Népújság, 1983. december (34. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-21 / 300. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. december 21., szerda UHU SSZEL: Az Európai Szakszervezeti Szövetség kedden véget ért vezetőségi ülésén az athéni csúcsértekezlet kudarcáról szólva megállapították: az összegyűlt kormányfők figyelmen kívül hagyták azt, amit a szakszervezetek az „igazi nyugat-európai problémának” neveznek: a gazdaságok pangását, a munka- nélküliség növekedését. Az EGK-országok szakszervezeteit, 40 millió szervezett dolgozót tömörítő szövetség gazdasági szakértők és politikusok bevonásával nagy szabású tanácskozást készít elő, hogy azon alternatív politikát javasoljon a jelenleg érvényesülő, pénzszűkére épített egyensúly-helyreállító politikák helyett. BE JRŰT: Izrael inváziója óta összesen több mint kétezer izraeli katona meghalt és további háromezer megsebesült Libanonban — jelentette kedden az Asz-Szuhufija libanoni hírügynökség az izraeli sajtóban megjelent tudósításokra hivatkozva. Az adatok sokkal nagyobb veszteségekről tanúskodnak, mint amiről az izraeli hivatalos szervek beszélnek. KOPPENHÁGA: A Dán Kommunista Párt választási kampányában arra mozgósít, hogy az ország összes haladó erői egységesen lépjenek föl a nyugateurópai rakétatelepítéssel szemben, az észak-európai atomfegyvermentes övezet létrehozásáért, továbbá Dániának a NATO-ból és a Közös Piacból való kilépéséért. A választási kampányban képviselendő kommunista célkitűzésekről a DKP Központi Bizottságának koppenhágai ülésén döntöttek, ízt az ülést az 1984. január 10-re kiírt rendkívüli parlamenti választásokkal kapcsolatos kérdéseknek szentelték. WASHINGTON: Arafat elhagyta Tripolit Jasszer Arafat, a Palesztinái Felszabadításj Szervezet vezetője kedden, a kora délutáni órákban négyezer hívével együtt elhajózott Tripoliból — jelentette be a bejrúti rádió. Arafat és a palesztin harcosok elszállítására Tripoli- ba érkezett öt görög komphajó mindegyike helyi idő szerint délután fél négyig kifutott az észak-libanoni város kikötőjéből. Az AFP helyszíni tudósítója szerint Jasszer Arafiat az „Odüssze- usz Elitisz” fedélzetén tartózkodik. Jól értesült források szerint az Arafatot szállító hajó Észak-Jemenbe tart. Lehetséges azonban, hogy a görög komphajó előzőleg Cipruson is kiköt. Az Arafathoz hű erők behajózása csaknem hat órát vett igénybe. Ennél jelen volt Görögország libanoni nagykövete, a libanoni csendőrség parancsnoka és a libanoni francia nagykövetség katonai attaséja. A görög hajóknak a francia haditengerészet egységei — repülőgépek és hadihajók — biztosítanak védelmet. Amikor az első görög komphajó befutott a libanoni kikötőbe, a közelben cirkáló izraeli hadihajók eltávolodtak a körzetből — jelentette az izraeli hadsereg rádióadója. Mint Dán Meridor izraeli kormányszóvivő keddi nyilatkozatából kitűnik, Tel Aviv fenntartja magának azt a „jogot”, hogy bárhol és bármikor Jasszer Arafat az „Odüssze- usz Elitisz” fedélzetén tartózkodik (Népújság telefotó — UP — KS) föllépjen a palesztin harcosok ellen. Tripoli város vezetőinek búcsúfogadásán Arafat felszólította Szíriát: nyissanak új lapot kapcsolatukban, egyesítsék erőiket az imperializmus és a cionizmus ellen vívott harcban. További szándékairól szólva a PFSZ V. B. elnöke az Al-Vatan Al-Arabi című magazinnak kijelentette, hogy két hónapon belül Algírban összeül a PFSZ parlamentje, a Palesztin Nemzeti Tanács. A palesztin ellenállás történetének egyik legfontosabb tanácskozását széles körű diplomáciai eszmecsere előzi meg. Lambsdorff egyelőre marad Otto Lambsdorff, a Német Szövetségi Köztársaság megvesztegetéssel gyanúsított gazdasági minisztere csak abban az esetben mond le, ha a bonni tartományi bíróság az előzetes vizsgálat alapján úgy dönt, hogy a Lambsdorff elleni vádirat kellően megalapozott, s ezért bírósági tárgyalást kell indítani. Az ezzel kapcsolatos döntést Helmut Kohl kancellár hozta meg Otto Lambsdorf- fal és Hans-Dietrich Gen- scherrel, a Szabaddemokrata Párt elnökével folytatott megbeszélése alapján — jelentette be keddi sajtóértekezletén Peter Boenisch, a bonni kabinet szóvivője. Az illetékes bíróság előzetes vizsgálata előreláthatóan több hónapig is eltarthat. Egyiptomi— jugoszláv megbeszélések Az egyiptomi és jugoszláv diplomácia vezetője Kairóban megbeszéléseket folytatott nemzetközi kérdésekről, így a leszerelési és fegyverzetkorlátozási problémákról, valamint a közel- keleti térség konfliktusairól és az afrikai és a közép- amerikai helyzetről. Erről Butrosz Gáli egyiptomi külügyi államminiszter kedden számolt be, miután tárgyalt Lazar Mojszov jugoszláv külügyminiszterrel. Mojszov hétfőn érkezett Kairóba. Fogadta őt Hoszni Mubarak államfő és Fuad Mohieddin miniszterelnök. ( Küípoí/tikoi kommentárunk Törvényesíteni a törvénytelent NICARAGUÁBAN ISMÉT HARCOLNAK. Üjabb ellenforradalmárok szivárogtak be Honduras felől az országiba, a hír bármilyen sajnálatos, nem meglepő. A contrák, vagyis a sandinista rendszer ellenfelei, nyílt amerikai támogatással, hónapok óta folytatják hadműveleteiket a haladó nicaraguai rendszer ellen. Főként, a szomszédos Honduras területén épültek ki támaszpontjaik, ahonnan időről időre kisebb csoportokban hatolnak be Nicaragua területére. Többször intéztek már légitámadást az ország stratégiailag fontos célpontjai ellen, s kommandóik több szabotázscselekményt követtek el. Mostani akcióik az amerikai hadsereg „árnyékában” folynak. A Pentagon által vezényelt Nagy fenyő —fi. elnevezésű hadgyakorlat még véget sem ért, máris újabb erőfitogtatást helyezett kilátásba a hon- durasi fegyveres erők főparancsnoka. Hatezer amerikai katona áll készenlétben a térségben, s az ellenforradalmárok azt a parancsot kapták, hogy mindenáron vessék meg a lábukat Nicaraguában. Ha ugyanis sikerülne elfoglalni és tartósan birtokolniok egy jelentősebb települést az országban, ott — ez az akció nyilvánvaló rendeltetése —, alkalom kínálkoznék az ideiglenes kormány létrehozására. Ahhoz pedig nem férhet kétség, hogy a contrák „vezérkarának” első teendője lenne Washingtontól katonai segítséget kérni. így törvényesíteni tudnák a törvénytelent: azt az amerikai szándékot, hogy megdöntsék a sandinista rendszert, A jelekből ítélve nagyszabású előkészületek folynak ennek a tervnek a végrehajtására. A WASHINGTONI ELKÉPZELÉSEK azonban nem érik váratlanul Nicaraguát. A sandinista kormányzat hadserege és a népi milícia — akárcsak eddig — a jövőben is megvédelmezi az országot az ellenforradalmárok agressziójától. Managua nagylelkűen amnesztiát hirdetett az ellenforradalmárok nagy többsége számára: ha leteszik a fegyvert, szabadon visszatérhetnek hazájukba. Akik viszont erőszakkal támadnak a sandinista rendszerre, azok szembe találják magukat a nicaraguai néppel. Gyapay Dénes Hazánk és az európai biztonság Irta: Nagy János külügyi államtitkár A NATO rakétatelepítési programjának megkezdése sok szempontból új helyzetet teremtett Európában. Katonai téren csökkenti a hadászati erőviszonyok stabilitását, politikailag pedig újabb tehertételt jelent az egyébként is feszült kelet—nyugati viszonyban. Ilyen körülmények között kedvezőtlenebbé váltak az európai biztonsági és együttműködési folyamat továbbvitelének feltételei is. Ezért egyértelműen az Egyesült Államokat és azokat az európai NATO-országo- kat terheli a felelősség, amelyek az új típusú amerikai rakéták befogadása mellett döntöttek. Az amerikai Greyhound autóbusztársaság 12 ezer dolgozója is arra a sorsra jutott, amire a gazdaság más ágazatainak több millió alkalmazottja az utóbbi két évben: fizetésének egy részével finanszírozza a néhány hónappal ezelőtt megkezdődött fellendülést. Az autóbuszvezetők és diszpécserek több mint másfél hónapos sztrájk után beadták derekukat: nagy többséggel megszavazták azt a kollektív szerződést, amely átlagosan 7,8 százalékos bércsökkentést és egy új négy- százalékos nyugdíj-hozzájárulást irányoz elő. Az önkéntes életszínvonal-csökkentésre szavaztak, tudván, hogy ellenkező esetben a társaság elbocsátja és új munkaerővel helyettesíti őket. A Greyhound már két héttel ezelőtt megkezdte járatainak felújítását — sztrájktörőkkel. Félrevezetik közvéleményüket azok az amerikai és nyugat-európai vezetők, akik most azt hangoztatják, hogy a Szovjetunió és a többi szocialista ország reagálása a telepítés megkezdésére „természetes”, nem megy túl azon, amire számítottak, s előbb-utóbb minden visszatér a régi kerékvágásba. A Jurij Andropov november 24-i nyilatkozatában bejelentett válaszlépések — amelyeket hazánk és a többi szocialista ország megalapozottnak, a katonai erőegyensúly és a világbéke fenntartásához szükségesnek tart — nem azt jelentik, hogy a Varsói Szerződés államai lezártnak tekintenék a fegyverkezésnek ezt a veszélyes epizódját, vagy hogy a fegyverkezési hajsza tárgyalásos megfékezésének a lehetőségei végleg kimerültek volna, de a NATO katonai erőfölényre irányuló lépései nem maradhatnak válasz nélkül. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magyar kormány is üdvözölte a szovjet vezetésnek azt az álláspontját, hogy amennyiben az érintett NATO-államok készséget mutatnak a telepítés előtti állapot visszaállítására, a Szovjetunió kész ugyanezt megtenni. Bízunk benne, hogy a fejlemények az érintett NATO-tagállamokban is olyan gondolkodási, átértékelési folyamatot indítanak el, amely idővel megteremti ennek a feltételeit. A genfi szovjet—amerikai tárgyalások lehetetlenné válása remélhetőleg világossá teszi a NATO vezető körei számára: a Varsói Szerződés sohasem engedi meg, hogy a NATO katonai erőfölényre tegyen szert, s Nyugat- Európa biztonsági érdekei nem állíthatók szembe a szovjet—amerikai hadászati erőegyensúly megőrzésével és a stabilitás ésszerű normáival. Nyugat-Európa biztonsági igényeit e kereteken belül lehet és kell kielégíteni. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1983. december 7-i ülésén leszögezte: „A Magyar Népköztársaság a szocialista országokkal együtt változatlanul azt az álláspontot képviseli, hogy a vitás kérdésekre — beleértve a tömegpusztító fegyverzetek csökkentését is — tárgyalások útján lehet és kell megoldást találni.” Egyben kifejezte szilárd meggyőződését: „a békét az szolgálja, ha a globális erőegyensúly az egyenlő biztonság elve alapján a fegyverzetek alacsonyabb szintjén valósul meg”. A rakétatelepítés után kialakuló helyzet, a Nyugat- Európán átsöprő nyugtalanság jelzi, hogy kontinensünk válaszút elé került: vagy tovább növekszik a katonai szembenállás a maga beláthatatlan következményeivel, vagy a békés viszonyokhoz, a kölcsönös biztonsághoz, az együttműködéshez fűződő közös érdekek kapnak elsőbbséget. Európának az utóbbit, a - helsinki szellemhez való visszatérést kell választania. Erre megvan a lehetőség; az európai feszültség elemeinek erősödése sem jelenti azt, hogy a két szövetségi rendszer végzetszerűen és megállíthatatlanul egy katonai konfliktusba torkolló válsághelyzet felé sodródik. Egy ilyen konfliktus elkerülése továbbra is alapvető érdeke a szocialista és a tőkés országoknak egyaránt. Az európai biztonsági és együttműködési folyamat, mint azt a madridi találkozó eredményes befejezése mutatja, a részt vevő államok kölcsönös érdekein nyugszik. Továbbra is az államközi kapcsolatok keretét, a kontaktusok fenntartásának, a problémák megoldására irányuló párbeszéd folytatásának lehetőségét nyújtja. A madridi találkozón 1983 szeptemberében elfogadott program az 1986 novemberére tervezett bécsi találkozóig hét témakörben irányoz elő szakértői értekezletet, konferenciát vagy más összeurópai rendezvényt a bizalomerősítő intézkedésektől kezdve a kultúrán át az emberi kontaktusokig. Nézeteltéréstől, konfrontációtól, éles vitáktól nyilvánvalóan nem lesznek mentesek ezek a rendezvények. A kelet—nyugati viszony problémái azonban csak a párbeszéd, a tárgyalások útján oldhatók meg, s a következő évek európai programja éppen erre kínál lehetőséget. Megfordítva: a kapcsolatok, a párbeszéd hiánya a nemzetközi helyzet élezésére törekvő erőknek kedvez. A madridi találkozó részvevői közmegegyezéssel döntöttek arról, hogy 1985 őszén Budapesten tartják meg a kulturális fórumot. A döntés megtisztelő. Kifejeződik benne a részt vevő államok bizalma az iránt, hogy Magyarország úgy tesz eleget a vendéglátó állam kötelezettségeinek, olyan feltételeket, kulturális-politikai környezetet tud biztosítani e fontos rendezvénynek, hogy az sikeresen betölthesse feladatát: a helsinki záróokmány szellemében valóban elősegítse a kulturális cserét és együttműködést a részt vevő államok között. A madridi találkozó legnagyobb horderejű megállapodása szerint 1984. január 17-én Stockholmban megnyílik a — teljes nevén — „Európai bizalom, és biztonságerősítő és leszerelési konferencia”. Első szakaszában úgynevezett bizalom- és biztonságerősítő intézkedések kidolgozása és elfogadása lesz a feladata. Olyan intézkedésekről van szó, amelyek enyhíthetik a bizalmatlanságot, csökkenthetik a katonai szembenállás veszélyeit, s kedvezőbb feltételeket teremthetnek a leszereléshez, a fegyveres erők és fegyverzetek tényleges korlátozásához. A stockholmi konferencia, természetesen, nem függetlenítheti magát az adott nemzetközi helyzettől, amelyre napjainkban különösen az amerikai rakétatelepítés megkezdése vet súlyos árnyékot. A stockholmi konferencia kilátásai tehát — legalábbis rövid távon — nem nagyon biztatóak. Ám a korlátokon belül látnunk kell a nyilvánvaló lehetőségeket is. A stockholmi konferencia jelentőségét az adja, hogy első ízben tesz lehetővé érdemi tárgyalásokat az európai biztonság katonai összefüggéseiről, ezzel gazdagítja, bő. víti a folyamatot. Hazánk, szövetségeseivel együtt, azon lesz, hogy a konferencia kínálta lehetőségekből minél több valósággá váljék. A stockholmi konferencia, a kulturális fórum, s általában az európai biztonsági és együttműködési folyamat egyik vagy másik rendezvényének viszonylagos sikere önmagában nem biztosítja a nemzetközi feszültség felszámolását, nem oldhatja mega világhelyzetet terhelő súlyos problémákat. Vitathatatlanul elősegíti azonban a kapcsolatok megőrzését és a párbeszéd, a tárgyalások folytatását, s ennyiben jelentősen hozzájárulhat a kibontakozáshoz. Az európai biztonság és együttműködés előmozdítása a magyar külpolitika kulcs- fontosságú területeinek egyike, tevékenységünket nem. zetközi megbecsülés övezi. A madridi megállapodásban a feszültség viszonyai között is új lehetőségek nyílnak az európai együttműködés kölcsönösen előnyös fejlesztésére. A Magyar Népköztársaság arra törekszik, hogy e lehetőségeket a feszültséget kiváltó problémák tárgyalásos rendezése, a gazdasági és egyéb kapcsolatok fenntartása érdekében hasznosítsuk. Érdekeink e vonatkozásban egybeesnek valamennyi európai nép létérdekeivel. A jövőben is tevékeny szerepet kívánunk vállalni az európai biztonsági és együttműködési folyamat védelmezésében, a békés élet biztosításában hazánk határain belül és az egész világon. Értesítjük kedves Vásárlóinkat, hogy takarmányboltjainknál 1984. január 2—5.-e között 1 napon LELTÁROZÁST VÉGZÜNK. Boltjaink az új évben csak a leltározás után nyitnak ki. Kérjük, szíveskedjenek a nyitva tartás idejéről a takarmányboltoknál tájékozódni. Heves megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Válalat GYÖNGYÖS.
