Népújság, 1983. október (34. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-09 / 239. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIV. évfolyam, 239. szám ARA: 1983. október 9., vasárnap 1,46 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Felnőtt diákok Javában tart már az új tanév, az a tíz munkás hónap, amely a tanulók táborának hatékony ismeretgyarapítását szolgálja. Biztató, hogy megyénkben is javultak a tárgyi adottságok, a személyi feltételek, azaz új iskolák, tantermek létesültek, s felkészült nevelők könnyítik meg a fiatalok számára az eligazodást a tudás birodalmában. Ebben az időszakban rajtolt, illetve kezdődik a felnőttoktatás is, amelyre még inkább szükség van, mint valaha. Szerencsére érdeklődőkben sincs hiány. A mezőgazdaságban és az iparban sokan vállalkoznak arra, hogy munkaidő után a könyvek mellett töltik szabad idejük egy részét, s esti vagy levelező tagozaton folytatják egykor abbamaradt tanulmányaikat. Egyesek szakmát szereznek, mások vágyálma az érettségi bizonyítvány, a főiskolai, az egyetemi diploma. Jó érzés tudni, hogy a tiszteletre méltó törekvéseket megbecsülik, felkarolják, és senki sem marad magára. Jár — többek között — a munkaidő-kedvezmény, a tanulmányi szabadság. Érthető is, hiszen a vezetők tudják: az egyre bonyolultabbá váló feladatokat csak alaposan, széles körűen képzett és tájékozott szakembergárda oldhatja meg. Másképpen fogalmazva: a munkások, a szövetkezeti tagok taníttatására fordított pénz idővel busásan kamatozik. Lehetőségekben nincs hiány, elég csak arra gondolni, hogy úgyszólván mindenütt meghirdetik, szorgalmazzák az ismeretgyarapítás akcióit, a különböző közhasznú tanfolyamokat. A kínálat — s ez mindenképp örvendetes — vonzó, ugyanis az egyes kurzusokat gyakran helyben rendezik, azaz a jelentkezőknek nem kell elszakadniuk családjuktól, a megszokott környezettől, hanem otthon hallgathatják meg az előadásokat, s az sem mellékes, hogy hazai terepen vizsgázhatnak. Az is megnyugtató, hogy a magasabb szintű tájékozottságot, képzettséget nemcsak erkölcsileg, hanem anyagilag is megbecsülik, azaz érdemes vállalni a pillanatnyi többlet- terhelést. Igaz, akadnak még kivételek, de ezek fehér hollónak számítanak. Az ország, a társadalom érdeke ugyanis az, hogy kibontakozzanak az emberekben rejlő értékes adottságok, mert csgk a pallérozott szellemi erő lehet fedezete a jövő sikereinek. Ezt tudomásul kell venni azoknak a munkahelyi főnököknek is, akik húzódoznak e nemesveretű buzgalom elismerésétől. A megértés persze még nem minden. Igen sok múlik a felnőtt diákokon. Szórakozásra, kikapcsolódásra, pihenésre szánt óráik zömét kell tanulásra fordítaniuk. Ez bizony kemény próbatétel, ám a kitartóak hosszú távon mégsem csalódnak, mert tisz- tánlátóbbá, értékesebbé, értelmileg gazdagabbá válnak. Pécsi István Elejtik a nagyvadakat - A hónap végétől vaddisznó hajtóvadászat Vágják a bükkösöket — Vasúti talpfa lesz belőle Zeng az erdő Hangos bizony, hol a fűrészek zaja, hol nagyvadra célzó vadászok puskája veri fel a lombhullató őszi erdei csendet. A Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság 86 ezer hektáros területén most kezdődött igazán a bükkösök kitermelése, s ilyentályt nagy a bérvadászok vendégjárás» Is. A vadászati ágazat is termel — mint Jákái Sándor vadászati felügyelő hangsúlyozza — idén 16 millió forintból 11-et konvertibilis valutában! Ez azt jelenti, hogy évente 1400 nagyvadat (szarvast, muflont, őzet, vaddisznót) lőnek ki. Az idejáró 300—320 külföldi vadász 300 trófeás és ugyanannyi guta vadat ejthet. Az idény már május elején indult és ed- dig 100 szarvasbika, 68 őzbak és 30 muflon került terítékre. Akad a zsákmányok között két aranyérmes is, az egyik muflonkosnak 92 centiméteres volt a szarvhossza, a kapitális szarvasbika agancsa pedig 9,5 kilogrammot nyomott, utóbbiért 160 ezer forintot fizetett a boldog elejtő. Egyébként a külföldiek — zömmel nyugatnémetek — négy-nyolc napig tartózkodnak a „vadászmezőkön”, s akad közöttük, aki 4—5 trófeát is hazavisz. A Mátrában és a Bükk- ben hét erdészetben fogadnak bérvadászokat, Felsőtár- kány, Verpelét, Parádfürdő, Gyöngyössolymos, Nagybá- tony és Eger térségében. E jelentős bevételi forrást csak úgy tudjuk egyre inkább vonzóvá tenni, ha emelik a szolgáltatás színvonalát. Október végén beindul például a vaddisznó hajtó- és terelővadászat, erre csoportos vendégsereget várnak. Hivatásos vadászok és erdészek biztosítják a kíséretet. Az állatállomány muflonból országosan kiválónak mondható, míg szarvasból közepesnek. A vadgazdálkodás gondoskodást is jelent, hiszen takarmányozásra és a vadászati objektumok fenntartására évi nyolcmillió forintot költenek. A fakitermelésről tudni kell, hogy folyamatos tevékenység. Fejes Dénes, a fa- használati osztály vezetője méltán tartja úgy, hogy a MEFAG-nak ez az egyik legjelentősebb ágazata, tulajdonképpen alaptevékenysége. Évente 265 ezer köbméter vastagfát termelnek, időarányosan haladnak a terv teljesítésével. Míg nyáron elsősorban nevelővágások folynak, addig mostanság kezdik a vágásérett erdők kitermelését. Sok idő telik el, több mint egy emberöltő, hiszen 100—120 évesen kerülnek fűrész alá a szálerdők, ilyenkorra vastagszik meg a fák törzsének átmérője 30—50 centiméterre. A termelt mennyiség feléből ipari fa lesz (papírfa, bányászati faanyag, rönk, és egyéb szer- fa-féleségek), a másik fele adja a tűzrevalót. A legjelentősebb fafajok a tölgy, a bükk, a cser és az akác, az előbbi kettő a meghatározóbb a gazdálkodásukban. A megkezdett negyedik negyedévben a bükk jut a legnagyobb szerephez, ezt a fülledékeny fafélét hűvösebb időben kell vágni. A bükk azért is jelentős, mert a belőle készített vasúti talpfa importot takarít meg a népgazdaságnak. A fakitermelést számottevően gépesítették, de azért még így is kemény fizikai munkának számít. A technika betört ugyan, vannak motorfűrészek, nehéz közelítő traktorok, szállítógépek, kötélpályák, de csak az ember dolgozik velük — télen, gyakran nagy hóban, mínusz 10 fokban is. Az ember hű segítőtársa a ló is, meredek terepviszonyok között lóval közelítik a gyűjtőhelyre a fát. Lázár György Csehszlovákiába utazik Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke október 10-én, hétfőn, hivatalos baráti látogatásra a Csehszlovák Szocialista Köztársaságba utazik, Lubomir Strougalnak, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szövetségi kormánya elnökének meghívására. (MTI) Spanyol szakszervezeti vezetők Egerben Marcelino Camacho és Julián Ariza meglátogatta az egri piacot is Jakab Sándor és Dorkó József társaságában (Fotó: Kőhidi Imre) Kedves vendégek látogattak tegnap Egerbe; a spanyol Munkásbizottságok Szak- szervezeti Szövetsége főtitkára, Marcelino Camacho és titkára, Julian Ariza. Jakab Sándornak, a SZOT'tit- kárának kíséretében ismerkedett megyénk szakszervezeti munkájával. Az SZMT vezető titkára Dorkó József adott rövid ismertetést Heves megyéről és a most folyó szakszervezeti napokról, majd rövid városnézés keretében mutatta be a történelmi megyeszékhelyt a spanyol vendégeknek. Ezt követően az ország legnagyobb szőlős gazdaságában, az Egri Csillagok Termelőszövetkezetben a valóságban láthatták a spanyol szakszervezeti vezetők a magyar mezőgazdaságban elért eredményeket. Dr. Hetényi István pénzügyminiszter előadásával A műszaki- közgazdasági hetek megnyitója Október 10-én, hétfőn délután 3 órakor nyitják meg ünnepélyesen az idei műszaki-közgazdasági hetek eseménysorozatát Egerben, a Technika Házában. A több hétig tartó program el6Ő előadója dr. Hetényi István pénzügyminiszter lesz, aki „Időszerű gazdaságpolitikai kérdések” címmel tart előadást. Amíg az újság az olvasóhoz ér Hazánkban évente csaknem 1,4 milliárd sajtóterméket terjeszt a Posta, s ez a szám egyenletesen emelkedik. Az idén például októberig 13 millióval több újságot értékesítettek a postások, mint tavaly ilyenkor. Az újságok 62—63 százalékára előfizetnek az olvasók. Az előfizetők részére az elmúlt évben 880 millió lapot vittek házhoz a kézbesítők, akiknek száma meghaladja a 10 ezret. Ma már az ország valamennyi részébe eljutnak az újságok, a kézbesítőhálózat teljesnek mondható. A legnagyobb városoktól a legapróbb tanyákig naponta kézbe vehetik az olvasók a legfrissebb újságokat, folyóiratokat. A panaszok sem ritkák, az előfizetők többször tapasztalják a szolgáltatás hiányosságait. Heves megyében is sokszor éri kifogás e szolgáltatást: néha üresek a postaládák, késlekednek a friss lapok. Olykor rugalmatlan az elosztás: hiába keresik az olvasók kedvenc napilapjaikat vagy folyóirataikat. Az elárusító helyeken csak széttárják a karjukat az eladók: sajnos, már elfogyott, sokan jöttek ma reggel... Az okokról Toplak Ferenc, a Magyar Posta Hírlapügyosztályának vezetője mond- 4a: valóban sok még a jogos kifogás, ám töredéke a néhány évvel ezelőttinek. Alapjában megszűntek létszámgondjaink, melyek a legtöbb kifogás előidézői voltak, olyannyira, hogy a hanyagok helyébe könnyen találunk újakat. Tízezerkétszáz kézbesítőnk közül, 3300 foglakozik kifejezetten az újságkézbesítéssel, főként részmunkaidőben, általában 3—4 órás elfoglaltsággal. A munka kora hajnalban kezdődik, ekkor derül ki, hány hiányzó van, s helyettesről kell gondoskodni. Ez — különösen az influenzás időszakokban — nem könnyű dolog. Ilyenkor a többiek vállalják, hogy saját körzetük után beteg társukét is ellátják. Természetesen jóval később kerül így az újság a postaládákba, mint egyébként. A nyomdai csúszások, a vonatok késése miatt szintén előfordul, hogy nem érkezik meg idejében a lap. Gondot okozott az ötnapos munkahét megszervezése is, elsősorban a hétvégi újságkihordásnál. Az olvasók gyakran nem tudják, hogy legalább hat nappal előbb kell bejelenteni a címváltozást, s többször pontatlan az új cím megjelölése is. A kifogások egy része amiatt érkezik, hogy szakadtán, néha hiányosan kapják meg újságaikat az előfizetők. Ennek oka nem ritkán az, hogy szűkösek a levélszekrények, nagyobb alakú, vagy több újság alig-alig fér beléjük, nem zárhatók, így idegenek is hozzáférhetnek a betett lapokhoz. A Posta törekszik arra, -hogy a fővárosban, illetve az öt nagyvárosban még 8 óra előtt, a többi városban 10 óráig, a falvakban pedig délig befejezzék az újságok házhoz szállítását. Ez — főként vidéken — még nem minden esetben sikerül, ám az utóbbi időben mindenhol javulás tapasztalható. Bevált az úgynevezett támpont-kézbesítés az apróbb helységekben: több mint ezer motorizált kézbesítő juttatja el naponta az újságokat a falvakba: az iskola, vagy a bolt előtti támpontra és a tanyavilágra. (Nem is olyan régen a tanyákra hetente kétszer jutott el az újság, s vasárnap egyáltalán nem volt kézbesítés.) A megjelenő sajtótermékek kisebbik részét — csaknem 500 millió lapot — alkalmanként vásárolják meg az olvasók. Magyarországon jelenleg 33 ezren foglalkoznak hírlapárusítással, közülük 15 ezren postásdolgozók, a többiek alkalmi munkavállalók, üzemi sajtófelelősök, szövetkezeti boltok eladói, diákok. Az árusítóhálózat igen kiterjedt, az országban több mint 20 ezer helyen lehet újságot vásárolni, s általában a választék is megfelelő. Egy kétezres lélekszámú faluban ma már 80 féle lapot kaphatnak az olvasók, míg régebben mindössze 3—4 újságot találhattak a posta- hivatalok pultjain. A példányszám okoz időnként gondot: nincs mindig kellő összhang a kereslet és a kínálat között. A posta szándékában áll, hogy lehetőleg a nap minden szakában kaphassanak újságot az érdeklődők — emiatt tovább bővítik a nem postai árusítóhelyek számát. Jó is, nem is ... Túl a napraforgó törésén Október elején felemás helyzet alakult ki a mező- gazdaságban : az időjárás kedvez a betakarításnak — a jó időt alaposan ki is használják az üzemek —, ugyanakkor hiányzik a csapadék és ez másfelől gondokat okoz. A betakarítógépek zavartalanul dolgoznak a kukoricatáblákban, a termés felét országszerte letörték, a fontos takarmánynövény jórésze már a fedett tárolókban van. A szárítás ezúttal nem okoz gondot, a természet gondoskodott arról, hogy a szemek kiszikkadjanak, s így nem kell a költséges, drága olajat használni, a szárítóberendezésekben. A cukorrépa harmadát szedték fel, a tavalyihoz képest ezzel a munkával valamivel előbbre vannak a mezőgazdasági nagyüzemek, s az elmúlt évhez képest a cukorfok kedvezőbben alakult. A napraforgó betakarítása befejeződött, 284 ezer hektáros 'területről az arató-cséplőgépek „lehozták” a magot, amelynek jó része már a gyári raktárakban, illetve a feldolgozó vonalakon van. Zavartalan a munka a gyümölcsösökben is. Az alma háromnegyedét szedték le. A szőlő szüretelése most adja a legtöbb munkát, a termőterületnek csaknem felén végigmentek már a szedőbrigádok. A zöldségtermelők az áru nagyrészét már biztonságba helyezték, már csak az őszi betakar!tású káposztafélek utolsó tételeit kell lehozni a földekről, ezt a munkát nem sürgeti az időjárás, úgyhogy a gazdaságok más fontosabb munkákra vonták össze az erőket. A vetéssel jól haladnak a gazdaságok, a búzának mintegy ötödét vetettek el, a rozsnak háromnegyed részét. Az őszi mélyszántás, amely most szintén a szokásosnál nagyobb vonóerőt igényel, nem szenved késedelmet, a kijelölt terület negyedén már végigmentek a traktorok.
