Népújság, 1983. december (34. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-30 / 306. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJ ETEK! XXXIV. évfolyam, 306. szám ÁRA: 1983. december 30., péntek---- —■ ■ ■ * 1 ,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Vitára nevelni Nem vitás, felettébb kí­nos érzés, ha az ember hiábavaló fáradsággal igyekszik megvédeni ál­láspontját valamely pár­beszéd vagy társasági be­szélgetés közben, és egy­szerűen lehengerlik őt a hallgatóság is az ellenité'- tes véleményt vallónak ad igazat. Különösen akkor nagyon kellemetlen ez, amikor az illető tudván tudja, hogy ő képviseli a valóságat, s utóbb ez be is bizonyosodik. Ilyenkor könnyen tanácstalánná, bi­zonytalanná válihait, s leg­feljebb egy dologban le­het bizitos: nincs birtoká­ban az igazság megvédé­séhez szükséges érveknek, nem érett meg a vitatko­zásra! Sokszor és sokan vetik fel jogosan manapság — amikor a jó vitaszellem, a hatásos érvelés nélkü­lözhetetlen eleme szép és fontos eredmények szüle­tésének —, még nagyobb gondot kell fordítani a vi­tára nevelésre. Egyik hasznos és1 köve­tésre méltó módjáról más­fél évtizede, míg az álta­lános iskola nyolcadik osz­tályában győződhettem meg. Érdekes tanulási for­ma, a programozott okta­tás részesei lehettünk. A kémia tankönyv anyagát ismerhettük meg és sajá­títhattuk el oly módon, hogy a tesztbeli kérdések­re adandó válaszokat rend­szerint hosszasan megbe­széltük, miként azt is. hogyan végezhetjük el a legcélszerűbben az előírt kísérleteket. E közben nemcsak tudásunk gyara­podott, hanem logikai készségünk is fejlődött mind magalbiztosabbakká váltunk. Legutóbb Besenyőtelken találkoztam a vitára neve­lés új, izgalmas megoldá­sával, a megyei KISZ és a rendőr-főkapitányság szervezésében. Csövező fia­talokról készített film ve­títése után mondták el a helyszínein kiválasztottak gondolataikat. Mégpedig úgy. hogy a tizenegyné- hány vitatkozó társalgását egy másik teremben lega­lább harmincán kísérhet­ték figyelemmel a video jóvoltából. Később ismét lepörgették mindenkinek a felvételt, amelyhez pro­pagandista szakember fű­zött magyarázatokat. Apró mozzanatonként hívta fel a figyelmet a korábbi be­szélgetésben részt vettek különféle viselkedési for­máira. a vita vezető előre megbeszélt, illetve akarat­lanul becsúszott hibáira. Az értékelésbe természete­sen bevonta a hallgató­ságban helyet foglalók csaknem mindegyikét, akik egyre jobban bemeleged­tek a vitáról szóló vitá­ba. Nem' túlzás, valóság­gal lebilincselte a jelenle­vőket ez a másfél-két óra, amely alatt jó páran ta­lán egészen új ismeretek­kel, élménnyel lettek gaz­dagabbak. A rendhagyó vitaest vé­gén hallott vélemények bi­zonyára megerősítik a szervezők hitét: módsze­rük a nevelésben folyta­tásra és követésre érde­mes, ugyanúgy, mint a tizenöt évvel ezelőtti — már széles körben elter­jedt — megoldás. Szalay Zoltán A dinnyétől az almáig Zöldségexport az idén és jövőre Heves megyéből is A terveknek megfelelően, megközelítően 10 milliárd forint értékben forgalmazott az idén zöldséget és gyümöl­csöt a HUNGAROFRUCT Szövetkezeti Külkereskedel­mi Vállalat. Az idei első fél­év, a kedvező időjárásnak is köszönhetően, jól sikerült; elsősorban a fóliasátrak alól