Népújság, 1983. december (34. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-07 / 288. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIV. évfolyam, 288. szám ARA: 1983. december 7., szerda 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Megemlékezés a magyar sajtó napja alkalmából A magyar sajtó napján ünnepi ülést tartott a Magyar Üjság- írók Országos Szövetségének választmánya. Donászy Kálmán, az aranytollasok doyenje, a magyar rádió külső munkatársa, a Dél-Magyarország volt szerkesztője veszi át a díjat Kékes- di Gyulától, az aranytoll bizottság elnökétől Ülést tart a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága December 7-ére össze­hívták a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Központi Bizottságának ülését. A Politikai Bizottság ja-, vasolja a Központi Bizott­ságnak, hogy vitassa meg az időszerű nemzetközi kérdésekről valamint az 1984. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveiről szóló előter­jesztést. (MTI) Marjai József Miniszterelnök-helyet­tes, a keddi napon hivata­lában fogadta Faiszal A. al- Haledet, az Arab Gazdaság- fejlesztés Kuvaiti Alapjának vezérigazgatóját, aki Tímár Mátyás államtitkárnak, a Magyar Nemzeti Bank elnö­kének meghívására decem­ber 4—6. között hivatalos lá­togatást tett Magyarorszá­gon. Kedden a Vörös Üjság megjelenésének 65. évfordu­lója alkalmából ünnepi ülést tartott a Magyar Űjságírók Országos Szövetségének vá­lasztmánya a MUOSZ szék­házában. Pá Ify József elnök köszöntötte az ülés résztve­vőit, majd Ibos Ferenc, az Üjságíró Iskola igazgatója mondott beszédet. Hangsú­lyozta: a magyar sajtó nap­ján a szocialista, a kommu­nista sajtó előtt tisztelgünk, amely méltó örököse, folyta­tója és továbbfejlesztője tu­dott lenni minden olyan, a társadalmi haladást szolgáló korábbi törekvésnek, ame­lyet a magyar irodalom és a magyar újságírás mindig is képviselt. Az újságírónak a messzire nézés, a törté­nelmi tudatosság mellett harmadik jellemzője a sze­mélyes felelősségérzet, a közösség szolgálata, vagyis a történelemben való jelen­lét — hangoztatta. Ezek alapvető követelmények, s a társadalmi fejlődést segí­tő, baloldali, kommunista sajtó máig sem szakadt el ezektől: mind hatékonyab­ban, egyre eredményeseb­ben törekszik a szocialista építés sokrétű segítésére. Ezután Kékesdi Gyula, a szövetség aranytoll-bizott- ságának elnöke átadta az aranytoll emléktollakat, amelyekkel a MUOSZ vá­lasztmánya a szocialista új­ságírásban kifejtett több év­tizedes tevékenységet ismeri el. Az idén 12 újságíró ka­pott aramytollat Az ünnepségen Pálfy Jó­zsef felolvasta a Szovjet Újságíró Szövetség üdvözlő táviratát, amelyben a szov­jet kollegák sok sikert és jó egészséget kívántak a ma­gyar újságíróknak. Ezt követően az újságíró szövetség székházának Rózsa Ferenc-termében megkoszo­rúzták az első magyar legá­lis kommunista lap, a Vö­rös Üjság márvány emlék­tábláját. A forradalmár elő­dök emléke előtt tiszteleg­ve az MSZMP KB agitációs és propaganda osztálya ne­vében koszorút helyezett el Karvalics László osztályve­zető-helyettes és Bereczki Gyula alosztályvezető, a Minisztertanács Tájékoz­tatási Hivatala képviseleté­ben Bajnok Zsolt államtit­kár, a TH elnöke és Simon Ferenc elnökhelyettes, a Népszabadság szerkesztősé­ge nevében • Szamosi Károly főszerkesztő-helyettes és Va­dász Ferenc, a pártszervezet titkára. Ha fagy s havazik: bevetésre készen - Túl az első erőpróbán — Az autó­sok felelőssége — Segítik egymást az üzemmérnökségek — Az átszervezett ügyelet — Amit a rendelet előír — Sózás ellen: pályázat Tél az utakon Jószerivel még csak ijesztgetett bennün­ket a tél. Megmutatta vasfogát egynéhány zimankős reggelen, ködös délutánon, de már megyénkben is — Heves körzetében —, lezúdult az első hó. Hogy mit tartogat még ez az évszak a hátralévő három hó­napban még nem tudhatjuk. Arról azon­ban már tájékoztatást kaptunk, a me­gyénkben működő KPM-üzemmérnöksé- gektől, hogy az első próbatétel miként si­került. Bevetésre készen.. . Egerben Mint azt Balázs Géza, a KPM Egri Üzemmérnöksé­gének vezetője elmondja: az idei télen ötmillió forintot terveztek a terület útjainak tisztán tartására. Az első jelentős munkát az elmúlt héten lehullott ónos eső el­takarítása jelentette. Az őr­járat jelentése alapján gyor­san, hatékonyan, panasz nélkül biztosítani tudták a zavarmentes közlekedést. Sőt, maradt idejük, s főleg ener­giájuk besegíteni a hevesi térség útjainak megtisztításá­ra is. Megtudhattuk többek között azt is, hogy a rendelkezésre álló gépek, a huszonnégy órás ügyelet megszervezése garancia lehet arra; nem lesz fennakadás. Még a fel­készülés során, a Mezőkö­vesd, Andomaktálya közötti szakaszon — ahol hófúvásve­szély nehezíti a munkát — 800 méteres távolságra egy­mástól elhelyezték a hófogó rácsokat is. Az üzemmér­nökség vezetője azt is el­mondta, hogy a téli felkészü­lés az autósokra is vonatko­zik. Kérte, hogy a síkos utaknak megfelelő gumikat szereljenek fel, s induljanak el a szokottnál korábban, a lehetőségekhez képest ke­veset fékezzenek. Mert azt, hogy mindenki elégedett le­gyen, csak közösen összefog­va lehet elérni. Gyöngyösön A gyöngyösi üzemmérnök­ség vezetője, Szabó Lajos ar­ról panaszkodott, ami ellen gyakorlatilag nem lehet vé­dekezni. Ez pedig a hőmér­séklet gyakori ingadozása miatt bekövetkező kátyúso- dás, az útburkolat repedezé- se. Ez már majd csak tavasz- szal jelenthet feladatot az utak karbantartóinak. Az utak sózása ellen hiába pa­naszkodnak az autósok: ren­delet szabályozza, hogy hol van erre szükség, s hol sala­kot szórni. A fő és a ki­emelt útvonalakon csak a kocsikat sem kímélő sózás­sal lehet megszüntetni a csúszásveszélyt. Ez a legha­tékonyabb, s a legolcsóbb. A két-két hómarónak, s a kétszárnyú nyitóekének, a nyolc egyszárnyú ekének, valamint az őrjáratban köz­lekedő hét szórógépnek már az idén is akadt munkája. Hevesen A tél első támadása de­cember 1-én érte a hevesi üzemmérnökség területé­nek legnagyobb részét. A lehullott hó mennyisége vál­tozó volt. A 3-as számö úton csak három centiméter, míg az ettől délre eső terüle­teken 15—25 centiméter. Eh­hez 50—60 kilométeres órán­kénti szél párosult, ami nagyban megnehezítette a hóeltakarítók munkáját. A szél Füzesabony, Pély, Kis­köre térségében ötven cen­timéternél is magasabb hó- faiakat emelt, s hófúvásokat akozott. Nagyházi Sándor, az üzemmérnökség Vezetője örömmel mondhatta, hogy ennek ellenére a forgalom biztosításában különösebb fennakadás nem volt. Az el­múlt évi gyakorlathoz ké­pest a jobb információszol­gáltatás érdekében változtat­tak az ügyeleti rendszerük felállításán is. így az idén télen már két URH-val fel­szerelt járőrkocsi cirkál a területen. Heves térségének útjaira 427 tonna ipari só és 511 tonna salak kerül szükség szerint. A Közlekedési Minisztérium a közelmúltban pályá­zatot írt ki az utak síkosságának só nélküli biztosításá­ra. így várhatóan hamarosan eltűnnek a téli utakról az alvázakat korrodáló anyagok. Addig azonban a biz­tonságunk . az első, amit szem előtt kell tartaniuk a szakembereknek. S ne felejtsük el azt sem, hogy mind­három üzemmérnökség vezetője felhívta az autósok figyelmét: az óvatos körültekintő, a körülményekhez alkalmazkodó vezetésre ... Kis Szabó Ervin A sajtó munkásait köszöntjük 1918. december 7-én, a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulását alig néhány nappal követően jelent meg a Vörös Újság. Első száma a maga egyszerűen szer­kesztett négy oldalával, fejlécén a „Világ proletárjai, egye­süljetek!” mozgósító erejű, harcra hívó jelszavával sokak szemében talán nem jelentett többet a pesti utca egy újabb színfoltjánál. Valójában azonban e sajtótermék megjelenése új fejezetet nyitott a magyar sajtó történetében. Ezen a napon vehettek kézbe először legális kommunista újságot hazánkban. A Vörös Üjság jelenítette meg azt az újságtípust, amely nyíltan vallotta a munkásosztály ideológiáját, a pro­letariátus osztályharcos szervezését, nevelését, Lenin sza­vaival élve „minden betűjét a tőke elleni harc feladatának szenteli”. Az első legális kommunista lap elődjének tekintette mindazokat a haladó törekvéseket, amelyek a magyar újság­írás történetében korábban napvilágot láttak Petőfi és Táncsics küzdelmeitől a polgári újságírás humanista és ra­dikális publicistái változást sürgető hangjáig; különösen Ady Endre minden régit, ósdit ostorozó és minden új, s széjp törekvésre felfigyelő publicisztikáját és meg néni alkuvó hárcos újságírói morálját; a magyar szocialista sajtó­ban megnyilvánult osztályharcos törekvéseket. Szerkesztői és szerzői — Szamuely Tibor, Kun Béla, Rudas László, Vágó Béla, László Jenő és a forradalom ügye mellett ha­sonlóan elkötelezett társaik — mindezekre alapozva marxista szemlélettel egyértelműen fogalmazták meg a lap prog­ramját. „Fönn akarjuk tartani a magyar proletariátus osz­tálytudatát, el akarjuk őt választani a tudatlan, lelkiisme­retlen, korrupt, s a háború bűnével megfertőzött magyar uralkodó osztályoktól, melyekkel összekerítették; szervezni akarjuk őt a harcra, s fel akarjuk benne kelteni a nemzet­közi szolidaritásnak tévszerűen elhomályosított érzését, mely alapja minden osztályharenak.” Írásaikban a kizsákmányoló társadalom megdöntésére, a szocialista forradalom megvívására szólították fel a magyar népet. „A nemzetközi forradalom kopog az ajtón. Álljatok a világforradalom szolgálatába, proletárok!” Akkor, amikor a néphatalom már valósággá vált, a Ta­nácsköztársaság védelmére mozgósították a munkásokat, a parasztokat, a katonákat. A Vörös Üjságot — az első magyar proletár állam 133 dicsőséges napjának hű krónikáját, a lenini sajtó első ma­gyar képviselőjét — emelt fővel vallják a ma toliforgatói, a mai ipa gyár sajtó munkásai példamutató elődnek, eszmei tisztaságában, elkötelezettségében követendő példának. Ezt a politikai hitvallást fejezi ki szocializmust építő társadal­munk azzal, hogy a Vörös Üjság első száma megjelenésének évfordulóján ünepeljük a magyar sajtó napját. Emlékezünk azokra, akik az eltelt hat és fél évtized alatt erőt és ener­giát nem kímélve, ezer veszélyt vállalva, egyesek életük áldozásává! tettek meg mindent azért, hogy a kommunista sajtó tovább éljen, fejlődjön, programja ismertté váljon és megvalósuljon, Kö6zöntjük azokat, akik napjainkban is en­nek a hivatásnak élnek, vállalják ezt az egész embert kí­vánó, nagy felelősséggel járó munkát, akik pártunk, népünk iránti elkötelezettséggel végzik alkotó munkájukat. Köszönt- jük az újságírókat, nyomdászokat, lapterjesztőket, postai kézbesítőket, mindazokat, akik tevékenységükkel elérték, hogy a sajtó a napi hírközlés, a tömegek nevelésének esz­közévé, az agitáció és a propaganda rendszerébe illeszkedve mozgósító erővé vált. A mái ünnepi alkalomból köszöntjük a Népújság és az üzemi mozgalmi lapok, a Magyar Távirati Iroda, a Magyar Rádió Miskolci Körzeti Stúdiójának szerkesztőit, a szer­kesztőségek, a Révai Nyomda Egri Gyáregységének dolgo­zóit, a sájtó megyénkben élő és dolgozó munkásait. A sajtó közel négyezer munkása, nyomdászok százai, lap- terjesztők, kézbesítők, utcai árusok hada fáradozik azon, hogy mi újságolvasók folyamatosan friss híreket halljunk, információkat szerezzünk házánk és a nagyvilág esemé­nyeiről, hű képet alakítsunk ki szűkebb és tágabb környe­zetünkről, eligazodjunk a ma valóságában. A tömegkom­munikáció dolgozói, a forradalmi hagyományok mai foly­tatói élvezik a szabad sajtó, a korszerű híradás előnyeit. Mégsem mondhatjuk, hogy munkájuk könnyű, egyszerűbbé vált. Olyan világban élünk, amelyben jobban felszínre ke­rültek, kiéleződtek az ellentmondások. Kalandorpolitikai elképzelések veszélyeztetik az emberiség létét, káros ideoló­giák hatnak zavaróan a közgondolkodásra. Űj erők kémek szerepet a világpolitika színpadán. Külső és belső gondok nehezítik fejlődésünket, békés építőmunkánkat. Az ellent­mondás feloldása, gondjaink, bajaink orvoslása, kitűzött céljaink megvalósítása nagyobb összefogásit, minőségében is új munkát igényel mindannyiunktól, egész népünktől. Mindez tükröződik a sajtóval szemben támasztott követel­ményekben és azok tevékenységében, akik megteremtői a sajtónak, hiszen a toll mesterei nem pusztán krónikásai életünknek, hanem a politika formálói is. A különböző vélemények, kétségek és aggodalmak között kell kellő önbizalommal, az igazat soha el nem hallgatva tájékoztatniuk, alakítaniuk a közvéleményt. Társadalmunk érdeke azt kívánja, hogy továbbra is nagy felelősséggel, a munkásosztály ideológiájának, politikai céljainak, történelmi küldetésének ismeretére alapozott elkötelezettséggel legyenek részesei a fejlett szocialista társadalmat építő munkánknak. Meggyőződésükből, önbecsülésükből fakadó reális látásmód­dal, elutasítva mindenféle álobjektivitást, mutassák be éle­tünket, eredményeinket, gondjainkat, a megtett út nem le­becsülendő erőfeszítéseit. Éljenek bátrabban — de sohasem visszaélve, illetve ön­célúan — a kritika eszközével, állítsák példaként a jót, szól­janak feladatainkról. Segítsék, hogy hazánkban mindenki értse társadalmi céljainkat, hosszabb és rövidebb távú tár­sadalmi feladatainkat, s azt, hogy ezek megvalósulásának feltétele az egyes emberek becsületes, áldozatkész munkája. Mindezekhez jó alapot ad pártunk őszinte, nyílt, a töme­gek bizalmát élvező politikája, az az alkotó légkör, amelyet megerősített az MSZMP Központi Bizottsága 1983. április 11—12-én tartott ülésén. Társadalmunk tennivalóinak sorában nem kevés az, ami a sájtó munkásaira vár. De meggyőződésünk, hogy a ma ünnepeltjei becsülettel és kellő szorgalommal, hivatásérzettel teszik, amit tenniük kell. Erősít ebben újságíróink, nyomdá­szaink, terjesztőink eddigi munkája, a magyar kommunista sajtó hat és fél évtizedes tapasztalata. Erre kötelezi őket forradalmi örökségük. Kiss Sándor a megyei pártbizottság titkára

Next

/
Thumbnails
Contents