Népújság, 1983. december (34. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-14 / 294. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. december 14., szerda 3. Gyarmat-e a vidéki gyáregység? 11/2. II munkaerőpiac és a megyehatárok Ha a munkaerő kereslete- kínálata nem hatna a bérek alakulására akkor reménytelenné válna minden új igény, köztük a hatékonyabb munkát, a termelési szerkezet korszerűsítését eredményező létszámszükséglet kielégítése. Az ipartelepítésnél, az új munkaalkalmak létesítésénél mellékessé válna a gazdaságosság, és észszerű koncentráció, idővel megszűnne mindenfajta ingázás, s az adott terület nér pesedése határozná meg a fejlesztést, a meglévő szabad munkaerőforrásod hasznosítása lenne a kizárólagos cél. Vagyis a gazdasági észszerűség, a versenyképesség helyébe egysíkú szociális, foglalkozáspolitikai megfontolások lépnének, s ez a fajta engedmény gyorsan aláásná a társadalmi gondolkodás jelenlegi nehezen tartható szintjének anyagi alapjait is. Három nagyvállalat bérfejlesztései Mindezek után a megyei lap olvasói joggal kérdezik, hogy hol javulnak inkább a kereseti lehetőségek: helyben (a környéken), avagy az ingázást vállalva? Az ilyen sommás kérdésekre nehéz kategorikusan válaszolni. Hiszen a bérek elosztását a helyi munkaerő kínálat mellett a vállalatok fejlesztési céljai is befolyásolják. Az ambiciózus igénynek, a vidéki telephelyek gyors felfutásának a helybeli lakosság a haszonélvezője. Íme három nagyvállalat bérfejlesztési adatai a VI. ötéves terv eddigi időszakában: Bérfejlesztés %-ban 1981. 1982. évi terv 1983. Taurus átlag 9,7 10,8 5,5 Taurus nyíregyházi gyára Budapest Finomkötöttáru8,8 14,8 6,3 Méltán népszerű a rádió Sa j tókonf erencia-sorozata, gyár átlag Budapesti Finomkötöttáru9,9 6,7 3,0 hiszen lehetőséget ad arra, hogy az ország egy-egy tájgyár mátészalkai gyára 9,3 4,5 1,6 egysége, megyéje milliók Papíripari Vállalat átlag Papíripari Vállalat 6,9 6,5 1,9 előtt bemutatkozzon, méghozzá nemcsak ünnepi kön, nyíregyházi gyára 6,7 5,6 1,0 tösben, hanem hétköznapi Ne minősítsük e nagyvállalatok fejlesztési politikáját. Mindegyik megoldás lehet a maga módján ésszerű és jól végiggondolt. A Taurus a nem éppen könnyű pneu-gyártás súlypontját kénytelen vidéki üzemébe áthelyezni. Valószínűleg a kötöttáru gyártására Mátészalkán, a papíripari termékek készítésére Nyíregyházán a szerényebb bérfejlesztés mellett is akad elég munkavállaló. Hol hibázhatnak a központok? Ezzel persze távolról sem kívánunk mindenfajta döntést, fejlesztési megoldást igazolni. Ha valahol hibáznak a vállalati központok, akkor ott hibáznak, hogy lebecsülik, rövid távon mérlegelik egy-egy vidék képességeit, s beszűkítik fejlődési lehetőségeit. A bedolgozó szerepkör, a hiányzó kapacitások és kooperációs partnerek mechanikus pótlása, az elavult technika konzerválása bizony nem ritka jelenség a vidék legújabbkori iparosításában. A központtól való egyoldalú függőség, a rugalmasság, öntevékenység teljes hiánya néha már napjainkban megbosszulja magát. Gondoljunk csak a vállalati gazdasági munkaközösségekre, amelyek sok kisebb vidéki üzem alól húzták ki a talajt azzal, hogy olcsóbban, gyorsabban, jobb minőségben végzik el a szükséges szolgáltatásokat, bizonyos eszközök, alkatrészek gyártását. A munkaerőpiac nem követi mechanikusan a köz- igazgatási (a -megyei) határokat, sokkal inkább az utazási lehetőségeket. A kereslet-kínálat az adott vonzás- körzetben sem csupán meny- nyiségileg meghatározott. Egy-egy város, nagyközség körzetében bizonyos munkaerőkből lehet felesleg, másokból pedig hiány. Mivel a munkavállalási kényszer az ország legtöbb pontján nem túl erős, valamilyen megélhetési lehetőség szinte mindenütt van, valós munkaerőkínálattal csak a meglévőnél kedvezőbb feltételek esetén számolhatunk. Borsod megyében például a női munkaerő-kínálat annyira viszonylagos, hogy a lányok, az asszonyok tekintélyes része kizárólag fehérköpenyes irodai munkát vállal. Jelentős a túljelentkezés a köz- gazdasági technikumokba, az irodai szakiskolákba. Inkább várnak tehát, de mást nem fogadnak el. Az ő gondjuk nem lehet "közügy. Gyanakvás helyett kölcsönös bizalmat Visszatérve e cikk feleimében feltett kérdésre — gyarmat-e a vidéki gyáregység, vagy sem? —, most már összegezhetjük a választ: nem az. A kérdésben rejlő gyanakvás persze azért jelzi, hogy a központ és a telephely kapcsolata nem mindig épül elvi alapokra, kölcsönös bizalomra. Erre mutat az is, hogy egy alkalommal Bács- Kiskun megyében megvizsgálták, miképp alakultak a bérek a helyi gyáregységekben, illetve a vállalatközpontokban. S jellemző egyes központok rossz lelkiismeretére, hogy néhány gyáregység nyomban spronkívül bérfejlesztést kapott. íredig általában nem terven felüli béremelésekbe, hanem világos rendező elvekre van szükség. Olyan kölcsönös bizalmon alapuló kapcsolatokra, amelyek lehetővé teszik, hogy szabadon érvényesüljenek a helyi kezdeményezések, s a még szunnyadó alkotó energiák. Kovács József Almasűrítmény * exportra Tizenötezer tonna, más célra nem alkalmas almából készítenek az idén sűrítményt a Nagyatádi Konzervgyárban. Még Szabolcs- Szatmár megyéből is érkeznek szállítmányok a dunántúli üzembe, ahol jelentős beruházással megteremtették a feltételeit annak, hogy azonos mennyiségű almából a korábbinál tíz-tizenöt százalékkal több sűrítményt készíthessenek. A gyárban így az idén a tavalyinak több mint másfélszeresét: ezeröt- száz tonna almasűrítményt állítanak elő. Az üdítőitalok és egyéb késztermékek alapanyagaként használt sűrítményből ezerháromszáz- hatvan tonnának külföldön, a többségére Ausztriában és az NDK-ban akadt vevő. A megyei tanács vb. napirendjén: Diákok munkában A mezőgazdasági csúcsmunkák idején az egész országban igen nagy szükség van arra, hogy az általános, a középiskolás és a főiskolás diákok egyaránt kivegyék részüket az időszerű tennivalókból. Heves megyében talán még az átlagostól is fontosabb ez, hiszen igen sok a szőlő és jelentős a zöldségtermő terület. Betakarításuk pedig igen nagy gondot ró a mezőgazdasági szövetkezetekre, állami gazdaságokra. Ebben az évben megyénkben több mint húszezer diák szorgoskodott a határban. 37 üzem munkájához nyújtottak segítséget és közel 19 ezer tonna termést takarítottak be. A foglalkoztató üzemek munkadíjként megközelítőleg egymillió forint munkabért fizettek ki. A kisebb zökkenők ellenére az idén különösebb gond nem volt a diákok foglalkoztatásában. Az üzemek többnyire jól szervezték meg a munkát, és a tanulók, több mint ezer pedagógus felügyeletével, lelki- ismeretesen végezték a munkát. Kisebb gondok a szállításban jelentkeztek. A végrehajtó bizottság véleménye szerint a gyerekek munkája sokat segített a mezőgazdasági nagyüzemeknek. A kedvező tapasztalatok azért is biztatóak, mert a diákok segítségére nemcsak az idén volt szükség, hanem a jövőben is kell rájuk számítani. Megyénk iskolásai nemcsak az itteni üzemek munkájához nyújtottak segítséget, hanem részt vettek különböző építőtáborokban is. Békéscsabán, Siófokon, Csé- pán és más helyeken közel 2500 fiatal végezte a rábí- zottakat. Megyei szervezésű táborokban pedig 500 tanuló vett részt. A végrehajtó bizottság véleménye szerint mind az országos, mind á megyei táborok sikeresek voltak. A fiataloknak a munkához való viszonya megfelelőnek bizonyult. Ugyanakkor a szervezők gondoskodtak arról is, hogy a szabad időt is kellemesen tölthessék el a tanulók. Az idén nyáron a diákfiatalok közül mintegy 3800- an. vállaltak egyénileg munkát. Egy tanuló átlagosan 17 napot töltött a munkahelyen. A kereseti lehetőségek mellett nagy szerepet játszott a fiatalok elhelyezkedésében az is, hogy milyen volt a munkaidő-beosztás, és milyeneknek bizonyultak a körülmények. összességében véve tehát, mind a betakarítási munkákban, mind az építőtáborokban hasznosnak bizonyult a fiatalok segítsége, de szükség volt az egyénenként vállalkozókra is. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az időszerű feladatok lehetőséget bitzosítanak arra, hogy az ifjak megismerkedhessenek a különböző munkahelyekkel és megszeressék a munkát; Kaposi Levente Gondokról, kendőzetlenül Sajtókonferencia Heves megyében öltözékben is, azaz ízelítőt nyújtson a hallgatóknak örömeiből, sikereiből, eredményeiből, megoldásra váró gondjaiból. Hétfőn este szűkebb hazánkról alkothatnak képet azok, akik bekapcsolták készüléküket. Megérte, ugyanis tájékozottságukat gyara- píthatták, felfigyelhettek olyan érdekességekre, nevezetességekre, amelyről eddig talán mit sem tudtak. Csak dicsérni lehet az alapos, gondos előkészítést. Ennek köszönhető, hogy bőven akadtak olyan kérdések, amelyekből a megye vezetői kiválogathatták a legjellemzőbbeket, a legközérdekűb- beket. Az élő telefonvonalak a műsor frisseségét, árnyaltságát biztosították. Erre törekedett — méghozzá ötletesen — Rapcsányi László riporter is. A meghívott újságírók mellőzték a sablonokat, ízig- vérig valós problémákat vetettek fel, s addig nem is tágítottak, amíg érdemleges választ nem kaptak a megye párt- és állami vezetőitől. A zsurnaliszta, aki másfél évtizede él itt, aki sok szállal kötődik a vidékhez, az emberekhez, aki áttekinthette nemcsak a kulturális, hanem a gazdasági helyzet formálódását is, meggyőződhetett arról, hogy a nehézségeket senki sem kendőzte, hogy az őszinteség, az önkritikus nézőpont nem hiányzott a szót kérőkből. így került terítékre a bélapátfalvi cementgyár, az egri pincerendszer, a belvá-- rosi rekontsrukció, a mindmáig kiaknázatlan demjéni gyógyvíz, s a közművelődés meglehetősen mostoha tárgyi feltételeinek az ügye. A .sorból a barokk város piaca se maradt ki. Ezzel kapcsolatban felbukkant egy újfajta, egy ígéretes szemlélet, amely régebben ritkán befolyásolta a döntéseket. Örömmel vettük tudorrtásul: a jövőben az eddiginél sokkalta fontosabb szerepet kap az, hogy a holnapok során nemcsak a mának óhajtanak építeni — közintézményeket és egyéb létesítményeket — hanem számítanak a felnövekvő nemzedékekre is, s azt akarják, hogy ezeket ők is hasznosítsák és hosszabb távon is korszerűnek tartsák. S még egy: a toliforgatók, a napi események helyi krónikásai különösképp jól jártak, ugyanis jó néhány megírásra való ötlettel gazdagodtak. .. Pécsi István ASZÁLYOS ÉVEK UTÁN Vízhiány Egerben Mostanában ismét gyakrabban tapasztalhatják a megyeszékhely lakói, hogy hörögnek a csapok. A vízhiány oka, amint Árvái Jánostól, a Vízmű Vállalat egri üzemegységének vezetőjétől megtudhattuk, az utóbbi három aszályos év. Ez alatt az idő alatt összesen, egy teljes esztendei csapadékkal kevesebb hullott, ráadásul- júliustól nagyon kevés volt az eső. Emiatt több kútjuk leállt, néhány pedig kisebb hozammal működik. A pár centiméteres hó sem hozhat megoldást, hiszen -ez nagyon kevés a hiányzó mennyiség pótlására. Nem is beszélve arról, hogy a fagyban, hidegben nem olvad el. A gondok enyhítésére nemrégiben egy új kutat adtak át Andornaktályán, s Barátrécén is hamarosan üzembe helyeznek egyet. Viszont ezektől is csak a mostani igények kielégítése várható. A vállalat kéri a lakosságot a takarékosságra. Fölöslegesen ne hagyják nyitva a csapokat. Ahol pedig meghibásodott kutakat, vezetékeket látnak, azonnal jelentsék, hogy egyetlen csepp se menjen kárba az éltető folyadékból. Aselypi medence őre Budapesten a rendőrtiszti főiskolán a körzeti megbízott rendőrök tanácskozásán dr. Horváth István belügyminiszter a legeredményesebb munkát végzett rendőröknek magas kitüntetéseket adott át. Köztük Pásztor Sándor rendőr zászlósnak, Lőrinci nagyközség körzeti megbízott csoportvezetőjének, aki a Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozatát vehette át, több mint harmincéves szolgálata jutalmaként. Sokan ismerik nemcsak a selyp! medencében, hanem a Bükk környékén is Pásztor Sándort. A Borsod megyei Ernődön született, vasutas családban. Ahová az apát vezényelte a szolgálat, ott telepedtek le. Hatvanban érte a pályaválasztás időszaka. 1951-ben lapunkban, a Népújságban felhívást tettek közzé: a demokratikus rendőrség kötelékébe hívták azokat a fiatalokat, akiket érdekelt a hivatás. így került- több társával a Heves megyei Rendőr-főkapitányság állományába, Egerbe. Kiképzés, tanulás következett, majd a „mélyvíz” Szilvásváradon. Falopások, kerékpár tolvajlások tették próbára először. Ezt a munkát még nehezebb idők követték. Az ellenforradalom alatt a bélapátfalvi rendőrőrsre vezényelték. Részeg csőcselék támadta meg egyik szolgálata alatt, lefegyverezték, élete hajszálon múlott. Megmenekülése után a Domosz- lai László, alhadnagy vezette kis csoporttal részt vett a támadók felkutatásában, s azok elfogásában. A konszolidációt követően a rend megszilárdítása volt neki és társainak a fő feladata. Lőrincibe 1965-ben került a körzeti megbízott csóport- hoz. A bűneseteket tekintve igen fertőzött terület volt a selyp! medence ebben az időben. Egész embert kíván itt a szolgálat. 1979-ben a nagyközségben társadalmi seA hű segítőtárssal Karettel a falu utcáján (Fotó: Szabó Sándor) gítséggel elkészült az új KMB-iroda és szolgálati lakás. Egykor kerékpáron, ma Zsiguli Combi kocsival indulnak járőrözésre. A felszereléshez helyszínelő táska, fényképezőgép tartozik, továbbá Karéit, az őrző és védő rendőrkutya segít a szolgálat ellátásában. Pásztor Sándor, a Heves megyei Rendőr-főkapitányság megbecsült tagja. Három gyermeke közül a legkisebb, Zoli — aki most autószerelő tanuló — kacsingat e hivatás felé. Az apa bízik benne, hogy így is lesz, ahogy tervezi. A családból majd talán ő folytatja azt, amit az apa elkezdett. .. Sz. S.
