Népújság, 1983. november (34. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-03 / 260. szám

4. "Jl '' * 1 NÉPÚJSÁG, 1983. november 3., csütörtök Megtanítani tanulni Egy pedagógiai kísérlet — Sarudon Titkos , megyeismertető A politikai könyvnapok választékáról Napjainkban az oktatási­nevelési fórumokon heves vitát vált ki: milyenek az alsó tagozatos olvasókönyvek. A gyakorlati szakemberek — a tanítók — többsége azon az állásponton van, hogy nehézkesek, a gyerme­ki világtól távolesők az ol­vasmányok, szemelvények. Akinek alsó tagozatos gye­reke van, bizonyára több­ször lapozgatta csemetéje tankönyvét. Ügy vélem, töb­ben vagyunk azonos véle­ményen : 'harmadikos olvasókönyv illusztrációi inkább suták, semmint kifejezőek — ke­véssé fejlesztik a 9 éves esztétikai érzékét. S az ol­vasásra szánt szövegek? Job­bára érdektelenek egy kis­iskolásnak, többségük teli a mai életünktől távol eső fogalmakkal, nehezen érthe­tő meghatározásokkal. A közelmúltban szóltunk la­punk hasábjain Magyar Jó­zsef legújabb dokumentum­filmjéről. „A mi iskolánk’’ kapcsán számos vitafórumot rendeztek hazánkban, ame­lyeken világosan kitűnt: a pedagógusok sokkalta jobb, a gyermekvilághoz közelál­ló tankönyvet képzelnének el oktató-nevelő munkájuk­hoz. A sarud i általános isko­lában figyeltünk föl egy új kísérletre. Az alsó tagozatos osztályokban dr. Arató Fe­renc, az Országos Pedagó­gia Könyvtár és Múzeum nyugdíjas igazgatója köny­ve alapján oktatják az ol­vasás és irodalom tantár­Az arezzói fesztiválon Bartók-művel Ismét a zalaegerszegi tár­sulat képviseli hazánkat az olaszországi Arezzóban meg­rendezendő nemzetközi szín­házi fesztiválon. A novem­ber 17-től 19-ig tartó ha­gyományos találkozón Bartók Béla—Balázs Béla: A fából faragott királyfi című alko­tását némajátékként mutat­ják be, Rüszt József rende­zésében. A főszerepeket Szalma Tamás, Nemcsák Károly, Fekete Gizi és Vass Péter alakítja. Koreográfus: Orsovszky István, a díszle­teket és a jelmezeket Men- czel Róbert tervezte. Az el­múlt évi fesztiválon, a ha­sonló módon színpadra állí­tott másik híres Bartók- művel, A csodálatos manda­rinnal, óriási szakmai és kö­zönségsikert aratva, öt dí­jat nyertek el a zalaiak. A Hevesi Sándor Színház kül­döttsége november 16-án kel útra és 20-án érkezik haza. gyat. Hazánkban mindössze négy iskolában, megyénk­ben egyedül Sarudon vezet­ték be e módszert. Lényegéről gyakorlati ta­pasztalatairól Csordás József - né tanítónővel beszélgettünk. Az iskolában megtudtuk: több évvel ezelőtt ő kezdte el az eljárás megvalósítá­sát. Ma már egy kisebb tanítói munkaközösség munkálkodik eredménnyel... De hisz miről is van szó? A sarudi általános iskola alsó tagozatos gyerekei az ol­vasás- és irodalomórákon más könyvet vesznek a ke­zükbe, mint a kortársaik. — Szándékosan nem tan­könyvről szólunk... — Való igaz: az Arató­féle módszer szerinti tanítás eleve feltételezi a „több­könyvűséget” — mondja Csordás Józsefné. — Az el­ső és a második osztályban a tanításnál a szerző arra törekedett, hogy a kicsik va­lóban örömüket leljék ab­ban, amit a könyvben ta­lálnak. Fontos persze az is­meretszerzés is, hiszen a be­tűket, szavakat mindenkép­pen meg kell, hogy tanul­ják a gyerekek. — Ehhez azonban, legyen bármilyen jó is, kevés egyet­len könyv, amit a gyerek kezébe vesz az órán. — Természetesen. Éppen ebben rejlik a lényege a módszernek. Az Arató-féle könyv ráirányítja a gyerek figyelmét arra, hogy mit ol­vasson el. Vagyis: megtanít önállóan tanulni. — Hogyan jelentkezik ez a gyakorlatban? Alig egy éve, hogy az ak­kor még teljes Hungária együttes .egri koncertjével kapcsolatban írtam le: so­sem volt múltunkban ka­landoznak, felidézik a rock and roll olyan hangulatait, amelyek — baj-e vagy sem, nem tudom —, hiányoztak a magyar könnyűzene törté­netéből. Azóta feloszlott a zenekar, előbb Szikora Ró­bert vált ki, s alapította meg az R—GO-t. A név ki­ejtve latinul azt jelenti: te­hát; rövidítésként, ha a GO-t angol szóként értelmezzük, valami ilyesmit: Robi, eredj! És mert hát mennie *kel- lett, Robi ment is. Kialakí­totta saját világát látvány­ban, muzsikáiban. Népes tár­sulatot alakított, s a kitűnő zenészek mellé jó színpadi figurákat keresett. Együtt­véve egy olyan csapatot ho­zott össze, amely jó show- műsort tud szolgáltatni, le­köti a közönséget. Az általuk teremtett kör­nyezet trópusi, az egyenlítő környékéről származnak a — Például olvasunk egy mesét a Bölcs bagoly soro­zatból. Éppen a „varázsfü­vekről” szól. Kimegyünk a szabadba és összegyűjtjük a gyógynövényeket: maguk a gyerekek jönnek rá, mi haszna a csalánnak, a ka­millának, a bodzának. — A pedagógusnak ily módon több a munkája... — Ez csak a kísérlet kez­detén volt így. Nekem már a második osztályban meg kellett kezdenem a fogal­mazástanítást, habár a ha­gyományos iskolákban csak a harmadikban tanulják a gyerekek. Nem mondom, né­hány hétig nehéz volt, so­kat kellett javítani. Aztán a gyerekek egyik napról a másikra maguktól ráéreztek a szavak ízére. — Mit jelent e kísérlet­ben a „többkönyvűség”? — A módszer legfőbb célja, hogy kialakítsa a gye­rekek érdeklődési körét. Az irodalmat rokonítja a kör-* nyezetismerettel, a földrajz­zal, a történelemmel. Eleve az a feladatuk a gyerekek­nek, hogy egy-egy tárgykör­höz hozzáolvassanak más könyvekből. Mi például egész kis könyvtárat rendeztünk be az osztály­ban. Meglehetősen „mozgal­masak” az órák: a gyere­kek fölállnak padjuktól, ma­guk keresik meg a könyve­ket, amelyekből ismeretet meríthetnek a témához. Ér­dekes módon hamarosan ki­tűnt, ki az, aki a történe­lem iránt vonzódik. Kit a jelmezek és a dallamok. Dél-amerikai ritmusok és melódiák, s mindez légiós kosztümben előadva. A ha­tás egységes, bár az eszkö­zök különböző földrészekről származnak. Nem mindegy földrajzi értelemben, hogy hirtelen a Szaharába, vagy a brazil őserdőbe csöppe­nünk-e. Mégis összeáll a forró hangulat, a mohó élni akarás, amely az égöv la­kóira jellemző. A korhűség már nem annyira fontos, mint a boldogult Hungária esetében, Szikora arra jött rá, hogy nem a rock and roll ősforrásainál kell keresnie a kulcsot, hanem ízek, jel­zések segítségével is utat tud találni a közönséghez. A november már nyakun­kon, mégis a legforróbb nyár levegője töltötte meg kedden az egri körcsarnokot. Szöve­geik egyszerűek, mégis a mondatok, szavak nehezen kivehetők. Talán előnyére válik ez a számoknak, me­lyek hangszerelésében ural­Csordás Józsefné: „A gye­rekek maguk keresik meg a könyveket”. (Fotó: Szabó Sándor) mesék ragadnak meg, ki pe­dig a növényekről, állatok­ról szóló könyveket bújja. — ön az Országos Peda­gógiai Intézetben is beszá­molt a kísérlet tapasztala­tairól. Hogyan summázná a módszer legfőbb előnyeit? — A legfontosabb, hogy megszeretteti magát az ol­vasást. Ha a gyerek kíván­csi valamire, maga kutat a könyvek között, míg meg­találja a választ a benne fölmerült kérdésekre. Ily- módon nemcsak ismeretei gyarapodnak, de látóköre is szélesedik. Nagyszerű dolog­nak tartom, ha egy tízéves eljut oda, hogy az irodalom kapcsán más művészeti ágak iránt is érdeklődik. A ta­nítványaim közül többen már a művészettörténetbe is „belekóstoltak”. ök maguk hoznak például az órákra képzőművészeti al­bumokat. S aminek nagyon örülök: szinte minden gye­reknek saját könyvespolca van otthon. kodik a ritmus: harsány, vérbő ez a muzsika. Első­sorban a szerelem a témája az együttesnek, a kamasz túlfűtött képzeletével körül­járva az örök témát. S ha monotonnak, egyhangúnak is tűnt mindez a lemezről, vagy a rádióból hallgatva, annyira eleven, hatásos szín­házi produkcióként. Szikoráék megkerülték a hétköznapokat, még annyira jelenítik meg a számaikban, mint a valamikori Hungária együttes. Tevével kalandoz­nak a belvárosban, a mai témákat az újhullámos ér­zelmi sivatag oázisaiból lát­ják. Pálmafák és források között, mennyei hurik ölé­ben tanyázva. S mert jó­kedvű bolondozásukkal vi­dámságot, örömet hoznak, nagyon is helyük van a ma­gyar könnyűzene palettáján. Nem burkolóznak füstbe, hangzatos frázisokba: erős, egyenletes napfényben ját­szanak. Gábor László Mindennapi életünkhöz el­választhatatlanul hozzátar­tozik a politika. A reggeli hírektől a késő esti tévé­képújságig egész nap kap­juk a politikai információ­kat. Csak győzzük feldol­gozni. Éppen ebben segítenek a politikai könyvek. Mi van a hírek hátterében, melyek a 'történések igazi rugói, mi­lyen volt a múltja, s merre- felé mutat a jövő? Megannyi kérdés, ami felmerül ben­nünk az újságok, a rádió, a televízió híreinek olvasása- hallgatása közben. A november 3-án kezdődő politikai könyvnapok egyik fő célja, hogy felhívja a fi­gyelmet a kiegészítő infor­mációkra. A fontossági sor­rendet mellőzve csupán né­hány cím. Akit érdekel a közgazda­ság — s a mai, nehéz és bonyolult gazdasági viszo­nyok között ugyan kit ne érdekelne? —, kiváló hazai közgazdászok feldolgozásá­ban kap kézhez több mint 1500 címszót a Gazdaság­politikai Kisszótárban. S ugyanez a téma országos át­tekintésben : Nyitrai Ferenc- né államtitkárnak, a Köz­ponti Statisztikai Hivatal el­nökének A népgazdasági ha­tékonyság és tartalékai cí­mű könyvében. S hogyan tovább? Merre- felé megyünk, hová vezet a fejlődés? Többek között né­hány vékony könyvecske — mindössze 8—12 forintos áron — igyekszik válaszolni leggyakrabban felvetődő kér­déseinkre. Ilyenek: Kereske­delem és szolgáltatás, Az oktatásfejlesztés: esélyek és korlátok, Biológiai erőfor­rások, Globális problémák — hazai perspektívák. Manapság, amikor annyira specializálódott a tudomány és a termelés, senki sem le­het univerzális szakember, azaz nem érthet mindenhez. Mégis úgy kívánja meg az élet, hogy minden területen otthon legyünk. Aligha akad ehhez jobb módszer, mint az olvasás. A Kossuth Ki­adó, a politikai könyvnapok gazdája, arra törekszik, hogy minél szélesebb skálán mo­zogjon, minél többféle köny­vet adjon az olvasni, műve­lődni és. tájékozódni kívánó emberek kezébe. Korunk nagy és minden­kit érdeklő-érintő problé­mája: a nemzetközi helyzet, annak feszültsége és katonai vonatkozásai. S itt van hozzá a megfelelő könyv: Katona- politika a szovjet—amerikai kapcsolatokban. A sok év­tizedes, közel-keleti feszült­séggóc belső kérdéseit bon­colgatja a Mit kell tudni az iszlámról? című kötet. S még mindig a mai aktuális kérdéseknél maradva, egy harmadik könyv Két Ame­rika között címmel az Egye­sült Államok latin-amerikai törekvései mögé enged be­pillantást. Mindenki megtalálja az érdeklődési körének megfe­lelő műveket a politikai könyvek között. Szerepel Lenin életrajza csakúgy, mint Clara Zetkin visszaemléke­zése a Szovjetunió megala­pítójára. Újra megjelenik John Reed világhírű műve, a Tíz nap, amely megren­gette a világot. S ha már a 'történelemről beszélünk: a régmúltat A hódító Róma, a közelmúltat a régi mun­kásmozgalmi harcos, Döme Piroska Fény és árnyék cí­mű és a Horthy fehértiszt­jéből ellenzéki politikussá lett Shvoy Kálmán titkos naplója képviseli. Könyvek, amelyek érthe­tőbbé teszik a jelent, köze­lebb hozzák a múltat és a jövőt. Ismereteket adnak és összefoglalnak. Mint például Lázár György miniszterelnök A nép támogatásával a szo­cializmus útján című gyűj­teményes kötete, vagy A művészeti pártosságról meg­jelent könyv a Vélemények- viták sorozatban. Korántsem teljes — és nem is törekszik arra — a fenti felsorolás. Csupán a figyel­met kívánja felhívni arra a változatosságra, amely az idei politikai könyvnapokat is jellemzi. Végül szólnunk kell a Kossuth Kiadónak már nem egészen új, de egyre erőtel­jesebb kezdeményezéséről: a megyéket bemutató soroza­táról. Negyedikként jelenik meg a Nógrád, s hamarosan követi a többi is. A sorozat célja nem csupán az, hogy bemutasson egy-egy megyét azoknak, akik még nem jár­tak ott, hanem — talán el­sősorban — az is, hogy erő­sítse az egészséges lokálpat­riotizmust, a szűkebb haza iránti szeretetet. Hiszen ez is politika. Ré­sze mindennapi életünknek. (V. E.) ŐSNYOMTATVÁNY IS Ritkaságok az aukción Mikes Márta EGRI R-GO KONCERT Tevével a belvárosban Cesare Zavattini: Szabályozni kell a csitítgatást! Az ausztráliai Adelaide város egyik színházában a nézők összeverekedtek. Lehetőséget kaptunk ar­ra, hogy közöljük olvasó­inkkal ennek az időközben a napihír-rovat közkincsé­vé vált események koráb­ban ismeretlen részleteit. A nézőtéren százötven ember volt, a jegyszedőket nem számítva. Shakes­peare valamelyik drámáját játszották. Az első felvonás kellős közepén a földszinten egy ifjú hölgy halkan köhin- tett. A széksorokból hetven néző legott rápirított a fia­tal lányra: — Pszt! Ügy tűnt, mintha nem tudni honnan, hirtelen egy falka denevér röppent vol­na elő nagy zajjal. A földszinten ülő, körül­belül negyven illemtudó hölgy és úr felnézett, és egyikük megdorgálta azo­kat, akik rápirítottak a kisasszonyra. És ekkor a páholyokban ülő, harminc tiszteletre méltó úr, roppantul izga­tottan, rápirítottak azokra a nézőkre, akik a többiek­re pirítottak rá. Erre három színikritikus — rendszerint galambepéjű ember — bősz haragra gerjedt, mivel elterelték őket magasztos küldetésük teljesítésétől, és rápirított mindenkire, akik előzőleg egymást pirongatták. Ugyanebben a percben a karzaton ülők harsány han­gon ledorongolták a kriti­kusokat. Válaszul felállt egy rend­kívül idős úr az első sor­ból, és olyan dühösen és hangosan ledorongolta a karzaton ülök harsány han- áradatához képest az izzó acélgerendára hulló vízsu­gár sistergése alig hallható levélzizegésnek tűnt volna. Az előadás félbeszakadt, és elkezdődött az a vere­kedés, amelyet fentebb em­lítettünk. Ahelyett, hogy ebből a történetből Ezópus szelle­mében való erkölcsi tanul­ságot vonnánk le az or­voslás módjairól, amelyek gyakran ártalmasabbak, mint maga a betegség — egy javaslatot terjesztünk elő, amely első pillantásra különösnek látszik ugyan, lényegében azonban redkí- vül hasznos, ahol a csitít- gatásra óriási szükség van. Tanácsoljuk, hogy ne az­után intsék csendre az em­bereket, amikor valaki kö- hint vagy egy szék meg- csikordul — hanem még előtte. Az Állami Könyvterjesztő Vállalat immár tizennyolca­dik alkalommal rendezi meg könyvárverését, ezúttal no­vember 18—19-én, a Pesti Vigadó hangversenytermében. Az érdeklődők 459, magán- személyektől és budapesti antikváriumokból összegyűj­tött kötetből válogathatnak. Nem egy, igencsak kere­kseit könyvritkaság is sze­repel az aukció listáján. Ilyen például Alexander Aphrodisiensis, Aristoteles és Plutarchos Problémaiéi, ame­lyek 1488-ban, Velencében egy kötetben jelentek meg. Az ősnyomtatvány egy szé­pen restaurált példánya ke­rül most árverésre. A könyvritkaságok között is külön csemegék a gazda­gon illusztrált kötetek. Hun- falvy János—Rohbock Lajos: Magyarország és Erdély ere­deti képekben című művének első két kötete csaknem másfél száz acélmetszetű városképet és látképet tar­talmaz. A Ponori Thewrewk József által kiadott magyar Pantheon a pozsonyi ország- gyűlések résztvevőinek 148 kőnyomatú portréját adja közre. A XIX. század végén és a századfordulón a magyar klasszikusok műveiből ki­adott díszes sorozatok is szép számban szerepelnek az auk­ción: Arany János, Petőfi Sándor, Tompa Mihály és Vörösmarty Mihály művei találhatók a listán. A bibliofil ritkaságok kö­zött kínálják azt az Ady- könyvet, amely Bródy-Maróti Dorottya részére készült, Kner Erzsébet kötésében, egyetlen példányban. Árverésre kerül Széchenyi István több első kiadású műve is, így a Hitel, A ma­gyar játékszínről, a Stádium és a Világ egy-egy példánya. Az árverésre kerülő teljes anyag megtekinthető a Pesti Vigadó díszlépcsőházában megrendezendő kiállításon november 12—17. között, na­ponta 10—18 óráig, szomba­ton és vasárnap 10—14 óráig.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents