Népújság, 1983. december (34. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-29 / 305. szám
4. NÉPÚJSÁG, 1983. december 29., csütörtök Sorsok, dolgok mindentnddja Lóránt János kiállítása a Műcsarnokban ■■■■■■ ■■HSHHSnflHBHH&HmHBBHBUH■ Madách Leírtam már egyszer, de talán nem hiábavaló ismételni, munkái alapján a Munkácsy-díjas Lóránt János afféle klasszikus — a szó legteljesebb értelmében — bölcs embernek ismerem. Olyannak, aki szinte mindent tud a való világról, a hegyekről, síkságokról, folyókról, fákról, állatokról, azokról a kapcsolatokról, amelyek a falvak, vagy a városok lakóit a tér. mészethez fűzik, s azokról, amelyek férfi, nő, gyermek, felnőtt, barát, idegen közt létrejöhetnek. S persze nemcsak sokat tud, — mint minden hozzá hasonló karakter — képtelen arra, hogy tapasztalatait, felfedezéseit valami szebb, jobb érdekében teljes re. ménytelenséggel és teljes reménységgel közre ne adja. Közreadja a maga különleges módján. Hisz általában távolságtartó festészete nem igyekszik hatásvadá- szan, sziporkázó színekkel, extra kompozíciókkal, extra technikával magára hívni a figyelmet. Mégis egy-egy képe előtt kényszerül lecövekelni a néző, visszafogottságában is oly erővel tudja gondolatait, mindanivalóit közvetíteni. Békésszentandráson született. Kzedetben úgy tűnhetett, a környezet, ahonnan jött — az alföldi paraszti világ — feltétel nélküli meghatározója lesz annak, hogy mit és hogyan fest. Nos, lehet, valóban itt kell keresni eredőjét a szürkékkel rokonszenvező színeinek, kemény ecsetvonásainak a tájhoz képest valahogy mindig oly apróvá, esendővé váló jelzésszerű figuráinak... Lóránt életútja azonban előbb Kaposvár felé kanyarodott, majd Salgótarjánba, Egerbe — hegyek és munkások közé. A dolgokat, jelenségeket sűrítő, a „viszonyulásokat” szigorúan elemző realizmusa így és itt bontakozhatott ki igazán. Gazdagodik, meg. Ősi dallamok Üj lakás (Fotó: Szántó György) újul témaválasztása, sok helyütt arcot kapnak a korábban hátat fordító, valahova a messziségbe figyelő alakjai. Melegebbé, oldottab- bá váltak színei is. A műcsarnokbéli gyűjteményes bemutatón, amelyet e napokban láthat a közönség, jól követhető ez az izgalmas folyamat, ez a húsz évre visszatekintő kibontakozás. Azaz... A mintegy száz kép; olaj, akvarell ezúttal oly módon van együvé válogatva, hogy az eddigi életmű gerincének milyenségére, minőségére ad választ. Imitt-amott engedve csak egy-egy kitérőt. Visszafogott, szigorú a rendezés is — és távolságtartó. Pedig akik egy kicsit is alaposabban ismerik Lóránt János munkásságát, tudják, nem mindig filozofál, nem mindig a mélységeket kutatja, vannak hihetetlenül lírai, könnyed, igen-igen élénk színekkel tükrözött hangulatai. Utóbbi művein egyre gyakrabban megjelennek az erdők harsány zöldjei, a fák tüzes őszi bíborai, pirosai, sárgái, a hegyek sötétkékje. És nem idegen tőle a játékosság, a humor sem, mi több, látni olyan munkáit, amelyek az odavetettség bűbájával hatnak. Ismert a mondás; művész az, akinek minden jobban fáj.... Nyilván olyannyira, hogy nemcsak a keserűre érez hamarabb rá, de a föllelhető legapróbb örömökre is. Ha valamit sajnálhat a látogató, ' aki bebarangolja a termeket, — nos, ez az, de talán majd legközelebb... Addig viszont őszinte szívvel ajánlhatom mindenkinek ezt az egyébként igen gazdag, megragadó és elgondolkodtató tárlatot. Németi Zsuzsa Helyzetkép 1983 végén Az óvoda nem iskola • Az óvodás korúaknak jelenleg már 87 százalékát fogadják be a gyemnekintéz- mények, több mint 455 ezer kisgyermekről gondoskodnak- Ez annak köszönhető, hogy az elmúlt évtizedben feszített óvodaépítési programot hajtottak végre a tanácsok, s az állami ráfordítások mellett sok milliós értékű társadalmi összefogással gyarapították az intézmények számát. Tíz óvodai helyből az átlagosan 2—3-at helyi ösz- szefogással teremtettek meg. E törekvések eredményeként a gyermekek lehető legnagyobb részének elhelyezését megoldották, — igaz, nem könnyen. Az elmúlt években egyes intézményekben ugyanis nem volt ritka a 180 százalékos kihasználtság. Az idén mintegy 4 és fél ezer óvodai hely létesült, csak fele annyi, mint a korábbi években, hiszen megyénként és településenként, sőt városrészenként másmás ütemben csökkent az óvodás korúak száma. Ez az eltérés okozza azt is, hogy az óvodák felében még mindig nagyobb a létszám a megengedettnél. A 16 ezer 323 óvodai csoport közül nem kevés a 40-nél magasabb létszámú, ezért a Művelődési Minisztérium véleménye differenciált óvodafejlesztésre van szükség szerint. Az általános iskolába lépő elsősök túlnyomó többségét az óvodákban készítik fel, teszik alkalmassá az iskolás életmódra, a követelmények teljesítésére. A magyar óvodai nevelési program a szakemberek szerint erre kiválóan alkalmas, bevált, nemzetközileg elismerést szerzett- Ez akkor is igaz, ha az utóbbi időben több intézménynél1 nem éppen kívánatos, iskolát utánzó törekvések is jelentkeztek. A program továbbfejlesztésén már dolgoznak az Országos Pedagógiai Intézet szakemberei, de meg kívánják őrizni annak alapvető pedagógiai értékeit, mindenekelőtt azt az elvet, hogy a 3—6 éves gyermek egész személyiségét kell harmonikusan fejleszteni a sajátos óvodai életforma keretein belül. A Művelődési Minisztérium illetékesei a jövőben nagyobb figyelmet fordítanak az óvónők képzésére és továbbképzésére, s az utóbbit a közeljövőben egységesítik. A mintegy 33 ezer óvónő közül már csak mésfél ezer a képesítés nélküliek száma. Egyes helyeken — mint például Fejér megyében — már a tanítóképző elvégzésére ösztönöznek több óvónőt, s _ a nevelőmunka segítésére — néhányukat várhatóan átirányítják a kisiskolások napközis csoportjaiba. H atvani Galéria-naptár A Tornyai János Múzeum vendégkiállítása — Száz éve született Szőnyi István — Gyurkovics- est, pótszilveszterrel - Busz Vásárhelyre - A „Világtükör” vendége Szilágyi János Igen nagy közönségsikere van a Galéria negyedik országos portrékiállításának, amely január 15-ig lesz nyitva. Az ünnepekig csaknem háromezren tekintették meg a százharminc festő és szobrász műveit felvonultató tárlatot, és sokan gyönyörködtek a Galéria-kertben nemrég felállított Petőfi-portré- ban, amely Borsos Miklós alkotása. Még mintegy három hétig együtt tehát a biennálé anyaga, de már készül az 1984- es esztendő első új kiállításának katalógusa. Január 22- én, szombaton, délelőtt fél 12 órakor ugyanis — folytatva az ország nagyobb múzeumainak bemutatkozását — a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum XXX. országos tárlatának válogatott anyagát tárják a város és környéke érdeklődő közönsége elé. Az ünnepi megnyitón dr. Koncz