Népújság, 1983. november (34. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-29 / 281. szám

NÉPÚJSÁG, 1983. november 29., kedd J, Árőrjárat 11/1. Termelői áraink kétarcúsága Hálátlan dolog manapság az árakról írni. Miközben az üzletekben, áruházakban — kis túlzással élve — hétről hétre változnak az árcédulák, a legtöbben azt hiszik, az árak csak emelkednek. Am nem ilyen egy­síkú a hazai árrendszer működése; a bonyolult folya­matok eredményeként alakul ki az árcédulákon olvas­ható hol magasabb, hol alacsonyabb összeg. S amit mi látunk, az csak a piramis csúcsa, a fogyasztói ár. Ötlettel, olcsóbban - A példa követőkre talál Mi a hivatalért, a hivatal értünk Korszerű ügyintézés a Heves megyei Földhivatalnál Az alap a termelői árkép­zés, amely megváltozott for­májában már harmadik esz­tendeje szabja meg a válla­latok életét. Az új árképzés­ről a mai napig vitatkoznak a szakemberek, s legalább oly népes a hívek, mint az ellenzők tábora. A kompetitiv szabályozás A közkeletű néven kom­petitiv árképzésként emlege­tett új szabályozást 1980-ban vezették be. lényege, az ide­genül hangzó név ellenére egyszerű: a hazai termelők is érezzék a világpiac ítéle­tét, vagyis ne számolhassa­nak magasabb nyereséget az itthoni áraikban sem, mint amit külföldön elértek. Ter­mészetesen az importtermé­kek és -anyagok ára sem lehet alacsonyabb a világ­piacinál, a fogyasztók és a vállalatok egyaránt ezen az áron vásárolják a külföldi cikkeket. A vállalatokat új helyzet elé állította a mó­dosított árképzés, most már a gazdaságos termelés és ex­port lett elsősorban az ér­dekük. Az új árképzés ha­táskörébe csak azok kerül­tek, amelyek legalább terme­lésük 7 százalékát exportál­ták; míg így is vezető sze­rephez jutott a világpiaci tendenciákat követő és köz­vetítő árrendszer. Az árak növelésének még egy korlá­tot szabtak az illetékesek, egy termék ára nem lehet magasabb, mint ha ugyanazt importból szereznék be. Mindez — legalábbis első látszatra — igen kedvező a belföldi fogyasztó számára, hiszen ha külföldön alacso­nyabb például az automata mosógép ára, mint nálunk, akkor ugye itthon is árcsök­kentésnek kell bekövetkez­nie. .. Valóban így történt: le kellett szállítani ennek az oly sok ideig hiánycikknek számító terméknek az árát. Csakhogy nem csupán a mosógépről volt szó. Az új szabályozás bevezetése után derült ki, hogy Nyugaton drasztikusan esett a kohá­szati és az alumíniumipari termékek ára, olyannyira, hogy válságágazatnak minő­sítették ezt a két iparágat. Mindez a mi kohászatunkat és alumíniumiparunkat is igen súlyosan érintette. Nem volt elég, hogy — a koráb­bihoz mérten — csak keve­set tudnak gazdaságosan ex­portálni, tetézte a gondjai­kat, hogy itthon is tetemes mértékben le kellett volna szállítaniuk az árakat. Nyil­ván, hogy e két iparág jö­vője, az ott dolgozó több tízezer ember létbiztonsága azt igényelte, hogy, a kohá­szat és az alumíniumipar kapjon felmentést a belföldi árcsökkentés kötelezettsége alól. Exportoffenzíva Később más iparágakban, mindenekelőtt az ipari ex­port mennyiségét, értékét meghatározó feldolgozóipar­ban is hasonló fejlemények­re került sor. Ennek azon­ban már nem az volt az Huszonöt tonna gesztenye­liszt szállítására