bizottság az összes körülményt mérlegelve megerősítette, hogy a XII. kongresszuson elfogadott gazdaságpolitikai irányvonalat folytatjuk. Ennek megfelelően szocialista vívmányaink védelme és gyarapítása érdekében a gazdasági munka középpontjába 1984-ben is a hatékonyság növelését, az egyensúly biztosítását, az ország nemzetközi fizetőképességének megőrzését kell állítani. A Központi Bizottság megvizsgálva az előkészítő munka során kialakult elgondolásokat és számításokat, egyetért azzal, hogy a Minisztertanács az 1984. évi népgazdasági tervet az alábbi fő előirányzatok szerint véglegesítse, és az állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot az országgyűlés elé .terjessze: Az 1984. évi terv az 1983. évi várható teljesítés százalékában Nemzeti jövedelem 101,5—192,0 Belföldi felhasználás 98,0— 99,0 Ipari termelés 101,5—102,0 Országos építés-szerelés 97,0— 98,0 Mezőgazdasági termékek termelése (az 1982. évihez viszonyítva) 100,0—101,0 Lakossági fogyasztás 100,0—100,5 Egy lakosra jutó reáljövedelem 100,0 A szocialista szektor beruházásaira 180— 183 milliárd forint fordítható. 3. Gazdaságpolitikai fő céljaink elérése tartós minőségi változásokat követel a termelésben, a gazdálkodásban. Ennek mindenekelőtt a hatékonyság és a versenyképesség erőteljes növelésében kell megnyilvánulnia. Ehhez elengedhetetlen a termék- szerkezet korszerűsítésének és a műszaki fejlesztésnek a meggyorsítása, a költség- gazdálkoc'ás és a beruházási tevékenység további javítása, a céltudatos külkereskedelmi munka. A szabályozórendszer egyes elemeit úgy kell módosítani, hogy azok fokozottabban késztessenek gazdasági céljaink elérésére1. ' Az ipar növekvő mértékben járuljon hozzá a külgazdasági egyensúly javításához és a nemzeti jövedelem termeléséhez. Fejlődése az exportképességtől és a jövedelmezőségtől függően jobban differenciálódjék. A vállalatok fordítsanak nagy figyelmet a korszerű, jó minőségű, keresett termékek kifejlesztésére és gyártására. Bővítsék a gazdaságosan értékesíthető, az importot megfelelően helyettesítő, kedvező anyag- és energiafelhasználással előállítható termékek körét. Határozottabban, gyorsabb ütemben szorítsák vissza a tartósan veszteséges, alacsony hatékonyságú tevékenységeket. Az építőipar a mérséklődő keresletet jobb minőségben elégítse ki, csökkentse a kivitelezési időt. Erősödjék vállalkozási készsége, az eddiginél nagyobb arányban végezzen felújítási-fenntartási és lakossági építési munkákat. Bővítse a külföldön végzett gazdaságos tevékenységét. A mezőgazdaságban a növénytermelés teljesítménye közelítse, az állattenyésztésé haladja meg az 1982. évit. A hozamok emelkedjenek, a ráfordítások csökkenjenek. Gabonaféléikből legalább 15 millió tonna termést kell elérni. A meglevő állatállomány fenntartásához, a hozamok növeléséhez nélkülözhetetlen a takarékos, országos méretekben jól szervezett takarmánygazdálkodás, a gyepterületek, a melléktermékek jobb hasznosítása. A nagyüzemek kiegészítő tevékenysége és a háztáji termelés is fejlődjék. A mezőgazdasági, élelmiszeripari és kereskedelmi szervezetek javítsák együttműködésüket a termelésben, a tárolásban, a feldolgozásiban, valamint a forgalmazásban. A közlekedésben nagy figyelmet kell fordítani a szállítási igények összehangolt, folyamatos kielégítésére, a korszerű szállítási módok elterjesztésére, a • ráfordítások csökkentésére, a személyszállítás feltételeinek javítására. A népgazdaság energiaigényének zavartalan kielégítése érdekében folytatni kell az energiagazdálkodási és -racionalizálási program végrehajtását, a fűtőolaj helyettesítését más energiahordozókkal. A beruházások előirányzatait mind az állami döntési körben, mind a vállalatoknál, szövetkezeteknél pontosan be kell tartani. Előnyben kell részesíteni az exportképességet növelő, az energia- és anyaggazdálkodást ésszerűsítő fejlesztéseket. A beruházási tevékenység hatékonyságát javítani szükséges. 