János, az MSZMP Csongrád megyei Bizottságának titkára mond beszédet, s a hatvani állami zeneiskola művésztanárai működnek közre. A Galéria egyéb irányú eseményeit a képzőművészeti szabadegyetem ,Magyar mesterek” sorozatának újabb előadása követi. A száz esztendeje, Újpesten született és 1960-ban elhunyt, iskolateremtő mesterre, Szőnyi Istvánra és munkásságára dr. Losonci Miklós művészeti író emlékezik. Föleleveníti életútjának főbb eseményeit, életművének olyan korszakos alkotásait, mint a „Zebegényi temetés", a „Szürke Duna", az „Esernyők" vagy éppen monumentális művei közül a győri, nádorvárosi seccót, e műfaj legjelentősebbjeinek egyikét a században. A Galéria-pódium januári vendége 20-án, pénteken, este 7 órai kezdettel Gyurko- vics Zsuzsa Jászai-díjas színművész lesz. Újonnan összeállított sanzonestjét ez alkalommal a cukorgyári művelődési házban rendezik meg, és a műsort követően kerül sor a baráti kör hagyományos pótszilveszteri mulatságára, amelyen a zenét a Hermész együttes szolgáltatja. Az 1984-es esztendő első galériabusza január 22-én, vasárnap, reggel 7 órakor, Hódmezővásárhelyre indul, ahol igen érdekes, változatos programban lesz részük az utasoknak. Elsőként a Galéria negyedik országos portrébiennáléjának vásárhelyi megnyitóján vesznek részt. Itt a megyénk képzőművészeti kultúráját is reprezentáló kiállítást Kiss Sándor, az MSZMP Heves megyei Bizottságának titkára nyitja meg. Az ünnepi aktuson fuvolaszólóval P. i Mester Jolán, a hatvani zeneiskola művésztanára működik közre. A délebédet követően a Németh László- emlékmúzeumot tekintik meg az utasok, majd ellátogatnak Mónus Sándor és Mó- nus Ferenc fazekasok, a népművészet mesterei alkotóházába. A hónap utolsó hétfőjén, január 30-án, este 6 órai kezdettel, a rádiózás világába pillanthatnak be a Ga- léria-világtükör estjei iránt érdeklődők. Aki ezúttal a vendég: Szilágyi János, az olyannyira népszerű, késő esti „telefonos” riporter, ha úgy tetszik; „lelki klinika” vezetője. Portréfilm Rácz Gyuláról és Nánási Lászlóról Űj televíziós dokumentumfilm forgatása kezdődött meg budapesti és több vidéki helyszínen. A Magyar Televízió, a MAFILM Társulás Filmstúdióval együttműködve, a Fiatal Művészek Stúdiójának bevonásával, Két magyar parasztegyéniség címmel, másfél órás filmet készít két parasztpolitikusról, a tíz éve elhunyt Rácz Gyuláról és a közéletünkben máig aktívan részt vevő Nánási Lászlóról. A film operatőre ifj. Nádasy László, riportere Kovalik Károly és Juszt László, szerkesztő-rendezője AntoniewicZ Roland. A film 1985 tavastón, hatónk felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére kerül a mozikba és a képernyőre. Idegenforgalmi teszt Az 1984-es magyar idegenforgalmi szezon mór most sok meglepetést ígér: Annak érdekében, hogy határainkon túl és határainkon belül senkit se érjen váratlan meglepetés, egy idegenforgalmi tesztet közlünk. amelynek kitöltéséből mindenki okulhat. Az elért pontszámok az idegenforgalmi szakembereknél duplán számítanak! il. Mit csinál, ha kopog az éhségtől a szeme? a) Beülök egy balatoni szálloda drága éttermébe, és fogamhoz verem az utolsó garasomat (0 pont) b) Bemegyek egy ABC-,be, és gondolatban végigeszem I öt gondolát. (1 pont) c) Kifekszem a napra, és lehunyom a szemem, mert akkor nem kopog. (2 pont) 2. Mit mond a