Népújság, 1983. október (34. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-01 / 232. szám

4. NÉPÚJSÁG, 1983. október 1., szombat AZ ŐSZI VETÉS IDEJÉN A föld termőerejének megtartásával Szerte a megyében időben, és jó időben folyik a szántás, magágyelőkészítés az őszi vetések alá (Fotó: Kőhidi Imre) Két, fontos feladat áll most a mezőgazdasági nagy­üzemek előtt. A terv szerint növelniük kell az őszi kalá­szosok, valamint a repce ve­tésterületét. Mindkét nö- vénjrféleség termésére szük­sége van az országnak. Az idei aszályos esztendőben a tervezettnél kevesebb gabona termett, s ezt jövőre pótolni kell. A terv azzal számol, hogy az őszi kalászosok vetéste­rülete az idei őszön 2—3 szá­zalékkal növekszik. Tavaly egymillió 585 ezer hektáron fordultak meg a vetőgépek, most ennél mintegy 50 ezer hektárral nagyobb területet kellene bejárniuk. A repcé­nél hasonló a helyzet: több év átlagában 60—70 ezer hektáron termelték a gazda­ságok az olajos növényt, az idén 100 ezer hektárra len­ne szükség. Több gabonát és olajos növényt A gabonának és a növény­olajnak kedvező a piaca a világban, így az. értékesítés növelésével a népgazdaság bevételei gyarapodnának. A repcetermesztés bővítésének még szakmai okai is vannak. Hosszú ideig a napraforgó volt a gazdaságok kedvelt ipari növénye, mert a ter­mesztés technológiája gépe­sített, az olajos mag értéke­sítése pedig nagy jövedelmet hozott. Ezért igyekeztek a napraforgó vetésterületét nö­velni a nagyüzemek. Csak­hogy ennek szakmai korlátái vannak. Követelmény ugyanis, hogy legalább öt esztendeig ne kerüljön ugyanabba a földbe napra­forgó. Sok gazdaság ezt nem vette figyelembe, s így ter­méseredményei leromlottak. Várhatóan csökken ezért a napraforgó területe, az olaj­ra viszont szüksége van az országnak. Az elmaradás rep­cével pótolható. Köztudott, hogy a mezőgaz­daság egyre kisebb területen termel. Lehet-e ilyen körül­mények között a kalászosok és a repce területét növelni? Csakis oly módon, hogy az említett növényeknek vala­mit ki kell szorítania a szán­tóföldekről. A tervezők is ezzel számoltak. Kínálkozik is erre a tö- megtakarmányok terület­csökkentése. Az idén 890 ezer hektáron termeltünk tömeg­takarmányokat — a szakem­berek szerint az indokoltnál nagyobb területen. A tapasz­talatok ugyanis azt mutatják, hogy a gazdaságok jó ré­szében nem fordítanak kellő figyelmet a tömegtakarmá­nyok termesztésére, ezért alacsonyak a termésátlagok. Ésszerűbb földhasznosítás­sal, a technológiai fegyelem következetes betartásával ki­sebb terület is elegendő len­ne az állatok takarmányigé­nyének kielégítésére. Ha pél­dául 5—10 százalékkal nö­vekednének az egyébként rendkívül alacsony termés­átlagok, 50—90 ezer hektár termőterület szabadulna fel, s máris lenne hely a kalá­szosok és a repce termeszté­sének bővítéséhez. Akik kétszer vetettek A takarmánytermesztésben nem a termésátlagok növe­lése az egyedüli feladat. El­feledett gyakorlatot is fel le­hetne — kellene — éleszte­ni, miszerint a termőföld egy része kétszer hasznosítható. A kisparaszti gazdaságokban következetesen alkalmazták ezt. ősszel különféle takar­mánykeverékeket vetettek, a fejlődő növényeket télen le­legeltették vagy tavasszal kaszálták. Április végén, május elején már tarló volt a földeken, s ezekbe kukori­cát vagy újra takarmányt lehetett vetni. Most különösen szükség lenne e gyakorlat felújításá­ra, hiszen nagy létszámú és termőképességű állatállo­mánya van az országnak, másfelől az aszályos időjá­rás megapasztotta a takar­mánykészleteket. Több gaz­daságnak is gondja, elég lesz-e a kazlazott széna vagy silótakarmány az új termé­sig. A különféle keverékek termesztésével még lehet pó­tolni a hiányt, s ez volta­képpen még újabb szántó- területet sem igényel. A tervezgetésnek, illetve atz elképzelések megvalósí­tásának van egy fontos fel­tétele“: ésszerűen kell a föl­det hasznosítani a gazdasá­gokban. S ezen nemcsak a természeti, közgazdasági adottságokhoz igazodó ter­melésszerkezet értendő. A föld termőerejével sem sza­bad visszaélni, mert ez csak a terméseredmények rová­sára mehet. Jóllehet, meg­szűnt a talajt zsaroló gaz­dálkodás az országban, de a földek tápanyag-feltöltöttsége még most sem a legkedve­zőbb. A vizsgálatok szerint igen gyenge, illetve közepes a foszforellátottság a szántó- terület 38 százalékán. Egyes vidékeken ennél jobb, má­sutt rosszabb a helyzet. Ne sajnáljuk a műtrágyát! Ebből az is következik, hogy a műtrágyázás elen­gedhetetlenül fontos felté­tele a terméseredmények megtartásának is. Sok gaz­daságban mintha nem ven­nének erről tudomást, és fé­kezik a műtrágyafelhaszná­lást. Eddig 27 ezer tonna hatóanyag megrendelését vonták vissza a nagyüze­mek. Az oka közismert. Az aszály miatt csökkennek a bevételek, s ezt a kiadások mérséklésével is igyekez­nek ellensúlyozni. Csakhogy ingoványos útra tévednek ott, ahol a műtrágyázáson, a talajerő pótlásán takaré­koskodnak, hiszen így a jö­vő évi termést is kockáz­tatják. (F. J.) ÜLÉST TARTOTT A KNEB Növekedjék a fizikai dolgozók száma az ellenőrzésben A népi ellenőri hálózat összetételéről és a fizikai dol­gozók népi ellenőrként való foglalkoztatásáról tárgyalt pénteki ülésén a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság. A testület megelégedéssel nyugtázta, hogy a mintegy 30 ezer népi ellenőr több mint egynegyede fiatal. Fi­gyelmeztető tény azonban — állapították meg —, hogy még mindig kevés a nők, és a nagy tapasztalattal rendel­kező nyugdíjasok aránya. To­vábbra is fontos feladat, hogy lényegesen növekedjék a fizikai dolgozók száma az ellenőrzésben, mert életta­pasztalataikra, szakmai isme­reteikre nagy szükség van a gazdasági munkával össze­függő vizsgálatoknál. A népi ellenőrök szakmai műveltsége, iskolai végzettsé­ge megfelelő, a főiskolai, il­letve egyetemi végzettségűek aránya ma már megközelíti az 50 százalékot. A testület a továbbiakban tájékoztatást hallgatott meg arról, hogy másodfokon jog­erősen lezárult a KLIMA- VILL Szövetkezeti Közös Vállalat ellen indított per, amelyet — gazdasági bírság kiszabását javasolva — a KNEB elnöke kezdeménye­zett. A Balassagyarmati Já­rási-Városi Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálata korábban feltárta, hogy a vállalat több ízben megsértette az árkép­zési és áralkalmazási szabá­lyokat. Szerződés alapján végzett több építőipari mun­kánál a vállalatot meg nem illető tételeket is elszámoltak, ily módon több mint 390 ezer forint tisztességtelen anyagi előnyhöz jutottak. A KLIMAVILL időközbeni föl­számolása után a II. Rákóczi MGTSZ-t, mint jogutódot a Balassagyarmati Megyei Bí­róság 300 ezer forint gazda­sági bírság megfizetésére kö­telezte. A fellebbezést köve­tően a Legfelsőbb Bíróság helybenhagyta az elsőfokú bíróság tételét. (MTI) TERVSZERŰBB HELYI ÖSSZEFOGÁSSAL Vízgondok és a megoldás Lőrinciben A megfelelő minőségű ivóvíz hiánya régi problé­mája Lőrinci térségének. A község üzemei és a tanács jó ideje szorgalmazza ennek megoldását. A kibontakozást sokáig gátolta a pénzügyi feltételek hiánya. A lőrinciek régi vágya 1979-ben indulhatott el a megvalósulás útján: ekkor alakult meg a Lőrinci Tér­ségi Vízmű Társulat. A részletekről Szentgyörgyi János nagyközségi tanács­elnök adott információt. Többek között elmondotta, hogy megvalósítását két ütemben tervezték. Az első­ben építették ki az alap- műveket, így a vízmű tele­pet, Petőfiibányán két 750 köbméteres magastárolót, a gerincvezetéket és hét, köz­tük két mélyfúrású kutat. Ezeket, az első ütemben, az üzemi igények kielégítésére létesítették, de mélyítésük után kellemes meglepetés­ként derült ki, hogy a várt­nál jobb minőségben és több ivóvizet tudnak a lakosság részére is biztosítani. A beruházás több mint 70 millió forintba került. A költségek nagyobbik ré­szét helyi üzemek és intéz­mények vállalták magukra, de támogatta a társulatot a Heves megyei tanács és az Országos Vízügyi Hivatal is. Mindezek nyomán az üze­mek vízellátása rendeződött, s most már gondolhatnak a lakosságra is. Az ipari lakótelepek el­látása és szennyvízelveze­tése megoldott, de az ősköz­ség még nélkülözi ezeket. A második ütemben meg­valósuló lakossági vízellá­tás mintegy 60 millió forint­ba kerül. A nagyközség érintettjei tíz év alatt há­zanként 17 ezer forinttal járulnak hozzá a költsé­gekhez társulás keretében. (Mosolygó L.) Megvizsgálták — intézkednek A Fémművek és a családosok (Tudósítónktól): A szakszervezetek a nehe­zebb gazdasági körülmények között is fontos feladatuknak tartják a dolgozók érdekvé­delmét. A vasasok kezdemé­nyezésére például az iparág 87 gazdálkodó szervezeténél vizsgálják a most családosok élekörülményeit és szociális helyzetét. A Mátravidéki Fémművek szakszervezeti bi­zottsága a hét közepén tar­tott ülésén vitatta meg a szociálpolitikai felmérés ta­pasztalatait. A brigádvizsgá­lat összesen 96 munkavállaló véleménye alapján készült, de a megkérdezettek foglal­kozását, lakhelyét, és gyer­mekeinek számát tekintve a vállalat, 1484 családos dolgo­zójának helyzetét tükrözi. A segéd-, illetve betanított munkások az átlagosnál job- nak tartják foglalkozásuk társadalmi megbecsülését, ugyanakkor a szakmunkások — akiknek jövedelme vi­szonylag a legmagasabb a vállalatnál — a legkevésbé elégedettek munkájuk erköl­csi és anyagi elismerésével. A családok kiadásaik 45 szá­zalékát élelemre fordítják, „szellemi táplálékra" viszont csak 4 százalékot költenek... A felmérésből az is kitűnik, hogy a családos dolgozók többsége évek óta nem volt üdülni, illetve nem igényelt beutalót a szakszervezettől. Az üzemi étkeztetést a vá­laszadók 35 százaléka veszi igénybe, többen kifogásolják a minőséget. Elégedettek azonban a vállalat gyermek- intézményeivel, a munkás- szállítással és az üzemi orvo­si szolgálattal. Németh László vezérigaz­gató előterjesztésében a tes­tület szerdán intézkedési ter­vet is elfogadott a családos dolgozók gondjainak enyhíté­sére, illetve megoldására. Mika István Injekció a a földnek A Hajdúsági Agráripari Egyesülés tangazdaságaiban talajművelő gépeket állítot­tak munkába. A BIG típusú önjáró gépek egyetlen mű­velettel 45 centi mélységben lazítják a talajt, és beinjek­tálják a folyékony szerves, Illetve műtrágyát az igények szerint, 60—180 köbméternyit hektáronként. A gépek je- leni dg az ebes! Vörös Csil­lag Mgtsz-ben az őszi búza vetése alá készítik elő a ta­lajt (MTI fotó — Oláh Tibor felv. — KS)

Next

/
Thumbnails
Contents