Népújság, 1983. október (34. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-09 / 239. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. október 9. vasárnap 3 A fogyasztók érdekvédelméért TŐLÜNK VETTE ÁT A VILÁG Százéves a KERMI Jubileumot ünnepel a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet: éppen száz éve, hogy Trefort Ágoston, akkori vallás- és közoktatásügyi miniszter ünnepélyesen megnyitotta jogelődjét, a Technológiai Iparmúzeumot. Az intézmény célja: „Az iparosság hiányainak gyors pótlása, és hogy az iparos osztály érdekei és szükségletei képviseltetést nyerjenek”. A múzeum nemcsak szerszámokat, gépeket, mintadarabokat tárt a látogatók elé, hanem — alapszabálya szerint, — iparosoknak, intézeteknek és hatóságoknak műszaki kérdésekben véleményt adott, tanácsokkal szolgált, s e célból kísérleteket is végzett. A KERMI mai épületét Hauszmann Alajos tervezte neorene- szánsz stílusban, és 1889- ben nyitották meg. Cél: a megelőzés Sok átszervezést, névváltoztatást ért meg a KERMI, míg 1952-ben elnyerte a mai nevét és — megközelítően — mai feladatkörét. A gazdasági és műszaki élet fejlődésével tevékenysége az utóbbi harminc évben is többször módosult, többnyire bővült. Az ötvenes évek elején került előtérbe fogyasztói érdekvédelmi hivatása, amit az akkori iparfejlesztési szemlélet — a termelés mennyiségi növelése mellett a minőség háttérbe szorult — indokolt. Napjainkig az újságolvasó ember is főként fogyasztói érdekvédelmi tevékenységét ismeri, hiszen a lapokban sűrűn jelennek meg közlemények a KERMI által folytatott ellenőrzésekről, a KERMI által hibásnak minősített termékek forgalmazásának megtiltásáról. A most százéves múltjában és jelenében egyaránt tekintélyes intézet azonban szélesebb körben tevékenykedik. A jubileum jó alkalom arra, hogy kevésbé reflektorfényben álló, de nem kevésbé hasznos feladatköréről is szóljunk. A Kereskedelmi Minőség- ellenőrző Intézet nemcsak a már forgalomban lévő termékek minőségét vizsgálja, hanem a legtöbb hazai új termékét és az importárukét is, még mielőtt az üzletekbe kerülnének. Ezzel egyfelől igyekszik megelőzni a rossz minőségű áruk forgalomba kerülését, másrészt szakvéleményével segíti a termelő vállalatok gyártmányfejlesztését. Részi vesz a fogyasztási cikkekkel kapcsolatos hazai és KGST szabványok készítésében, és tagja a Fogyasztói Egyesületek Nemzetközi Szervezetének. Tájékoztatja a gazdaság vezetőit, a kereskedelmi vállalatokat és a 'fogyasztókat a termékek minőségének alakulásáról, sőt, közreműködik a kereskedelmi * dolgozók szakmai továbbképzésében, és a vállalati minőségvédelmi rendszer feljesztésében. Áruvizsgálatok Az utóbbi 15 évben — összefüggésben a gazdasági irányítás reformjával — közvetett eszközökkel is folytatja a minőségvédelmet. Így például összehasonlító áruvizsgálatokat végez, és a tesztek eredményeit egyebek között a Nagyító című lapban is közzéteszik. Ugyancsak a KERMI vizsgálja meg azokat az árukat, amelyekkel gyártóik vagy forgalmazóik a Kiváló Áruk Fórumán pályáznak; az intézet elismerő szakvéleménye nélkül egyetlen áru sem viselheti a KÁF emblémát. Az új termékek nagy száma, a kereskedelem fejlődése, a fogyasztói igények növekedése szükségessé tette, hogy az intézet szélesítse tevékenységi körét. Létrehozta vendéglátóipari osztályát, s ezzel kiterjesztette ellenőrzését a vendéglátásra és a munkahelyi étkeztetésre. Szintén vizsgálja a kereskedelemben