Népújság, 1983. december (34. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-08 / 289. szám

NÉPÚJSÁG, 1983. december 8., csütörtök Lengyelország Hetvenöt éves a varsói villamos Varsóban 1853 és 1862 kö­zölt épült meg az első víz­vezeték és az első vasszerke­zetű Visztula-híd, a követ­kező évtizedekben pedig nagyfokú polgáriasodás és gyors ütemű iparosodás jel­lemezte a várost. A század- fordulón a lengyel főváros­nak már 690 ezer lakosa volt. Így óhatatlanul szük­ségessé vált a tömegközleke­dés megszervezése. Eleinte bérfogatok — fiákerek, hin- tók — álltak a városi köz­lekedés szolgálatában, ké­sőbb pedig megjelentek a ló- vontatású társaskocsik, a közkedvelt omnibuszok, amelyek oly hangulatossá tették az európai nagyváro­sokat. Még a XX. század el­ső évtizedében is lovak pa­tái csattogtak a varsói ut­cák kövezetén. A villamos csak 1908-ban jelent meg. A varsói villamoshálózat építését 1905-ben kezdték meg, s 1912-re 18 vonalat adtak át a forgalomnak, a két világháború közötti idő­szakban pedig 31-re emelke­dett a fővárosi villamosvo­nalak száma. A második világháború után még jó ideig a villa­mos maradt a főváros leg­fontosabb tömegközlekedési járműve. A háborút túlélt, éltesebb varsóiak — akár­csak a budapestiek — még ma is meghatottan emlékez­nek vissza azokra az idők­re, amikor — nagy erőfe­szítések, és áldozatos munka árán — helyreállították az első vonalakat és a romvá­ros utcáin megindultak az első villamosok. , Később, bár a kocsiparkot korszerű­sítették, a villamost egyre inkább háttérbe szorította az autóbusz. Több határozat született a belvárosi villa­mosok megszüntetéséről, autóbuszokkal' történő pót­lásáról. » Ez az állapot azonban csak a 70-es évekig tartott. Az „olajválság” meghozta a villamos reneszánszát. A vil­lamosnak egyre több elő­nyére mutattak rá a közle­kedési mérnökök, akik sze­rint élettartama kétszer, sőt háromszor magasabb, mint az autóbuszé; a környezetvédők pedig azt állapították meg, hogy ökológiai szempontok­ból is a legmegfelelőbb fel­színi tömegközlekedési esz­köz. A villamos ugyanis — bár zajoS — nem szennyezi a levegőt. Éppen ezért a nyolcvanas évek közlekedés-fejlesztési terveiben az autóbusz mel­lett — fontos szerepet kap a villamos is. A varsói közle­kedési vállalat 934 szerelvé­nye 32 vonalon közlekedik, ezek együttes hossza: 120 ki­lométer. A leghosszabb vo­nal — a 2-es villamosé — 21,5 kilométer. Naponta 750 kocsi fut ki a remízekből a főváros utcáira. A jövőben több új villa­mosvonalat építenek a len­gyel fővárosban. Ezek a vo­nalak a peremkerületeket kötik majd össze a város- központtal. Jelenleg egy olyan 5 kilométeres vonal épül, amely a Jelonki negye­det kapcsolja be a forgalom­ba, s hozzá két remízt is korszerűsítenek. 1985-ben kezdik meg a főváros új, ötödik remízének építkezé­sét. Ugyanebben az évben még egy újabb villamosvo­nallal bővül a hálózat, s a következő esztendőkben vil­lamost kap Goclawek és Julianów is. így a vonalak együttes hossza 150 kilomé­terre emelkedik. Bulgária Egyedül a világ körül Indulás előtt a Tanárán. A jachtot maga tervezte és építette van úton egy bolgár hajós, Nikolaj Dzsambazov. A ka­pitány szeptember 1-én in­dult el a szozopoli kikötő­ből, s nem kevesebbre vál­lalkozott, minthogy Tangra nevű jachtjával körülhajózza a Földet. Dzsambazov 1974-ben kezdte el saját tervei alap­ján építeni a Tangrát. Hat esztendő múlva már siker­rel szerepelt a magányos hajósok egyik legnehezebb versenyén, az OSTAR—80 tranzatlaniti regattán. Ké­sőbb, télvíz idején áthajó­zott az Atlanti-óceán északi részén, majd több mint másfél évig Burgaszban a kikötői flotta egyik vontató­hajóján volt kapitány. A bátor kapitány ezúttal a Horn-fokon keresztül sze­retné körülihajózni a Föl­det. A körülötte magasló 40 méteres hullámfalakat a vi­lág jachtsportolói közül ed­dig csak mintegy 25 tudta legyőzni. Viszont Dzsamba­zov az első a világon, aki saját tervezésű és maga- építette jachtjával vállalko­zott a Föld körülihajózására. Űtja során csak az ausztrá­liai Sydneyben szándékozik megállni. A bolgár hajós útiránya a következő: Szo- zopol—Gibraltár, majd on­nan magányosan tovább: az Atlanti-óceán, a Jóremény- ség-fok, az Indiai-óceán, Ausztrália, a Csendes-óceán, a Horn-fok, ismét az Atlanti­óceán, Gibraltár és Szozopol fekete-tengeri bolgár kikötő. Útközben Dzsambazov rengeteg nehézséggel és meg­próbáltatással kénytelen megbirkózni. Egyedül lenni az óceánon azt jelenti, hogy szinte éjjel-nappal dolgoznia kell, navigációs, rádiós, csil­lagászati és egyéb teendőket is el kell látnia. A bolgár hajós gazdag ta­pasztalatra tett szert eddigi útjai során. Több mint 22 ezer tengeri mérföldet tett meg már előzőleg a Tang- rával. Volt olyan eset, ami­kor távol a partoktól érte a vihar, ' pár órával azután, hogy éjjél összeütközött egy hajóval, kétszer felborult a jachtja. Mostani útján nehéz, mintegy 20 hónapos küzde­lem vár rá, összesen körül­belül 30 ezer mérföldet kell megtennie. Ljubomir Ljubenov Egy pillantás a csatornára A Cernavoda és Agigea között épült, 64,2 km hosszú csatorna térképe Románia .A Duna— Fekete-tenger- csatorna Befejezéséhez közeledik Románia „kék országútja”, a D u na—Fekete- tenger-c sa - torna építése. A Cemavodát a tengerparti Agigeával, majd Konstancával, az or­szág legnagyobb tengeri ki­kötőjével összekötő csatorna 380 kilométerrel rövidíti meg a Duna és a Fekete­tenger közötti hajóutat. A 64,2 kilométer hosszú víziót építésében az ország minden részéből 30 ezer építőmunkás és a kommunista ifjúsági szövetség tagjainak ezrei vesznek részt. Az építésnél 300 millió köbméter földet mozgattak meg, és 3,5 millió tonna betont használtak fel. A hajók két, 300 méter hosszú, 25 méter széles és 15 méter mély, 2—2 kamrás zsilip segítségével haladhat­nak át a tenger, illetve a Duna felé. Mindkét csator­nán váró- és irányítókikötők biztosítják a közlekedést. Cernavodá.ban, Medgidiában és Basarábiában kereske­delmi kikötők épülnek. A csatorna építése 1949- ben kezdődött, de — mint ismeretes — később a mun­kálatokat félbehagyták. A Román Kommunista Párt Központi Bizottsága 1973-ban hozott ismét határozatot az építés folytatására. A munka nyolc esztendeig tartott. Az óriási beruházáshoz szüksé­ges eszközök és berendezé­sek legnagyobbrészt Romá­niában készültek, de egyes nagyobb létesítmények, így a nagy ívtávolságú vasúti és közúti hidak építésében más szocialista országok is részt vettek. Agigeánál találjuk Románia első ferde kábel­híd j át. (Térkép: Horizont — KS) A csatorna a mezőgazda­ság számára is nagy jelen­tőségű: segítségével a köz­ismerten csapadékszegény Dobrudzsában 300 ezer hek­tár szántó- és legelőterület válik öntözhetővé. (gáti) Szovjetunió Milyen lesz az új Moszkvics? 