Népújság, 1983. december (34. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-29 / 305. szám

NÉPÚJSÁG, 1983. december 29., csütörtök S. Kuba Az örökifjú „Miss Érzelem“ Évtizedek óta Latin-Amerika kedvence. Hívei es­küsznek rá, hogy a romantikus dalok legnagyobb elő­adója. Rajongói — táboruk sok százezres— egyszerűen csak „Miss Érzelem"-nek nevezik. Neve: Elena Burque. Negyven éve van a pályán, s népszerűsége ma is töretlen. Kuba jeles zeneszerzői — Cesar Portillo de la Luz, Jósé Antonia Mendez, Marta Valdes — örömmel ajánlják neki dalaikat, mert „Miss' Érzelem" rendszerint sikerre viszi őket. Kivételes ter­jedelmű hangja, érzelemgazdag előadásmódja az elő­adóművészek legjobbjai közé emeli a népszerű énekes­nőt. Különleges tehetségét, atmoszférateremiő erejét Európa közönsége is megismerhette. Alig van este, hogy valamelyik havannai színház vagy szórakozóhely ne hirdetné műsorát. Dalait több­nyire Froilan Escobar kíséri gitáron. Hangja gyakran csendül fel a rádióban, s több műsort készített vele a televízió is. „Csak te meg én” című előadóestjét 20 éve újra és újra megismétlik a közönség követelésére. Lengyelország Necel mester varázslata A lengyel közmondás sze­rint „nem szentek tapaszt­ják az agyagot”, de aki már látta, hogyan születik agyag­darabkákból forgó koron­gon gyönyörű vonalú váza, annak úgy tűnik, hogy Ry- szard Necel valamilyen va­rázslómesterség beavatott­ja. Az alaktallan tömbökből a művész egy-egy észreve­hetetlen ujjmozdulatával formálódnak a megragadó szépségű kancsók, vázák, tálak, tányérok, gyertya- és virágtartók. Ryszard mester szerint .edényt tapasztani igazán nem nehéz”, de bizony mű­vészet ez a javából. Az ő alkotásaiban a Gdansk mel­letti kasubföldi Chmielnó- ban élő Necel nemzetség ki­lenc fazekas-nemzedékének tapasztalata és rengeteg ha­gyománya tükröződik. A családban évszázadok óta apáról fiúra szállt a faze­kasmesterség számtalan tit­ka és hagyománya: a sajá­tos kerámia-formák és min­ták. díszítő motívumok, va­lamint a festés módja, a színek összeválogatása és a máz felvitele. Ryszard elhunyt édesapja, Leon Necel annak idején már 12 éves korában a fa­zekaskorong mellé ültette legifjabb fiát. A Necel-esa- ládiban mindig így szállt nemzedékről nemzedékre a fazekasművészet A híres kasub stílüst kép­viselő Necel-kerámiák ki­tűnnek nemesen egyszerű vonalaikkal, finom színeik­kel — uralkodó közöttük a világosbarna és a homok­szín —. valamint kecses és eredeti mintáikkal, amelyek­hez hét hagyományos díszí­tő motívumot használnak fel. A Necel-féle kerámiák leg­jellegzetesebb motívumai: az orgonaág a nagy és kis tu­lipán, a kasub csillag, a li­liom és a pifckelyminta. A chmielnói kerámia nemcsak Lengyelországban, hanem, számos európai és tengerentúli országban, is a keresett cikkek közé tarto­zik. Nagy a szerencséje an­nak a vásárlónak, aki Ne- cel-pecséttel ellátott kerá- miaitángyra bukkan a nép­művészek munkáit árusító „Cepelda” vállalát valame­lyik lengyelországi, vagy külföldi boltjában. t * « i * Ryszard Necel mester a nyers anyagból gyönyörű formájú kancsókat, vázákat, gyertyatartókat varázsol elő A festés a sok évszázados hagyomány szerint — lúdtollal történik (Fotók: Interpress — KS) Csehszlovákia — Kambodzsa - Moszkva Négy kép—egy év Az új év első napjaiban a csehszlovák fővárosban tartotta' ülését a Vársói Szerződés legmagasabb szintű szerve. Képünkön: a Politikai Tanácskozó Testület prágai értekezlete (Fotó: CTK — MTI — KS) Júliusban magyar párt- és kormányküldöttség látogatott a Szovjetunióba. Képünkön: Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének elnöke üdvözli a Kremlben Kádár Jánost, az MSZMP KB első titkárát, a delegáció vezetőjét (Fotó: TASZSZ — MTI — KS) A belpolitikai helyzet normalizálódásával párhuzamosan fo­kozatosan egyes vietnami csapatagységeket vontak ki Kam­bodzsából. Képünkön: egy távozó vietnami páncélosdandár katonái a Phnom Penh-ben tavasszal rendezett búcsúztató ünnepségen (Fotó: AP — MTI — KS) „A békéért, az életért, a nukleáris háború ellen” jelszóval rendeztek béke-világtalálkozót júniusban a csehszlovák fő­városban. A megmozdulásokon több százezer ember vett részt. Képünkön: a San Francisco-i béketanács küldöttei (az előtérben) a Prága főterén tartott nagygyűlésen (Fotó: CTK — MTI — KS) NDK Filmmusical Zille-papáról Románia A bánáti kultúra története Románia egyik legrégibb színháza 1817-ben nyílt meg Oravicán. A híres színház­ban fél évszázaddal később a nagy költő, Eminescu is „szerepelt” egy vándortár­sulattal, mint súgó. A színház ma múzeum. Az épületet nemrégiben restau­rálták. A felújított múzeum rövidesen „A bánáti kultú­ra története” című állandó kiállításnak ad otthont. A kiállítás anyaga a Bánát gazdag kultúrtörténeti és társadalmi múltjának leg­értékesebb emlékeit mutatja be a nagyközönségnek. Berlin és környékének tör­téneti és művészeti emléke­it bemutató Märkisches Mú­zeum előtt áll egy tünemé­nyes, modern szoborcsoport, a Zille-emlékmű. Heinrich Zillét (1858—1929), a század első harmadának legnagyobb német karikaturistáját úgy örökítette meg a szobrász, ahogyan a környékbeliek gyakran láthatták a mű­vészt: szivarral a szájában, orrára csúszott szemüveg­gel, ceruzával és rajztömb­bel a kezében. A főalak mel­lett egy századvégi, kemény­kalapos berlini kisinas fi­gurája lesi, mit is kapott ceruzavégre a berlini sze­génynegyedek népszerű Zil- le-papája, a közkedvelt Pemzli-Henrik. Heinrich Zilléről színes filmmusicalt készítettek az NDK-ban- A „Zille és én” című film a művész életé­nek leglátványosabb szaka­szát eleveníti fel. Zille 1907- ig egy fotóműterem retusőr- je volt, majd miután elbo­csátották, a berlini proletár­negyedek rajzolója, karika­turistája, festője lett. Kese­rű humorral, haragvó iró­niával ábrázolta a berlini szegénység életét. Rajzai szo­ciális érzékenységről tanús­kodnak, mint például az „Éhség” című sorozat. Zille a német szociáldemokrata pórt tagja volt, művei a leg­híresebb humoros és balol­dali lapokban jelentek meg (Simplicissimus, Sarló és ka­lapács, Eulenspiegel stb). A Porosz Művészeti Akadémia 1924-ben tagjai sorába vá­lasztotta. A színes NDK filmmusi­cal története a századfordu­ló éveiben kezdődik. Megis­merjük Zille bohém világát és barátait: Edét, a szociál­demokrata agitátort és kő­művest; szerelmesét, Jetiét, aki bérkaszárnyák udvarán énekel, valamint Wande Senfmilchet, egy berlini kis­kocsma tulajdonosát, akinek ivója Zille második ottho­na. A filmben Zille közel ezer rajza, karakitúrája lát­ható, amelyek eredetijét a már említett Märkisches Múzeum Zille-szobája őrzi. LENGYELORSZÁG Javuló szociális ellátás A különböző formában nyújtott szociális segélyek összege rendre emelkedik Lengyelországban- Az el­múlt évben 26,5 milliárd zloty-t fordítottak ilyen cé­lokra. Összehasonlításkép­pen: 1981-ben ez az összeg mindössze 9,8 milliárd zloty volt. Az idén a szociális se­gélyek költségeinek további növelésével számolnak. Nö­vekednek ugyanis a szükség­letek, mindenekelőtt az egy­szeri gyorssegélyre szorulók száma emelkedik. Tavaly már 600 ezer állampolgár­nak nyújtottak egyszeri szo­ciális segélyt. Rajtuk kívül pedig 64 ezren részesültek rendszeres támogatásban és 65 ezren többszöri segélyben. A becslések szerint ma mintegy 12 ezren várakoz­nak felvételre a szociális otthonokba. Mellettük 6 ezer olyán embernek kell elhe­lyezést biztosítani, akik idült, gyógyíthatatlan betegségben szenvednek, s jelenleg kór­házi ágyakat foglalnak el. S mert az utóbbi tíz évben a szociális létesítmények építésében rendkívüli elma­radás tapasztalható, a beteg, idős, magányos emberek el­helyezése sok gondot okoz az államnak. Tavaly már bi­zonyos javulás történt ezen a téren is: a korábban ad­minisztrációs célokat szolgá­ló épületek átalakításával 1144 ággyal bővült a szo­ciális otthoni hálózat. Az idén újabb 2500 ágyat biz­tosítanak az év végéig. Ez a gond talán még job­ban érinti a falut, mint' a várost. A lengyel lakosság­nak mintegy fele falun él. A falvakban azonban mind­össze 287 szociális otthon működik, valamivel több mint 1700 ággyal. Ez termé­szetesen kevés. Az idén 30 új szociális otthont létesítet­ték, illetve adnak át az év végéig faluhelyt. A július­ban elfogadott területi ön- igazgatási törvény újabb reális lehétőséget teremt falusi szociális otthonok épí­tésére. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy azokban a vajdaságokban van a legkevesebb probléma a szociális otthonpk létesítésé­vel, ahol nagyobb aktivitást tanúsítanak a területi hatósá­gok. Ilyenek például a bialystoki, az opolei és a zamosci Vajdaság- Természetesen más szer­vezetekre is számíthatnak a rászorulók. Ebben az év­ben a Lengyel Vöröskereszt gondozó hálózata 70 ezer emberről gondoskodott, a Lengyel Szocialista Segélye­zési Bizottság munkatársai­nak a támogatását pedig 24 ezren veszik igénybe ebben az esztendőben. Tavaly a Vöröskereszt még csak 62 ezer, a Segélyezési Bizott­ság pedig 19 ezer embert tudott megsegíteni. Az állam a szociális ellá­tásra igyekszik mind na­gyobb összegeket előteremte­ni. Emellett megfigyelhető a fokozottabb társadalmi ösz- szefogás és a helyi kezde­ményezések fellendülése is. E kétoldalú tevékenység egybeesésére a múltban nem volt példa. összeállította; Gyurkó Géza

Next

/
Thumbnails
Contents