Népújság, 1983. november (34. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-04 / 261. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. november 4., péntek 3. Fejlesztik az ivóvízhálózatot is Nagyréde és a gázprogram Társadalmi munka kétmillió forint értékben BÁBOLNA HATÁSA (IV/4.) Fejlesztés - közös erővel, Nagyrédét járva feltűnik, hogy alig akad burkolatlan út. Erki János vb-titkár szerint ez annak a nagyarányú, mind hatékonyabb társadalmi összefogásnak köszönhető, amely a lakosság részéről a mostani tervciklusban kibontakozott. Csak az utolsó három évben hat rédei utca — Kossuth, Hor- váthkert, Gyöngyösi, Zöldfa, Temető, Patai — kapott ilyen módon kőborítást, bő hatkilométernyi hosszúságban, és mindebből nem lett volna semmi, ha az itt lakók előre be nem fizetik 16 évre szóló községfejlesztési járulékukat. Ez az összeg családonként ötezer forint, ám ahol szükség volt rá, a polgárok a kezük munkájával is segítették a jó ügyet. Ehhez hasonló módon megy az ivóvízhálózat fejlesztése, aminek eredményeként az idén a Széchenyi, az Alsórét, és a Tar jani út egy szakaszának lakói jutottak egészséges ivóvízhez. A társadalmi munka értékét illetően Erki János jó kétmillió forintra becsüli az összeget, amivel 1983-ban is megpályázhatják a járási elsőséget. Ezzel azonban még nem merültek ki azok az újdonságok, amelyek Nagyréde jelenéhez tartoznak. Megyei támogatással felújították a Petőfi, az Árpád és Fűzfa utcák burkolatát, ez utóbbi esetében egy közúti híddal együtt, és mind e munkák közel hárommillió forintot emésztettek föl. A gyöngyösi vízgazdálkodási vállalat szakemberei jelenleg a Fő út kereszteződésében egy új közúti hídon Csütörtökön délelőtt Egerben tartatta a megyei párt- bizottság gazdaságpolitikai osztálya kibővített értekezletét. Az eseményen Somodi Lajos osztályvezető köszöntötte a megjelenteket. A meghívott gazdasági vezetők, üzemi párttitkárok részletesen elemezték, hogy az év — Milyennek ismerik a körzeti rendőrüket? — érdeklődtünk a felsőtárkányi utcán a járókelőktől. — Túl szigorú — mondja egy középkorú férfi. — Kell is ez a szigorúság — vágja rá egy idősebb asszony, — mert akad elég sok nehéz ember a faluban. Sokan isznak, lármáznak, zavargatják a családot. — Tárkányi születésű — szól közbe egy bajuszos bácsika. — De nem bratyizik senkivel. Mindenkivel jóban van, de ha valakinek például nincs lámpa a kerékpárján, az megnézheti magát. Nekem sem volt, azért tudom. Szólt, hogy vegyek, én viszont elfelejtettem. Másodszor már kiállított egy csekket, hogy fizessek. Megbírságolt. Egy kicsit morogtam a bajusZöm alatt, de mégiscsak neki van igaza. Amikor elmondjuk Rozs- nafci László rendőr zászlósnak, hogy hogyan vélekeddolgozriak, aminek a költségei megközelítik a kétmillió forintot, és átadásának határideje 1984. április 30. Mindennél nagyobb érdeklődés nyilvánul meg azonban a kibontakozó nagyrédei gázprogram iránt, mondotta beszélgetésünk során a vb-titkár. Az akció megvalósításában a Szőlős- kert Termelőszövetkezet vállalt döntő szerepet, anyagi áldozatot, továbbá komoly segítséget jelentenek a tanács anyagi javai, amelyekkel elsősorban a rédei intézmények gazdaságtalan olajfűtését kívánják felszámolni. Természetesen a közös gazdaság hűtőházáig kiépülő gerincvezetékre a környező utcák is rácsatlakozhatnak, éspedig olyan ütemben, ahogyan az egy- egy telekre jutó részköltség megtérítését a tulajdonosok vállalják. A József Attila, az Atkári, az Óvoda és a Fő utca már „szavazott”, és bár jelenleg még a pénzügyi szervezés folyik, e négy utca háztartásai 1984 folyamán mindenképpen földgázhoz jutnak. A rédei gázprogrammal kapcsolatban Erki János azt is megjegyezte, hogy a fokozatos továbblépés alapja mindenkor az anyagi terhek önkéntes vállalása lesz. Vagyis az 1984-et követő esztendőkben azokat az utcákat, illetve telkeket csatlakoztatják a gerincvezetékre, amelyeknek lakói előre beszedik, letétbe helyezik az anyagárat, illetve az építő munka rájuk eső költségét. Moldvay Győző eddigi részében hogyan teljesítették megyénk gyárai, üzemei, szövetkezetei gazdaságpolitikai célkitűzéseiket. Ezt követően tájékoztató hangzott el arról, hogy a megye három városában hogyan hajtották végre a lak- béremeléssel járó intézkedéseket. nek róla a faluban, egy cseppet sem lepődik meg. — Muszáj szigorúnak lennem — kezdi a beszélgetést. — Mert, ha nem lennék következetes, azt kihasználnák. Tekintélyt kellett kiharcolnom. Idevalósi Vagyok, mindenki ismer, s így bizony nehéz az ember dolga. De mindig igyekeztem kemény és határozott lenni. Az első intézkedésemnél egy kicsit zavarban voltam. Ugyanis akkor, amikor 16 évvel ezölőtt idekerültem, kikísért a faluba az elöljáróm is. Az első szabálytalanul közlekedő ember a barátom apja volt. Száz forint bírságot kellett fizetnie ... — A körzeti megbízottnak elég sokrétű a munkája. Kiveszi részét a bűnüldözésből, felügyel a közbiztonságra és a közlekedésbiztonságra, őt hívják a családi perpatvarokhoz, s emellett akadnak még igazgatásrendészeti és állambiztonsági tennivalói is. Kiss Antal A hetvenes évek elején valóságos versenyt indított el a magyar mezőgazdasági üzemek között a Bábolnai Iparszerű Kukorica Termelési Rendszer. 1973-ban az első taggazdaságai közé csatlakozott a Füzesabonyi Állami Gazdaság is, amelynek szakemberei a megújulást keresték. — Gazdaságunk akkor olyan kedvező pénzügyi helyzetben volt — kezdi a beszélgetést Farkas János növénytermelési főmérnök —, hogy a régivel felhagyva korszerű technikát vásároltunk. Azért is döntöttünk így, mert akkoriban az AGROKER Vállalat korszerű gépeket nem kínált. Kihasználva tehát a lehetőséget kapcsolódtunk az IKR- hez, először kukoricával, majd 1978 óta búzával és tavaszi árpával, melyhez egy évvel később a napraforgót is felvettük. Ezekkel a növényekkel jelenleg több mint háromezer hektáron foglalkozunk. — 1973-ban 600 hektár kukoricával kezdtük a bábolnaiakkal — sorolja Kiss Antal közgazdasági igazgatóhelyettes. — Ehhez amerikai gépeket kaptunk, IHC- traktort, Claas-kombájnt. kultivátort, tárcsát és Cyclo- vetőgépet 4 és félmillió fo-- rint értékben, melyek gyökeres változást hoztak a termelésben. Mindezeket bérleti díj formájában, valamint a töblettermésből kukoricával fizettük. Csak példaként említem, hogy az első Claas-kombájnért tíz esztendővel ezelőtt ötszáz- negyvennégy tonna kukoricát kellett adni, a mostani hasonló teljesítményű gépért viszont már 1193 tonna kukorica árával fizethetünk. A lakosság is segíti a munkámat (Fotó: Tóth Gizellái Maradéktalanul el lehet-e látni ezeket a ifeladatoka-t? — Nehéz mindezeknek megfelelni, de nem lehetetlen — folytatja. — Az a legnagyobb gond, hogy végTíz esztendő alatt tehát több mint megduplázódott a korszerű technika ára, persze ma még jobb minőségű munkát végzünk vele, mint korábban. Tehát így is megéri a nagyobb befektetést. Napjainkig a termelési rendszer közreműködésével 35 millió forint értékű gépparkot alakítottunk ki. — A bábolnaiak az új technikát szigorú feltételekkel adták — szól közbe Lenkey János gépüzemeltető mérnök. — A garancia egyik alapja volt, hogy csak azok a traktorosok és szerelők ülhetnek az új gépekre, akiket Bábolnán képeztek ki és ezt igazolvánnyal is bizonyították. Ezért erre a leginkább alkalmas szakembereinket válogattuk ki és küldtük tanfolyamra Bábolnára. Többségük ma is nálunk dolgozik! A rendszerrel való szoros kapcsolat nagy előnye volt, hogy valamennyiünket pontos munkára szoktatott. Az általuk adott traktorokat és munkagépeket például az első perctől kezdve rendszeresen ellenőrzik és figyelemmel kísérik, hogy mennyire szakszerűen bánunk velük. Kikötésük volt, hogy télen megfelelő karbantartás után valamennyit biztonságos fedél alá tegyük. Az őszi és a tavaszi vetések indításánál például ma is rendszeresen ott vannak és beállítják a gépeinket. Műszakilag is ellenőrzik, hogy felkészítettük-e a munkára őket. Az elmúlt évtizedben a füzesabonyiak dinamikusan növelték a hozamokat búzából, kukoricából, tavaszi árpából és napraforgóból. Ennek jelentőségére utal Farkas János: — Kukoricából 1968—1972 között 3,4 tonna volt a hek- tárankénti termésünk. A bábolnaiaktól kapott termelési technológiával és korszerű fajtákkal, 1973—1977 között már 4,4 tonnára emelkedett az egységnyi hozam. Napjainkban pedig szigorúbb technológiai fegyelem mellett már 5,5 tonnánál tartunk. Búzából az elmúlt öt esztendőben 4,7 tonnát értünk el hektáranként. Az idén az aszály ellenére is túlszárnyaltuk az öt tonnát. Tavaszi árpából az elmúlt fél évtizedben komoly' sikereket tudhatunk magunkénak, hiszen hektáranként négy tonnát takarítottunk be. Napraforgóból pedig 2,5 tonna az eredmény. A hozamok fokozatos emelésével eredményben kis ügy nem létezik. Mindenkinek az a fontos, ami őt közvetlenül érinti. Ha valakinek ellopják a csirkéjét, az szeretné visszakapni. S nekem éppolyan komolyan kell kigombolyítanom ezt az esetet, mintha egy nagyobb bűntettről lenne szó. Akad arra is példa, hogy olyan problémákkal is felkeresnek, amelyek nem rám tartoznak. Mert nálunk a faluban a sérelmek megoldását általában a rendőrségtől várják. Nem egy esetben ellenkeznek a szomszédok amiatt, hogy a kerítés 20 centit elvesz a másik portájából. Ilyenkor jönnek panaszkodni, hogy csináljak már valamit. Gyakran mondogatják nekem: „hogy ha maga szól neki, többet ér, mintha a bíróságra járnék”. Miközben beszélgetünk, a szoba falán levő URH-rádión hallani, amint munkatársai razziára indulnak. — A készülék segítségélehetővé vált, hogy gazdaságunk nagyszámú állat- állományának kalászos abrakszükségletét ma már teljes egészében biztosítjuk, a kukorica igényét pedig saját termésből jelentősen javítottuk. Emellett évente 180—200 vagon búza és 50— 60 vagon tavaszi árpa vetőmagot is értékesítünk, amely növénytermelésünket jövedelmezőbbé teszi. A bábolnaiak segítségével kenyérgabonával és kukoricával a Füzesabonyi Állami Gazdaság is nemrég bekapcsolódott az intenzív gabonaprogramba. Lenkey János — A jelenlegi közgazdasági környezetben üzemünk a bábolnaiak támogatása és szakmai segítségnyújtása nélkül nem tudna műszaki fejlesztést megvalósítani — mondja Lenkey János. — Fejlesztési alapunkat ugyanis csaknem teljes egészében elvonja az állattenyésztés. Ezért éltünk az újabb kedvező lehetőséggel, és 5,3 millió forintot költünk a növénytermelés további korszerűsítéséhez, amelyért világszínvonalú technikát vásárolunk. Például olyan újdonságot, mint a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár által amerikai licenc alapján készített változtatható forgácsszélességű IH-ekét, melyet most a bábolnai napokon is bemutattak. Jelenleg 1300 hektáron vetünk búzát és a jövő év tavaszán 700 hektáron kukoricát. A rendelkezésünkre álló technikával, igaz növekvő költségek mellett, de adottságainkat figyelembe véve szeretnénk egyenletesen búzából hektáranként 4,7, kukoricából pedig 5,5 tonnát termelni a következő években. Ezzel ugyanis kiegyensúlyovel tartjuk a kapcsolatot — mutatja. — Így nem érzem magam annyira egyedül szolgálatban. Persze egyébként sem vagyok magányos, mert o feleségem besegít. Az iroda mellett van a szolgálati lakásunk. Ha nem vagyok itthon, a feleségem fogadja a panaszosokat, s felírja, hogy ki keresett és miért. A lakosság is támaszom a bűncselekmények felderítésében. Tavaly nyáron például három tehergépkocsit loptak el a tsz-ből. A tetteseket az állampolgárok segítségével tudtuk elfogni. Ugyancsak az ő segítségükkel sikerült kézre kerítenünk egy betörőbandát. Az eset három- évvel ezelőtt történt. A helybelieknek feltűnt, hogy két gyanús külsejű fiatal jár reggelente kenyeret vásárolni a boltba. Egyszer a nyomukba szegődtünk. Kiderült, hogy a közeli erdőben élnek egy lucemabálákból tákolt vi- tyillóban. Innen jártak betörni a víkendházakba, másik három társukkal együtt. Azt is megtudhatjuk közben, hogy hét önkéntes rendőr is segédkezik neki, viszont csak akkor tudnak igazán a sarkukra állni, ha idegenekkel kell intézkedniük. Elmondja, hogy tagja a községi tanácsnak, s ezt nagyon hasznosnak tartja, mert első kézből értesülhet Farkas János (Fotó: Perl Márton) zottan nyereséges maradhat a két növény, miután jelenleg kisebb ráfordítással termeljük őket, mint amennyiért értékesítjük. A bábolnaiak segítségével kialakított energiatakarékos talajművelési rendszerünk, az együtt kiválasztott fajták és a kellő szakértelem garancia ahhoz, hogy gazdaságunk tovább fejlődjön. Amit viszont kifogásoltunk már korábban is, hogy a bábolnai rendszer eddig nem fektetett nagyobb hangsúlyt a technológiai láncban szereplő szállításra. Ügy tűnik, ezt a következő időszakban pótolják, hiszen a növekvő terméshozamok hatására nyáron és ősszel hatalmas anyagmennyiséget mozgatunk a határból a magtárakba, illetve a felvásárlóhelyekre. Ezzel kiegészítve elégedettek vagyunk tevékenységükkel. ★ Hazánkban elsőként a bábolnaiak kezdeményezésére megalakult termelési rendszerek az elmúlt évtizedben a magyar mezőgazdaság egyik jelentős fejlesztési forrásává és mozgató erejévé váltak. Sorozatunkban ezeknek az eredményeknek Heves megyei hatását és fogadtatását mutattuk be néhány példán keresztül. Azt a folyamatot szemléltettük, hogy miként sugárzódik ki és hogyan jelenik meg megyénk üzemeiben az a sokféle tudományos és gyakorlati módszer, amely előreviszi a fejlődést, korszerűsítve vele a termelést. A bábolnaiak ma is a jövő útját keresik, hogy eredményeiket, hasznos útmutatásaikat átadva tovább segítsék Heves megye élelmiszergazdaságát is. Mentusz Károly a legfrissebb hírekről. Részt vesz az ifjúsági albizottság munkájában is, és nincs olyan rendezvény a faluban, hogy el ne hívnák vendégként. — Nemrégiben Horváth István belügyminiszter elvtárs is ellenőrzött a szolgálati helyemen. Azt mondta, hogy nem irigyel amiatt, hogy a szülőfalumban vagyok, de bár csak mindenki így állná meg a helyét. A napokban tartották Budapesten a körzeti megbízottak második országos tanácskozását. Ezen Heves megye képviseletében többek között Rozsnaki László is részt vett. Tapasztalatait a következőképpen összegzi: — Nagyon sok kérdés felmerült ezen az eseményen. Beszéltek arról, hogy csökkenteni kellene az adminisztrációs kötelezettségeinket. Az önkéntes rendőrök társadalmi munkába való bevonásáról is beszámoltak. Hozzászólásomban a társadalmi tulajdon fokozottabb védelméről szóltam. Nagyon hasznosnak tartottuk ezt az Összejövetelt, mert azonkívül, hogy megismerkedhettünk egymás gondjaival, új módszereket is tanulhattunk a másiktól, amelyeknek hasznát vehetjük a későbbiek során. Homa János Kibővített értekezlet Egerben Gazdaságpolitikusok a gazdaságról Megbíznak a megbízottban A rendre vigyáz szülőfalujában
