Népújság, 1983. december (34. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-17 / 297. szám
4 NÉPJÚSÁG, 1983. december 17., szombat Csak a „névtábla” hiányzott Steril körülmények között Változó szabályozók - változó feltételek Olcsóbban, több élelmiszert Mint lapunkban már beszámoltunk róla, 1984 január 1-től az élelmiszergazdaságban is változnak a közgazdasági szabályozók. Alapvető módosításokról viszont nincs szó, hiszen az elmúlt időszakban az élelmiszertermelés ár- és pénzügyi rendszere megfelelőnek bizonyult, elősegítette a termelés növelését, hozzájárult a kiegyensúlyozott belföldi ellátáshoz, valamint az export növeléséhez is. Ugyanakkor azokat a fokozodó követelményeket, melyeket a világgazdasági hatások támasztanak népgazdaságunkkal szemben, az élelmiszertermelő ágazat sajátosságait, valamint az idei aszálykárokat figyelembe véve a szabályozó rendszerben is kifejezésre juttatják. ■í ■' Győri Ferencné Nem hiszem, hogy sokan tudnák, ki volt dr. Dávid Lajos. Az ő nevét viseli az arany jelvénnyel kitüntetett szocialista brigád, amely a gyöngyösi Bugát Pál Kórház gyógyszertárában dolgozik. Tagjainak száma: tizenhét. Vezetőjük Győri Ferencné. — A névadónk?... Pontos adatokat nem sorolnék most az életrajzából. Lényeges az, hogy neves gyógyszerészként igyekezett minél többet tenni a betegek gyógyításáért a maga körülményei között. Ez a lényeg. Ez a" lényeg a brigádnál is. Mert nemcsak abban jeleskednek, hogy kórházon kívül a szakrendelőt és a körzeti rendelőket is ellátják. Abban is, hogy szinte „csodát művelnek”. Nem lehet kapni egy gyógyszert? Majd ők elkészítik. Pedig... ! — Ahogy a közhasználat szerint mondják: steril körülmények között kell dolgoznunk minden esetben, amikor folyadékot állítunk össze. A precíz ellenőrzésben dr. Szél Mária is részt vesz. a műszerek segítségével. Nagyon szigorúak az előírások. Nincs megalkuvás. Furcsa: különböző színű címkéket használnak üvegeken, kúpokon, minden csomagoláson, ha lehet. — Azt szeretnénk elérni ennek a segítségével, hogy Mint lapunk december 10-i számában arról már hírt adtunk, Egerben ülésezett a Heves megyei Területi Energiaipari Bizottság. Az elhangzott beszámolókból kitűnt, hogy a megye energiagazdálkodása — a fölmerült problémák ellenére — egészében a tervek szerint alakult. Az energiaellátásban nem kell komolyabb gondok elé néznünk. A kiegyensúlyozott gazdálkodás megvalósításában nem kis szerepe van a bizottság áldozatkész és rendkívül sokrétű munkájának. Saját tevékenységét értékelve joggal állapíthatta meg, hogy a kitűzött feladatoknak folyamatosan eleget tudott tenni. Az 1972-ben alakult bizottság feladata röviden summázható: elő kell segíteni a hatékonyabb energiagazdálkodás megvalósítását, hogy ez is szolgálhassa fizetési mérlegünk javítását, gazdaságunk egyensúlyát. E tömören összegezhető célkitűzés azonban részfeladatok sokaságát jelenti, s lényegében az egész társadalom mozgósítását igényli. Annál is inkább, mert az elmúlt tíz év alatt a „nem anyagi" ágak részesedése az energiafelhasználásból 25 százalékról 34 százalékra nőtt. Mit jelent ez közelebbről? Elsősorban azt, hogy véletlenül se lehessen eltéveszteni a felhasználandó anyagot. Még fáradtságból sem, még szórakozottságból sem. A szín valósággal „sikít”. A kis csapat úgy alakult meg, hogy... hogy meg sem kellett alakulnia. Együtt voltak, a szó teljesebb értelmében is. Amikor közreadták, hogy „példamutató közösséget” lehet szervezni, ők már — példát mutattak. Olyannyira, hogy három évvel ezelőtt „átminősítették” magukat munkabrigáddá, amelynek a célja, a szocialista cím elérése. Szinte köz- felkiáltással választották meg Győri Ferencnét a csapat élére. Kiss Ferenc, a gyógyszer- tár vezetője ösztönözte az elhatározásukat. Nem kellett sokat agitálni a munkatársait. Ö megmaradt brigádtagnak, ahogy az alapszervezet párttitkára is. — Itt nem vagyok pártfunkcionárius — mondta dr. Szél Mária. — Nem akarok mindenbe beleszólni, nem is kell. Egy vagyok a többi között. Így fogadtak el. Otthon ugyan hallgathatja időnként, hogy miért olyan lelkes, miért nem „fogja vissza magát”, de... — Azt hiszem, ilyennek születtem — magyarázza. Két évvel ezelőtt adtak helyet Pintér Mártának, aki higiénikus asszisztens. Maguk közé fogadták. — A mi társadalmi munkánk? Legutóbb szüretelni a sok millió háztartás igénye, illetve annak megváltozása egyre érzékenyebben érinti az egész ország energiaszükségletét. A takarékosabb energiafelhasználás tehát valamennyiünk közös ügye. A bizottság rövid határidőhöz kötött munkái között szerepel az energetikai iparágak helyzetének, a termelésben, az elosztásban és a fogyasztásban mutatkozó változások, tendenciák nyomon követése, prognózisok készítése. Fontos feladat az energiagazdálkodási kormányprogram végrehajtását gátló tényezők feltárása. Ennek keretében mutatták ki a villamosenergia-termelés céljára elégetett tüzelőanyag minőségi problémáit, a kisfeszültségű hálózatok túlterhelését, bizonyos transzformátorok hiányát. Megállapították, hogy az ásványolajtermékek szétosztását a vasúti kocsik hiánya akadályozza, nincs elég alkatrész a gázkészülékek javításához. Beszámoltak az ülésen a TÜZÉP-telepeken a túlkészletezések miatt keletkezett porlódási veszteségekről, a hőtárolós villamos készülékek kívánatosnál nagyobb mértékű terjedéséről. A helyi viszonyok fokozott voltunk Abasáron. Jó, tudom, ezzel nem „váltjuk meg” a szocializmust, mégis szívesen megyünk. Addig is együtt vagyunk mindany- nyian. Aztán sorolja, hogy ő még társadalmi ellenőr is a szak- szervezet megbízásából. Vezetője a női és ifjúsági bizottságnak. Ezek mind ott szerepelnek a brigád vállalásai között. Betanított munkás a hivatalos titulusa Lénárt Fe- rencnének, aki a legutóbbi közös kirándulásukra szívesen emlékszik vissza. — öt autóval mentünk Vácrátótra és Szentendrére. figyelembevételével foglaltak állást Hatvan város energiaellátása ügyében. Nem tartják célszerűnek az olaj felváltását szilárd tüzelőanyaggal, tekintettel a város erősen szennyezett levegőjére. Helyette a földgáz hasznosítását ajánlják. Lépéseket tettek új energiatermelési lehetőségek feltárására is. így például javasolták az egri kemping területén a napenergia hasznosítását, szakmai segítséget nyújtott a bizottság a gabonafeldolgozó vállalatnak a napraforgóhéj energetikai célú hasznosítására, s lehetne még sorolni. A hosszú távú feladatok sorában javaslatot készítettek Heves megye villamos- és gázvezetékrendszerének hatékony kihasználására, ezek összehangolt működtetésére. Elkészítették a megye energetikai adatbázisát. A bizottság fontos teendője az energiaracionalizálási pályázatok megvalósításának figyelemmel kísérése, segítése. A megyében mintegy hatvan pályázatot készítettek, ebből harminchetet el is fogadtak. Országos felmérés készült a megvalósult energiaracionalizálási beruházásokról. Ezeknek a megismertetését a Akinek van kocsija, vitte azokat is, akiknek nincs. A botanikus kertben nem győztem csodálni a gyönyörű virágokat. Vettem is belőlük egy cserepest. Együtt ebédeltünk aztán mindnyájan. Jó kedvünk volt, de arra vigyáztunk, hogy a hangos nevetésünkkel ne keltsünk feltűnést. Aki kezdettől fogva ott szorgoskodik a többiek között, Riskó Kálmánná, főgyógyszerész-helyettes. — Kit kellett megnevelnünk az újonnan jöttek közül? Az úgy van, hogy aki nem szeret dolgozni, aki nem tud beilleszkedni a brigádba, egy-két hét után elköszön. Nálunk dolgozni kell. Az egyik kolléganőnk eleinte zokon vette, amikor erre felhívtuk a figyelmét. Még duzzogott is. Ma a legszorgalmasabbak egyike. — Nehéz volt átállni a brigádmozgalomra? — Egyáltalán nem. Mi itt megszoktuk a követelményeket. Vezetőnk, a főgyógyszerész ugyan nem pattogtatja az ostort, de nem is dobja oda a gyeplőt. Valahogy úgy alakult, hogy ilyenek vagyunk. Valamennyien nagyon büszkék az arany jelvényre. Erős elhatározásuk, hogy azt újból és újból kiérdemlik. G. Molnár Ferenc megyei bevezetés lehetőségének vizsgálatát is szívügyének tekinti a bizottság. A TEB kiemelt feladata a lakosság szén- és tüzelőanyag ellátásának megfigyelése is. Még mindezek után sem értünk azonban a feladatok végére. Ehelyett lássuk az elvégzett munka energiahordozókban kifejezhető eredményeit. A vezetékes gáz további elterjesztésével november 30-ig csaknem nyolcezer tonna olajat takarított meg a megye, s az előző háromnegyed évhez képest több mint 20 százalékkal csökkent a benzinfogyasztás. A csökkenés 1982-ben 12 százalék, országosan csak 3 százalék volt. A földgáz felhasználása — az energiapolitikai irányelveknek megfelelően — hétnyolc százalékkal nő. Kedvező jelenség, hogy növekedés csak az iparnál tapasztalható. Az érezhető takarékossági törekvések hatására a lakossági fogyasztás várhatóan szinten marad. A bizottság ülésén körvonalazódtak az 1984. év főbb tennivalói is. A részfeladat ismét sok, s a cél is változatlan: még hatékonyabb energiagazdálkodás. Mosolygó László Magasabb felvásárlási árak A módosítások célja, hogy a változások az ágazatban az eddigieknél jobban alátámasszák a külgazdasági egyensúly követelményeihez igazodó termeléspolitikai célok megvalósítását. Ehhez a belföldi és a külpiaci igényeknek jobban megfelelő és ezekhez igazított termelési szerkezetet, a kellően értékesíthető termékek részarányának növelését ösztönzik. Ezek mellett az ár- és pénzügyi szabályozók az eddigieknél is jobban kényszerítenek a költséggazdálkodás javítására, a gazdaságosság növelésére és a versenyképesség fokozására. A mezőgazdasági termelés költségeit növelő áremelésekkel, az egyes támogatások megszüntetésével, illetve mérséklésével összhangban 1984-ben a termékek felvásárlási árszintje átlagosan 4,4 százalékkal növekszik. Ezek a költségek eltérő változásaihoz, a kül- és belpiaci igényekhez igazodnak. így például az étkezési búza és a rozs ára mázsánként 24, a kukorica és egyéb takarmánygabonafélék 20 forinttal emelkednek 1984-ben. Egyidejűleg viszont megszüntetik a többletgabona termelés után eddig nyújtott prémiumot. Mázsánként 2 forinttal emelik a cukorrépa és 21 forinttal a napraforgó felvásárlási árát. Az egyéb növényi termékek ára pedig 2—5 százalékkal lesz magasabb. Változnak az árak az állattenyésztésben is. Ennek megfelelően a vágósertés kilónként 1,-40-nel, a vágómarha 2,20-szal, a zsírosgyapjú ára pedig átlagosan 4 százalékkal lesz több, mint az idén. A tej árrendszere ugyancsak megváltozik, miután literenként 55 fillérrel emelik az árát. Az átvételnél viszont ezentúl a minőség lesz a döntő! Ésszerűbb takarékosság az élőmunkával A mezőgazdasági termelésben felhasznált fontosabb anyagok, eszközök ára is változik januártól. Miután csökken a támogatás, így a nagyüzemek 1984-ben 16 százalékkal drágábban vásárolhatják a műtrágyákat. Növekszik a gépek és pót- alkatrészek ára, valamint drágábbak lesznek a fehérje és keveréktakarmányok is. Az élőmunkával való észszerűbb takarékosság ösztönzésére csaknem 10 százalékkal növelik a társadalom- biztosítási közös költségeket. A gazdaságok jövedelemérdekeltségének kibontakoztatására, illetve a társadalom- biztosítási járulék emelésének ellensúlyozására viszont államunk 10 százalékkal mérsékli a nagyüzemek jövedelemadóját. Az átlagosnál jobb szántókon gazdálkodó üzemeknél ugyanakkor növelik a földadót! 1984-ben megszűnik az energia-áremelés részbeni ellensúlyozására nyújtott eddigi állami támogatás, valamint a tejértékesítési prémium is. Ezzel egyidejűleg viszont literenként 1 forintról 1,60-ra növelik az árkiegészítést, A szarvasmarha-tenyésztés fej_ lesztésére, a húshasznú borjak után az eddigi 4700-ról 5 ezer forintra emelik a támogatást. 1984. január 1-től új almáskertek telepítéséhez állami támogatást csak az arra szakosodó gazdaságok, illetve az arra már kialakult tájkörzetekben tevékenykedő üzemek kaphatnak! Változatlan marad viszont a meliorációs beruházások támogatási rendje, de a köre szűkül. A továbbiakban nem minősül beruházásnak a talajjavítás, illetve a területrendezés. A háztáji és kisegítő gazdaságokat a mezőgazda- sági felvásárlási árak, a tér. melőeszközök és -anyagok árainak változásai ugyanúgy érintik jövőre, mint a nagyüzemeket. Az eddigi támogatások viszont megmaradnak, különös tekintettel a zöldségtermeléshez. Síkfólia vásárlásához például 40 százalékos támogatásban részesülnek. Á háztáji adózása jövőre sem változik! Nagyobb szaktudással, jobb eredmények A nagyüzemek ipari és szolgáltató tevékenysége utáni termelési adórendszer január 1-től lényegesen módosul. A mezőgazdasági és ipari vállalatok közötti, azonos pénzügyi feltételek kialakítására mérséklik a termelési adó eddigi korlátozó szerepét. Államunk továbbra is jelentős kedvezményeket nyújt a kedvezőtlen termőhelyi adottságok között gazdálkodó nagyüzemeknek. Ennek megfelelően emelik az alapár-kiegészítést, és az egyes termékek utáni árkiegészítést is. A hektá- ranként 14,1 aranykorona alatti szántóterületű, de kedvezőtlen termőhelyi adottságúnak nem minősített nagyüzemek jövőre a kedvezőtlen termőhelyi adottsá- gúakkal azonos, külön árkiegészítésben és termelési adókedvezményben részesülnek. összességében tehát a közgazdasági szabályozó- rendszer módosítása szigorúbb feltételeket közvetít az élelmiszer-termelő üzemek felé. Még inkább előtérbe helyezi a helyi adottságokban és a nagyobb szakmai tudásban rejlő lehetőségek eredményesebb kihasználását. A gazdaságok csak akkor tehetnek eleget a növekvő belföldi és exportkövetelményeknek, ha tovább csökkentik költségeiket, olcsóbban termelnek és a lehetőségek határain belül megfelelő nyereség elérésére törekszenek 1984-ben. Mentusz Károly Foka Miklósné és Harmat Jánusné az infúziós folyadékot készíti a laborban (Fotó: Szántó György) Tervek, prognózisok — Energiaracionalizálás — Kevesebb olajjal és benzinnel A fő cél: a hatékonyabb energiagazdálkodás Szigorú előírások mellett dóig urnák a Calenusi laborban