és a vendéglátásban alkalmazott gépeket, elsősorban munka- védelmi szempontból. A fogyasztói érdekvédelmet és a minőségvédelmet a KERMI igen széles körűen értelmezi. Ha például vegyipari terméket minősít, akkor a környezetszennyezés megakadályozására is törekszik; ha élelmiszert minősít, igyekszik a korszerű táplálkozás szempontjaira is tekintettel lenni; háztartási gépek vizsgálatakor az energiatakarékos működést is figyelembe veszi, és így tovább. Vásárlói reklamációk Végül néhány adattal próbáljuk érzékeltetni mivel foglalkozik a KERMI alig 210 fős gárdája. Tavaly az intézet 5069 új gyártmányt minősített (915 nem felelt meg), 3101 import előmintá- ról adott szakvéleményt (516 termék nem felelt meg), 27 356 vásárlói reklamációt vizsgált meg (19 977 panasz jogos volt), 906 esetben adott véleményt vállalatok közötti vitában, 1432 kereskedelmi egységben folytatott hatósági ellenőrzést, 1034 esetben tiltotta meg vagy korlátozta valamely termék forgalmazását, 21 tesztet készített, 544 olyan termékről adott szakvéleményt, amely KÁF-jelre pályázott, 401 KÁF-jeles, és 65 KERMI Tanúsító Címkével ellátott terméknél ellenőrizte a tanúsított minőség megbízhatóságát. Születésnapi köszöntésül mértéktartóan csak annyit mondunk: a KERMI tevékenysége alapvető érdeke és szükséglete a társadalomnak, a gazdasági életnek. (G. Zs.) A Magyar Posta a nemzetközi hálózatban XVII. századi delizsánsz Budapesten a Postamúzeum előtt (MTI fotó — Bajkor József felvétele) Ma ne bosszankodjunk azon, hogy a várva várt levél nem érkezett meg, hogy harmadszorra is mellékapcsolt a telefonunk. A postások ünnepe van ma, ünnepelnek a postások szerte a világban: október 9-e, Postai Világnap! 1874. október 9-én Bernben huszonkét ország alapította meg az Általános Postaegyesületet. Négy évvel később e nevet Egyetemes Postaegyesületre változtatták. A huszonkét alapító ország közt Magyarország is szerepelt. Már akkor tekintélye, rangja van a Magyar Postának, s azóta is egyik legaktívabb tagja az UPU-nak (ez a neve a nemzetközi postaegyesületnek). A berni alapító okiraton ott olvashatjuk Gervay Mihály nevét, az 1871-ben alakult Országos Posta-főigazgatóság első posta-főigazgatójáét, aki úttörő szerepet vállalt a nemzetközi postaszolgálat megteremtésében és fejlesztésében. Csonka forgatta meg a kurblit Postánk már akkor több évszázados múltra tekintett visza. Első levélpostai emlékeink a XVI. századból valók. Igaz, akkor még lovas futár vitte az írott üzenetet, majd később az egyes forgalmas főútvonalakon rendszeres kocsi járatok közlekedtek, lóváltó állomásokkal. Az első önálló magyar postaszervezet a Rákóczi-sza- badságharcban született. A felkelés leverése után hosz- szú ideig csak osztrák polgár vezethetett magyar postahivatalt. A negyvennyolcas szabadságharc idején ismét megalakult az önálló magyar postaszolgálata De a bukás után a Habsburgok mindent felszámoltak, sőt az úgymond hűtlen magyar postásokat haditörvényszék elé állították. Postánk sosem maradt le (mégha mostanában néha kicsit késik is) a fejlődésben, sőt sokszor volt első, kezdeményező. Száztizennégy éve a világon az első postalevelezőlapot nálunk hozták forgalomba. Kétféle magyar postai lapot őriznek a múzeumok: az egyik német szöveggel és magyar címerrel, a másik Levelezési lap felirattal készült. A cél az volt, hogy a lakosság olcsón tudjon rövid üzeneteket küldeni az ország bármely részébe. A levelezőlapokat