Népújság, 1983. október (34. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-13 / 242. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIV. évfolyam, 242. szám ÁRA: 1983. október 13., csütörtök 1,40 FORINT Ésszel Kevés olyan szó van, amelyet annyit emleget­nénk mostanában, mint azt, hogy „takarékosság”. Kétségtelenül e bűvös szó életünket, továbbhaladá­sunkat, jövőnket jelenti. Ellentéte, — a pazarlás — mindezeknek az ellenkező­jét. A pazarlást, a rongy­rázást egyszerűen nem engedhetjük meg magunk­nak sem társadalmi, sem egyéni méretekben. Közvéleményünkben méltán kelt jogos felhá­borodást a szemétben he­verő kenyér, az utcai ku­kákban a sütemények, tél­iig lerágott gyümölcsök. Ugyancsak szúrják a sze­münket a feleslegesen vi­lágító villanyégők, az éjjel is nappali fényben úszó tsz-tanyák, kirakatok. A gondatlan pazarlás tárgykörébe tartoznak azok az ipari, mezőgazdasági gé­pek is, amelyek feleslege­sen rozsdásodnak dolguk végezte után a munkahe­lyeken. Nem tudunk el­menni rosszalló fejcsóválás nélkül az egy-egy tábla szélén hetek óta „ottfelej­teti” tárcsa, nagy értékű eke, vagy egyéb mezőgaz­dasági gép mellett. Az utóbbi időben mind­inkább tapasztaljuk, hogy a termelő üzemek megfog­ják a pénzt és nem köny- nyen adják ki a forintot. Az anyaggal és az egyéb értékkel való gazdálkodás is az okos, ésszerű takaré­kosság irányába mutat. A spórolás lassan-lassan — ha kényszerűségtől szorí- tottan is, — de vérünkké válik és a pazarlás mintha szűnőben lenne. — Kevesebb energiát fo­gyasztottunk, mint egy év­vel korábban! Ez örömteli, helyes irányzat. Az is igaz, hogy csakis az az ember tud gondosan, ésszerűen taka­rékoskodni a munkahelyén a köz javára, aki otthon, saját háza táján is ezt te­szi. Felbukkan azonban nap­jainkban az „ésszerűtlen” takarékosság is. Méghozzá a takarékosság jegyében, mi több, védjegye alatt. Drága a műtrágya? Szór­junk ki kevesebbet! Fel­ment az ára a gépalkat­résznek? Ne cseréljük ki a régit, majd csak lesz va­lahogy! Ám ez a valahogy egy-két esztendő múltán talán kétszer annyiba ke­rül. Régi jó magyar szólás­mondás: Ami kell, az kell! Ami pedig feltétlenül szükséges, arra nem sza- akkor sem, ha igencsak ke- akkor sem, ha igecsak ke­vés van belőle. Az éssze­rűtlenül megspórolt pénz nem kamatot, hanem ki­zárólag veszteséget hozhat. Az ésszerűtlenül kispórolt vegyszer, gép, munkaesz­köz felbecsülhetetlen mu­lasztást és kárt jelent. Jö­vőre! És azután. Nemcsak az adósság, de az okosan, célszerűen el nem költött forint is okozhat bajt. Ésszel gazdálkodni és köl­teni! Ez a helyes, értel­mes közgazdasági szemlé­let és az egyetlen járható gyakorlat... Szalay István Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1983. október 12-én Ká­dár Jánosnak, a Központi Bizottság első titkárának elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta a nemzetközi kérdésekről szóló be­számolót, a szakszervezeti munka fejlesztésével és a párt feladataival foglalkozó állásfoglalást, a járások megszüntetésére, a helyi párt- és állami irányítás fejlesz­tésére vonatkozó javaslatot, valamint az időszerű gazdasági kérdéseket tárgyaló tájékoztatót. Az ülésről közlemény jelenik meg. (MTI) Marjai József az NSZK-ban BÉKENAGYGYŰLÉS SZÉKESFEHÉRVÁRON Öt világrész nőszervezetének képviselői tettek hitet a béke ügye mellett Békenagygyűlés színhe­lye volt szerdán a székes- fehérvári színház: a városi lakosok, az üzemek, intéz­mények dolgozói öt világ­rész nőszervezeteinek, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség Tanácsa bala- togaligai ülésén részt vevő képviselőivel együtt fejezték ki szolidaritásukat a nem­zeti függetlenségért, az el­nyomás, az agresszió ellen harcoló népékkel, és tettek hitet a béke ügye mellett. Balázs Miklós, a városi ta­nács elnöke nyitotta meg a békedemonstrációt. Ezután Freda Brown, a Nemzeti Demokratikus Nő­szövetség elnöke a világ asz- szonyaimak üdvözletét tol­mácsolta. Elmondta: mind­annyian síkra szállnak a bé­ke védelméért és harcolnak a megkülönböztetés, a faj­gyűlölet és az elnyomás minden formája ellen. A vi­lág minden tájáról érkezett asszonyok és a magyar em­berek találkozója még ba­rátság és szolidaritás kifeje­zése — hangoztatta. Ahol már sikerült Egy biztató lehetőség gondjai és örömei Lakás a tetőtér­ben Heves megyében is gond még a lakás, ezért a helyzet javítására úgyszólván min­den kínálkozó lehetőséget Ma, amikor megtörténtek az előkészületek az amerikai rakéták telepítésére, s nö­vekszik a nukleáris háború veszélye, sürgetően szükséges a tiltakozás; az a követelés: álljanak el a Pershingek és a szárnyasrakéták telepítésé­től! Az NDN tanácsülése to­vábbi akciókra ösztönzi a világ asszonyait, akik szoli­dárisak a palesztin asszo­nyokkal, az apartheid ellen küzdő dél-afrikai nőkkel, az országuk szabadságáért har­coló namíbiai asszonyokkal — mondotta. Támogatják a nicaraguai asszonyokat, akik azért harcolnak, hogy orszá­gukat megvédjék az USA agressziója ellen, és szoli­dárisak Chile és Salvador népével, amely azért harcol­nak, hogy szabad országban élhessen. . Valentina Tyereskova űr­hajós, a Szovjet Nőszövet­ség elnöke, az NDN alelnöke felszólalásában hangoztat­ta: Nem engedjük meg, hogy az emberi géniusz vív­(Folytatás a 2. oldalon) meg kell ragadni. A problé­mák csökkentésére egyféle alkalom például a tetőterek beépítése városainkban. A módszer már korántsem új, s nem is helyi sajátosság, hiszen — mint ismeretes — jó ideje ÉVM-állásfoglalás szorgalmazza országszerte az ilyen megoldást. Szűkebb hazánkban vajon kaptak-e az ötleten, s ho­gyan sikerül megvalósítani a javaslatot? A kérdésre Zámbori Fe­rencnél, Heves megye Ta­nácsa V. B. építési és víz­ügyi osztályának vezetőjé­nél kerestük a választ. Mint elmondotta: termé­szetesen megyénkben is ér­deklődésre talált a sajátos megoldás, s legnagyobb tele­püléseinken nemcsak szám­ba vették, hogy hol, mihez lehetne fogni, hanem tulaj­donképpen már a tervek valóra váltása is megkezdő­dött. A megyeszékhelyen ta­valy egy, az idén pedig há­rom új lakás született így a családok kétségtelen örömé­re. Az előrehaladással azon­ban sajnos korántsem lehe­tünk elégedettek, mivel pél­dául Egerben összesen 105, Gyöngyösön pedig 53 helyen nyílna mód az említett for­mában önálló otthon kiala­kítására vagy éppenséggel a meglevő bővítésére. Az élénkebb tempónak egyrészt a szükségesnél las­súbb tanácsi előkészítés az Marjai József, a Miniszter­tanács elnökhelyettese, szer­dán négynapos látogatásra a Német Szövetségi Köztársa­ságba érkezett. Marjai József röviddel megérkezése után Bonnban megkezdte tárgyalásait ven­déglátójával, Otto Lambs­dorff gazdasági miniszterre] a nemzetközi gazdasági helyzetről, valamint az NSZK és Magyarország gaz­dasági együttműködésének alakulásáról, kilátásairól. Mindketten pozitívan érté­kelték az együttműködés eddig elért szintjét. Aláhúz­ták, hogy mindkét kormány fontosnak tartja és támogat­ja a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok to­vábbi fejlesztését. Marjai József késő dél­után a Magyar Népköztársa­ság kölni nagykövetségén találkozott Otto Wolff von Amerongennel, a Német Ke­reskedelmi és Iparkamarák Szövetsége elnökével. Az eszmecsere során mindkét fél síkraszállt a kelet—nyu­gati gazdasági együttműkö­dés folytatásáért. Szerda este Otto Lambs­dorff a Bad Godesberg-i Redoute-ban vacsorát adott Marjai József tiszteletére. akadálya. Városainkban ha az eddigiekben fel is mérték a tetőterek beépítéseinek le­hetőségeit, a lakosság pon­tos, részletes tájékoztatásá­hoz szükséges címjegyzéket — vagyis azt a hivatalos listát, amely egyértelműen közli, hogy hol, mit lehet építeni — mindmáig nem állították össze. Jóllehet, a megyei vezetés a legutóbbi építőipari aktíván is sür­gette. Másrészt a meglevő ko­rántsem ideális hitelfeltéte­lek is fékezik a kedvet. Nem fogadhatta éppen kitörő örömmel az építési enge­délyt Egerben sem az a 20 személy, aki önálló lakásra vágyott, sem pedig az a má­sik 13, aki csak nagyobbí- tani szerette volna a „fész­két” az általa felderített he­lyen. Miután például új la­kás esetén 25 évre mind­össze 150 ezer forintos köl­csönt kaphatnak kedvező, háromszázalékos kamat mel­lett, a nagyobb összegért az OTP jóval többet kér. Már­pedig egy-egy ilyen új, kor­szerű, kétszobás otthon még a tetőtérben is legalább 600 ezer forintba kerül —, s a szükséges pénz összegyűj­tése a legtöbb esetben bi­zony jelentősebb segítséget igényel. Ugyanekkor bővítés esetén is hátrányos, hogy az IKLV-től fele részben vissza­térülő költséget mindjárt a takarékpénztár követeli tör­Kékszőlő-feldolgozó és -palackozó épül Háromszázmilliós beruházás Egerben Fejlesztések, beruházások a bor verseny- képességének növelésére A szürettel egyidöben megkezdődtek az előkészületek az idei termésből készült borok exportjára. Meglehetősen nehéz a külkereskedők helyzete, hiszen nemcsak nálunk, hanem Európa-szerte jó a szőlőtermés, így túlkínálat jellemzi a piacot, ennek következtében az árak is nyomottak, minde­nütt eladási gondokkal küszködnek a forgalmazó cégek. A magyar bortermelők mindenekelőtt a minőség javításával igyekeznek versenyben maradni, s ennek eredményeként a MONIMPEX tervei szerint a tavalyinál összességében 10—15 százalékkal nagyobb mennyiségű bort exportálnak, megkö­zelítően 2,8 millió hektolitert. Amíg azonban a szocia­lista országokba fokozódik a kivitel, a tőkés piacokon értékesítési nehézségekkel küzd a vállalat. A külpiaci igényekhez igazodó borfaj­ták előállítása újfajta szőlők telepítését, beruházásokat, technológiai korszerűsítése­ket kíván a gazdaságoktól. A legtöbb helyen évekkel ezelőtt megkezdődött már a törekvés, s az idén már érződik ennek kedvező ha­tása. A Balaton-parti törté­nelmi borvidék legnagyobb szőlősgazdaságában, a Bala- tonfüred—Csopak tája Ter­melőszövetkezetben például új exportborpincét létesí­tettek. Itt készítik majd elő a borvidék termésének színe- javát az exportszállítások­hoz, úgy kezelik a borokat, hogy azok a hosszabb úton se veszítsenek minőségük­ből. A borexport fokozására olyan fejlesztésekbe kezdett, a Villány—mecsekalji Bor- gazdasági Kombinát, amely a termelést, a feldolgozást, a tárolást és a palackozást egyaránt érinti. A nemes vörös borok iránti élénk ke­resletnek megfelelően az utóbbi időben 250 hektárral gyarapodott a nagyüzemi kékszőlő-ültetvények terü­lete Villányban és környé­kén. A további telepítések­nél még inkább figyelembe veszik a külföldi fogyasztók ízlését, ezért illatosabb és zamatosabb, magas cukor- tartalmú szőlőifajtákat vá­lasztottak és választanak ki. Az idei szüretre készült el Villányban az ország egyik legkorszerűbb kékszőlő­feldolgozó üzeme. Ez lehe­tővé teszi, hogy a korábbinál rövidébb idő alatt készítse­nek a szőlőből bort, így a minőség szempontjából leg­optimálisabb időben szedhe­tik le a kék szőlő fürtjeit. Az Eger—Mátra vidéki Borgazdasági Kombinát a külpiaci igényekhez igazodó nagyarányú technológiai fej­lesztést hajt végre. Export­árualap-bővítő hitel igénybe­vételével mintegy 300 millió forint értékű beruházást kezdett el Egerben. Az idei szüretre már elkészült az új kékszőlő-feldolgozó, ame­lyet a legkorszerűbb gépek­kel szereltek fel, s alkalmas a legkiválóbb minőségű bi­kavért adó szőlőfajták spe­ciális feldolgozására. Ugyan­csak Egerben export palac­kozóüzem épül, ahonnan jö­vőre már 15 millió üveg bort adhatnak el külföldre. Tokaj-Hegyalján az elmúlt évek során végrehajtott szőlőtelepítések, a termelés és a feldolgozás technológiá­jának korszerűsítése követ­keztében jelentősen megnö­vekedett a megtermelt bor mennyisége és a kivitel is. Az idén például mintegy 105—107 ezer hektolitert ex­portálnak tőkés és szocia­lista piacra. E mennyiséget azonban a kombinát vezetői­nek véleménye szerint meg is lehetne kétszerezni, amennyiben a piaci igények­nek megfelelő minőségű faj­taborok állnának rendelke­zésre. Ennek biztosítására azonban bizonyos termék­szerkezet-változtatásokra len­ne szükség. A megvalósítás egyetlen akadálya jelenleg a pénz hiánya. Éppen ezért az elképzelések szerint a kom­binát és a tokaj-hegyaljai szövetkezetek, szőlőtermelő közép- és kisgazdaságok pénzeszközök összevonásá­val és hasznosításával látnak majd hozzá a beruházások megvalósításához. Az ország bortermelésé­nek 40 százalékát adó Bács- Kiskuh megyében az asztali borok minőségének javítása a legfőbb feladat. Ennek ér­dekében a nagyüzemi gaz­daságokban évek óta faj­tánként szüretelnek és kü­lön kezelik a tájjellegű szőlő­levet, ügyelve azok sajátos illat,- szín- és aromaanya­gára. A vörös borok ver­senyképességének növelésére különböző új feldolgozási el­járásokat alkalmaznak. A Bajai Mezőgazdasági Kom­binát vaskúti üzemében osztrák gépsort helyeztek üzembe az elmúlt években a kékfrankos, a Medoc és a kadarka feldolgozására. Az új technológia szerint a gyártás során úgy préselik ki a mustot, hogy abba nem kerülhet szőlőmagzúzalék. Az eddigi tapasztalat szerint bevált az új módszer, s a bajai vörös borok iránt élénkül a kereslet. lesztés fejében, ha az illető nem a meglevő vagyonából lát álmai valóra váltásához. S az ingatlankezelő vállalat elszámolása sem éppen fel­hőtlen. További kellemetlenség, hogy IKLV-s házakban szá­mos feladat elvégzése a vál­lalat kötelessége, az egyes tetőtérbeépítéseknél elke­rülhetetlen nagyobb szerke­zeti munkákra, például a tartópillérek, födémek meg­erősítésére azonban a jelen­legi középtávú tervek kidol- gazásánál még nem gondol­tak. Egyszóval: ilyesmikre most nincs „keret”. Leg­alább 17,5 millió forint kel­lene még, amiből viszont 1984 végéig csupán 7-re lehet ki­látásunk központi források­ból. A megyei tanács már szorgalmazza az Építésügyi és Városfejlesztési Miniszté­riumban a jelenlegi hitel- politika felülvizsgálatát, s kedvezőbb módosítását — de ez is elég sovány vigasz. Hiszen a válasz még hátra­van, s csupán találgatni lehet, hogy milyen lesz. így a tetőterekben egyelőre csak azok reménykedhetnek jobban, akik városaink centrumaiban úgy szeretnék lakásaikat megteremteni vagy praktikusan nagyobbí- tani, hogy minden pénzük megvan az engedély mellé... Gyóni Gyula Tanácskozik a nemzetközi asztronautikai kongresszus Szerdán szekcióülésekkel folytatta munkáját a nem­zetközi asztronautikai kong­resszus. A szakemberek be­számoltak a legújabb föld­megfigyelési, űrhajótervezési eredményekről, előadások hangzottak el a rakétahajtó­művek továbbfejlesztéséről, a világűrben alkalmazható erőművekről és az űrállo­másokon végzett élettani kí­sérletekről. A magyar szakemberek is több előadást tartottak. A nemzetközi asztranau- tikai kongresszus résztvevői­nek csoportjai meglátogatták a Központi Fizikai Kutató Intézetet, a Frédéric Joliot Curie Sugárbiológiai és Su­gáregészségügyi Intézetet, a Légkörfizikai Intézetet, a taliándörögdi Űrtávközlési Állomást, a penci Kozmikus Geodéziai Obszervatóriumot, s a magyar szakemberek tu­dományos munkájával is­merkedtek.

Next

/
Thumbnails
Contents