1986-ban kerül forgalomba A moszkvai Lenini Kom- szomol Autógyár 1929-ben jött létre, mint gépjármű- szerelő vállalat. Ez a gyár lett a szovjet személygép­kocsi-.gyártás megalapítója. 1939-ben kaptak megbízást az üzem konstruktőrei a KIM—10 típusú gépkocsi gyártására. Mindössze 500 darabot tudtak belőle elké­szíteni a háború kitörése miatt. Az üzem akkor természe­tesen hadiipari termelésre tért át, és csak 1947-ben kezdődött meg újra a kis hengerűrtartalmú gépkocsik gyártása. A háború utáni évek első kocsija a 23 ló­erős Moszkvics 400-as. Ezt követte még több mint tíz típus.. 4982-ben új gépkocsitípus gyártásáról döntöttek. 1986- ig — ekkorra tervezik ugyanis az új Moszkvics megjelenését —, meg kell valósítani a termelés auto­matizálását, biztosítani kell a számítógépek és a robotok szélesebb körű alkalmazását, rugalmas technológiákat kell bevezetni — átszerszámoz- ható automatikus gépsorok összeállította: Gyurkó Géza és egyéb technológiai eszkö­zök felhasználásával. A ru­galmas technológiák lehetővé teszik, hogy egyidejűleg több típusban gyártsák az új gépkocsit, és gyorsabban átálljanak egyik modellről a másikra. A Moszkvicsok tekintélyét a jó tulajdonságok és az üzembiztonság határozzák meg. A Moszkvics—408-as reklámmondatáit — „Az orosz autók mindent kibír­nak” — Svédországban el­lenőrizték. A kocsit kivitték a legrosszabb utakra. Ment esőáztatta földutakon, erdei vadcsapásokon és ösvénye­ken» 1200 rettenetes kilomé­ter után elküldték a kocsit a gyárba ellenőrzésre. A Moszkvicsban, bár úgy né­zett ki, mintha most húzták volna ki a mocsárból, min­den kitűnően működött. Nem sok kocsi van a vilá­gon, amelyik ilyen próbát kibírt volna. Ám a gépko­csikkal szemben ma már egészen más követelménye­ket támasztanak gyorsulási, üzemanyag-fogyasztási és kényelmi szempontokból. Az üzemben már kifej­lesztették és kipróbálták az új modellt, a Moszkvics— 2141-et. A sorozatgyártása ugyan még nem kezdődött meg, de a külsejéről egyet- mást már el lehet mondani. Rögtön szembe tűnik a ka­rosszéria áramvonalas for­mája. A belső burkolatok­nál és a díszítéseknél új anyagokat alkalmaztak, pél­dául a nagy szilárdságú és tetszetős porózus anyagot, amit egyébként textilhul- ladékokból gyártanak. Az üzemanyagtartály műanyag­ból van. A kocsi a korrózió ellen cinkkel és alumíniummal bevont lemezből készül. Ez újdonság a szovjet gépkocsi- gyártásban. Újdonság az is, hogy a motor a kocsi ten­gelyére merőlegesen helyez­kedik el, és csupán az első kerekeket hajtja. Ez azt je­lenti, hogy a karosszéria alján nem kell helyet hagyni a kardántengelynek, tehát a konstruktőrök kényelme­sebbre tervezhették az utas­teret. Ehhez még hozzá kell tenni, hogy az új kocsi mé­retei nagyobbak a jelenlegi Moszkvicsénál. Sportnyelven