kapott meg­rendelést a zalaegerszegi hű­tőház Ausztriából. Ott, gép­pel, 10—12 dekás kis rudacs­kákat készítenek belőle, s ezt gesztenyerizs néven áru­sítjuk majd. Ha sikere lesz, 'S -» *t - -• f < oka, hogy a feldolgozóipar is válságágazatnak minősült, hanem valami más. Ezeket az okokat elemezve írta Veress Péter külkeres­kedelmi miniszter: „1981— 1982-ben külső politikai és gazdasági körülmények sú­lyosbították amúgyis ne­héz helyzetünket. S bár Ma­gyarország politikai szilárd­sága, gazdasági teljesítőké­pessége iránt mértékadó kö­rökben valódi kétely nem merült fel, mégis nehézzé vált fizetőképességünk meg­tartása. Ez követelte meg az úgynevezett exportoffen­zíva prioritását, vagyis azt, hogy minden korábbinál job­ban előtérbe állítsuk a kivi­telt, megfeszített erővel tö­rekedjünk fokozására... Ezért a szabályozást úgy módo­sítottuk, hogy ha a vállala­tok csak viszonylag alacso­nyabb jövedelmezőségű, vagy kedvezőtlenebb árfekvésű ter­mékekből tudják exportjukat bővíteni, ez ne sértse érde­keiket, ne romoljon belföldi értékesítésük jövedelmezősé­ge. A gyakorlatban ez az elv úgy valósul meg, hogy ha a vállalat elér exportjá­ban egy bizonyos előírt nö­vekedési ütemet, belföldi árait még akkor sem kell leszállítania, ha az export jövedelmezősége vagy árszín­vonala csökken.” Átmeneti intézkedések A fentiek érthetővé teszik, mi az oka annak, hogy ná­lunk ma csak korlátozott mértékben érvényesülhet az 1980-ban bevezetett kompeti­tiv árszabályozás. Ma, a vi­lággazdasági, világpiaci rea­litások ilyen átmeneti intéz­kedéseket követeltek tőlünk. Miközben a kompetitiv ár­képzés ellentmondásos hatá­sát mérlegeltük, kissé elte­relődött a figyelem a hagyo­mányos, az önköltség alapján, a megengedett haszonkul­csok szerint kalkuláló válla-, latokról. Az önköltség szerint kalkuláló vállalatok az emel­kedő költségeket viszonylag könnyedén áthárítják a ve­vőkre. Ennek a tendenciának a megfékezésére tett kísér­letet a kormányzat, amikor az építőiparban bevezette a versenytárgyalások rendsze­rét, vagyis azt, hogy a part­nerek nyújtsanak többet a megrendelésekért: vállalják el olcsóbban a munkát, kö­telezzék el magukat a jobb minőségre, stb. Már a kez­deti tapasztalatok arra mu­tatnak, hogy nem ártana ezt a rendszert, vagyis a ver­senyeztetést általánossá ten­ni. Csak főbb vonásait írtuk le a jelenlegi termelői ár­rendszernek. Valószínű, már ennyiből is kiderült, hogy átmeneti állapotát éli: a ré­giből a külpiac kemény íté­letét közvetítő új felé tart. S bár elég sokan bírálják a szokatlant, különösen azt követően, hogy átmenetileg a kompetitiv árszabályozás részleges halasztására kény­szerültünk, nem lehet kétsé­ges, hogy ha túljutunk a mai nehéz időszakon, mégiscsak a külpiaci értékekhez igazodó honi árképzésnek lesz jövő­je. (L. M.) jövőre 70—100 tonna gesz­tenyepor szállítására szóló megrendelésre számíthat a zalaegerszegi üzem, amely a hazai hűtőipar gyárai közül egyedül foglalkozik geszte­nye feldolgozásával. (MTI) Többé-kevésbé valameny- nyiünket értek már bosszú­ságok hivatalos ügyeink in­tézése közben. Ilyenkor tu­dattalanul is megfogalmazó­dik a kérdés: mi vagyunk a hivatalért, vagy mégiscsak az van értünk? A kérdés költőinek tűnő, mindenki