Népújság, 1983. december (34. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-17 / 297. szám

NÉPJÚSÁG, 1983. december 17., szombat 3 l)r. Kovács pal pr. Semperger Tibor Szántó Márton Orosz Bertalanná Or. Nagy Andorne tlidy Pál Gábor László Jk történelem tanulsága szerint a demokrácia és a kultúra összetartozó fo­galmak. Egyre több jel mu­tat arra, hogj a szocialista demokrácia megvalósításához Is egy szocialista műveltség- eszmény és a művelődés ma­gas szintje szükséges. Be­szélgetőtársainkkal azt vet­tük számba: hol tartunk ma, milyen erőfeszítésekre van szükség kulturális téren, s hogyan lehetne megvalósíta­ni a közösségi társadalom kulturális modelljét. Kerék­asztal-beszélgetésünkre meg­hívtuk dr. Semperger Tibort, a megyei pártbizottság mun. katársát, Szántó Mártont, a KISZ Heves megyei Bizott­ságának titkárát, dr. Kovács Pált, a megyei bíróság elnö­két, Orosz Beríaíannét, a megyei könyvtár igazgatóját, dr. Nagy Andornét, az egri Gárdonyi gimnázium igaz­gatóját és Hídy Pált, az egri Helyőrségi Művelődési Ott­hon igazgatóját, a Magyar Népművelők Egyesülete He­ves megyei Szervezetének el­nökét. Lapunkat Gábor Lász­ló képviselte. NÉPÚJSÁG: — lAz utóbbi években többször is fölvetődött a demokrácia és kultúra kérdé­se. A szocialista társadalom fej­lődésével előbb párthatározat, majd törvény szólt a közműve­lődésről, amely új fogalom: a neveltet és a nevelőt feltételező népművelés helyett használjuk ezt a szót. Miért került a figye­lem fókuszába ez a probléma­kör? DR. SEMPERGER TIBOR: — Két fogalmat kellene ki­indulópontul választani: a demokrácia hat a közgondol­kodásra. A közgondolkodás pedig a demokrácia gyakor­latára. A közgondolkodás tartalmát nehéz megfejteni. A leglényegesebb, hogy mi­lyen az azonosulás a szocia­lista társadalommal, az in- dentitást megtalálja-e az emberek többsége. Ha a nagyobb rész elfo­gadja a kiindulópontokat, sokkal inkább hangot kap­hatnak részérdekek, eltérő vélemények is. A vitakultú­ránk fejlődésével el kell jut­nunk odáig, hogy felelősen szóljanak közös dolgainkról. Már túl vagyunk azon, hogy mindent, ami a mi vélemé­nyünktől eltér, ellenséges­nek higgyük. Különbség van a más vélemény, a konst­ruktív és kevésbé konstruk­tív ellenzék és az ellenség között. Van, akivel szót le­het érteni, s van akivel nem. Vitában teremthetjük meg a közös álláspontot: az ideoló­giai és kulturális élet ezen elevensége viszont megnöve­li az egyén-felelősségét. Ezért kell újra és újra napirend­re tűzni ezeket a kérdése­ket. Nyilvánvalóan számta­lan részkérdést felvet ez a problémakör: hogy csak egyet említsek, lényeges a politi­ka tudományának elsajátí­tása. Realistán, az előremu­tató megnyilvánulásokat ke­resve kell dolgoznunk. Meg­különböztetve a tapasztalat­lanságból származó rosszízű felvetéseket a céljainkkal ellentétes törekvésektől. DR. KOVÁCS PÁL: — Ál­talában a demokráciát az állammal kapcsoljuk össze, pedig máshol is kell keres­ni a problémákat. így pél­dául a gazdasági életben alapvető kérdés, hogy mi­ként lehetne demokratizál­ni a tulajdonviszonyokat, mért még a munkások je­lentős része bérmunkástu­dattal; s nem tulajdonosival vesz részt a termelésben. A demokrácia szintje nagy­mértékben befolyásolja a kultúrát, de az emberek mű­veltségi szintje is behatárol­ja a demokrácia érvényesü­lését. Nem elég megadni az embereknek a jogokat, de meg kél tanítani őket értő gyakorlásukra. Arra, hogy be tudják fogadni az ismerete­ket, információkat és érté­kelni tudják azokat. Hogy mást ne mondjak: kérdezni is tudni kell. Mindenképpen növelni szükséges az általá­nos és szakmai műveltséget, hiszen a legfőbb termelőerő mégis csak az ember, a fej­lett technikát megvalósítani és kezelni csak hozzáértő személyek tudják. A demokrácia jogi össze­függésben a szocialista tör­vényességgel azonos. Ennek megszilárdításában a kultú­rának egyre nagyobb szere­pe van, hiszen az állampol­gárok mindennapi viselkedé­sét a jog nem képes min­denre kiterjedően szabályoz­ni. Sajnos éppen a fiatalok kapcsolati kultúrájában lát­szanak olyan hiányosságok, amelyek később nagy gondot okozhatnak. El kell bennük ültetni a mások személyisé­gének tiszteletét, az együtt­érzés képességét. A jogi műveltség a szo­cialista kultúra fontos és szerves része: az állampol­gároknak megfelelő mérték­ben el kell sajátítaniuk tör­vényeinket, jogszabályainkat. A jogok és kötelezettségek egységes szemléletét és gya­korlatát szükséges megterem­teni. Ezzel együttj a jogok csak a társadalmi érdekek­kel összhangban gyakorolha­tók, így például egy mun­kahelyen úgy biztosíthatják a tanuláshoz való jogot, hogy gondolnak arra: valakinek dolgozni is kell. így beoszt­ják, hogy ki mikor végezze el iskoláit. NÉPÚJSÁG: — Előbh szó esett arról, hogy a meglévő fórumo­kat kell tartalommal megtölteni. Mégis, ma új 1ogi kereteket ke­resünk. mind a választójog, mind a kulturális egyesülések új lehetőségeit kutatjuk. Ezek szerint magukat a kereteket is változtatni kell. DR. SEMPERGER TIBOR: — Ha a lehetőség és a va­lóság között ellentmondás keletkezik, az nyilvánvalóan kiküszöbölendő. Sokszor azonban — úgy vélem — nem ismerik az emberek a lehetőségeiket, s olyasmit kérnek számon, ami már megvalósult, létezik. Más kérdés, hogy végül is merre fordul a szabadabb lehető­ségekkel élve a művelődő ember, önállóan választ, de jó lenne, ha azt választa­ná, amit értéknek látunk. Vizsgálni szükséges az ér­telmi és érzelmi oldalt egy­aránt, a meggyőzés és a belső mozgatórugók felhasz­nálásával hatni az emberek értékválasztására. DR. NAGY ANDORNÉ: — Az iskola fontos szerepet tölt be társadalmunkban. A de­mokrácia műhelye, ahol se­gíteni kell a fiatalokat a be­illeszkedésben, felkészítve őket a társadalmi életre. De milyen tevékenységrendszer­rel érhető ez él? Az iskola műveltségátadó szerepe alap mindehhez. Az új dokumentumok szellemé­ben készült tantervek széle­sebb értelemben fogját át a műveltséget. Nem ismeret­halmaznak tekintjük, hanem világlátásnak, magatartás és életmód egységének. Vállal­nunk kell a kórszerű isme­retanyagot, s a nyitottság­gal elébe menni a jövőnek: képessé téve a tanítványo­kat az új információk be­fogadására. Ezzel együtt biz­tosítanunk kell az esély- egyenlőséget, a társadalmi eredetű különbségek csök­kentését. Ez óriási erőfeszí­tést igényel. Ezzel egyidőben gondozni szükséges a tehet­ségeket, kibontakoztatni az adottságokat. Mindez a közösségek erő­sítését igényli: olyan légkör nélkül, amely bizalmat» és ösztönzést ad, nem lehet el­képzelni tartalmas emberi kapcsolatokat. Ez az útja az önkormányzati rendszerfej­lesztésének. Számítani kell a fiatalok véleményére, s való­ban figyelembe venni észre­vételeiket. Fontos a példa- mutatás: meghatározó, hogy mit lát a tanuló maga kö­rül, a tantestület milyen lég­körben dolgozik. Csak a pe­dagógusok, szülők és diákok együttműködésével érhető el a cél. DR. KOVÁCS PÁL: — A jogi egyenlőség még nem je­lent valóságos társadalmi egyenlőséget. Az iskola sem képes — erőfeszítései elle­nére — a társadalmi egyen­lőtlenségek kiküszöbölésére. A munka szerinti elosztás elvének fokozottabb érvénye­sítése még csak növelni fog­ja a különbségeket. Ezért gondolkodni kell a társadal­mi juttatások növelésére bi­zonyos rétegek támogatása érdekében. Véleményem szerint átme­neti társadalmunkban a „szellemi országút” - nagyon is tarka. Demokratikus kul­túráról abban az értelemben is beszélhetünk, hogy sen­kit sem lehet kényszeríteni értékek befogadására. Vá­lasztási lehetőséget kell biz­tosítani, viszont segíteni szükséges a helyes választás­ban. Hozzá kell tenni: az elmúlt időben a választék ugyan bővült, de a kultu­rális értékeket élvezők kö­re nem eléggé. DR. SEMPERGER TIBOR: — Valóban, a helyes vá­lasztás képességének elsajá­títása a legfontosabb. Ezért nem is jogi formákon kell mérni a demokratizmus fej­lettségét, hanem az eredmé­nyességekben. Lényeges, hogy „menet közben” tanulják meg az emberek a jogok és kötelmek gyakorlását, csi­nálni kell, iskolában, mű­velődési intézményekben — mindenhol. Csak közösség­ben, alkotó módon lehet to­vábbjutni. NÉPÚJSÁG: — De tudunk-e olyan vezérlő elveket, ideákat adni. amelyek egységes mederbe terelhetik az egyre sokszínűbbé váló művelődést és segíthetnek az embernek eligazodni a világ­ban? Úgy tűnik, egyre kevesebb az ilyen „távoli fényjelek” szá­ma. SZÁNTÓ MARTON: — Az ifjúsági közösségek mindig érzékenyen reagálnak a tár­sadalmi változásokra. Kö­rükben még hatványozottabb szerepe van a szabad idő el­töltése lehetőségének. Itt egyre inkább üzleti szem­pontok, divatok szabják meg az irányt. Jelen van egy értékválság, amely a kultú­rában is jelentkezik. Nyilvánvalóan meg kell ismertetni mindenkit a sa­ját kulturális érdekeivel is. A tanulóknál jobban megfér a művelődés és a szórakozás, a dolgozó fiatalok viszont egy­értelműen a kikapcsolódás felé sodródnak el, mivel jó­val kevesebb a szabad ide­jük. Az ifjúsági szövetség­nek fokozottan figyelembe kell vennie az igényeket. Egyúttal meghatározni vala­milyen távlatot. Számolnunk kell azzal, hogy a család, az iskola és az ifjúsági mozga­lom nem úgy játszik szere­pet az ízlésformálásban, mint korábban. Ügy látom, a művelődési intézmények lé­nyegesen rugalmasabban ke­reshetnék a kapcsolatot a fiatalokkal. Ma az ifjúság­ban idegenkedés van a mű­velődési házak kínálatával szemben. Néhány kivételtől eltekintve nem érzik magu­kénak ezeket. Csak a hagyo­mányos formák megújításá­val és fiatalos munkafor­mák keresésével, lehetne őket újra a kulturális értékek fe­lé fordítani. S még egy gon­dolat: csak annak a neve­lési célkitűzésnek van helye, amely gazdasági erővé tud válni. OROSZ BERTALANNÉ: — A kulturális intézmények­nek fontos feladatuk a szo­cialista demokrácia kibonta­koztatásában az értékek ki­alakítása, megőrzése és át­adása. A meglévő igények kielégítése mellett kevés le­hetőség van arra, hogy a közömbösekkel és igénytele­nekkel foglalkozzanak. A fiatalokkal lényegesen töb­bet kellene törődni, így pél­dául a gyermekkönyvtárak­ban, mivel a kulturális szo­kások ilyenkor még jobban alakíthatók. Mégis úgy vé­lem, hogy a közművelődési intézményektől a szükséges­nél kevesebb információ jut el az ifjúsági mozgalom ve­zetőihez. Ezért a valóságos­nál kevesebbre taksálják ezek részvételét a fiatalok életé­ben. A művelődési lehető­ségek sokfélék. Abban egyet­értünk, hogy hagyományos művelődési formákon túl újszerű ötletekre van szük­ség. De elsősorban az ered­mény fontos, nem a diva­tos elnevezés. Itt van pél­dául a könyvtár: az igazi olvasó az egész közösség számára olvas, hogy Veres Péter egy szép gondolatát idézzem. A művelődés egyé­ni formája is eszköz a kö­zösség érdekeinek megvalósí­tásáért. De lehet-e a közös­séget szolgálni rendszeres művelődés, tájékozódás nél­kül? NÉPÚJSÁG: — Elérkeztünk vitánk egy sarkalatos pontjáig. Mini kitűnt, a művelődéshez és a jogok érvényesítéséhez nem elegendő a lehetőségek megte­remtése, az egyénnek élni is kell tudni ezekkel. S csak kö­zösségben, alkotó módon lehet elsajátítani a formát és megte­remteni a tartalmat. Ez jelent­heti a demokrácia hátterét. HIDY PÁL: — Magam is úgy vélem, hogy e témát a társadalom egészén belül lehet megközelíteni. A kul­turális javak sajnos nem egyenlő mértékben hozzáfér­hetőek, nem mindenütt van meg az előbb emlegetett háttér. A falusi lakosság hát­rányos helyzetű, már az ál­talános iskolában megkezdő­dik a különbségek fokozó­dása. Gondoljuk csak el, mit jelent ma falun tanító­nak lenni! Igen sok a képe­sítés nélküli nevelő, kicsi a bér, így kiegészítő tevékeny­séget folytat a pedagógus. Pedig egész embert kívánna munkájuk. De ugyanezzel számolhatunk például Buda­pest külső kerületeiben is. Ugyanakkor egy termelő- szövetkezetben hány képe­sítés nélküli traktorvezetőt alkalmaznak? De ugyanez a helyzet a falusi művelődési otthonokkal és más kultúrát közvetítő intézményekkel. Érdemes lenne azt is meg­vizsgálni, hogy a több tíz­ezres lakótelepek milyen szabad idős intézményi hát­térrel rendelkeznek. Közben épp ezeken a helyeken él a termelő. munkát végző la­kosság nagy része. Marad a televízió és a rá­dió, de ezek használatához is értő emberek és közössé­gek kellenének. Enélkül oly­kor többet ártanak, mint használnak. Nem nélkülöz­hető a szavak nevelő te­kintélye és ereje, a közös­ségteremtő szerepe. DR. SEMPERGER TIBOR: — A sokat emlegetett kö­zösségteremtésben egy lénye­ges mozzanatra hívnám föl a figyelmet. A tevékenység­nek, a közös feladatnak meghatározó szerepe van. Kádár elvtárs a X. kongresz- szuson hangsúlyozta: ha a magyar ifjúságnak nagy fel­adatokat adunk, fel tud nő­ni hozzájuk, látszatfelada­tokkal, formalitásokkal vi­szont nem lehet célt érni. Eközben egyre több és több ember tanulhat meg hoz­zászólni, véleményt alkot­ni, szavazni, de nem szabad megijednünk, ha nem „for­gatókönyv szerint” megy a dolog. DR. NAGY" ANDORNÉ: — Hiszen egy jól megformált vélemény szinte alkotás, a jó közösség pedig segít a kimondásában. Valóban ar­ra kell törekednünk, hogy egyéni véleményüket az em­berek őszintén fogalmazzák meg. DR. KOVÁCS PÁL: — A formalitást csökkentené, ha az egyénre szabnánk a fel­adatokat, a közös cél felé vezető úton ki-ki kibonta­koztathatná képességeit. Kü­lönben veszély a személyi­ség uniformizálása. SZÁNTÓ MARTON: — Sajnos, a gazdasági-társa­dalmi változások most nem kedveznek a közösséggé ala­kulásnak. A régebbi kötelé­kek lazábbak lettek; az em­berek könnyen elmennek egymás mellett. Nem tudom, milyen módon lehetséges új­ra teremteni a közössége­ket. .. NÉPÚJSÁG: — Hogyan lehet­ne tehát előre lépni, milyen mó­don találhatnánk meg a kultúra megtartó közegét, milyen jogi, vagy emberi kereteket lehetne adni a szükséges változásoknak? Egyáltalán: hogyan látják a to­vábbvivő utat? DR. KOVÁCS PÁL: — A jog önmagában nem oldhat­ja meg a problémákat. A család például átalakult, a nők elmentek dolgozni, nem függenek férjüktől annyira, mint régen. Az élet ma is hoz konfliktushelyzeteket, amelyet a mai önállóságuk­ban nem bírnak el. A jog nem képes összetartani a házasfeleket, ha kapcsolatuk kihűl. A szocialista erkölcs érvényesülésére a jelenlegi­nél nagyobb szükség van. A holnap gazdaságát és társadalmi életét a kultúra egyre jobban befolyásolja. Elsősorban a sodrást kell biztosítani, hogy a folyama­tok jó irányba haladjanak. Az igazi érték nem az is­meretek szintje, hanem azok társadalmi hasznosítása. DR. NAGY ANDORNÉ: — A legnagyobb tartalék az emberi érték: a nehezebb gazdasági helyzetben foko­zott figyelmet kell szentel­ni rá. Az ifjúság nevelésé­nek kulcsszerepe van ilyen szempontból. Természetes módon az Íratlan szabályok, a kulturális hagyományok jelenthetnek sokat. SZÁNTÓ MÁRTON: — Keveset beszélünk az erköl­csi érdekekről, annál többet az anyagiakról. Sokat vesz­tettek értékükből, becsületük­ből a jó tulajdonságok. A különböző közösségek job­ban építhetnének ezekre megbecsülésükkel. Az isko­lákban és a művelődés más területein nagyobb gondot kellene fordítani a beszéd- kultúra, a viselkedés, a nem­zeti történelem oktatására. Egyébként úgy látom: né­mileg sematikusan gondol­koztunk leendő dolgainkról. Sokkal több önállóságot, ön­szervezési lehetőséget kell hagyni. Néha már az is baj, hogy a diákoknál marad­junk: túlságosan kiépítettek a különböző fórumok. OROSZ BERTALANNÉ: — Számomra a kulcsszavak: egyénre szabott feladat, cse­lekvési készség, felelősség és közösségi gondolkodás. Ezek szorosan összefüggnek egy­mással. Az egyéni és közös­ségi élet megszervezéséhez manapság egyre több infor­mációra van szükség. A tá­jékozódás forrásait, a meg­ismerés útját, módszereit már gyermekkorban szüksé­ges elsajátítani, a készséget állandóan frissen tartani és megújítani. Ma már nem azt kell elsősorban restelni, hogy valamit nem tudunk, hanem azt, ha nem találjuk meg gyorsan és célszerűen azt a forrást, ahol rábukka­nunk a keresett tudásanyag­ra. HIDY PÁL: — Egyenlővé kell tenni az esélyeket a kultúra értékeinek hozzáfér­hetőségében. Ez megszabja a kultúra demokratizmusát. Amíg az elosztás alapvető különbségei nem tűnnek el, nehezen lehet beszélni de­mokratizmusról. A jelenle­gi helyzetben a lakótelepe­ken és falun egyaránt hát­rányos helyzetű fiatalok tö­mege lép ki az iskolákból, s később sem egyenlítődik ki a különbség. DR. SEMPERGER TIBOR: — Gyorsabban megy végbe napjainkban a régi értékek lebomlása, mint az újak megvalósulása. Ez bizonyta­lansághoz vezet. Legfonto­sabb ennek megszüntetése, az új értékek meggyökere- sedésének gyorsítása. Ide il­lik Marx egy gondolata: magát a nevelőt is nevelni kell. NÉPÜJSÁG: — Köszönjük a beszélgetést­Gábor László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents