Népújság, 1983. október (34. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-09 / 239. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1983. október 9. vasárnap Carl Carstens, az NSZK elnöke azért látogatott az Egyesült Államokba, hogy részt vegyen azokon az ünnepségeket, amelyeken arról emlékeznek meg, hogy háromszáz éve érkeztek az első német bevándorlók Amerikába. Érdekes módon maga az évforduló csak néhány mondat erejéig szerepelt a kongresszus két háza előtt mndott beszédében. A washingtoni Cars- tens-beszédben az állt: az NSZK félmillió katonát tart fegyverben, az ország földjén 350 000 külföldi katona — közöttük 250 000 amerikai — állomásozik... Pedig, ha az NSZK elnöke azokról a németekről beszélt volna, akik három évszázaddal ezelőtt a tengeren túl keresték boldogulásukat, el kellett volna mondania: azok azért vettek vándorbotot a kezükbe, mert a királyok, hercegek, őrgrófok, szóval az akkori német világ urai túl sokat hadakoztak, túlságosan gyakran és túlságosan erőszakosan toborozták a katonákat... Azaz az egykori német bevándorlók épben az elől menekültek, amit Carl Carstens oly di- csérően emleget az NSZK jelenéből. A HÉTEN TÖRTÉNT HÉTFŐ: A Brit Munkáspártnak új vezére van Neil Kinnock, s új alvezére Roy Hattersley személyében — Az amerikai AFL—CIO szakszervezeti szövetség Mondale demokrata elnökjelölt mellé áll — Mitterrand megnyitja Vittelben a francia—afrikai csúcsértekezletet KEDD: A Pravda szerkesztőségi cikkben utasítja vissza az elfogadhatatlan, fölényre törekvő amerikai álláspontot a genfi tárgyalásokon — A hónap közepére összehívják a Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottságát — lljicsov külügyminiszter-helyettes vezetésével szovjet küldöttség érkezik Pekingbe — Helmut Schmidt Budapestre érkezik — Általános sztrájk Argentínában SZERDA: Oleg Trojanovszkij ismerteti az ENSZ- ben a nukleáris veszély csökkentésével kapcsolatos új szovjet javaslatokat — Tüntetéssorozat Chilében Pinochet ellen — Jelképes munkabeszüntetés az NSZK-ban a békéért és leszerelésért — Ellenforradalmárok gépének lelövése Nicaraguában CSÜTÖRTÖK: A nyugat-afrikai Niger Köztársaság, ban államcsíny-kísérletet hiúsítanak meg — Több ezres tömeg követeli Manila főterén Marcos elnök lemondását — Az amerikai szenátus elfogadta Reagen javaslatát: jövőre 251,4 milliárd dollárt költenek katonai célokra PÉNTEK: Reagen amerikai elnök hozzájárul, hogy megalakuljon újraválasztás! bizottsága, azaz kifejezi Indulási szándékát az 1984-es választáson — Észak-Irországban Ismeretlen fegyveresek agyonlőnek két rendőrt — A szikh szeparatizmus szélsőségeseinek véres cselekedetei miatt központi irányítás alá helyezik Pandzsáb szövetségi államot SZOMBAT: összietűzések az El-Fatah Arafat-párti és lázadó egységei között Libanon északi részén — A NATO-közgyűlés felszólítja a katonai szervezet kormányait a decemberi rakétatelepítés előkészítésére — Több demokrata elnökjelölt — köztük Mondale és Glenn — síkraszállnak a szovjet- amerikai viszony javításáért — Tiltakozó megmozdulások, tüntetések Madridban, Nyugat-Ber- linben és Bonnban az amerikai rakétatelepítés ellen. Francia—afrikai csúcsértekezletet rendeztek a héten. Képünkön a találkozó résztvevőit díszvacsorán látta vendégül Francois Mitterrand francia elnök (Fotó — AP — MTI — KSj őszi párt- kongresszusán új vezetőt választott a Brit Munkáspárt- Képünkön: az ellenzék új vezére, Nell Kinnock — felesége társaságában — híveit köszönti a szavazás után Rakétaellenes béketttntetést rendeztek az NSZK-beli Fulda városában. Képünkön: a felvonuló fiatalok a Pershing—2 rakéta modelljével, tiltakozva az év végére tervezett telepítés miatt Beach Boys vagy Beethoven Zene a fejünkben... Mélyen mindnyájunk tudatában, vagy inkább a tu- datalattiban rejtőzik egy belső zenei szabályrendszer, amelynek köszönhetően Beethoven, vagy Beach Boys zenéjét valóban zenének, s nem pedig bosszantó lármának halljuk — legalábbis ezt állítja két amerikai elméleti szakember. Fred Ler* dahl zeneszerző és Ray Jackendorff nyelvész „A tonális zene alkotó elmélete” című munkájukban meg is fogalmaztak mintegy 60 szabályt, amelyek — szerintük — részei ennek a belső, valamennyi ember által örökölt rendszernek. A velünk született zenei rendszer léte — szól az elmélet — érthetővé teszi, miért viszolyognak annyian az atonális (hangnemnélküli) zenétől: ezek a szerzemények ugyanis figyelmen kívül hagyják belső zenei „anyanyelvűnket”. Tehát amikor a közönség unatkozik például Pierre Boulez francia zeneszerző művein, akkor reakciója több mint pusztán ízlés, elfogultság vagy neveltetés dolga. A belső zenei szabály- rendszer gondolata már évek óta foglalkoztatja, a kutatókat. Noam Chomsky-tól származik az az elmélet, miszerint az emberek a nyelv általános elveit már születésükkor ismerik. Leonard Bernstein, az ismert zeneszerző és karmester egyike volt azoknak, akik megkísérelték Chomsky elméletét a zenére .alkalmazni. Persze nem minden szabály ismeretét örököljük, egyeseket később tanulunk meg. Jackendorff becslése szerint a zenei szabályok 95 százaléka velünk született ismeret. Agyunk egy adott kompozíción belül egyes hangokat fontosabbaknak fog fel másoknál, s amikor a jazz- trombitás egy dallamra improvizál, hallgatói felismerik az alapmotívumot, annak ellenére, hogy a játszott motívum az eredetitől eltér: annál több vagy kevesebb hangot tartalmaz. Jacken- dorff szerint a zenehallgató belső zenei szabálygyűjteménye „hívja elő” a kérdéses struktúrát. E szabályok némelyike elég egyszerű. Például az egyik ilyen elv az, hogy az ütem általában egy hangcsoport elejére és nem a végére kerül. A 20. század atonális (hangnemnélküli) zenéje elhagyta ezt a rendszert: nincs tonális centruma. Sokaknak ezért nem is tűnik zenének, így Jackendorff szerint a modern zene „nem veszi figyelembe, azt az emberek fejében meglévő struktúrát. Egyfajta pszichológiai légüres térben íródnak ezek a zeneszámok. Reméljük azonban, hogy elméletünkkel segíthetünk a zeneszerzőknek érthetőbb zenét írni, anélkül, hogy eredetiségük feladására kényszerülnének”. „Csak módjával a segélyeket... I” Guberáló, koldus, csöves A New York-i szociális hatóságok becslése szerint az elkövetkező télen újra növekedni fognak a város jótékonysági kiadásai: mintegy 18 ezer ember szorul majd élelmiszersegélyre, illetve szükséglakásokra — olvasható a The New York Times ban. Az újság szerint a parkokban heverő, vasútállomások előtt és irodaépületek kapualjaiban éjszakázó csavargók, az utcákat apatikus arckifejezéssel rovó éjszakai alakok, szeméttárolókban kotorászó koldusok immár a város arcképéhez tartoznak a turisták és a New Yorkiak szemében éppúgy, mint a Brodway, vagy Yankees Baseball Club. Az „utcán lakó” emberek nagy része szellemileg károsodik, alkoholistává lesz. A város az utóbbi években 17 menhelyet létesített és 2100 családot helyezett el ócska és ezért olcsó szállodákban. A kérdés azonban ezzel távolról sincs megoldva. Hosszú távú fedezésről egyelőre szó sincs — derül ki Ed Koch polgármester szavaiból. Mindent megteszünk — mondja a város első embere —, a megoldás azonban rendkívül bonyolultnak látszik. Majd három évtized után „E. T.”-őriilet Az Egyesült Államok után Nyugat-Európa több országába is betört az E. T.-örület. A svéd főváros állatkertiében például nemrég született ez a pápaszemes maki, amely csupán öt centiméter hosszú és teljesen kifejlett állapotában sem lesz nagyobb az emberi ökölnél. Az öt. napos majmocskát, amelyet képünkön gondozójának ujjára csimpaszkodva láthatunk, szintén a gyerekek által hamar megkedvelt E. T.-ről, („Extra Ter- restlal” = földönkivüli), Steven Spielberg amerikai filmrendező híres alkotásának kedves kis főszereplőjéről neveztek el. A filmes vonatkozásnál egyébként talán jóval érdekesebb az, hogy pápaszemes maki fogságban utoljára több mint negyedszázaddal ezelőtt USS-ban született Chicagóban. A sivatag homokja alatt Az elveszett légió Egy fiatal, álmait kergető író fejébe vette, hogy megoldja a hétezer éves egyiptomi történelem egyik egy mindmáig legnagyobb rejtélyét, és megtalálja az Egyiptomot meghódító nagy Kam- büszész perzsa uralkodó 2 és fél ezer évvel ezelőtt nyomtalanul eltűnt hadseregét. A 36 éves bostoni Gary Chafetz író három évig dédelgette álmát, mígnem a napokban négy amerikai társával, 14 egyiptomi geológussal, autókkal — és három bérelt tevével — útnak indult a Kairótól délre fekvő sivatagba, a Siwa-oázis környékére. A tevék 50 ezer dollár értékű radarberendezéseket szállítanak majd az évezredek óta gyakorlatilag változatlan sivatag néha 100 méter magas tiszta homokból álló dombjai közé, hogy nyomát leljék a Kambüszész — Hérodotosz görög történetíró által — 50 ezer fősre becsült, a homoktengerben eltemetett seregének. Kambüszész perzsa király annak a II. Kürosznak a fia volt, aki i.e. 559—529 között. Perzsiát az ókor „szuperhatalmává” tette: birodalmának határai a Földközi-tengertől az Indusig, a Feketetengertől, Kaszpi-tengertől az Indiai-óceántól terjedtek. Fia, Kambüszész csatolta i.e. 525-ben a birodalomhoz Egyiptomot, és Thébából, az ókori Egyiptom fővárosából indított hadsereget észak felé, az ország teljes meghódítására. A hadsereg azonban — nyomtalanul eltűnt. Chafetz — Hérodotosszal szemben — azt mondja, hogy nem 50 ezer, hanem „csak” 30 ezer embernek veszett nyoma: katonáknak és a sereget kísérő tarka tömegnek: rabszolgáknak, ágyasoknak, gyerekeknek, fegyverkovácsoknak, és sokan másoknak. „Hatalmas erejű déli szél támadt, amely hegyekbe hordta rájuk a homoktömeget, miközben éppen ebé- deztek. Mindörökre nyomuk veszett” — írta Hérodotosz, a Siwa-oázis népére hivatkozva. A homokvihart a nevezetes „ötven napos szél” — a Hamszin — korbácsolta fel. A forró, viharos, száraz szél uralja a Szahara feneketlen homoktengereit március második felében és egész áprilisban. Chafetz most berendezéseivel kutatja át a terepet. A mikrohullámú berendezések minden idegen tárgyat jeleznek a homoktenger „hullámai” alatt, amelyek nincsenek 10 méternél mélyeben. Ha meglelik az „elveszett sereget” — kincset találnak: a steril homok nemcsak az aranyat őrzi meg, de a két és fél ezer éves ember vonásait is. „öt hónapig maradunk, március közepéig — különben jön a Hamszin — és mi is elveszünk” — mondotta Chafetz. A miniszter undorodik - ám a kiadónak tiszta a lelkiismerete „Hogyan legyünk öngyilkosok?” A 27 éves Patrick Bondy közel egy évig volt munka nélkül, aztán júliusban halálos adagot vett be barbi- turátokból. Augusztusban egy vidéki francia camping közelében Michel Fazilleau — akit a csaladja „zárkózott” és „magányos” emberként jellemzett — óriási adag pirulával ölte meg magát. Dennis Otterman mindössze 22 éves volt, amikor eldobta magától az életet Strasbourg! lakásán. A három fiatalember halálában egy valami volt közös: mindegyik holttest közelében megtaláltak egy kézikönyvet, amely pontos öngyilkossági útbaigazításokat tartalmazott. Az öngyilkossági használati utasítások című könyv .a nyáron került a francia bestseller-listára és azóta is ott van. Hosszú felsorolást tartalmaz mérgekről és különböző pirulákról, valamint a halálos adagjukról — és felháborodást keltett mind a kormány tisztségviselői, mind az egyszerű franciák körében. Jack Ralite, a francia kormány egészségügyi minisztere kijelentette, hogy „fel van háborodva és undorodik” ettől a kézikönyvtől, és jogi alapot keres a betiltásához. Marcel Bondy, akinek a fia ezt a könyvet használta útbaigazításul az öngyilkosság elkövetéséhez, kampányt indított a könyv további terjesztésének megakadályozására. „Ki kell vonni a forgalomból ezt a szörnyűséget” — mondta. Alain Moreau kiadó azon az alapon védi elszántan a könyvet, hogy az esetleges öngyilkosoknak megmutatja, hogyan lehet eljutni a halálba olyan körülmények között, amelyek nem sértik az emberi méltóságot. Moreau azt mondja: „Nem érzek lelkifurdalást”. A könyv sok ellenzője szerint pedig elég oka volna rá. Egyikük dr. Pierre'Moron, aki egy klinikát vezet, ahol öngyilkossági kísérletek után megmentetteket látnak el tanácsokkal, kijelentette: „A könyvben található halálreceptek vagy hatástalanok, vagy nem is olyan fájdalom- mentesek, mint a könyv írja.” „Tiszta csalásnak” ne’’ vezi a könyvet.