4. Az életszínvonal megalapozottan csak a gazdasági lehetőségekkel, az elosztható forrásokkal összhangban tervezhető. Ennek megfelelően a lakosság fogyasztása és reál- jövedelme lényegében az ez évi szinten marad, a társadalmi juttatások mérsékelten növekednek. Az átlagkeresetek — a bérpreferenciával és a bérpolitikai intézkedésekkel együtt — 4,8—5,0 százalékkal emelkednek. A lakosság pénzbevételei — a pénzbeli társadalmi juttatásokat is beleszámítva — mintegy 8 százalékkal növekednek. A bémövelési lehetőségeket a teljesítmények fokozására, a hatékonyság, a minőségi munka javítására kell felhasználni. A bértarifa-rendszer módosítása nagyobb lehetőséget teremt a teljesítmény szerinti bérezésre. A bér- preferencia elsősorban a kivitel ösztönzését szolgálja. Szűk körben sor kerülhet bérpolitikai intézkedésre. A 40 órás munkahétre való áttérés feltételeit a teljesítmények növelésével, a termelékenység gyorsabb emelésével, a szervezettség javításával kell megalapozni. Az állami ártámogatás csökkentése, az ellátás biztonságának fenntartása és külgazdasági helyzetünk miatt a fogyasztói árszínvonal emelkedik. Az idei áremelések jövőre is érvényesülő hatása, valamint a szabadáras termékek várható áremelkedése 4,5 százalékot, az elkerülhetetlenül szükséges központi áremelés mintegy további 3 százalékot tesz ki. A fogyasztói árszínvonal 1984- ben összesen 7—8 százalékkal emelkedhet. Kiemelt fontosságú feladat a vásárlóerő és az árualap összhangjának biztosítása, az áruellátás színvonalának megőrzése, javítása, a szolgáltatások iránti kereslet jobb kielégítése. Az életkörülmények javítását szolgálja, hogy felépül 70—74 ezer lakás, elkészül 1100 általános iskolai tanterem, 1800 bölcsődei és 6200 óvodai hely, folytatódik a kórházak bővítése, javul az egészségügyi ellátás. Be kell fejezni, a többi között, az észak— déli metróvonalnak az Élmunkás tértől az Árpád-hídig terjedő szakaszát, az Árpád-híd átépítését és az Operaház rekonstrukcióját. Meg kell kezdeni a Nemzeti Színház építésének előkészítését. 5. A külkereskedelmi áruforgalom egyenlegét mindenekelőtt a kivitel dinamikus növelésével kell tovább javítani. Nagyobb figyelmet kell fordítani a kivitel összetételének javítására, a piaci feltételekhez való rugalmas alkalmazkodásra, a termelő- és a külkereskedelmi vállalatok együttműködésének erősítésére. Külgazdasági kapcsolataink fejlesztésében megkülönböztetett fontossága van a KGST- országofckal, mindenekelőtt a Szovjetunióval való együttműködésünk további erősítésének. A fejlődő országokkal is szélesíteni kell a gazdasági együttműködést. A fejlett tőkés országokkal a kölcsönös előnyök alapján tovább kell bővíteni a gazdasági kapcsolatokat. 6. Az 1984. évi népgazdasági terv nagy követelményeket támaszt a gazdasági élet valamennyi területén, az irányítás és a végrehajtás minden szintjén. A vállalatok, a szövetkezetek és a tanácsok a követelményeket figyelembe véve, a fő gazdaság- politikai célokkal összhangban készítsék el a jövő évi terveiket. A gazdálkodó szervezetek fokozottan használják ki tartalékaikat, adottságaikat. Gazdasági feladataink megoldása az állami, párt- és társadalmi szervektől egységes cselekvést, a gazdaságpolitikai célok elérésére törekvő, kezdeményező munkát igényel. Elsősorban a dinamikus fejlődésre •képes, lehetőségeik kihasználására törekvő vállalatokat szövetkezeteket támogassák. A Központi Bizottság ajánlja, hogy a munkaverseny-mozgalamban a gazdálkodás minőségi követelményeit főként az energia- és anyagtakarékosságot a jövedelmező export bővítését, a vállalati kooperációs és szerződéses kapcsolatok javítását állítsák előtérbe. A tömegtájékoztatás és a propaganda segítse elő, hogy a közvélemény megismerje és támogassa a népgazdasági térv céljait. Tudatosítsa, hogy a tényleges lehetőségekkel számoló gazdaságpolitikai irányvonal érvényesítése, az 1984. évi terv fő előirányzatainak teljesítése vívmányaink védelmét az ország fizetőképességének megőrzését, további szocialista fejlődésünk feltételeinek megteremtését szolgálja. A Központi Bizottság felhívja a párt- szervezeteket, hogy tegyenek meg mindent az 1984. évi népgazdasági terv céljainak megvalósításáért. A kommunisták járjanak élen a feladatok vállalásában és teljesítésében. A Központi Bizottság felkéri a társadalmi és tömegszervezeteket, hogy mozgósítsák tagságukat, a dolgozókat az ország gazdasági fejlődése érdekében végzett alkotó, kezdeményező, fegyelmezett munkára, a becsületes helytállásra. A Központi Bizottság a továbbiakban személyi és szervezeti kérdésekben határozott. (MTI)