szólva, az új kocsi súly­csoportja a kis hengerűrtar­talmú Lada és a közép- kategóriájú Volga között van. Ma még nehéz lenne meg­mondani, milyen lesz a mo­tor teljesítménye. Egyelőre 75 lóerős motorral (ár. Az Ufai Motorgyár kapta a feladatot az új változat el­készítésére — speciálisan a 2141-es modellhez. Dmitrij Szaszorov Jugoszlávia Uj gyógyfürdő Apatin, Prigrevica és Szi­lágyi között, a 300 hektáros Junakovic tölgyerdő mellett adták át rendeltetésének a környék új gyógyfürdőjét. Prigrevicán már a felsza­badulás előtt is működött gyógyfürdő, amelyet elsősor­ban a falu lakossága vett igénybe. Ez a fürdő adta később az ötletet a Juna­kovic gyógyfürdő megépíté­séhez. A Junakovic erdőben végzett próbafúrásokkal erő. sen gyógyhatású vízre lel­tek, amely — összetételét te­kintve — nagyon hasonlít a harkányi gyógyvízre. A szakemberek megállapítot­ták, hogy az új gyógyforrás- vize alkalmas reumáJtikus, ízületi és különböző női be­tegségek gyógyítására. Az itteni gyógyvíz hőmérséklete 30—40 Celsius-fokos. A 124 ágyas Junakovic gyógyfürdő építési költsége 380 millió dinár volt. A ter­vek szerint a későbbiekben nemcsak beutalt betegeket fogad a fürdő. Az új egészr ségügyi létesítménytől vár­ják a környék idegenforgal­mának fellendülését. Jövőre a fürdő mellett sportpályá­kat, különböző méretű nyi­tott és fedett medencéket is létesítenek. NDK Egészségvédelem úton és munka közben Egészségügyi útlevél Ez évtől kezdve az NDK minden állampolgára úgyne­vezett egészségügyi útleve­let kap. Az okmány olyan alapvetően fontos egészség- ügyi adatokat tartalmaz tu­lajdonosáról, amelyek köz­úti, vagy más baleset, vá­ratlan rosszullét, esetleg eszméletvesztés esetén azon­nal informálják az elsőse­gélyt nyújtó orvost a leg­fontosabb tudnivalókról. Felvilágosítást ad a krónikus betegségekről, például a cu­korbajról, a vesebetegségek­ről, a szív- és érrendszeri rendellenességekről, az al- lergikus bántalmakról, kü­lönböző gyógyszerérzékeny­ségekről, de még arról is, hogy az illető átesett-e szervátültetésen vagy hasz­nál-e pacemakert. Az útle­velet elsőként a 16 éven aluli korosztályok kapják meg. Ugyancsak soronkívüli­séget élveznek a krónikus betegségekben szenvedő ál­lampolgárok. Munkahelyi egészségvédelem Ma az NDK-ban minden ötödik dolgozó élvezheti az egészségügyi üzemorvosi há­lózat segítségét. Az üzemor­vosok elsősorban a munká­ra való alkalmasságot, a munkafeltételek és munka- körülmények helyzetét vizs­gálják. Tanácsaikat figye­lembe veszik új munkahe­lyek létesítésénél, a fiatalok, a nők, a nyugdíjkorhatáron túl is dolgozók alkalmazásá­nál. Az üzemorvosok javas­latai alapján 1975 óta több mint 1,6 millió munkahelyet korszerűsítéttek az NDK üzemeiben. Emellett ugyan­ezen idő alatt több mint 280 ezer dolgozó mentesült a korábbi nehéz fizikai mun­ka alól. Vöröskeresztes segélyszállítmányok Ez év első felében Afrika, Ázsia és Latin-Amerika 13 országába továbbított segély- szállítmányokat a Német Demokratikus Köztársaság Vöröskereszt Szervezete. Az 1,2 millió vöröskeresztest és pártoló tagot számláló szer­vezet aktívan támogatja az ország egészségügyi szolgá­latát is

Next

/
Thumbnails
Contents