sok árut adhattak át a vál­lalatnak a termelők. Az év második felében az aszály gondokat okozott. Néhány, külföldre lekötött cikkből a szerényebb termés miatt ke­vesebbet szállítottak. A ki­eső tételeket más termények­kel igyekezett a HUNGARO­FRUCT pótolni. Az eredetileg tervezettnél több szőlőt, fejes káposztát, fokhagymát szállítottak töb­bek között az NDK-ba, Ausztriába és az NSZK-ba. Jelenleg is naponta indul­nak az áruval teli kamio­nok, vagonok a határ felé. A legnagyobb tétel az al­ma: a Szovjetunióba, Cseh­szlovákiába, az NDK-ba, Finnországba és az NSZK- ba szállítják a tárolókból e gyümölcsöt. Vöröshagymát az NSZK-ból és Svédország­ból rendeltek, fejes káposz­tát pedig a csehszlovák, a lengyel és az NSZK-ßeli partnerek számára szállíta­nak. Ők tizenketten 1984. január 1. Heves, város Új városok hazánk térképén Cj városunk látképe (Fotó: Szántó György) Ezt a csomagolt jonatán&lma-szállítmányt nemrég az NSZK- ba vitték a ZÖLDÉRT gyöngyösi hűtőházából (Fotó: Szántó György) Megkezdődtek az előkészü­letek 1984-re. A vállalat me­zőgazdasági partnereinek döntő többségével már meg­kötötte a jövő évi termelési szerződéseket. Az üzemek körében általában megvan a termelési kedv, ám néhány cikkből, például zöld- és pa­radicsompaprikából az igé. nyeltnél kevesebbre tudtak csak szerződni. A vállalat a külpiacon keresett termékek előállítását igyekszik külön­böző megoldásokkal ösztö­nözni. A Heves megyei ZÖLD­ÉRT Vállalat 1983-ban ered­ményes exporttevékenységet folytatott a HUNGARO­FRUCT Szövetkezeti Külke­reskedelmi Vállalat közvetí­tésével. összesen 4500 tonna árut: vöröshagymát, paradi­csomot, zöldpaprikát, főző­tököt, görögdinnyét, almát, szőlőt, kajszit, meggyet, cse­resznyét, körtét, ribizlit és egrest szállítottak a külpia­cokra. Ezt a munkát a jövő évben is igyekeznek folytat­ni, hiszen a vállalat üzlet- politikai célkitűzései a ki­egyensúlyozott lakossági zöldség-gyümölcs ellátáson túl az export további növe­lését irányozzák elő. Ennek érdekében már megkötötték a HUNGAROFRUCT-tal a szerződést és megközelítőleg 6500 tonna árut küldenek az európai szocialista és tőkés országokba. A településhálózat fejlesz­tésének újabb állomásaként — a közigazgatási átszerve­zéssel is összefüggésben — 12 nagyközség 1984. január 1-től városi címet kap. Az Elnöki Tanács több mint 30 nagyközségi tanács pályá­zatát mérlegelve határozott úgy, hogy a jövő év első napjától várossá nyilvánítja Dorog (Komárom megye, Encs (Borsod-Abaúj­'Zemplén megye), Heves (Heves megye), Mór (Fejér megye), Pásztó (Nógrád me­gye), Sümeg (Veszprém me­gye), Szeghalom (Békés megye), Szerencs (Borsod- Abaúj-Zemplén megye), Tamási (Tolna megye), Ti­szafüred (Szolnok megye), Zalaszentgrót (Zala megye), és Zirc (Veszprém megye) nagyközségeket. A városi rang elnyerésé­hez a pályázó nagyközségek­nek — a korábbiaktól elté­rően — nem elsősorban mennyiségi szempontoknak kellett megfelelniük." Az el­bírálás során előtérbe ke­rültek funkcióik ellátásának minőségi elemei. Természe­tesen számot kellett adniuk saját társadalmi-gazdasági fejlettségükről is, de min­denekelőtt arról, hogy a vonzáskörzetre is kiterjedő ellátó, gazdasági és igazga­tási funkcióiknak miként felelnek meg. A városi jog­állás manapság ugyanis nem a hajdanvolt „kiváltsá­gokat” adja, sokkal inkább kötelezettséget jelent mind a település, mind a környező falvak népessége iránt. Ezeknek a feltételek­nek felel meg Heves, me­gyénk január 1-től immár negyedik városa. Hevesnek főként a köz­pontja városiasodott, emele. tes házak, lakótömbök épül­tek és a tervszerű fejlesztés eredményeként a mezőgaz­daság dinamikus fejlődése mellett — mind jobban kiala­kult az ipar. Heves iparosí­tása kedvezően hatott a vonzáskörzet 19 településére is, ezek lakóinak ellátásában eddig is jelentős szerepet vállalt az új város. Az ok­tatást gimnázium, zeneisko­la, hat általános iskola, to­vábbá a gyöngyösi szakmun­kásképző intézet kihelye­zett tagozata szolgálja. He­ves középfokú egészségügyi intézményhálózata részben már kiépített, további fej­lesztését a hatodik ötéves terv írja elő. Ezúton is köszöntjük me­gyénk negyedik, legfiatalabb városát, annak párt- és ál­lami vezetését, minden la­kóját, minden kedves hevesi olvasónkat. 95 napig tartott Hatvanban és Selypen a cukorkarmpány Az aszályos időjárás miatt a várttól kevesebb cukor­répa termett 1983-ban. Mi­után a termés később ért be, így szeptember második felében kezdődött a kam­pány a Mátravidéki Cukor­gyárak hatvani és selypi gyárában. Tegnap arról ér­tesültünk, hogy 95 nap után befejeződött a munka mind a két helyen. Ebben az év­ben viszonylag rövidebb ideig tartott a kampány, miután az elmúlt években száz napnál is több időt vett igénybe. Lichtenstein József főmér­nök arról tájékoztatta la­punkat, hogy Heves, Nóg­rád, Szolnok, Pest Bács- Kiskwn és Csongrád me­gyékből 620 ezer tonna répa feldolgozását irányozták elő, ezzel szemben a gazdaságok 575 ezer 460 tonna nyers­anyagot szállítottak. Ebből 70 ezer. 900 tonna cukrot nyertek, valamivel keveseb­bet, mint amennyit tervez­tek. Bár elmaradt a répater­més a tavalyitól, de a mi­nősége 0,7 százalékkal túl­szárnyalta a múlt évit és el­érte a 16 százalékot. A kész­termék minőségének javu­lásához az is hozzájárult, hogy az utóbbi években kor­szerűsítették a hatvani és a selypi gyár műszaki beren­dezéseit. Mind a két üzem­ben a hét végén megkezdik a gépek tisztítását. Január 3-án hozzálátnak a folyamatos karbantartás­hoz is, amely a jövő év szeptemberéig, az új kam­pány kezdetéig tart. Arról is értesültünk, hogy a Mát­ravidéki Cukorgyárakban 1984-ben tovább folytatódik az energiafelhasználás ész- szerűsítését elősegítő prog­ram megvalósítása. Széntermelési rekordok Visootáo A visontai bányászok csü­törtökön — határidő előtt — teljesítették idei szénterme­lési tervüket. A Mátraalji Szénbányák Thorez Bánya­üzeme év elejétől mostanáig kereken hétmillió tonna sze­net adott át a szomszédos Gagarin Hőerőmű fűtéséhez. Ez a mennyiség 300 ezer tonnával kevesebb, mint amennyit év elején előírtak, azonban a visontai bányá­szok ezt a hiányzó mennyi­séget jobb minőséggel pó­tolták. A Gagarin Hőerőmű Vállalat kérésére ugyanis a Mátraalji Szénbányák Vál­lalat év közben módosította a mennyiségi tervet a mi­nőség javára. Ezt jobb szer­vezettséggel, valamint a külszíni bányamezőn dolgo­zó nagygépek és műszerek fokozottabb kihasználásával érték el. Módosítás: január 1-től Utazók és útlevelek Nyolc helyett négyféle — Ameddig érvényes, addig a régi is jő — Ne az utolsó pillanatban kérjük a cserét A jövő év január elsejétől — mint arról már beszámoltunk lapunkban — életbe lép a külföldre utazásról és az útleve­lekről intézkedő törvényerejű rendelet, miszerint az eddigi nyolc helyett négyféle okmányt adnak ki; a diplomata-, a magán-, a szolgálati, valamint a külföldön élők útlevelét. A rendelettel kapcsolatban kértünk tájékoztatást Hegyvári Jó­zsef r. századostól a BM Heves megyei Rendőr-főkapitány­ságának illetékes osztályvezetőjétől. Egyebek között megtudtuk: a december 31-ig érvény­ben lévő — népszerűén pi­ros és kék útlevélnek neve­zett — okmányok helyett kiadott újfajta magánútle­véllel valamennyi országiba lehet majd utazni. A válto­zások nem érintik a külföld­re utazás lehetőségét és fel­tételeit, tehát mágánútleve- liet továbbra is az az állam­polgár kaphat, aki látoga­tóként, egyéni vagy társas turistáiként — illetve, aki hivatalos útra megy, de szol­gálati útra nem jogosult — lépi át az országhatárt. A Bulgáriába, Csehszlovákiába, Jugoszláviába, Lengyelor­szágba, az NDK-ba, Romá­niába és a Szovjetunió­ba utazni szándékozóknak a postahivatalokban és az utazási irodáknál megvásárolható új for­mátumú útlevélkérő lapot •kell kitölteniük, s megyénk­ben illetékes rendörkaoi- itánysághoz — Eger, Gyön­gyös, Hatvan, Heves, Füzes­abony — benyújtaniuk. Az egyéb utazásókhoz szüksé­ges információkat mind a megyei, a helyi IBUSZ-, il­letve társas turistaprogra­mokat szervező utazási iro­dák, mind a rendőrség ille­tékeseitől kérhetnek az ér­deklődők. — Sokan bizonytalanok, hogy érvényes-e, vagy sem a még meglévő, üres kiutazási „ablakokkal” teli útlevél... — A Belügyminisztérium illetékes szervei az útleve­lek cseréjét folyamatosan végzik. Azoknak, akiknek az érvényes útlevelükben január 1. előtt kiadott és még fel nem használt kiutazási en­gedélyük van, nem kell új útlevelet kérniük. Ha pél­dául az útlevél jövő szep­•temberig érvényes, akkor csak ezután kell — a régi piros és kék okirat leadása után — újat kérni. A be­vont régi útlevélben lévő, s fel nem használt kiutazó- si engedélyt egyébként il­letékmentesen átvezetik az újba, amelyért az eddigitől eltérő értékű okménybélyeget kell felragasztani a kérőlap­ra. — Mennyit kell fizetnünk illetékként? — Egységesen 350 forint lesz .az új szolgálati és ma­gánútlevél illetéke, amelyet — függetlenül attól, hogy egyszeri, vagy többszöri ki­utazásra jogosít-e a szocia­lista országokba — az en­gedélyért kell fizetni. Min­den más utazásnál eseten­ként kell leróni ezt a meg­határozott illetéket. — Az utazni kívánók mennyi idő alatt kapják meg az új útlevelüket? — A rendőrkapitányságok illetékes ügyintézői a szocia­lista országokba utazóknak maximum 14, az Európán kí­vüli szocialista, valamint az egyéb országokba szóló úti- okmányt 30 napon belül ad­ják kézbe. Természetesen az utazási irodák is az ál­taluk vállalt határidőhöz tartják magukat. A kéré­sünk az, hogy a külföldre készülők lehetőleg ne mindjárt az év első nap­jaiban kérjék a megújítást — akkor a sürgős ügyekkel foglalkozunk majd —, de ne is halasszák az esetleges ta­vaszi, nyári, vagy későbbi utazások utolsó pillanataira. Szilvás István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents