Népújság, 1983. november (34. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-06 / 263. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. novtmbtr 6., vasárnap S Szövetkezet/ megye... Adottságai és hagyományai alapján méltán nevezik Heves megyét az országban sok helyütt szövetkezeti megyének. Hazánknak ez a kis darabja, ez a tájegysége, ugyanis szorosan kapcsolódik a szövetkezeti mozgalomhoz. A szőlő és a bor, a gabona és a hús, a zöldség ennek a vidéknek is nevezetes terméke, melyek nagyobbik hányadát éppen a szövetkezetek termelik és tették elismertté. Heves megye 350 ezer lakosából jelenleg 150 ezren dolgoznak a különböző szövetkezetekben, így az 54 termelő, a 12 fogyasztási, a 15 takarék-, a 20 ipari és a 21 lakásszövetkezetben. A termelőszövetkezetek tavaly például veszteségmentesen gazdálkodtak. Növelték bevételüket és nyereségüket. A nagyrédeiek, az abasáriak, a markaziak szőlőoltványaikkal, boraikkal, mélyhűtött árukkal, vagy az Egri és a Hevesi Háziipari Szövetkezet termékeivel külföldön is öregbítették megyénk hírnevét. A hevesi Rákóczi Termelőszövetkezet zöldség- és gabonatermelésével vált országos hírűvé, míg az Egri UNIVERSAL Szerviz Ipari Szövetkezet szolgáltató tevékenységével emelkedett a legjobbak közé. Az áfészek aktívan részt vesznek a kistermelés fejlesztésében, a szakcsoportok tevékenységének javításában, de nem lebecsülendő a kereskedelemben, a vendéglátásban, sőt az ipari termelésben betöltött szerepük sem. Az például, hogy az utóbbi időben több mint ötezer új otthonnal gyarapodott megyénk lakásállománya, abban a 21 lakásszövetkezet aktiv szervező és irányító szerepet játszott. A tizenöt takarékszövetkezetben van elhelyezve a megye lakossági betétállományának 31 százaléka, amely nem kevés összeg. Az ipari szövetkezetek pedig szolgáltatásaik mellett, egyre aktívabban kapcsolódnak be az export növelésébe • is. Elismerésre méltó a megyében működő különböző szövetkezetek együttműködése. Az elmúlt években a változó közgazdasági környezetben különösen az anyag- és energiatakarékos termelés követelménye, az élesedő piaci verseny, az import csökkenése, a szűkülő fejlesztési alapok mindinkább előtérbe helyezik a helyi lehetőségek jobb kihasználását a szövetkezetek kapcsolatában is. Különösen Így van ez a gazdasági együttműködésekben, közös beruházásokban, a háztáji fejlesztésében, vagy a lakásszövetkezetek által szervezett építésekben. Hevesben tehát gazdag tapasztalatok bizonyítják a szövetkezeti mozgalom élet- képességét, versenyképességét. A közös munka további sikerének alapja, hogy a mozgalomban dolgozók hogyan ismerik fel a kölcsönös előnyökön nyugvó további lehetőségeket, és milyen erőfeszítéseket tesznek a további együttműködésre. Csak így érhetnek el újabb sikereket, öregbítve vele szövetkezeti megyénk jó hírnevét. .. Mentusz Károly KSzös érdek - közös vonások Beszélgetés Vas János külkereskedelmi miniszterhelyettessel A velünk kapcsolatban álló bolgár, csehszlovák, lengyel, NDK-beli és román külkereskedelmi szakemberek különösen jól ismerik Vas János külkereskedelmi miniszterhelyettest, mivel az ő felügyelete alá tartozik ebben az öt szocialista országban folyó magyar külkereskedelmi munka. Velük bonyolítjuk le évi árucsere-forgalmunk csaknem húsz százalékát. S milyenek a fejlődés lehetőségei? — erről folytattunk beszélgetést. — A mai, nehéz világgazdasági helyzetben is jól fejlődnek külkereskedelmi kapcsolataink — mondotta Vas János — 1983-ban — összehasonlító árakon számolva —, mintegy 15 százalékkal haladják meg az 1980. évi szintet. Pontosan, ütemesen érkezik csaknem valamennyi importtétel, sőt, örömünkre, már több szenet, villamos energiát kaptunk Lengyel- országból, az NDK-ból és Csehszlovákiából, mint amire időarányosan számítottunk. Ütemes az egyéb nyersanyagok behozatala, például a kén- és sóimport is Romániából és Lengyel- országból. .. Ami a fogyasztási cikkeket illeti, az idén mintegy hatvanezer személy- kocsit és kishaszonjárművet hozunk be. Ez megfelel a hosz- szú lejáratú előirányzatoknak. Tetemes mennyiségű háztartási kisgép; többek között automata mosógép, konyhai robot, porszívó is szerepelt az importcikk-listán. Ugyanezt mondhatjuk el a szórakoztató elektronikai termékekről is. Az idén növelni tudtuk az itthon hiánycikknek számító, fából készült ajtók, ablakok, továbbá a különféle egészségügyi cikkek, mezőgazda- sági szerszámok, mélyhűtő szekrények behozatalát is... A kereskedelem persze kétoldalú dolog, aki vesz, annak el kell adnia. Az idén kétezer Ikarus autóbusz, 130 ezer tonna friss zöldség és gyümölcs, 70 ezer tonna konzerv, valamint bortermelésünk egyharmada jelenti az ellentételt. — Ha már az ellentételnél tartunk: az idén többet vásároltunk ebben az öt országban, mint amennyit kiszállítottunk. Mi ennek az oka, s mit teszünk azért, hogy a mérlegünk kiegyensúlyozott legyen? — Valóban, már most látjuk, hogy évi importunk mintegy 2—3 százalékkal meghaladja majd az előirányzatot, miközben a kivitelünk körülbelül ugyanennyivel elmarad a tervezettől. Az okok közül elsőnek említhetem, hogy vállalataink szívesen vásároltak ebben az öt országban, köztük olyan termékeket is, amelyekért korábban tőkés devizát kellett kiadni. Ezt a partnereink is szívesen vették. Viszont — és ez már a második ok — vállalataink nem mindig tudták követni az ottani vevők igényeinek változásait. Nem beszélve arról, hogy a jelzett országokban is átalakul az iparszer- kezet, kevesebb a beruházás, ezért nem sikerült mindig pótolni a meghiúsuló szállításokat. Vannak jó példák is. Csökkent Lengyelországban a kereslet a nagy értékű magyar műszerek, gépek, berendezések iránt, ám új igény támadt 1300—1600 Ikarus autóbuszra, amely pótolja az exporthiányunkat. Azzal pedig, hogy négy új kenyérgyár' kulcsrakész átadását vállaltuk Bulgáriában, még növelni is tudtuk a kivitelünket. — Térjünk vissza még a nehéz világgazdasági helyzetre, hiszen ez azzal járt, hogy egyes tőkés cégek az öt baráti országot is különböző protekcionista intézkedésekkel sújtották. Hogyan védekezhetünk ez ellen, erő- södött-e az összefogás? — Amint várható volt, ez a protekcionizmus arra késztette a szocialista országokat, hogy fokozzák az együttműködést. Mi magyarok például a korábbi években elég sok hengerelt árut adtunk el a nyugati országokba, ám ezek — a recesszióra hivatkozva — igencsak korlátozták a behozatalukat. Emiatt meglehetősen nehéz helyzetbe került nálunk a Dunai Vasmű, a Lenin Kohászati Művek és Ózd. Ezért az öt szocialista ország segítségét kértük és — miután megegyeztünk velük — ma ide szállítjuk a kérdéses árucikkek zömét. Az összefogás egy másik példája: mi magyarok két és félmillió dollár hitelt adtunk egy lengyel partnerünknek azért, hogy modern gyártó- berendezések és alkatrészek beszerzésével korszerűsíteni tudja tévéképcső-gyártását. Ez nekünk is előnyös, hiszen korszerű, energiatakarékos és nagy fényerejű, színes fénycsöveket kapunk tőlük cserébe, amelyek több millió dollár megtakarítását teszik számunkra lehetővé. .. Hasonló esetekről számolhatok be még az élet sok. más területéről, köztük az elektronikai alkatrészek egymás közötti