Népújság, 1983. október (34. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-05 / 235. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIV. évfolyam, 235. szám ÁRA: 1983. október 5., szerda 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Vita Senki sem tagadja, hogy a vita hasznos, sőt szüksé­ges dolog. A fogalom jelen­tése az Értelmező Szótár szerint: „Két vagy több személynek szóban, vagy írásban érvek és ellenér­vek felsorakoztatásával folytatott szellemi küzdel­me valamely kérdés eldön­tésére, valamely álláspont kialakítására, lerögzítésé- re." Nem is volt hiány ezekből, emlékezhetünk né- hányukra: a modern építé­szetről, irodalomról, a ke- sudióról, a találmányokról, s ki tudja még miről folyt párbeszéd, hevesen és ke­vésbé hevesen. Az utóbbi, időben valami lényeges változás történt a disputák körül. Ugyanis eddig, az elmúlt évtizedek­ben sokkal inkább valami­lyen már eldöntött tény fölött csaptak össze a ke­délyek, olyasmiről volt szó, amelybe már nemigen lehetett „belenyúlni”. A döntések már megszülettek, s esetleg csak tanulságul szolgáltak a különböző né­zetek ,melyek a későbbiek­ben merültek föl. Egyre gyakoribb azon­ban, hogy nem kész, már a megvalósulás útjára lépett „tervezetet” bocsátanak a közvélemény elé, hanem úgy igyekszenek feltenni a kérdéseket, hogy azok ne eldöntendőek legyenek, amelyre csak igen és csak nem lehet a válasz, hanem kiegészítendőek, amelyek igénylik a hasznos és jó öt­leteket. így volt ez az új Bünte­tőtörvénykönyv vitájánál, a különböző várospolitikai döntések előkészületeinél vagy legújabban a válasz­tási törvénnyel kapcsolat­ban. Kissé szokatlan még az eljárás, előfordulnak ki- sebb-nagyobb döccenők, de egyre többen érzik, hogy itt valóban szükség van véleményükre, gazdagít­hatják az ország sorsát, mindannyiunk életét. Egy­re felelősebb megnyilatko­zásokat lehet olvasni és hallani: már nem a „leve­gőbe” mennek az érvek és ellenérvek, hanem befolyá­solják a végeredményt. Nem kétséges, hogy sok haszonnal járhat ez az át­alakulás. Hiszen minden egyes nézet újabb adalékot szolgáltathat a születendő határozathoz, közelítheti a valósághoz. Olyan jogi ke­retek valósulhatnak meg, amelyek valóban szolgál­ják az előrelépést, a demokrácia kiszélesítését. Hiszen minden szabályozás csak akkor érheti el a cél­ját, ha betartják és tarta­lommal töltik meg. Ha csak üres keret, hiába a legjobb intézkedés, nem vezet eredményre. Ezek a viták éppen azt szolgálják, hogy valóban célszerű, működőképes el­gondolások alapján szabá­lyozzuk mindennapjainkat. Szokták emlegetni a finn lakótelepek példáját: meg­várják, amíg kitapossák az ösvényeket, aztán ott csi­nálják a betonjárdát. Ha követjük az eljárást, keve­sebb lesz a kitaposott fű parkjainkban. Gábor László A „kályhakérdés” - Hiánycikkek - Energiatakarékos típusok - Jövőre kedvezőbb kilátások — Heves megyében elegendő tüzelő — Gondolva a télre Mit fűtsünk és mivel? Az egyre hidegedé éjsza­kák, a színesedő levelek fi­gyelmeztetnek: itt az ősz, s nyomában nemsokára a tél. Föl kell készülni a rossz időre, hogy ne maradjon fűtetlen lakás, s ne a fagyos napokon jusson eszünkbe, hogy hol is van a szén, a fa. Ezért néztünk körül, hogy aki nem részesül a „nagy kályhák”, a hőközpontok távfűtéséből, hogy is old­hatja meg „jeges” gondjait. Lesznek-e kazánok, kályhák? A Belkereskedelmi Minisz­térium minden esztendő utolsó negyedében az ener­giagazdálkodási irányelvek­nek megfelelően rendeli meg a gyártóktól a következő évre szükséges tüzelőberen­dezéseket. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ugyan­ebben az időszakban élező­dik ki a kiskereskedelmi hálózatban is a „kályha­kérdés”, így most és az el­következendő hetekben de­rül ki, meg tudja-e min­denki vásárolni az elképze­léseinek megfelelő fűtőké­szüléket. A Belkereskedelmi Minisztérium tájékoztatása szerint — bár fűtőeszköz hiá­nyában senkinek sem kell majd a télen fagyoskodnia — a kép nem egyértelműen biztató. A szilárdtüzelésű kály­hákból például van elegendő és lest is az év hátralevő hónapjaiban, viszont nem kir elégítő a választék. A bel­kereskedelem erre az évre a hazai gyártóktól és im­portból 223 200 kályhát ren­delt, s a visszaigazolás mind­össze 167 300-ra szólt. Ennek ellensúlyozására az év folya­mán a hazai gyártók növel­ték a termelést vegyes tü­zelésű kályháikból, s a bel­kereskedelem választékcse­rében is növelte a behozatalt a csehszlovák típusokból. Ugyanakkor a tervezettnél kevesebb esztergomi hordoz­ható cserépkályhát, valamint a legkeresettebb kétaknás NDK vegyes tüzelésű kály­hát sikerült beszerezni. Kazánokból 55 100-at igé­nyelt a belkereskedelem az A hatvani Vas-, Edénybolt­ban is „visszavásárolják” a régi olajkályhákat, s cserébe — beszámítva a különböze- tet — új, energiatakaréko­sat adnak. A Mecalor 12 tí­pusút választotta Kiss Ernő családja számára (Fotó: Szabó Sándor) idei évre, s ebből 37 200 da­rab szállítását vállalták a gyártók. Különösen a kétak­nás hazai lemezkazán, vala­mint az import öntöttvas kazán volt hiánycikk egész évben, s várhatóan marad is még a hátralevő hónapok­ban. A központi fűtéshez szük­séges radiátorokból 1 295 600 négyzetméternyi volt a ke­reskedelem igénye, ebből 977 600 négyzteméter radiá­tor gyártását vállalták a hazai vállalatok, s ez ideig még ennek időarányos ré­szét sem szállították le. Kü­lönösen az alumínium, va­lamint az acéllemez radiátor bizonyult hiánycikknek egész évben. Az előbbiből cseh­szlovák import útján 211 ezer négyzetmétert és ki- sebb mennyiséget választék­cserében is sikerült besze­rezni. Alumínium radiátorból ezzel együtt csak a szüksé­ges mennyiség 41, az acél­radiátorokból pedig 62 szá­zaléka áll rendelkezésre az év végéig. A kapható négyfajta olaj- tüzelésű energiatakarékos tí­pus, s ezeket csereakció ré­vén is értékesítik, a régie­ket árbeszámítással újakra cserélik. Az ipar és a ke­reskedelem előzetes tárgya­lásai alapján jövőre kedve­zőbb kilátásai lesznek mind­azoknak, akik új lakásukat, családi házukat kívánják korszerű fűtőberendezésekkel felszerelni, illetve akik ki­cserélik régi, korszerűtlen fűtőeszközeiket. Az ellátás már várhatóan januártól ja­vulni fog. Tüzelő — Heves megyében A TÜZÉP észak-magyar­országi kirendeltségének ve­zetője, dr. Szilák Károly tá­jékoztatott bennünket me­gyénk tüzelőellátásáról. A kínálat túlsúlya a jellemző. Az év során a múlt eszten­deinél kevesebb fogyott: a készletek is nagyok. A bá­nyászat megfelelően szállít, ezért a kereskedők bizakod­va néznek a tél elé. Mégis azt kérik, hogy lehetőleg mindenki kezdje meg a vá­sárlást, mert ha az embe­rek halasztgatják igényeik kielégítését, várakozásuk zsúfoltsághoz vezethet. Az eddigiekben szénből húszezer tonnával, tűzifából 2500 tonnával kelt el keve­sebb, mint 1982 hasonló idő­szakában. Jelenleg a követ­kező készletek állnak ren­delkezésre: szénből 16 500 tonna, brikettből 1780 tonna, kokszból 1100 tonna és tűzi­fából 3690 tonna. Ez kielé­gítő hátteret jelent. Tele­penként is elegendő mennyi­ség várja az érdeklődőket: például szénből Egerben 5200 tonna, Gyöngyösön 3100 tonna, Hatvanban 3000 tonna, és Hevesen 1600 ton­na van. A szállítást a fuva­rozók néhány napon belül vállalják. A novemberi és decem­beri torlódás elkerülhető, csak már most gondolni kell arra, hogy kinek-kinek mi­lyen tüzelőre van szüksége. Téma: a korszerűség Levéltárigazgatók országos tanácskozása Noszvajon Régi gyakorlat az, hogy évente találkoznak az orszá­gos és a megyei levéltárak igazgatói, valamint a fenn­tartó szervek képviselői, hogy helyzetfelmérést készít­senek, s megszabják a jövő­re szóló tennivalókat. Az idén Heves megye, il­letve a megyei tanács nosz- vaji továbbképző intézete adott otthont e szakmai ta­nácskozásnak. A megnyitó ünnepséget kedden délelőtt tartották. A mintegy hetven résztvevőt Búzás Lajos, a megyei ta­nács művelődésügyi osztá­lyának vezetője üdvözölte, majd Molnár József, a Mű­velődési Minisztérium köz- gyűjteményi főosztálya le­véltári osztályának vezetője értékelte az eddig végzett tevékenységet. Ezt követően a vendégek mondták el, illetve cserél­ték ki tapasztalataikat. 'Ma délelőtt folytatódik a megbeszélés, délután a ven­dégek szűkebb hazánk mű­emléki nevezetességeivel is­merkednek, megtekintik a verpeléti kovácsműhelyt, a kisnánai várat, a helyreál­lított feldebrői templomot. ★ A rendezvény céljáról, gyakorlati hasznáról kérdez­tük Molnár Józsefet, aki az alábbiakat mondta el. — Van miről tárgyalnunk. Szó lesz többek között — ez egy korábban meghatáro­zott fejlesztési program szer­ves része — a tárgyi felté­telek javításáról, illetve az azokkal összefüggő: gondok­ról. Emellett napirendre ke­rül az érdemleges szorgos­kodás, a tartalmi munka, illetve annak korszerűsítése. Hadd jegyezzem meg, hogy e téren a Heves megyei kol­lektíva országos szinten is kiemelkedő sikereket ért el. Úgy is mondhatnám: van mit tanulni egymástól, s a minisztérium erre ösztönöz mindenkit, mert a levéltár­ügy így kerülhet közelebb az élethez, így szolgálhatja, könnyítheti meg a kutatást, a búvárkodást. Lázár György Csehszlovákiába látogat Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertaná­csának elnöke a közeli napokban hivatalos, baráti, látogatás­ra a Csehszlovák Szocialista Köztársaságba utazik, Lubomir Strougalnak, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szövet­ségi kormánya elnökének meghívására (MTI) Helmut Schmidt Budapestre érkezett Az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására kedden Budapestre érkezett Helmut Schmidt, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) alelnöke, volt kancellár és felesége. Az SPD képviselő­jét Horn Gyula, a KB kül­ügyi osztályának vezetője fogadta a Ferihegyi repülő­téren. Jelen volt Norman Deneker, az NSZK budapes­ti nagykövete. Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára megbeszélést folytatott Helmut Schmidttel időszerű világgazdasági és nemzetkö­zi politikai kérdésekről. A megbeszélésen részt vett Ko­vács László, az MSZMP KB külügyi osztályának helyet­tes vezetője. (MTI) A számítástechnika és hétköznapjaink Kedden Budapesten, a Gellért Szállóban megkezdő­dött a szocialista országok tu­dományos akadémiái képvi­selőinek 13. értekezlete. A konferenciát — amelyen az európai szocialista országo­kon kívül, a Koreai NDK, Kuba, Mongólia és Vietnam küldöttsége is részt vesz — Pál Lénárd, a Magyar Tu- dományosAkadémia főtitká­ra nyitotta meg. 1971-ben írtak alá az aka­démiák vezetői egyezményt arról, hogy kiszélesítik a szocialista országok tudomá­nyos együttműködését, a ku­tatási célok közös meghatá­rozásával, és az együttes ku­tatásokkal. Az érintett in­tézmények képviselői két­évente más-más országban üléseznek. A kooperáció ke­retében — úgynevezett nem­zetközi problémabizottságok irányításával — 24 komplex téma kutatásán dolgoznak, a természet- és a társadalom- tudományok területén. Az eszmecsere első nap­ján tartott plenáris ülésen a 12. értekezleten hozott aján­lások végrehajtásáról, vala­mint a szocialista országok tudományos akadémiái több­oldalú együttműködésének eredményeiről tanácskoztak. A többoldalú együttműködés az utóbbi két esztendőben tovább bővült — állapította meg a beszámoló, amelyet a közös munka összehangolá­sát 1982—83-ban végző MTA készített. A Koreai NDK Tudományos Akadémiájának felvételével 11-re nőtt az együttműködésben részt vevő akadémiák száma. Tavaly 192, idén 231 nemzetközi tu­dományos rendezvényt szer­veztek a természet-, illetve társadalomtudományi mun­kabizottságok. Az együttmű­ködésben mintegy 5500—6000 kutató vesz részt rendszere­sen. Az együttműködés temati­kájának folyamatos tökélete­sítése érdekében az MTA szakértői bizottságot hozott létre, amely számos konzul­tációt folytatott hazánkban és külföldön a tudományos együttműködésben részt ve­vő kutatókkal. A Magyar Tudományos Akadémia hat fő problémakör — az anyag- tudományok, a biotechnoló­gia, a természeti erőforrá­sok, a számítástechnika és informatika és társadalmi hatásuk, az energetika, vala­mint a tudományos kutatást szolgáló műszerek fejleszté­se témakörének — kutatá­sát javasolta. A tanácskozáson a számí­tástechnika társadalmi jelen­tőségéről Jevgenyij Velihov, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának alelnöke tar­tott előadást. Hangsúlyozta: napjainkra számos területen a társadalmi tevékenység hatékonyságának meghatáro­zó elemévé vált a számítás- technika. Alig képzelhető el korszerű ipar, amelynek ter­mékeit a számítástechnikai módszerek alkalmazása nél­kül tervezik; olyan, bonyo­lult ipari-kémiai folyamat, amelyet nem számítógép .irá­nyít, vagy mezőgazdasági nagyüzemi állattenyésztési rendszer, amely nélkülözi a számítógépes genetikai, il­letve üzemszervezési progra­mozást. A keddi tanácskozás befe­jező részében Henrik Cholaj, a Lengyel Tudományos Aka­démia képviselője Marx tár- sadalmasítási elméletéről tartott előadást. A konferen­cia szerdán plenáris üléssel folytatja munkáját. (MTI) Fejlesztési lehetőségek A KGST szénbányászati állandó bizottságának ülése Mátrafüreden A KGST szénbányászati állandó bizottságának 60. ülése kedden délelőtt meg­kezdődött Mátrafüreden, az Avar Szállóban. A tanácsko­záson jelen van a bolgár, a csehszlovák, a jugoszláv, a lengyel, az NDK-beli, a ma­gyar, a mongol, a román és a szovjet delegáció, valamint a KGST-titkárság szénbá­nyászati osztályának veze­tője, továbbá az ENSZ Eu­rópai Gazdasági Bizottságá­nak képviselője. A tagországok küldöttsé­geit miniszterek, illetve ál­lamtitkárok vezetik, a ma­gyar delegáció élén dr. Ka~ polyi László államtitkár áll, és a delegáció tagja dr. Győ- ry Sándor, a Mátraalji Szénbányák Vállalat vezér- igazgatója. Az ülés napirendjén a szénbányászat helyzetének és fejlesztésének időszerű kér­déseit, az együttműködés to­vábbi lehetőségeit vizsgálják. Ismertetik a tagországok szénbányászatának fejleszté­si prognózisait, vizsgálják, a mélyművelésű és külfejtéses széntermelés fejlesztésének lehetőségeit, tanácskoznak a szénbányászatban használa­tos, egymásnak szállítandó alapvető bányászati beren­dezésekről. Napirenden sze­repel a tagországok népgaz­dasági terveinek koordinálá­sa a szénbányászat területén. A tanácskozás résztvevői szakmai programon is részt vesznek. Megtekintik a Mát­raalji Szénbányák Thorez Bányaüzemét. A visontai szénmezőn ismerkednek a külszíni széntermelés itteni munkálataival és tanulmá­nyozzák a bányászat nyo­mában haladó rekultiváció gyakorlati alkalmazását, amely világszerte nagy ér­deklődést keltett szakmai körökben. A KGST szénbányászati állandó bizottságának ülése pénteken a megállapodáso­kat rögzítő jegyzőkönyvek aláírásával zárul.

Next

/
Thumbnails
Contents