tudja a helyes választ — legalábbis elvileg. A gyakorlatban időnként mégis elbizonytalanodunk. Kétségek merülnek fel, ha ügyeinket „elfektetik”, ha az ügyintézők mogorvák, ha félvállról adják az informá­ciókat, s lehetne sorolni to­vább. Mert végül is mi az ügy­intézés? Szolgáltatás, bár erről gyakran megfeledkez­nek. Dicséretes tehát min­den olyan törekvés, amely arra irányul, hogy ügyeinket minél kevesebb zökkenővel és bosszúsággal intézhessük el. A Heves megyei Földhi­vatalnál bevezetett korszerű ügyintézésről dr. Misi Ernő­vel, a megyei intézmény vezetőjével beszélgettünk. — A földhivatalok — mondotta a vezető — koráb­bi ügyintézési gyakorlata nehézkes, lassú, s az ügyin­téző számára éppoly kényel­Rau b János, a SZOT munkavédelmi főfelügyelője vezetésével, a szaktanács, az SZMT képviselőinek, illetve a mozgalom aktivistáinak részvételével hétfőn délelőtt megyénkben — első alka­lommal — mindenre kiter­jedő brigádvizsgálat kezdő­dött. Mint az indítást megelőző megbeszélésen — amelyen jelen volt Főcze Lajos, a Szakszervezetek Országos Ta­nácsa osztályvezetője, Bocs­kai László, a megyei párt- bizottság osztályvezető-he­lyettese és dr. Jenes Pál, az SZMT titkára is — tájékoz­tatták lapunkat: a SZOT Építészeti tanulmány­pályázat A Magyar Építőművészek és az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium pá­lyázatot hirdetett építészeti tanulmányok kidolgozására. Az első témakörben a ma-' gyár építészetnek az utóbbi csaknem négy évtizedes tör­ténetéhez szolgáltathatnak újabb adalékokat különböző dokumentumanyagok feltá­rásával, feldolgozásával, e korszak építészeti gondolat- világának elemzésével és más építészetelméleti-történeti ér­tékű tanulmánnyal. A máso­dik témakörben a hazai vagy egyetemes építészet jelentős újabb műveinek, jelenségei­nek tudományos igényű kri­tikai elemzését várják a pá­lyázóktól. A harmadik té­makörben pedig a magyar építészet történetét gazdagí­tó bármely új kutatási ered­ményről készített tanulmá­nyokat kérnek a szakembe­rektől. A pályázatokat a jövő év május 14-ig kell benyújta­ni, illetve postán elküldeni a Magyar Építőművészek Szövetségének titkárságára. A bíráló bizottság a jövő év június 25-ig hirdeti ki a pályázat eredményét. (MTI) metlen volt, mint az ügy­félnek. Az új ügyintézési rendszer bevezetéséhez előbb a feltételeket kellett megteremteni. Ennek lényeges része volt a koráb­bi bonyolult telekkönyvi rendszer reformálása. A te­lekkönyv a bíróságoknál, a földnyilvántartás viszont az adóhatóságoknál volt. tgy a szükséges iratokat ráadá­sul csak két helyről lehetett beszerezni. A telekkönyvek 1972. január 1-én kerültek a földhivatalokhoz, a földnyil­vántartás már korábban. 1973 és 1980 között pedig el­készült az új, egységes föld­nyilvántartási rendszer amely egyszerűbb, rendezet­tebb, mindamellett adatok­ban gazdagabb és áttekint­hetőbb, mint a régi. Így a lakosság és az állami irányí­tás is hatékonyabban tudja felhasználni. Megszűnt a te­lekkönyv és a földnyilván­tartás kettőssége. A gyors tájékozódást és tájékoztatást, különböző szempontok alap­ján szerkesztett mutatók se­gítik elő, akár egy könyvtár­ban. munkatársai három esztendő óta végeznek ilyen ellen­őrzéseket, s eddig több mint húsz alkalommal gyűj­töttek hasznos tapasztalato­kat az országban. Szűkebb hazánkra is program alap­ján került sor, különösen pedig azért, mert egyike azoknak, ahol — kísérleti jelleggel — bevezették a ké­sőbbi számítógépes adatfel­dolgozást, nyilvántartást elő­készítő tesztlapos módszert. A mostani több napos bri­gádvizsgálat alkalmával a munkavédelmi szakemberek megyénk 19 helyére — vál­lalatokhoz, gyárakhoz, gaz­daságokhoz, szövetkezetek­A Heves megyei Ruháza­ti Ipari Vállalat kiskörei üzemében ötvenkilencen dolgoznak. Többségük olyan fiatal lány vagy asszony, akiknek ez az első munka­helyük. Amíg ez a munka- alkalom nem kínálkozott, otthon háztartásbeliként te­vékenykedtek. Egy lelkes kis csapat, ami összesen kilenc emberből áll, ez év február­jában határozta el, hogy alapszervezetet alapít. Ügy gondolták, hogy a mozgalmi munkájukkal színesebbé, eredményesebbé tehetik az üzem munkáját. Mindez hogyan sikerült? Erre adott választ az első mozgalmi évet záró beszá­moló taggyűlés, amire az elmúlt hét végén került sor. Mint az itt kiderült olyan nehézségekei kellett meg­küzdeniük nem sokkal az alakulás után, hogy a két tagú vezetőségből mind a ketten szülési szabadságra mentek. így aztán mintha kissé magára maradt volna a párttagság. A vezetők kö­zül egyik sem élt köztük nap nap után, s ez gondot jelentett még akkor is, ha nem kevés áldozat vállalásá­val megtettek minden tőlük telhetőt. A szalag mellett dolgozó asszonyok viszont — Mit tartalmaz az új nyilvántartás? — Mindenekelőtt az in­gatlan helyét, hogy belterü­leten, külterületen, avagy zárt kertben fekszik. Infor­mál a területi adatokról és a művelési ágakról, vagyis, hogy mire használják a földet. Természetesen meg­találhatók a tulajdonosi vi­szonyokra, s az ingatlan ter­heire vonatkozó adatok is. A továbbiakban dr. Misi Ernő elmondta, hogy a hi­vatali helyiségek technikai berendezéseit is ki kell cse­rélni. Hatalmas mennyiségű, több mint 800 ezer kartont tárolnak a Heves megyei földhivatalok — ma már kényelmes körülmények kö­zött. S még néhány apróság. A tulajdoni lapok és a térké­pek másolatát régebben meg kellett rendelni, a szükséges illetéket csak a postán le­hetett befizetni, s az ügyfél várt, amíg azok elkészültek. Ma minden helyben törté­nik, s egy alkalommal. Így idő-, fáradság- és jelentős hez — látogatnak s részint mozgalmi, másrészt szakmai kérdésekkel foglalkoznak. Körültekintően tájékozódnak a SZOT-elnökség ismeretes, 1981-es határozatának érvé­nyesüléséről, több más mel­lett a szakszervezeti bizott­ságok társadalmi felügyelő tevékenységének hatékonysá­gáról, az egyéni védőeszkö­zök, felszerelések biztosításá­ról, a szociális tervek mun­kavédelmi részeiről, az üze­mi balesetek kivizsgálásá­ról, bejelentéséről, naplózá­sáról, az alapvető biztonság- technikai feltételek biztosí­tásáról. -Megnézik, hogy az SZMT illetékes osztálya a hívó, agitáló szóra vissza­kérdeztek: több lesz nekem azzal a fizetésem? Akik utánpótlást jelent­hettek volna — a KISZ-ta- gok —, félre húzódtak. Ta­lán ennek a hangulatnak a hatására, ki tudja? Ám az kiderült, hogy a tekintély­szerzés első lépéseként a párt javaslatára a napokban új KISZ-titkárt választanak az üzemben. A fiatalok -munkáját ugyanis kritikán alulinak tartják. Mindezzel- együtt — mint azt hallhat­tuk —, a termelés sem zök­kenőmentes. Hol alapanyag hiány, hol alkatrész-utánpót­lás, hol pedig a szervezet­lenség nehezíti a munkát. Az üzemben kevés a szak­munkás mindössze négy-öt talán. Tovább tanulni, szak- képzettséget szerezni,- netán szélesebb politikai ismere­tekre szert tenni kevesen akarnak. A nagyközségi pártbizott­ság támogatása nélkül már aligha létezne a megye, fel­tehetően legfiatalabb alap­szervezetei közé tartozó kol­lektíva. Dicséretes akarat, s hit ami ebben a nehéz idő­szakban is kitartásra sar­kallja őket. Tekintélyt akar­nak kivívni maguknak, s tudják azt is, hogy ezt postaköltség-megtakarítást eredményezett a gyorsmáso­lók beszerzése. Az egri föld­hivatal pedig most tervezi telexes kapcsolat létrehozá­sát a nagyközségi tanácsok­kal, hogy ezzel is meggyor­sítsa a szükséges iratok el­juttatását. Az ügyintézés ezen új, korszerű formáját a Heves megyei Földhivatal kezde­ményezte. Ma már a megyé­ben általános, s országosan is egyre nagyobb iránta az érdeklődés. Az új forma el­ismerését jelzi, hogy 1981- ben az OFTH Egerben hívta össze a földhivatalok veze­tőinek értekezletét, ahol egyebek mellett kiállítás ke­retében is bemutatták a megyei újítást. 1976—1977 fordulóján a füzesabonyi járási hivatal­nál került sor először az át­állásra. Sok és hasonló jó kezde­ményezésre lenne szükség, hogy a kulturált ügyintézés természetes részévé váljon életünknek. mennyiben felel meg felada­tának. Nem feltétlenül a hi­bakeresés, az elmarasztalás, hanem elsősorban a segít­ségadás a cél. Inkább fel­hívják a figyelmet a hiá­nyosságokra, s javaslatokat, tanácsokat adnak kijavítá­sukra. A súlyosabb mulasz­tásoknál ugyanekkor, termé­szetesen a felelősségre vonás sem marad el. A brigádvizsgálat pénteken értékeléssel ér véget. S két héten belül a SZOT munka- védelmi osztálya írásban is összefoglalja, az érintettek­nek közreadja a tapasztala­tokat, hogy megyénkben mi­előbb hasznosíthassák. csakis a tetteken keresztül lehet elérni. Hallhattunk olyan megfogalmazást is, hogy nem vitatkozniuk kell, hanem érvelni, nem ellensé­geskedni, inkább meggyőz­ni azokat, akik a jelenlegi légkör kialakításában hang­adóknak számítottak. Biztos, hogy mindez a ne­mes törekvés előbb elérné a célját, ha gyöngyösi köz­pontjuktól is nagyobb támo­gatást kaphatnának. Ha a megalakulás utáni nehézsé­gekkel bajlódó, abban már, már elvesző kis csapatra kí­váncsi lett volna az első be­számolójukon az a párttag is, aki ugyan a központ alapszervezetéhez tartozik, de mivel meghívták, már csak az illem kedvéért eljö­hetett volna. Ki tudja? Ta­lán nem is csalódik. Nem is lett volna kárba veszett időtöltés, ha arra az egy órára tiszteletét teszi. Olyan dolgokról hallhatott volna, amit egy központban illik tudni. Ha netán pedig mind­erről tudnak, hát mielőbb megoldást kell találni — közösen a helybéliekkel, mert nem biztos, hogy ez csak a kiskörei üzemben dolgozók gondja ... Kis Szabó Ervin Gesztenyerizs Mosolygó Lászó Megyénkben először Munkavédelmi SZOT-vizsgálat kezdődött Beszámoló taggyűlésekről jelentjük Tekintélyt szerezni

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents