Népújság, 1983. november (34. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-02 / 259. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. november 2., szerda 3. Időszaki választások Megyénkben harminc választókerületben — Már lehetőség van a kettős vagy a többes jelölésre BÁBOLNA HATÁSA (ÍV/2.) Több gabonát a legújabb módszerekkel... NOVEMBER 26-ÁN Már javában tartanak az országgyűlési képviselők és a tanácstagok november 20- ra tervezett időszaki választásának előkészületei. Amint azt a Hazafias Népfront Országos Titkárságán elmondták: arra törekszenek, hogy már ez alkalommal érvénye, sítsék a közelmúltban befejeződött, a választójogi törvénytervezettel kapcsolatos társadalmi viták tapasztalatait. Ennek jegyében szorgalmazzák, hogy a megüresedett helyeket többes jelölések útján töltsék be. Értesülések szerint Heves megyében, Gyöngyösön és Hatvan, ban három, valamint 21 községben 27 választókerületben kerül sor az időközi választások lebonyolítására. Ezekben a körzetekben november 10-ig zajlanak le a jelölőgyűlések, amelyeken már most lehetőség nyílik arra, hogy a résztvevők két vagy több jelöltet állítsanak a tanácstagi jelölőlistára. Ami az országgyűlési képviselők időközi választását illeti: Bács- Kiskun megyében a 6-os, Budapesten a 26-os országgyűlési választókerületben ennek megfelelően járnak majd el, s választják ki a képviKözös magyar—osztrák utazási iroda alapító okmányait írta alá kedden a MUOSZ székházéban Szirmai Jenő, az OTP vezérigazgatója és Peter Alge, az osztrák Penta Tours Vállalat elnöke. A szerződéskötést követő sajtótájékoztatón elmondták: az új utazási iroda OTP—Penta Tours KFT néven január 1-én kezdi meg működését Budapesten, osztrák és magyar társigazgatók vezetésével. Az ötmillió forintos alaptőkével létrehozott közös vállalat fő célja: színesíteni, bővíteni a hazai turisták részére az utazási kínálatot, növelni az olcsóbb külföldi utak arányát. selőjelölteket. Békésben és Borsodban egy-egy jelöltet állítottak a megüresedett képviselői posztokra. A jelölőgyűlések és a választások előkészítésében, szervezésében meghatározó szerepet játszó Hazafias Népfront természetesen figyelembe veszi ezeket a kéréseket, annál is inkább, mert még az 1972-es választójogi törvény van érvényben, amely nem teszi lehetővé kettő vagy több jelölt versenyeztetését. A cél azonban az, hogy — ahol lehet — már most éljenek a többes jelölés lehetőségével. A tanácstagok választási előkészületeinél már érződik bizonyos, kedvező irányú változás: Bács-Kiskunban a 43 megüresedett körzeti hely mindegyikében két jelölt várja a november végi állampolgári szavazatokat. Ám Borsodban, ahol csaknem száz új tanácstagra van szükség, a jelzések szerint csak 25-en kapnak vetélytársat. Több budapesti kerületben megtartották már a jelölőgyűléseket, s általános tapasztalat, hogy növekszik a résztvevők aránya. Ugyanakkor lehetőség nyílik több nyugati turista magyar- országi útjára is. Az OTP— Penta Tours KFT teljes körű utazási irodai tevékenységet lát el, ám megalakulásakor egyelőre csak beutaztatással és kiutaztatással foglalkozik, egyéb szolgáltatásait — így például a fizető vendégszolgálatot, a menetjegy árusítását — később vezeti be. Az új utazási iroda szervezésében kezdetben elsősorban azok utazhatnak külföldre, akik turistautazáshoz szükséges valutával, illetve devizaszámlán vagy BC- számlán megfelelő összeggel rendelkeznek. A Gyöngyös—domoszlói Állami Gazdaságban a szőlő- és a gyümölcstermelés a fő tevékenység, mégis jelentős az 1600 hektáron folytatott szántóföldi növénytermelés is. A búza, a napraforgó, a borsó az utóbbi fél évtizedben jövedelmezőbbé vált a gazdaságban, miután új lehetőségeket kerestek a fejlesztéshez. Szalay Imre főmezőgazdász ezzel kapcsolatban Bábolna hatását említi: — Miután gazdaságunk fejlesztési lehetőségei hosz- szú távon lekötött a szőlő- és borgazdaságra, így a szántóföldi termelésre évek óta kevesebb jutott. Ezen a helyzeten igyekeztünk változtatni, amikor 1977-ben beléptünk a Bábolnai Iparszerű Kukoricatermelési Rendszerbe. Ez a kapcsolat előnyöket kínált. Mindenekelőtt korszerű gépeket és technológiát, melyeket ötéves bérleti díjért kaptunk. Miután a korábbi erő- és munkagépeink nagy része elhasználódott, igen jól jött a modern technika, a Rába- Steiger nehéztraktor, továbbá a speciális talajművelő eszközök, így nagy teljesítményű tárcsák, ekék és kombinátorok. Miután adottságaink nem a legkedvezőbbek a kukoricatermelésre, így a bábolnaiakkal úgy állapodtunk meg, hogy ezer hektáron búzát és napraforgót termelünk, tehát ezekre szakosodtunk. Az, hogy bérleti díjat fizetünk a gépekért, nagyon előnyös volt, hiszen évről évre költségként jelentkezett az elszámolásnál és nem terhelte a gazdaság fejlesztési alapját. — A bábolnaiakkal való együttműködés minőségi változást hozott- nálunk a szántóföldi termelésben — veszi át a szót Kiss Sándor központi gépüzemelő főmérnök. — Mindenekelőtt tökéletesítettük a talajművelési rendszerünket, növeltük a mélységet, amely fokozatosan a növekvő terméseredményekben is jelentkezett. A vetés az új Cyclo amerikai géppel biztonságosabbá vált, miután a mag mellett a műSzalay Imre trágyát és a talajfertőtlenítő anyagot is egyenletesen a földbe juttatja. Ennek fontosságát az idei aszályos évben különösen éreztük. Szervezettebb és szinte veszteségmentes lett a betakarítás is, hiszen a bábolnaiaktól kapott Claas-dominator ezt is lehetővé tette. Bár a bérleti díj évente nagy költséget jelentett, de vállaltuk a kockázatot, mert a szervezettebb munkában jés a növekvő terméshozamokban megtérült. Az IKR hatása a Gyöngyös—domoszlói Állami Gazdaságban az elmúlt években különösen a napraforgótermelés eredményeiben mérhető fel. Az idén is az aszály ellenére hektáranként 2,6 tonnát takarítottak be. — A rendszer megfelelő technológiát és fajtákat bocsátott rendelkezésünkre — mondja Szalay Imre főmezőgazdász. — A legjobb termőképességű román és francia hibrideket próbáltuk ki sikerrel és jövedelmezően. Már közel sem ilyen egyértelmű a búzatermelésünk eredményessége. Noha ehhez a változékony időjárás is hozzájárult, emellett szántóink 30—40 százaléka az at- kári részen van, ahol olyanok a talajadottságok, hogy a tartós csapadékhiányt, mint az idén, megsínyli a búza. Aztán másik területünk az Adács és Karácsond közötti részen található, ahol viszont a mély fekvés miatt a talajvizet jobban tárolják a földek. Tehát nagyobb esőzés esetén innen sem várhatunk magas hozamokat. Komoly gondot jelent az is, a szántóink kisebb részén, főleg Atkár környékén tudtunk csak megfelelő nagyságú, az új technika fogadására alkalmas nagyüzemi táblákat kialakítani. így van az, hogy az 1600 hektár szántónkon a kettőtől száz hektár nagyságig összesen 45 tábla van. A bábolnaiak viszont adottságainkat mérlegelve olyan technológiát dolgoztak ki a talajműveléshez, a fajták kiválasztásához, amelyekkel itt is tisztességes eredményeket érhetünk el. Így 1978- ban 5,3 tonnás, 1980-ban 4,8 tonnás búzatermést takarítottunk be, amely kiemelkedő volt gazdaságunk történetében. Az 1981—1983 közötti időszakot viszont aszály kísérte, így a négytonnás átlageredménynek is örültünk. A VI. ötéves terv végére szeretnénk elérni és állandósítani a hektáronkénti öt tonnát. Ennek érdekében a bábolnaiakkal közösen kiválasztottuk azokat a búzafajtákat, amelyek nálunk leginkább megfelelnek. Szántóink 65 százalékán Ljubilejnaját és Mar- tonvásári—8-at vetünk, de ajánlották a jugoszláv búzák közül a Barankát, valamint a legújabb hazai Mar- tonvásári—9-et is. Az állami gazdaság nemrég bekapcsolódott az intenzív gabonaprogramba, amely újabb előnyökkel kecsegtet. — Tízmillió forintos beruházással veszünk részt ebben — említi Kiss Sándor —, amelynek 30 százalékát saját fejlesztési alapunkból biztosítottuk, a többit pedig a termelési rendszer intézi. Ez azt jelenti, hogy a gabonatermelés fokozására, jövőre kapunk két Claas- kombájnt, két IH vetőgépet, egy ásóboronát, valamint két univerzális Fiat trakKiss Sándor (Fotó: Perl Márton) tort. Ebből azért kértünk kettőt, mert a szőlő és a gyümölcsös műveléséhez is felhasználjuk majd. A technikai fejlesztés további szellemi megújulásra is serkent bennünket. Miután a vetésterületet nem tudjuk növelni, ezért az öttonnás búzavetés állandósítására a tudomány újabb eredményeit is hasznosítanunk kell. Ennek érdekében javasoltuk a bábolnaiaknak, hogy az adottságainak leginkább megfelelő búzafajták további kiválasztására kezdjünk közös kísérleteket. Ezenkívül az idén kísérleti jelleggel 100 hektáron kukoricát is termeltünk. A bábolnaiak javasolták, hogy milyen fajtával foglalkozzunk és művelési módot is adtak, amely sikert hozott, hiszen egységnyi területen hat tonnát értünk el, nem éppen legkedvezőbb talaj- és éghajlati viszonyaink között. Ez arra irányította figyelmünket, hogy kellő felkészülés után esetleg később kukoricát is termeljünk iparsze- rűen. Az elmúlt évek során a Bábolnai Kukoricatermelési Rendszerrel eredményes együttműködést alakítottunk ki. A tőlük kapott gépek, alkatrészek, fajták, a legújabb tudományos eredményeket magukba foglaló termelési eljárások felhasználásával nyereségessé vált szántóföldi ágazatunk. Ahhoz, hogy lépést tartsunk a holnap technikájával, a modern eljárásokkal és hogy több búzát termeljünk, továbbra is szükségünk van a bábolnaiak segítségére. Meptusz Károly Magyar—osztrák utazási iroda alakult Új iskolai rendelő Egerben — Makk Marci és barátai — Fogszabályozás hetente kétszer — És az óvodások? November: fogászati hónap Dr. Ecsédi Dénes: Két középiskola tanulóinak kezelését kezdtUk meg Egerben Egerben, a Technika Házában 1970-ben alakitották ki az iskolafogászati rendelést. Az orvosok heti egy alkalommal a gyerekeket fogadták, emellett természetesen az ambuláns felnőtt ellátást is elvégezték. Október közepén a Heves megyei Tanács Kórházának Rendelőintézete létesített a "Városiban egy új gyermek- és iskolafogászati rendelőt. A korszerűen megépített és felszerelt épületben — egyelőre két orvos foglalkoztatásával —, az eddigieknél is magasabb színvonalú ellátást kívánnak nyújtani