Népújság, 1983. október (34. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-01 / 232. szám
4. NÉPÚJSÁG, 1983. október 1., szombat AZ ŐSZI VETÉS IDEJÉN A föld termőerejének megtartásával Szerte a megyében időben, és jó időben folyik a szántás, magágyelőkészítés az őszi vetések alá (Fotó: Kőhidi Imre) Két, fontos feladat áll most a mezőgazdasági nagyüzemek előtt. A terv szerint növelniük kell az őszi kalászosok, valamint a repce vetésterületét. Mindkét nö- vénjrféleség termésére szüksége van az országnak. Az idei aszályos esztendőben a tervezettnél kevesebb gabona termett, s ezt jövőre pótolni kell. A terv azzal számol, hogy az őszi kalászosok vetésterülete az idei őszön 2—3 százalékkal növekszik. Tavaly egymillió 585 ezer hektáron fordultak meg a vetőgépek, most ennél mintegy 50 ezer hektárral nagyobb területet kellene bejárniuk. A repcénél hasonló a helyzet: több év átlagában 60—70 ezer hektáron termelték a gazdaságok az olajos növényt, az idén 100 ezer hektárra lenne szükség. Több gabonát és olajos növényt A gabonának és a növényolajnak kedvező a piaca a világban, így az. értékesítés növelésével a népgazdaság bevételei gyarapodnának. A repcetermesztés bővítésének még szakmai okai is vannak. Hosszú ideig a napraforgó volt a gazdaságok kedvelt ipari növénye, mert a termesztés technológiája gépesített, az olajos mag értékesítése pedig nagy jövedelmet hozott. Ezért igyekeztek a napraforgó vetésterületét növelni a nagyüzemek. Csakhogy ennek szakmai korlátái vannak. Követelmény ugyanis, hogy legalább öt esztendeig ne kerüljön ugyanabba a földbe napraforgó. Sok gazdaság ezt nem vette figyelembe, s így terméseredményei leromlottak. Várhatóan csökken ezért a napraforgó területe, az olajra viszont szüksége van az országnak. Az elmaradás repcével pótolható. Köztudott, hogy a mezőgazdaság egyre kisebb területen termel. Lehet-e ilyen körülmények között a kalászosok és a repce területét növelni? Csakis oly módon, hogy az említett növényeknek valamit ki kell szorítania a szántóföldekről. A tervezők is ezzel számoltak. Kínálkozik is erre a tö- megtakarmányok területcsökkentése. Az idén 890 ezer hektáron termeltünk tömegtakarmányokat — a szakemberek szerint az indokoltnál nagyobb területen. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy a gazdaságok jó részében nem fordítanak kellő figyelmet a tömegtakarmányok termesztésére, ezért alacsonyak a termésátlagok. Ésszerűbb földhasznosítással, a technológiai fegyelem következetes betartásával kisebb terület is elegendő lenne az állatok takarmányigényének kielégítésére. Ha például 5—10 százalékkal növekednének az egyébként rendkívül alacsony termésátlagok, 50—90 ezer hektár termőterület szabadulna fel, s máris lenne hely a kalászosok és a repce termesztésének bővítéséhez. Akik kétszer vetettek A takarmánytermesztésben nem a termésátlagok növelése az egyedüli feladat. Elfeledett gyakorlatot is fel lehetne — kellene — éleszteni, miszerint a termőföld egy része kétszer hasznosítható. A kisparaszti gazdaságokban következetesen alkalmazták ezt. ősszel különféle takarmánykeverékeket vetettek, a fejlődő növényeket télen lelegeltették vagy tavasszal kaszálták. Április végén, május elején már tarló volt a földeken, s ezekbe kukoricát vagy újra takarmányt lehetett vetni. Most különösen szükség lenne e gyakorlat felújítására, hiszen nagy létszámú és termőképességű állatállománya van az országnak, másfelől az aszályos időjárás megapasztotta a takarmánykészleteket. Több gazdaságnak is gondja, elég lesz-e a kazlazott széna vagy silótakarmány az új termésig. A különféle keverékek termesztésével még lehet pótolni a hiányt, s ez voltaképpen még újabb szántó- területet sem igényel. A tervezgetésnek, illetve atz elképzelések megvalósításának van egy fontos feltétele“: ésszerűen kell a földet hasznosítani a gazdaságokban. S ezen nemcsak a természeti, közgazdasági adottságokhoz igazodó termelésszerkezet értendő. A föld termőerejével sem szabad visszaélni, mert ez csak a terméseredmények rovására mehet. Jóllehet, megszűnt a talajt zsaroló gazdálkodás az országban, de a földek tápanyag-feltöltöttsége még most sem a legkedvezőbb. A vizsgálatok szerint igen gyenge, illetve közepes a foszforellátottság a szántó- terület 38 százalékán. Egyes vidékeken ennél jobb, másutt rosszabb a helyzet. Ne sajnáljuk a műtrágyát! Ebből az is következik, hogy a műtrágyázás elengedhetetlenül fontos feltétele a terméseredmények megtartásának is. Sok gazdaságban mintha nem vennének erről tudomást, és fékezik a műtrágyafelhasználást. Eddig 27 ezer tonna hatóanyag megrendelését vonták vissza a nagyüzemek. Az oka közismert. Az aszály miatt csökkennek a bevételek, s ezt a kiadások mérséklésével is igyekeznek ellensúlyozni. Csakhogy ingoványos útra tévednek ott, ahol a műtrágyázáson, a talajerő pótlásán takarékoskodnak, hiszen így a jövő évi termést is kockáztatják. (F. J.) ÜLÉST TARTOTT A KNEB Növekedjék a fizikai dolgozók száma az ellenőrzésben A népi ellenőri hálózat összetételéről és a fizikai dolgozók népi ellenőrként való foglalkoztatásáról tárgyalt pénteki ülésén a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság. A testület megelégedéssel nyugtázta, hogy a mintegy 30 ezer népi ellenőr több mint egynegyede fiatal. Figyelmeztető tény azonban — állapították meg —, hogy még mindig kevés a nők, és a nagy tapasztalattal rendelkező nyugdíjasok aránya. Továbbra is fontos feladat, hogy lényegesen növekedjék a fizikai dolgozók száma az ellenőrzésben, mert élettapasztalataikra, szakmai ismereteikre nagy szükség van a gazdasági munkával összefüggő vizsgálatoknál. A népi ellenőrök szakmai műveltsége, iskolai végzettsége megfelelő, a főiskolai, illetve egyetemi végzettségűek aránya ma már megközelíti az 50 százalékot. A testület a továbbiakban tájékoztatást hallgatott meg arról, hogy másodfokon jogerősen lezárult a KLIMA- VILL Szövetkezeti Közös Vállalat ellen indított per, amelyet — gazdasági bírság kiszabását javasolva — a KNEB elnöke kezdeményezett. A Balassagyarmati Járási-Városi Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálata korábban feltárta, hogy a vállalat több ízben megsértette az árképzési és áralkalmazási szabályokat. Szerződés alapján végzett több építőipari munkánál a vállalatot meg nem illető tételeket is elszámoltak, ily módon több mint 390 ezer forint tisztességtelen anyagi előnyhöz jutottak. A KLIMAVILL időközbeni fölszámolása után a II. Rákóczi MGTSZ-t, mint jogutódot a Balassagyarmati Megyei Bíróság 300 ezer forint gazdasági bírság megfizetésére kötelezte. A fellebbezést követően a Legfelsőbb Bíróság helybenhagyta az elsőfokú bíróság tételét. (MTI) TERVSZERŰBB HELYI ÖSSZEFOGÁSSAL Vízgondok és a megoldás Lőrinciben A megfelelő minőségű ivóvíz hiánya régi problémája Lőrinci térségének. A község üzemei és a tanács jó ideje szorgalmazza ennek megoldását. A kibontakozást sokáig gátolta a pénzügyi feltételek hiánya. A lőrinciek régi vágya 1979-ben indulhatott el a megvalósulás útján: ekkor alakult meg a Lőrinci Térségi Vízmű Társulat. A részletekről Szentgyörgyi János nagyközségi tanácselnök adott információt. Többek között elmondotta, hogy megvalósítását két ütemben tervezték. Az elsőben építették ki az alap- műveket, így a vízmű telepet, Petőfiibányán két 750 köbméteres magastárolót, a gerincvezetéket és hét, köztük két mélyfúrású kutat. Ezeket, az első ütemben, az üzemi igények kielégítésére létesítették, de mélyítésük után kellemes meglepetésként derült ki, hogy a vártnál jobb minőségben és több ivóvizet tudnak a lakosság részére is biztosítani. A beruházás több mint 70 millió forintba került. A költségek nagyobbik részét helyi üzemek és intézmények vállalták magukra, de támogatta a társulatot a Heves megyei tanács és az Országos Vízügyi Hivatal is. Mindezek nyomán az üzemek vízellátása rendeződött, s most már gondolhatnak a lakosságra is. Az ipari lakótelepek ellátása és szennyvízelvezetése megoldott, de az ősközség még nélkülözi ezeket. A második ütemben megvalósuló lakossági vízellátás mintegy 60 millió forintba kerül. A nagyközség érintettjei tíz év alatt házanként 17 ezer forinttal járulnak hozzá a költségekhez társulás keretében. (Mosolygó L.) Megvizsgálták — intézkednek A Fémművek és a családosok (Tudósítónktól): A szakszervezetek a nehezebb gazdasági körülmények között is fontos feladatuknak tartják a dolgozók érdekvédelmét. A vasasok kezdeményezésére például az iparág 87 gazdálkodó szervezeténél vizsgálják a most családosok élekörülményeit és szociális helyzetét. A Mátravidéki Fémművek szakszervezeti bizottsága a hét közepén tartott ülésén vitatta meg a szociálpolitikai felmérés tapasztalatait. A brigádvizsgálat összesen 96 munkavállaló véleménye alapján készült, de a megkérdezettek foglalkozását, lakhelyét, és gyermekeinek számát tekintve a vállalat, 1484 családos dolgozójának helyzetét tükrözi. A segéd-, illetve betanított munkások az átlagosnál job- nak tartják foglalkozásuk társadalmi megbecsülését, ugyanakkor a szakmunkások — akiknek jövedelme viszonylag a legmagasabb a vállalatnál — a legkevésbé elégedettek munkájuk erkölcsi és anyagi elismerésével. A családok kiadásaik 45 százalékát élelemre fordítják, „szellemi táplálékra" viszont csak 4 százalékot költenek... A felmérésből az is kitűnik, hogy a családos dolgozók többsége évek óta nem volt üdülni, illetve nem igényelt beutalót a szakszervezettől. Az üzemi étkeztetést a válaszadók 35 százaléka veszi igénybe, többen kifogásolják a minőséget. Elégedettek azonban a vállalat gyermek- intézményeivel, a munkás- szállítással és az üzemi orvosi szolgálattal. Németh László vezérigazgató előterjesztésében a testület szerdán intézkedési tervet is elfogadott a családos dolgozók gondjainak enyhítésére, illetve megoldására. Mika István Injekció a a földnek A Hajdúsági Agráripari Egyesülés tangazdaságaiban talajművelő gépeket állítottak munkába. A BIG típusú önjáró gépek egyetlen művelettel 45 centi mélységben lazítják a talajt, és beinjektálják a folyékony szerves, Illetve műtrágyát az igények szerint, 60—180 köbméternyit hektáronként. A gépek je- leni dg az ebes! Vörös Csillag Mgtsz-ben az őszi búza vetése alá készítik elő a talajt (MTI fotó — Oláh Tibor felv. — KS)
