Népújság, 1983. november (34. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-17 / 271. szám

NÉPÚJSÁG, 1983. november 17., csütörtök rFwTS “• ■ 11 ijl 1 % ff § # ’1 •rí sf! íill? Ilii ! ­AFGANISZTÁN Dzsihad az áprilisi forradalom ellen Afganisztán ősi földjén emberemlékezet óta nem­csak a kereskedelmi utak keresztezték egymást, hanem a politikai érdekek is. A hódító makedón, Nagy Sán­dor nyomában feltűntek a korai középkor nomád hor­dái: Dzsingisz kán és Ti­mur Lenk vezetésével, de nem is olyan régen még ezért a földért is marako­dott egymással a cári Orosz­ország — az „északi jeges­medve” — és a brit orosz­lán. Az előbbit a „meleg tengerekre” való kijutás, az utóbbit hegemonisztikus tö­rekvések vezérelték. A vér- zivataros történelem ellené­re az afganisztáni Herat városából lépett be az írott történelembe Zarathusztra, Avicenna és Babur Sah, India egykori nagy mogulja, uralkodója. Napjainkban ebben a vá­rosban szövik az értékes szőnyegeket, s itt szabják a híres karakül kucsmákat is. A teázókba betérő utazót népi mesemondók szórakoz­tatják a régi idők legendái­val. Korunk Afganisztánja a keleti népek és szokások színes kaleidoszkópja. Nyu­galmasabb időben talán a néprajzosok és nyelvészek egyik „paradicsoma” lehetne. Az ország északi sztyeppéin az úgynevezett „Afgán Tur- kesztánban” állnak a fél­nomád állattenyésztő török népek, a türkmének és üz- bégek jurtái. Az állam he­gyes-völgy es, középső terü­letein tadzsik és hazara nö­vénytermesztők, míg a Hin- dukus lábainál pastu törzsek élnek. Az ország hivatalos nyelve a két legnagyobb lé­lekszámú nemzetiség által használt perzsa és a pastu. Kiket takar a csador? Sajnos, nemcsak az afgán nőket... Ma már az ápri­lisi forradalom ellenségei, a dusman férfiak sem átalla- nak női ruhába bújva át­kelni a híres Khiber-hágón, amely egyben az afgán—pa­kisztáni határ is. Rémtetteik miatt egyébként állandó fegyveres készenlétet tarta­nak. A népi demokratikus kormány ellenfelei azok az egykori feudális urak és nagybirtokosok, akik a pa­kisztáni menekülttáborok nyomorgó szerencsétlenjeiből szabadcsapatokat verbuvál­nak, úgymond az „iszlám megmentése” érdekében! Fegyvereikről a CIA, Pa­kisztán ,és nemegyszer Kína gondoskodik. De nem árt szót ejteni az ellenforrada­lom irányítóiról sem. A harmincnégy éves fa­natikus tekintetű mérnök, Gulbuddin Hekmatjar, a Hezbi Iszlami, az Iszlám Párt anarchista vezére: föld- birtokos család sarja. Jelen­leg építési vállalkozó a pa­kisztáni Peshavarban. Évek­kel ezelőtt már tagja volt a reakciós Muzulmán Testvé­rek szervezetnek. Havonta 30 ezer rúpiát költ azokra a fegyverekre, amelyekkel honfitársaira lőnek. Sayid Ahmed Giláni gyönyörű asszonyok társaságában él­degélve irányítja a Nemzeti Iszlám Front gyilkosságait. Beceneve a „Pir” — azaz öreg —, s bestiális szadiz- musát a CIA támogatja. De az afgán nép mészárosai nemcsak világi, hanem mu­zulmán egyházi személyisé­gek is: Mohamed Nabi és Mohamed Asef Mohseni. Az ő „áldásukkal” történtek az elmúlt években azok a vé­rengzések, melyek során többek között ártatlan taní­tónőt mészároltak le brutális kegyetlenséggel, paraszto­kat tépettek szét kutyákkal. Bosszúvágyukban nem kí­mélték paptársaikat sem: a tudtukkal gyújtották fel Af­ganisztán északi tartomá­nyában a mazari Serifi dzsá­mit, melynek mullahját ha­lálra kínozták. Pedig a Dzsihadot, azaz a valláshá­borút ők indították az „is­tentelen kormány” ellen a Korán soraira hivatkozva. Októberi nap Kabulban Kora hajnalban vissza­vonultak a biztonsági fegy­veres erők a város határain túlra. A Pule Kesti mecset müezzinjének a hangjára ébredezik a lakosság. A víz­hordók megtöltik tömlőiket, kinyitnak a bazárok, kocsi­sok kiáltoznak és a teahá­zakban felszolgálják az első, gőzölgő itallal telt csészé­ket. Teásíkannák zümmögnek, vízipipák bugyborékolnak, az utca soknyelvű beszédtől hangos. Kabul a megpróbáltatások ellenére éli a megszokott életét. Az utca embere ér­deklődve lapozza a demok­ratikus néppárt újságját, amely az Áprilisi Forrada­lom Igazsága néven jelenik meg. A napilap felcímei bi-4 zakodóak: „A nép és a párt útja azonos”. „Minden erőnk­kel és készségünkkel a ha­za szolgálatára állunk”. Az afgán időszámítás sze­rint az 1362. év egyik nem­régi száma részletesen fog­lalkozik Babrak Karmai kabuli programjával és a fő­város kereskedőinél tett lá­togatásával. Népszerű az ál­lamfő. Bíznak az afgánok a jövőben, egységesen támo­gatják a párt gazdasági és politikai célkitűzéseit, s ezt ellenfeleiknek is tudtára adják: hazájukban őket még senki sem tudta legyőz­ni a történelem folyamán, s ezzel számolniuk kell az ellenséges határokon készü- lődőknek is! Soós Tamás Az afgán kormány „Áprilisi Forradalom Igazsága” cimű hiva­talos lapja Fiatal fiúk játszanak egy hanoi utcán (Fotó: —Elekes Éva felv. — A Viietnambá látogató kül­földiek egyik első élménye a gyermekek hatalmas töme­ge, az ország városaiban és falvaiban. Szakértők véle­ménye szerint az indokínai baráti ország újabb demog­ráfiai hullám élőit áll. Pe­dig a hagyományosan ma­gas vietnami népszaporulat emelkedése kétségkívül ne­héz helyzetbe hozhatja az élelmiszer-ellátást, a közok­tatást, a foglalkoztatósért fe­lelős intézményeket. Ezen belül természetesen a leg­fontosabb az élelmiszer-ellá­tás kérdése. Vietnami köz­gazdászok kimutatták, hogy a népesség minden 1 száza­lékos növekedésére az élel­miszer-termelés 3 százalékos növekményének kell jutni, hogy az életszínvonal sze­rény emelkedése biztosítható legyen. Jelenleg azonban a népszaporulat csaknem 3 szá­zalék, ami elképesztő köve- • telményt, azaz évi 9 száza­lékos növekedési igényt tá­maszt a mezőgazdasággal szemben. Nem véletlen tehát, hogy a párt- és állami vezetés a legsürgetőbb feladatok egyi­kének tekinti a népességgya­rapodás fékezését. A módsze­rek között az egészségügyi felvilágosító munka és az eddiginél hatásosabb propa­ganda áll a középpontban. Valószínű azonban, hogy ez önmagában nem elegendő, hiszen a 10 millió szülőké­pes korú asszony alig egy­ötöde használ fogamzásgátló eszközt. Az antibébi tablet­ták használatának tömeges­sé tétele igen sürgős, gya­korlati feladat lenne. Érdemes végiggondolni: ha a jelenlegi 6—8 gyerek he­lyett csak három születne egy-egy családban, a VSZK jelenlegi 55 milliós népessé­ge az ezredfordulóra akkor is 65 millióra nőne. Ha azonban nem sikerülne a de­mográfiai robbanást meg­akadályozni, akkor 2000-re az ország lakossága minden bizonnyal meghaladja majd a 80 milliót. Ez viszont szin­te egyenértékű lehet azzal — hogy a következő nemze­dékek is öröklik a múlttól kapott szegénységet. A né­pesedéspolitika ezért érthe­tően stratégiai kérdés Viet­namban. Győri Sándor llió tonna rizs KAMBODZSA Kétmi Kambodzsa rizstermelé­se tavaly lényegesen na­gyobb volt, mint az előző esztendőkben. Az év első felében pusztító aszály elle­nére, az esős időszak kihasz­nálásával sikerült több mint 1,5 millió hektárra növelni a rizs vetésterületét. A hek­táronkénti hozam a megelő­ző évi 0,8—0,9 tonnáról 1,2 —1,5 tonnára nőtt, sőt volt, ahol elérte a 3 tonnát. Az évi össztermés meghaladta a kétmillió tonnát. Ez nagy eredmény, hiszen a lakosság fő tápláléka a rizs. A rizs termésnövelésének alapját a száraz időszakban végzett munka vetette meg, amikor is mesterséges öntö­zéssel 150 ezer hektáron 250 ezer tonna rizst takarítottak be — kétszeresét az előző évinek. Az ily módon elért másodtermés nagy remény­séget nyújt a terméseredmé­nyek további növeléséhez. A Kambodzsai Népi For­radalmi Párt 1981-ben meg­tartott IV. kongresszusa 1985- re a 2,3—2,5 millió tonnás rizstermelés elérését tűzte ki célul. Ezt segíti a kam­A mongol film megterem­tői, az első rendezők, ope­ratőrök, vágók a Szovjet­unió filmművészeti akadé­miáin tanulták mesterségü­ket. ök voltak a nemzeti filmgyártás elindítói. Ma Mongolóiában az egyik legismertebb és filmjeivel nagy népszerűségre szert tett rendező B. Szumhú, a Mon­gol Népköztársaság Állami­díjasa. Szumhú 1956-ban került a Szovjetunióba. Lev Kulesov alkotóműhelyében tanulta a mesterséget. Előtte az ulán- bátori drámai színházban dolgozott. Első önálló film­je, a „Folt a szőnyegen”, er­kölcsi kérdéseket boncolt. Ezután kalandfílmet forga­tott „Balt barátot keres” címmel. A film az 1966-os kambodzsai, ázsiai nemzet­közi filmfesztiválon díjat bodzsai parasztok egyre nö­vekvő közös munkája. A ter­melőcsoportok mindegyiké­ben 10—15 család tevékeny­kedik, és számuk már túl­haladja a százezret. A szö­vetkezés előnyei tükröződ­nek a szárazkultúrák — ka- ucsuk, eukalyptus, kávé, tea, gyapot, illetve szárazrizs, nyert. A kalandfilm után bűnügyi történetet vitt a vá­szonra, s ezzel a hazai kri­mifilmgyártás megalapítója lett. Felkérték koprodukciós film forgatására is. A „Hé, ti odaát” című mongol— szovjet filmben a Halhin- Gol-i incidens történetét és körülményeit dolgozta föl. A sokoldalú és sok műfajban jeleskedő művész mai té­mákkal is szívesen foglal­kozik. A Góbi-sivatagban dolgozó fiatalok életéről szól a „Motorzaj” című si­keres filmje, amely az 1974- es Karlovy Vary-i filmfesz­tiválon különdíjat, az 1975- ös belgrádi Fest ’75 feszti­válon oklevelet nyert. A mongol filmgyártás el­ismert tekintélye az utóbbi 20 év alatt több mint 10 filmet készített. Alkotói pá­lyájának fontos állomása batáta, kukorica — vetéste­rületének jelentős növeke­désében. Javulnak az állattenyész­tés eredményei is. A jelen­legi állomány: 430 ezer bi­valy, kereken egymillió szarvasmarha és 490 ezer sertés. (9- i.) volt a szovjet—mongol koprodukcióban forgatott „A Góbi-sivatagon és a Hingá- non át” című film, amelyért a társrendezővel, V. Or- dinszkijjel együtt 1982-ben megkapta az Állami-díjat. Ezért az alkotásért a tallin- ni össz-szövetségi filmfesz­tiválon a zsűri különdíjjal tüntette ki a MONGOLKINO és a MOSZFILM stúdiót. Sikere volt a filmeknek a taskenti fesztiválon is. Szumhú jelenleg a mon­gol belügyi szervekről for­gat dokumentumfilmet a testület fennállásának 60. év­fordulójára. összeállította: Gyurkó Géza Szovjetunió Karabah kincsei A magas hegyekről gyö­nyörű kilátás nyílik Kara- bahra, vagyis a Magyarorszá­gon kevéssé ismert Karabah Autonóm Területre, mely szovjet Azerbajdzsán része. Az autonóm terület 4400 négyzetkilométer nagyságú, lakóinak száma 168 ezer, az itt élők 99 százaléka azer­bajdzsán és örmény. Fővá­rosa Styepanakert. Azerbajdzsán fontos me­zőgazdasági területe ez, mely­ben főként szőlőt és gabo­naféléket termesztenek, ezen­kívül fejlett a selyemlepke- tenyésztés és az állattenyész­tés. Régi hagyományai van­nak a juhtenyésztésnek is. Télen-nyáron közel másfél millió juhot legeltetnek e területen. Az utóbbi két évtizedben erőteljesen fejlődik az elekt­rotechnikai ipar, az energe­tika, az építő- és élelmiszer- ipar. KNDK Jó ital a szindokszu A KNDK területén több he­lyen fakadnak olyan források, amelyekből kiváló ásványvize­ket palackoznak. Közülük a leg­értékesebb a Dél-Phenjan tar­tományban található Szindok- hegyi gyógyforrás vize. a szin­dokszu (szindoki víz). A szindokszu elsősorban álta­lános regeneráló hatása miatt kedvelt ital, de elősegíti az emésztést is. Nem véletlenül ré­szesítik előnyben a koreaiak hosszabb tengeri, szárazföldi és légi utakon minden egyéb üdí­tő itallal szemben. g. i.) MONGÓLIA Egy filmrendező portréja (Fotó: — KS) Vietnami diáklányok VIETNAM Népesedéspolitika - stratégiai kérdés — Hektáronként öt tonna rizst aratnak átlagosan a KOM. PONG CHAM megyei PREY CHHOR kerület 500 hektár­/XT'^4-A. T7TVTA 1\/TT>T ZTC\

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents