Népújság, 1983. november (34. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-23 / 276. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIV. évfolyam, 276. szám ARA: 1983. november 23., szerda 1,40 FORINT Tél Az évszakok mogorva negyedikje a naptárban! Fagy, hó, zúzmara és jég e mostoha évszak kísérőtársai. Hajdan, — a szegények Magyarországában — a kegyetlen, ínséges időszakot jelentette és a felszakadó sóhajokat a lelkek mélyéről: Jaj, mi lesz ve-' lünk télen? A nagy kérdőjel mögött kopott cipők, talpalatlan csizmák, elnyűtt gúnyák, lyukas kabátok és tüzelő nélkül ásítozó kemencék valósága idézte elő félelmetes kísérteiként a telet. A gyakori kilátástalanságot! — Mi lesz velünk télen? Most is jogos a kérdés a jégvirágos hónapok előtt, hiszen a tél gondjai valósak, léteznek és számolni kell velük. Most is kell a meleg ruha, a jó lábbeli, a fület takaró sapka, a puha sál. És kell a meleg is a lakásokban, az üzemekben, az irodákban. A gáz, a villany, a fűtőolaj, a szén ilyenkor különösen előkelő helyet foglal el gondjaink között. Szükség van rájuk, lenniük kell. És vannak! Lehet, hogy beszerzésük miatt egy kicsit összébb key húznunk a nadrágszíjat, a fölfelé növekvő árak talán mérséklik a karácsonyi bevásárlások mértékét is, de azért nem kell fagyoskodni, dideregni, isötétben vakos- kodni. A tél nem fog ki rajtunk! Nem véletlen talán, hogy az idősebb nemzedék keserű emlékei elsősorban telente bukkannak elő, és mementóként felidéződnek gyermekeink, unokáink előtt. A hajdani telek sanyarú keserveit talán egy- egy esti mesébe szövik bele a nagymamák, amelyet unokájuk ágyánál mondanak el, és amelyen olyan édesdeden elalszanak a kicsik. A jól fűtött, meleg lakásban! A valóságok keserveit azonban feledni nem lehet és nem is szabad. Nem árt, ha tudjuk, nem árt, ha emlékezünk és emlékeztetünk! Amit a tavasz ültetett és elvetett, amit a nyár heve megérlelt és az ősz be- ! gyűjtött, azt a tél elfo- ; gyasztja és megeszi. A télre ! készülni kellett a múltban : is, most is! Embernek, ál- í latnak egyaránt szükséges ; az élelem, a fűtött, meleg lakóihely, a gondoskodás. Az idei sanyarúbb nyár, a mostohább ősz próbára tett minket, de nem fogott ki rajtunk. Megvan a magunk élelme, ruházata, jószágaink takarmánya. Biztonságérzéssel várjuk a telet. Készültünk rá! Felhasználjuk amit megtermeltünk, nem félünk a zord évszak csikorgó hidegétől. A szervezett munka, a gondos előrelátás, a tervszerű beosztás meghozta a maga gyümölcsét. Jöjjön csak és hozzon ; sok-sok havat a tel, hiszen hosszú hónapok csapadék- . I hiányát szomjazza a csonttá fagyott száraz föld. Ha sze- ‘ rencsénk lesz, akkor ezúl- í tál a tél nemcsak visz, de \ hozhat is. Segíthet rajtunk... Szalay István Széndioxid védőgáz alatt hegesztik a nehéz vasszerkezeteket Paks — Petőfibánya — Ecséd Ha cellaszerkezet, akkor — atomerőmű Hat év alatt csaknem 18 ezer tonna — Minősített dolgozók kezében a hegesztőpisztoly — Már a IV. számú blokkhoz termelnek — ... és Paks után? A Mátraalji Szénbányák több mint hat esztendővel ezelőtt — 1917 harmadik negyedévében — kötött szerződést a budapesti 22. számú Állami Építőipari Vállalattal, amely a Paksi Atomerőmű építésére vállalkozott. Az építők azzal az ajánlattal keresték meg a bányászokat, hogy vegyenek részt a rendkívül precíz és komoly szaktudást igénylő munkálatokban: gyártsanak acél cellaszerkezeteket az I-es blokkokhoz. A Mátraalji Szénbányák szakembergárdája vállalta a feladatot. Hat év alatt a bányavállalat petőfi bányai gépüzeme, valamint az Ecsédi Külfejté- ses Bányaüzem nem kevesebb mint 17 ezer 788 tonna cellaszerkezetet gyártott és szállított el Paksra. A pe- tőfibányaiak több mint 12 ezer, az ecsédiek pedig ötezer tonnányi, kiváló minőségű terméket adtak ki a kezükből. Akkor igazán jelentős ez az adat, ha figyelembe vesszük, hogy a kezdet kezdetén a bányászoknál nem — vagy csak csekély számban — dolgozott minősített hegesztő. Márpedig ehhez a munkához rendkívül nagy pontosság szükséges, s ez érthető is, hiszen a kész elemek az atomerőmű termelőblokkjainak, részeit alkotják. Napjainkban már mintegy 170—200 hegesztő dolgozik kiváló szinten a vállalt szerkezetek gyártásán. Ezek a szakemberek a közelmúltban együtt ünnepeltek a paksi építőkkel, amikor átadásra került az erőmű I-es blokkja. Az avatással — a blokk üzembe helyezésével — nem fejeződött be a mátraalji két üzem, valamint az építők együttműködése. Október 30-án a petőfibányaiak és az ecsédiek leszállították Paksra a II. és a III. blokkhoz szükséges cellaszerkezetet, s az esztendő hátralevő időszakában már az utolsó erőműrészhez termelnek a minősített hegesztők. A tervek szerint jövő augusztus végére a gépüzem 1415, az ecsédi törzsgárda pedig 560 tonna acélvázat készít a IV-es blokkhoz. S. amint az utolsó tonnát is szállítójárműre teszik, befejeződik a mátraalji bányászok paksi közreműködése. .. — Hogyan tovább, mi lesz a jövőben az összeforrott, jól kiképzett szakembergárdával? Tudják-e majd hasznosítani az évek során szerzett tapasztalataikat? — érdeklődtünk a vállalat illetékeseinél, akik elmondották: lesz munka bőven, hiszen a Mátraalji Szénbányák számtalan, hasonlóan nagy szaktudást és rutint igénylő feladatot vállalt el. Az eocénprogramban — gyártóként és szerelőként vesznek részt, a liászprogramban pedig metánvezetékeket építenek, de ott lesznek a szakembereik a Veszprémi Szénbányák Ferenc-aknájának toronyépítésénél is. Folytatják az országban a gáz- és olajvezetékek építését Százhalombatta, Üllés és Algyő környékén, valamint Endrőd és Kardoskút között. A bányaüzem szakemberei végzik majd a gázbekötési munkálatokat Jászberény- ben, Petőfibányán, Kundo- rozsmán és Mohácson. De ott lesznek a Ferihegyi repülőtér új épületkomplexumának építésénél, a cukoripar rekonstrukciójánál, illetve. a Magyar Hajó- és Darugyár kavicskotró elevátorainak gyártásánál. Az ecsédiek — a tervek szerint — továbbra is a paksihoz hasonló acélszerkezetek. vázak gyártására specializálódnak. ezért már idejében elkezdték a piackutatást és az üzleti partnerek keresését. Egy már biztos: a gyöngyösi volt Izzóval két éve megkötött szerződés alapián folytatják a tv-kén- ernyök gyártásához szükséges kemencék előállítását. Ez a kooperáció egyébként mindkét félnek rendkívül hasznos. Paks után nem lesz hát gondjuk a mai bányaüzemi vasasoknak ... Paksra indulás előtt (Fotó: Kőhidi Imre) Borbándi János hazaérkezett Délkelet-Ázsióból Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese kedden hazaérkezett vietnami, kambodzsai és laoszi hivatalos látogatásáról. A Ferihegyi repülőtéren fogadására megjelent Bui Tan Linh, a Vietnami Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete és Kao Samreth, a Kambodzsai Népköztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Metszik a szőlőket - Készülődés a gépek javítására — Tervkészítés 1984-re Mozgalmas napok a mezőgazdasági üzemekben Cgy tűnik, hogy a hideg, télies idő beköszöntével sem csökkentek a munkák a mezőgazdasági üzemekben. Noha a határban befejezték már az őszi vetést és a betakarítást, csak a mélyszántásból maradt valamennyi, és ezzel is december közepére végeznek. Annál mozgalmasabbak a napok most az állattenyésztő telepeken, ahol a téli gondozásra készítik fel az állományt. Mint Berényi Ferenctől, a Heves megyei TESZÖV közgazdasági osztály vezetőjétől megtudtuk, az üzemekben jelenleg védőoltásban részesítik az állatokat, rendbe teszik az épületeket és karbantartják a belső berendezéseket. Ezekben a napokban szerzik még be a hiányzó szálas- és abrak- takarmányokat, hogy a téli hetekben zavartalan legyen az ellátás, Ugyanez vonatkozik a háztáji gazdaságokra is, melyek takarmányellátásáról a termelőszövetkezeteken kívül az áfészek is gondoskodnak. Történelmi borvidékeinken, Eger környékén és a Mátra alján, alighogy befejezték a szüretet, nyomban hozzáláttak a szőlőültetvények metszéséhez. Szórják a műtrágyát és a mészport a szőlőkben, s folyamatosan gépekkel dolgozzák be a földbe. Ezzel egyidőben az elhasználódott, megrongálódott támberendezéseket is kijavítják. Gazdaságainkban az újabb telepítésekre is gondolnak, ezért most szerzik be az ezekhez szükséges oltványokat, főleg Abo- sárról, Nagyrédéről és Márkázzál, továbbá más gazdaságoktól is. A közeli napokban hozzálátnak a gépek téli nagyjavításához. A műhelyekben már jórészt beszerezték a szükséges pótalkatrészeket, több gazdaságban pedig készítenek is ezekből, hogy mihamarabb megkezdhessék a munkát. Nagy a mozgás a szövetkezetek központi irodáiban is: készülnek az 1983. évi zárszámadásra. Miután nemrég közismertté váltak a jövő évi módosított közgazdasági szabályozók, ezek ismeretében terveznek az üzemek. Ehhez a termelőszövetkezetek területi szövetsége is segítséget nyújt, miután december 12—15. között a közös gazdaságok főkönyvelőinek továbbképző tanfolyamot szervez. Emellett a mostani időszakban a gazdaságok átértékelik együttműködési kapcsolataikat a termelési rendszerekkel, valamint a felvásárló vállalatokkal. Igyekeznek azokat megújítani a kölcsönös érdekek figyelembevételével. A nagyüzemek bizakodással tekintenek megyeszerte az 1984-es esztendő elé, hiszen kellő időben és szervezeten megalapozták a jövő évi gabonatermést és folyamatosan gondoskodnak az állatok átteleltetéséhez szükséges feltételekről is. Emlékülés Babits Mihály születésének 100. évfordulóján Babits Mihály születésének 100. évfordulója alkalmából tudományos ülésszak kezdődött kedden az MTA nyelv- és irodalomtudományok osztálya, a Magyar írók Szövetsége és a Magyar Irodalomtörténeti Társaság rendezésében az Akadémia felolvasótermé. ben. A kétnapos tanácskozáson az előadók nemcsak az utóbbi években megélénkült Babits-kutatás eredményeit összegzik, hanem választ keresnek a még nyitott vagy kevéssé feltárt kérdésekre is,_ s bemutatják a legújabb kutatási eredményeket. Az emlékülést Szentago- thai János akadémikus, a Magyar Tudománytís Akadémia elnöke nyitotta meg. „Az elbocsátott vad” című pályakép-vázlatában Keresztúry Dezső akadémikus kiemelte: Babits Mihály életművének mélységét, minőségét, sokrétűségét tekintve a kivételes nagyságok közé tartozik. Poéta doctusnak nevezték, s méltán : rendkívüli tájékozottsága nem értesültségen, hanem mély műveltségen alapult. Sokoldalú író volt: szépprózai műveit esszéi és bírálatai egyenrangúak költői műveivel. A továbbiakban Németh G. Béla akadémikus „A kései Babits költő szerepének meghatározása" címmel tartott előadást, amelyben a költő egyik legjellemzőbb és legjelentősebb versének. a „Mint különös hírmondónak” jelentését. művészi versalkotó elemeit tárta a hallgatóság elé, bemutatva Babits utolsó korszakának érzelmi és gondolati élménykörét. költői üzenetét, művészi módszereit. Nemes Nagy Agnes „A hegyi költő” című referátumában. Rába György Babits, az alkotó a világirodalom áramában című előadásában, s Lator László „A matéria Babits verseiben” című referátumában emlékezett századunk irodalmának egyik fő alakjára. Az _ emlékülés második részében a regényíró Babits Mihályt mutatta be Sőtér István akadémikus. „Humánum és valóság” című előadásában Tolnai Gábor akadémikus emlékeztetett arra, hogy „Az európai irodalom története” című műve kiadásához Babits nem járult hozzá, mert az akkori fasiszta rendelkezések értelmében az illetékes minisztérium olyan döntést hozott, hogy a műből hagyják ki a „zsidófajú” írókat, így például Heinét, Freudot és Thomas Mannt. Kabdebó Lóránt „Vonzások és választások" című előadásában felvázolta: Babits hogyan fogadta a Nyugat új nemzedékét és bemutatta a költőnek Szabó Lőrinccel és Illyés Gyulával való barátságát. Babits nemzetfelfo- gásáiól. amelynek alaprétege a századforduló úri nacionalizmusának elutasítása volt. Szabó Miklós, a Tanácsköztársaság és Babits viszonyáról pedig Sipos Lajos tartott előadást.