faluvégén a házinéninek, ha fejenként 200 forintot kér egy szobáért? a) Édesanyám, kössön kendőt a nyalkára. (2 pont) to) Én vagyok az ellenőr. (1 pont) c) Az én nevem Kukorica János (0 pont) 3. Mivel tölti idejét az üdülőhelyen, ha esik az eső? a) Keresek néhány balekot, akiktől sokat lehet nyerni a kártyán. (1 pont) to) Keresek néhány gilisztát. és betanítom őket a horog végén táncolni. (0 pont) c) Addig keresgélek a környéken egy üdülőhelyi klubot. amíg eláll az eső. (2 pont) 4. Milyen szempont szerint választ a különböző programajánlatok közül? a) összeveszek a házastársammal a programajánlatokon, az a legolcsóbb. (2 pont) b) Csakis oda {negyek, ahol a pénzemért a táncosnők vetkőznek, nem engem vatkőztetnek. (1 pont) c) Az ajánlat előtt megiszom néhány féldecit, aztán mindegy, mi a program. (0 pont) 5. Mit tesz. ha aa utolsó ötszázasa is faképnél hagyja? a) Kimegyek a feketepiacra, és mutogatom a dollárjaimat. (1 pont) b) Tanulmányozom a hivatalos valutaárfolyamot, s örülök, hogy nincs mit beváltanom. (2 pont) c) Addig lebegtetek 100 forintot, amíg 110 forintot ér. (0 pont) 6. Az üdülésre, szórakozásra félretett pénzéből milyen dolgokat vásárol szívesen? a) Olyan ajándéktárgyakat. amelyek egyből kiszúrják a szememet. (0 pont) b) Olcsóbb emléktárgyakat. amelyeket otthop azoknak is oda lehet adni, akiket utálok. (1 pont) c) Csakis olyan dolgot, amit betyár csinált. (2 pont) 7 .Mikor távozik el előbb az előre kifizetett szálláshelyéről ? a) Ha a szállásadó bogaras. (1 pont) b) Ha a szobaasszony beleiszik a pálinkás üvegembe. (2 pont) c) Ka fáj a vakbelem. (0 pont) 8. Hányszor kirándul üdülés közben? a) Ahányszor kiürül a demizson (1 pont) b) Egyszer sem. mert jobb egy helyben csó kólód zni. mint a csatlakozásra várni. (0 pont) c) Ahányszor eljön velem az erdőbe valaki. (2 pont) 9. Hogyan befolyásolják a benzinárak a szabadságát? a) Sehogy, mert a szabadságom előtt mindig bedöglik a kocsim. (0 pont) b) Kedvezően, mert röhögök azokon, akik egy benzinkútnál isszák el a szabadságra félretett pénzüket. (1 pont) c) Vállalati kocsival megyek szabadságra. (2 pont) 10. Mit tesz, ha az a tábla fogadja, hogy „minden hely foglalt”? a) Ellopom a táblát. (1 pont) to) Ráülök egy hokedlira, és várók egy évet. (0 pont) c) Adok egy akkorát, hogy egyből beengednek. (2 pont) Értékelés: 0—5 pontig: önnek a pihenés alatt is máson jár az esze. Ügy indul el hazulról, hogy a felét otthon hagyja. A másik felére pedig ráül, nehogy eltűnjön. A sült halban megszámolja a szálkákat, a kákán a csomót. A pénze és a percei magának is meg vannak számolva. 5—10 pontig: ön csak az idegenforgalmi szezonban virágzik ki. aztán becsukódik, Kedveli a váratlan helyzeteket, ha hurkapáloi- kát talál a kolbászban, nem küld üzvözlő lapot a munkahelyére. Keresi a veszélyt, de az üdülőhelyen nem iszik vizet. 10—15 pontig: ön turistának termett, ott is felállítja a sátrát, ahol nem terem fű. A tömegben köny- nyen feltalálja magát mert este se mos lábat. Szívesen fogyaszt káposztás rétest de ha kell, átmászik a kerítésen is. 15-—20 pontig: önnek nagy a képzelőereje, gyakran van ott, ahova el sem utazik. Szeret álmodozni, de az értekezleteken a kollégái mindig felkeltik. Ilyenkor kinyitja a szemét és azt mondja a főnökének: „Fizetek főúr, volt egy feketém!”. Tormai László