a világ tőlünk vette át, rövid idő alatt mindenütt elterjedt. Az első magyar postaautó hetvennyolc évvel ezelőtt a Múzeum kőrútról indult el. Keménykalapos komoly férfiak állták körül a nyitott autómobilt (a Városligetben, a Közlekedési Múzeumban láthatjuk az eredetijét), köztük Csonka János, a Műegyetem gépész- mérnöki kara tanműhelyének vezetője, a kocsi készítője. Ekkor indították el az első postaautót, hogy a pró- bautat megtegye. A volán mellett Haltenberger Samu postamérnök ült, Csonka forgatta meg a kurblit, majd a vezető mellé pattant, s a kocsi — a népes nézők ka- laplengetése közben — elindult hosszú útjára. Kétezer kilométert megtéve a posta 1905. június 14-én átvette, és 1906. január 15-én forgalomba állította. Ausztria és Svájc jóval később állította postaszolgálatba a gépkocsit. Kié a levéldíj? De térjünk vissza Bernhez, a nemzetközi egyesület alapító kongresszusához. — Mik voltak a legfontosabb kérdések az első kongresz- szuson? — kérdezem dr. Oláh Lászlótól, a Postavezérigazgatóság nemzetközi osztályának vezetőjétől. — Elsősorban a levelek kicserélését volt hivatva szabályozni, s emellett, természetesen a díjakat határozták meg. Mert mi volt eddig? A díjat a feladó mindig az átmenő országok díjszabása szerint külön-külön rótta le. Ez igen komplikált volt. Egységes elveket dolgoztak hát ki. Az alapja az volt, hogy ahol felveszik a levelet, az a hivatal, illetve ország a díjat megtarthatja magának. — Így az az ország jár jól, ahonnét több levelet adnak fel... — Az utóbbi öt-tíz évig ez az elv érvényesült, s valóban, manapság vannak is e körül problémák. Az egyenlőtlenségek miatt mindig több postai anyag megy egy iparilag fejlett országból egy fejletlenbe, mint vissza. Azok az országok pedig, amelyeknek több postaanyagot kell kézbesíteni, (nagyobb személyzet kell ehhez, technikai berendezések, utak stb.) nagyob terhet viselnek. Ezért ezek az országok azt javasolták, hogy ha az eltérés jelentős, akor a többletmunkáért legyen joga kü- löndíjat kérni a küldő országtól. Szolgáltató intézmény — Magyarország eddig minden kongresszuson részt vett. A mostanira is több javaslatot tettünk egy új arculatú posta kialakulásának érdekében, — mondja az osztályvezető. — És az új arculat ne csak a fejlettebb technika megvalósítását jelentse, hanem azt is, hogy a posta kifejezetten az embert szolgáló intézménnyé váljék, s ne hatósággá. Annál is inkább, mert ez a törekvés nem új, már a nemzetközi egyesület alapító okmányában is így szerepel: „Az Egyesületnek az a célja, hogy biztosítsa a posta- szolgálat megszervezését és tökéletesítését, s ezen a téren elősegítse a nemzetközi együttműködés fejlődését.” (K. Gy.) Két év múlva 750 éves Hatvan Előkészítő bizottság foglalkozott a jubiláris programmal Csalódás Ifjú hölgyeknek azt mondani, hogy „nem!" — még az álmoskönyv szerint is rosszat jelent. Mi mégis ezt tettük a minap Gyöngyösön a magánkézben levő, vadonalt új „Fehér” étteremben, ahol a nyitányt a mi megérkezésünk és a leves érkezte között eltelt, kb. 20 percnyi várakozás jelentette. Folytatásként meg nem nevezett ifjú hölgy szépen megebédelt. méghozzá a szomszéd asztalnál — újabb 20—25 perc! —, majd hozta a másodikat, azt követően meg a számlát. Mint menten kiderül: kissé borsosat. És itt következett a csalódás, méghozzá — vica versa. Részünkről, mert ez ideig sok vendéglői visszaélést megértünk, s úgy véltük, e téren már meglepetés nem érhet bennünket. S íme, most ez a kisleány fejenként felszámol nekünk 30 helyett úgy jó ötvenet! Csalódni kényszerült persze ő is, mert az újraszámolásnál fillérre vissza kellett, hogy fizesse a különbözeiét. De a tanulság talán megérte, miszerint: pincérként sem könnyű kérem manapság gyorsan gyarapodni, s nem muszáj minden vendéget csacska madárkának nézni... (ku-ti) Két év múlva lesz annak 750 esztendeje, hogy Hatvan neve egy régi-régi okmányon megjelent. A város vezető szervei ezzel kapcsolatban olyan álláspontra jutottak, hogy a jubiláris évben gazdag, színvonalas emlékműsort, eseménysorozatot rendeznek az illetékes szervezetek, intézmények bevonásával. Nem költséges, minden intézmény kasszáját kimerítő vállalkozás lesz ez, hanem a meglévő javak okos, hatékony felhasználása, a társadalmi erők széles körű összefogása az ügy sikere végett. A héten, Angelt József elnökletével, már megtartotta első, előkészítő munkaértekezletét az a bizottság, amelyet e célra a tanácsvezetés összehívott. A vb-terem hosszú asztalánál helyet foglalt a múzeum, az üzemi művelődési ház, a művelődési központ, a könyvtár igazgatója éppen úgy, mint több tanintézet, illeve szervezet vezetője. És az elnöki megnyitót, rövid tájékoztatót követően lassan körvonalazódtak azok az események, vállalkozások, amelyekből az 1985. késő őszi, kora téli hetek programja összeállhat. Tervezik ilyenformán, hogy pályázatot hirdetnek egy olyan emlékmű megmintázására, amelyet az évfordulón lepleznének le. Júbi- leumi érmecske is készülne több' száz példányban, hogy a nevezetes évfordulóra emlékeztessen. Kocsis István könyvtárigazgató javaslatára irodalmi antológia szerkesztését, kiadását tervezik hatvani, illetve innen elszármazott írók, költők munkáiból, a Panoráma Könyvkiadóval közösen pedig napvilágot láthatna végre egy fényképekkel bőven illusztrált könyvecske, amely bemutatja Hatvan történelmi mújtját, társadalmi, gazdasági, kultúrális fejlődését, és a legújabb eredményeket. A Hatvány Lajos Múzeumban a „havani kultúra” régészeti anyagát akarják bemutatni, egy másik kiállításon viszont a város üzemeinek, gazdaságainak produktumaiból nyújtanának színpompás válogatást az idelátogatóknak. Fehérné Lovász Mária népfronttitkár elgondolása szerint „Ismerd meg Hatvant” vetélkedőt szerveznének fiatalok és üzemi kollektívák részvételével, Németi Gábor, a Bajza Gimnázium igazgatóhelyettese pedig régészeti tudományos ülés előkészítését indítványozta a Tudományos Akadémia támogatásával. Ami a könnyebb, vagy éppen nemesebb szórakozást illeti, Hatvanból elszármazott színművészek, muzsikusok — Mester István, Kocsis Albert, Szigeti András, Les- tyán Katalin — részvételével rendeznek majd előadóestet, Szalmási György, a Liszt Ferenc Művelődési Ház igazgatója művészeti együttesek bemutatójának rendezését vállalta, Pádár Béla sportfelügyelő pedig, országos . jellegű atlétikai verseny, illetve labdarúgó- torna szervezésére tett javaslatot. Kiemelkedő eseménynek ígérkezik az 1985- ös, sorban immár az ötödik országos portrébiennálé a Hatvani Galériában, és ez az intézmény vállalta az ünnepségeket bezáró, nagyszabású gálaműsor, az 1985- ös „Karácsonyi ajándékkosár” előkészítését, lebonyolítását. Mindez természetesen, ma még csak ígéret, tág keret, amely a következő megbeszélések során kristályosodik ki, hogy majdan néhány hétbe sűrítve ünnepelhessék településük 750 éves fennállását a hatvaniak.