cseréjéről is. Azelőtt a többi szocialista országban is tetemesebb volt a nyugati import, most viszont fokozottabb együttműködésre késztetett bennünket a tőkés devizahiány. — A szocialista országok párt- és állami vezetőinek beszédeiben is gyakran olvashatunk a gazdaságirányító munka továbbfejlesztéséről. Mi a közös vonás ezekben a törekvésekben, és hogyan hatnak ki a kapcsolatainkra? — Közismert, hogy az NDK-ban a több vállalatot magában foglaló kombinátrendszer terjedt el. Csehszlovákiában, Bulgáriában nagy hangsúly helyeződik az árrendszer korszerűsítésére, a vállalati gazdálkodás önállóságának fokozására, felelősségének növelésére. Románia elsősorban az energiatakarékosságban, valamint a racionálisabb, hatékonyabb gazdálkodás kialakításában ért el figyelemre méltó eredményeket, Lengyelország nagy, átfogó gazdaságirányítási reform bevezetésén munkálkodik. E sokszínűségben is általános azonban az a törekvés, hogy javuljon a kapcsolat a termelés és a külkereskedelem között; csökkenjen az áttétel a külpiac értékítélete és a termelés hatékonyságának hazai megítélése között; s erősödjenek a kapcsolatok a különböző országok vállalatai között. — A közeljövőről szólva: hamarosan itt az 1984-es év, már megkezdődtek a jövő esztendőre szóló árucsere- forgalmi tárgyalások. Mit kíván elérni a magyar külkereskedelem? — Az autóbuszgyártás bővítésére, a közös gyártás megalapozására készülünk Lengyelországgal. Növekszik a határmenti áruforgalom és a belkereskedelmi választékot bővítő árucsere Csehszlovákiával, tárgyalások folynak az erőmű- és energetikai bázis kiszélesítéséről is. Autómotorok, köztük üzemanyagtakarékos autómotorok beszerzéséről tárgyalunk Romániával, tovább fejlődik az NDK-val a mezőgazdasági gépgyártási együttműködésünk. Növeljük az elektromos, elektronikai alkatrészek behozatalát Bulgáriából, komplett berendezéseket szállítunk cserébe, s mindemellett fokozzuk az ipari és mezőgazdasági cikkek cseréjét, a belkereskedelmi áruválaszték gazdagítása céljából. Ez a vázlatos helyzetkép is arról tanúskodik, hogy ^kapcsolataink előtt a közös érdekekalapján még nagy lehetőségek állanak. — Köszönjük a beszélgetést? (M. L.) VILATI emblémával A legnagyobb partner a Szovjetnnié Az egyik legfiatalabb magyar iparág legfiatalabb gyára a VILATI. Ezzel a névvel megyénk iparában ugyanis csak 1967. július 1-től, találkozhattunk. Ennek ellenére ma már a megyeszékhely jelentős ipari objektumaként tartják számon. Szovjet kormányprogramokhoz — Évek óta a legnagyobb export-partnerünk a Szovjetunió — mondta a gyár főmérnöke dr. Renn Oszkár, — Szovjet exportunk legnagyobb részével kormány- programok megvalósulásához járulunk hozzá. A legrégebben, a nálunk is jól ismert és kedvelt szovjet járműiparnak szállítunk számítógéppel irányított, vezérelt motorpróba pad rendszeréket. Így a KAMAZ Autógyárban és a grúziai Kutaisiben működnek már VILATI emblémával ellátott berendezéseink. S hogy barátaink elégedettek munkánkkal, az is bizonyítja, hogy most folynak tárgyalások a traktor- iparba való bekapcsolódásunkról. A másik igen nagy jelentőséggel bíró szovjet kormányprogram a vasútfejlesztés. Mi központi számítógéphez kapcsolt helyjegykiadó berendezéseket szállítunk hozzá. A vegyi programhoz, a műanyaggyárak folyamatszabályozó és vezérlő berendezéseit gyártjuk, elsősorban poliészter és festéküzemek részére. Az élelmiszerprogramban a sajt- gyári irányítástechnikai berendezéseket, valamint a paradicsomlé előállításához szükséges elektronikát készítjük. Amit most felsoroltam az a szovjet exportunk 95 százaléka. , — Mennyit jelent ez forintban? — Évi kétszáz-négyszázötven millió között mozog, már egy évtizede. Az össz- termelési értékünk pedig egy év alatt 750 millió forint. Itt azonban a teljesség kedvéért el kell mondanom, hogy nemzetközi kooperációban is sok termékünk jut a Szovjetunióba. Például a nyomdaipari gépek színregiszter szabályozóját mi gyártjuk az NDK-nak, ők pedig ebből nagyon sokat szállítanak a Szovjetunióba. Ezzel a technikával készülnek a vezető szovjet újságok is. — Mi volt eddig a legnagyobb tétel a megrendelések sorában? — Ez is a szovjet kapcsolatok történetéhez tartozik. A PREPÁMAT lyukszalag-, és adatelőké6ZÍtő berendezésből mintegy ötezer darabot szállítottunk. Erről any- nyit kell tudni, hogy a számítástechnikai kultúra egyik kiinduló eszköze. Egyedül mentem, két nővel érkeztem A főmérnök elmondta azt is, hogy a VILATI dolgozói részt vesznek a kinti helyszíni munkálatokban is. jelen vannak az üzembehelye. zésnél, s ők végzik a garanciális javításokat. Egyikük Veres Zoltán elektronikái műszerész. _ 1980. szeptemberében kezdődött a nagy kirándulás — mondta —, s néhány hónap megszakítással három évig tartott. A KAMAZ Autógyárban dolgoztam. Ez Brezsnyev városban van. tatárföldön. Alig tíz évvel ezelőtt kezdtek el itt építUrbán Margit jelenleg egy szovjet exportra kerülő szer- számgépvezérlő berendezés paneljén dolgozik kezni, addig csak puszta volt, s ma már közel 400 ezer lakos jelzi a rohamos ütemű fejlődést. A munkát a Diesel próba padok üzembehelyezése, illetve garanciális javítása jelentette S ami még érdekességnek számított, hogy nemcsak mi, magyarok voltunk itt idegenek, hanem amerikaiak, nyugatnémetek, franciák, olaszok, bolgárok, csehek, NDK-sok is közösen dolgoztak a szovjetekkel. Az amerikaiak az önitőüzemet, a nyugatnémetek pedig a főtengely-megmunkáló gépsorokét szerelték. — A magyarok jó szokás szerint idegenben is összejártak. Egy budapesti munkatársam kint nősült. Meghívott az esküvőjére engem is, ahol aztán megismerkedtem a menyasszony barátnőjével, s így kétszer is megmutathattuk, hogy mik a szokások egy magyar lakodalomban. Ez év január 12-én Novorezsnyije-Cseliben megszületett a lányunk, s kéVeres Zoltán, újra Itthon a VILATI-ban.. / sőbb együtt jött haza a család Egerbe. A hír pillanatok alatt elterjedt a VILATI-.ban ; Veres egyedül ment ki, és két nővel tért haza. Az egyedüli nő Urbán Margit erősáramú berendezés-szerelő. A moszkvai ZIL Autógyáriban dolgozott másfél évig. — Borzasztó kedvesek voltak — mondta —, bármerre jártunk, a szállodánk, ban, a munkahelyeinken, az üzletekben, a szórakozó helyeken: mindenhol. — Hány nő dolgozott az autógyárban? — Bizony nem sok. Azon a területen, ahol hét magyar kollégámmal dolgozAz egriek nagy részt vállalnak a szovjet vegyipari program fejlesztésében. Vegyipari berendezéseket vezérlő, irányító „pultok” készítésén dolgozik Boda Csabáné és Bak Sándorné (Fotó: Perl Márton) tunk, egyedül voltam nő. Bár, a mi szakmánkban olykor előfordul kemény, férfias erőt kívánó feladat is. ★ A Szovjetunióin kívül a VILATI automatikus tekepályákat készít Svájcnak, nyomtatott áramköröket Franciaországnak, közúti alagutak forgalomirányító berendezéseit Ausztriának. Jelentős az exportjuk Törökországba, ahová erőmű- vi villamos berendezéseket szállítanák. A megyeszékhely iparában jelentős üzemként szá- montartott VILATI nagyot fejlődött fennállásának alig több mint másfél évtizede alatt. Ezt jelzik többek között azok a munkakapcsolatok is, amelyek elsősorban a Szovjetunióhoz, de a világ több országhoz kötik. .. Kis Szabó Ervin