nemcsak Eger, hanem a környező községek gyermekbetegeinek is. Dr. Udvarhelyi Mária: — A tervek szerint a rendelőben hétfőtől péntekig mindennap reggel 7-től 8-ig, és délután kettőtől háromig látjuk el az akut panasszal jelentkezőket. Hétfőn, kedden és pénteken délelőtt, meghatározott beosztás, szerint, szervezett iskolai és óvodai fogászat van. — Hány iskola tartozik ide? — Pillanatnyilag öt egri általános iskola tanulóit kezeljük rendszeresen. Emellett természetesen a Technika Házában is fogadjuk a fogfájós kicsiket. — Tudnak-e segíteni az óvodásokon? ■— Valamennyi fogorvosnak megvan a „saját óvodája”. Nemcsak a kezelést végzik el, de felvilágosító munkát is folytatnak. Évente négy alkalommal óvodafogászati napot tartottunk. És újabban beszámolhatunk Dr. Udvarhelyi Mária: öt iskolát látunk el rendelőnkben egy korszerű kezdeményezésről is ... — Mi ennek a lényege? — Fluortartalmú zselével heti két alkalommal kezeljük a kicsiket. Ily módon egészségesebbé, ellenállóbbá válik fogállományuk. — Lehet-e eredményt felmérni már a gyakorlatban? — Hogyne. Azok a gyerekek, akik ilyen kezelésben részesültek, a rendszeres iskolafogászati rendelések során makkegészségesek, nem észleltünk náluk szuvasodást. — Es a felső tagozatosoknál mit tapasztalnak? — Sajnos, igen elképesztő a fogállományuk. A rendszeres kezelés ellenére is gyakran már nem lehet megmenteni a fogat, ki kell húzni. Dr. Ecsédi Dénes főorvossal ennek okairól beszélgettünk : — Tény, hogy nagymértékben hozzájárul a fogszuvasodáshoz a helytelen táplálkozás, a rágás hiánya, no meg az, hogy alacsony szintű a szájhigiénia. Közismert az is, hogy nemcsak a gyerekek, a felnőttek is félnek a fogorvostól. Érdekes a falu és a város közti különbség. Mind a mai napig a falvakban élőknek erősebb, egészségesebb a fogsoruk. Természetesen az öröklődési hajlam is közrejátszik a megbetegedésekben, ám fokozottabb higiéniával lehet rajta segíteni. — November a fogászati hónap. Érdemes-e kampány. szerűen végezni a felnőttek körében a felvilágosító munkát? — Egész évben kell, hogy törődjünk ezzel: ismeretterjesztő előadásokat, szemlélMa már egyre kevesebb gyerek fél a fogorvostól (Fotó: Kőhidi Imre) tető bemutatókat tartunk. Az elmúlt években felvettük az üzemekkel a kapcsolatot, ám úgy tapasztaltuk, nem túl nagy eredménnyel. Előfordult olyan eset is, hogy teljes érdektelenségbe ütköztünk. Amikor kiment a vállalathoz az előadó, egyszerűen nem is tudtak róla, hogy itt bármiféle ismeret- terjesztés lesz. Most a Vöröskereszt városi szervezetéhez fordultunk: kértük, szervezzék meg ők, adjanak lehetőséget orvosainknak arra, hogy a vállalatoknál, üzemeknél beszélhessenek a dolgozóknak az adott témáról. Dr. Udvarhelyi Mária az iskolafogászati rendeléssel kapcsolatban még egy újdonságról szólt: — Szerdán és csütörtökön délelőtt a Csíky Sándor utca és a Beloiannisz utca sarkán létesített új rendelőben fogszabályozási kezelést és ellenőrzést is tartunk. Egyébként az a tapasztalatunk, hogy napjainkban már nem félnek a gyerekek a fogorvostól, nem „mumus” a szék sem. Magunk is igyekeztünk, hogy barátságossá tegyük a kezelőhelyiséget, találkozhatnak a gyerekek Makk Marcival és társaival. A váróhelyiségben nagyobbak magnóról ismeretterjesztő előadást hallhatnak, nemegyszer pedig vidám zenét „sugárzunk”. Hamarosan dia- és mozgófilmet is vetítünk a kicsiknek. Mikes Márta