Népújság, 1983. október (34. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-29 / 256. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1983. október 29., szombat Kreiskyt ünnepelte az SPÖ kongresszusa Bruno Kreisky távozó elnök méltatása jellemezte tegnap az Osztrák Szocialista Párt kongresszusát. Mint már korábban a párt vezetői, ezúttal a neves külföldi vendégek: Willy Brandt, az SPD és a Szocialista Internacio- nálé elnöke, Olof Palme svéd, Kalevi Sorsa finn pártvezető és kormányfő méltatták Kreisky érdemeit a semleges Ausztria felvi. rágoztatásában és a nemzetközi politikában. Willy Brandt beszédében egyébként újólag síkraszállt az enyhülési politika, a fegyverzetkorlátozás mellett. Nem csatlakozik az Ameri- ka-ellenes hangulatokhoz, de nem tudja belátni, miért nem fogadja el Washington a Szovjetunió tárgyalási javaslatait Genfben, hangoztatta Willy Brandt. Bruno Kreisky búcsúbeszédében hangoztatta: maradéktalanul egyetért utódja, Fred Sinowatz kancellár minden politikai döntésével. (A kancellárt Kreisky utódjává választják a pártelnöki tisztségben is.) A pártkongresszus küldöttei hosszú, meleg ünneplésben részesítették Kreiskyt, aki középiskolás kora óta vesz részt a szociáldemokrata , mozgalomban. Diplomataként, utóbb külügyminiszterként nagy szerepe volt Ausztria semleges jogállásának megteremtésében. 16 éven át állt az SPÖ, 13 évig a szocialista kormány élén. Ünnepélyes visszavonulását mindenesetre kínos ügy zavarja meg: volt védencét és utódjelöltjét, Hannes Androsch volt alkancellárt a kongresszuson nem kívánják jelölni — Kreisky nyomására — a párt vezetésébe. BIZTONSÁGI TANACS USA-vétó az elmarasztaló határozat ellen Reagan magyarázkodik Világszerte tiltakoznak az Egyesült Államok grenadal agressziója miatt (Népújság telefotó — AP—KS) A Biztonsági Tanács pénteken New York-i idő szerint éjjel három órakor elmarasztaló határozatról szavazott az Egyesült Államok Grenada ellen elkövetett agressziójával kapcsolatban. A határozat hatályba lépését az amerikai vétó akadályozta meg. A Biztonsági Tanács sokéves krónikájában csaknem példátlanul az Egyesült Államok egyetlen támogató szavazatot sem tudott szerezni és teljesen elszigetelődve került a tagországok erkölcsi ítélőszéke elé. Tizenegy ország szavazott a határozat mellett és három A HO SI MINH TANÁRKÉPZŐ FŐISKOLA pályázatot hirdet a megüresedett PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI CSOPORTVEZETŐI ALLAS BETÖLTÉSÉRE. A pályázónak felsőfokú számviteli végzettséggel és 5-10 éves költségvetési szervnél szerzett gyakorlattal kell rendelkeznie. A pályázathoz szükséges: — részletes önéletrajz a működési terület Ismertetésével, — képesítésről szóló bizonyítvány. Az írásbeli pályázatokat kérjük 1983. november 10-ig a személyzeti osztályra, Eger, Pf. 43. 3301 címre beküldeni. A Bene-völgye Körzeti ÁFÉSZ, Ludas két évig terjedő időre szerződéses üzemeltetésre átadja a következő üzleteket: 1. sz. Italbolt, Ludas, F6 u. 54. 2. sz. melegkonyhás büfé, Ludas, Vasút út 18. 3. sz. Italbolt, Halmajugra, Kossuth u. 96. 6. sz. Italbolt, Detk, Árpád u. 10. 7. sz. Bistrá-pressó, Detk, Árpád u. 56. A pályázatokat 1983. november 28-ig kell benyújtani a következó címre: Bene-völgye Körzeti ÁFÉSZ, 3274 Ludas, Kolozsvári u. 2. sz. A versenytárgyalás 1983. december 8-án, de. 9 órakor lesz az áfész központi iroda- helyiségében, Ludas, Kolozsvári u. 2. sz. A tájékoztató adatokat és bővebb felvilágosítást a fenti címen, a szövetkezet számviteli csoportja ad. tartózkodott. Lichenstein helyettes amerikai küldöttségvezető magányosan emelte fel a kezét, amikor a tanács elnöke ellenszavazatot kért. A szavazás eredménye Washington súlyos diplomáciai vereségének tekinthető. Különösen érzékenyen érinti az amerikai diplomáciát, s tartós hatással is lehet szövetségeseihez fűződő kapcsolataira az a tény, hogy két fontos NATO-ország — Franciaország és Hollandia — szavazatával ellene fordult. Egy harmadik — Nagy- Britannia — tartózkodással határolta el magát a grena- dai inváziótól. Ez a körülmény megfosztja Washingtont szokásos érvétől, hogy magatartását a szocialista országok és a harmadik világ „szavazógépezete” ítélte el. A határozati javaslat szerint a Biztonsági Tanács „mély sajnálatát fejezi ki a grenadai fegyveres intervenció miatt, amely a nemzetközi jog és Grenada függetlenségének, szuverenitásának és területi épségének durva megsértését jelenti”. Sajnálatát fejezi ki az ártatlan polgári személyek halála miatt, s felszólítja az összes államokat Grenada szuverenitásának tiszteletben tartására. „Felszólít a fegyveres intervenció azonnali megszüntetésére és a külföldi csapjatok haladéktalan kivonására Grenadából.” A határozati javaslat elfogadása mellett szavazott Franciaország, Hollandia, Málta, Pakisztán, Zimbabwe, Guyana, Jordánia, Kína, Nicaragua, Lengyelország és a Szovjetunió, míg Nagy- Britannia, Togo és Zaire tartózkodott. A grenadai invázió men- tegetésére és a libanoni amerikai katonai jelenlét változatlan fenntartásának indoklására használta fel csütörtök esti tévébeszédét Reagan amerikai elnök. Reagan, aki szerint „a grenadai és a libanoni események között a nagy távolság ellenére is szoros ösz- szefüggés van”, a grenadai agressziót az Egyesült Államok úgynevezett globális érdekeire és elkötelezettségére való hivatkozással vette védelmébe. Azt állította, hogy a kis szigetország, illetve általa a Szovjetunió és Kuba fenyegette az Egyesült Államok biztonságát, s az amerikai katonák Grenadá- ban egy „teljes kubai támaszpontra bukkantak”. Ez az elnök szavai szerint — úgymond — a „sziget megszállására irányuló kubai szándék” bizonyítéka. Reagan szóra sem méltatta azokat a hivatalos havannai nyilatkozatokat, amelyek egyértelműen leszögezték: Grenadá- toan nincsenek kubai katonák, hanem építők és polgári alkalmazottak, kivéve néhány tucat katonai tanácsadót, akik Bishop kormányfő haláláig a grenadai hadsereg mellett, illetve a biztonsági erőknél szolgáltak. A kubai építők önvédelemből könnyű gyalogsági fegyverekkel szálltak szembe az agresszorokkal. Reagan kifejtette, hogy a Grenada elleni támadást „a lehető legkorábbi időpontban” szeretné befejezni, óvakodott azonban attól, hogy időpjontot nevezzen meg. Külpolitikai kommentárunk j— Évforduló — ünneplés nélkül TELJES MÉRTEKBEN EGYET LEHET ÉRTENI Przygodski lengyel nagykövettel: a bécsi haderőcsökkentési tárgyalások tizedik évfordulója csakugyan nem ad okot az ünneplésre. Százhúsz hónappal ezelőtt, 1973. október 30-án ültek tárgyalóasztalhoz az osztrák fővárosban diplomaták és szakértők, a Varsói Szerződés és a NATO tagállamainak képviselői, hogy a középj-európai haderők és fegyverzetek csökkentéséről ésszerű megállapodására jussanak. Ami az azóta eltelt éveket illeti, sommásan úgy lehetne fogalmazni: Bécsben szinte tapodtat sem jutattak előbbre a tárgyaló felek. .Pedig lenne miről dönteniük. Európának ebben a térségében a két katonai-politikai intergáció korszerűen fölszerelt hadosztályai néznek egymással farkasszemet, nagy • mennyiségű haditechnika halmozódott fel, s a kontinens biztonságos jövője szempontjából csöppet sem lenne közömbös, sikerül-e kölcsönösen elfogadható kompromisszum formájában a csökkentést végrehajtani. A Varsói Szerződés tagállamai jó néhány indítványt tettek már. Jelenleg a 900—900 ezer fős haderőlétszámról folyik a vita, ám a legcsekélyebb jele sem mutatkozik annak, hogy a szóbanforgó javaslatot elfogadják. A NATO tagállmai elsősorban azt szorgalmazzák, hogy a szocialista országok haderőinek létszámát körülbelül háromszor akkora arányban csökkentsék, mint a sajátjukat. Ugyanakkor gyanakvás- sí fogadják a Varsói Szerződés statisztikáit, ami eleve kizárja a nélkülözhetetlen kölcsönös bizalmon alapuló megegyezés feltételeit. Sajnos, a jelenlegi roppant feszült nemzetközi légkör sem kedvez a bécsi tárgyalásoknak. Nem kétséges, hogy a tíz éve tárgyaló delegátusok félszemmel mindig a szovjet—amerikai kapcsolatokat figyel lik: ha ugyanis Moszkva és Washington viszonyában kedvező változás következnék be, ez bizonyára Bécsben is éreztetné hatását Egyelőre ennek az ellenkezője tapasztalható. Érthető okokból: a NATO rakétatelepítési programja részben a bécsi tárgyalások színterét érinti. Az egy évtizede folyó eszmecseréken most az újabb tömegpusztító fegyverek telepítésével kell szembenézni. Tíz év alatt tehát Közép-Európában a fegyverzetcsökkentés szempontjából nem javult, inkább romlott a helyzet. EGYOLDALÚ ELŐNYÖK MEGSZERZÉSÉRE TÖREKEDVE a nyugati fél eddig meghiúsított minden fajta kompromisszumos megoldást. Legfeljebb annyiban lehet valamiféle pozitív vonást tulajdonítani a bécsi tárgyalásoknak, hogy a plenáris üléseken, de még inkább a nemhivatalos két- és több oldalú találkozókon bizonyos részletkérdésekről kölcsönösen tájékozódhatnak a résztvevők. Az osztrák főváros tehát továbbra is alkalmas a kelet—nyugati párbeszéd folytatására. Gyapay Dénes Szocialista országok diplomáciai taoácskozása A Mongol Népköztársaság külügyminisztériumának meghívására október 26-án és 27-én Ulánbátorban több szocialista ország külügyminiszter-helyettese munka- megbeszélést tartott. Hazánkat Gorái Róbert külügyminiszter-helyettes képviselte. A résztvevőket fogadta Dzsambin Batmönh, a Mongol Népi Forradalmi Párt Politikai Bizottságának tagja, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. ' A barátság és a teljes nézetazonosság légkörében lefolyt munkatalálkozón átfogó véleménycserét folytattak az ázsiai helyzet időszerű kérdéseiről, különös figyelemmel a térség békéjével és biztonságával kapcsolatos tennivalókra. A résztvevők a tanácskozásról kiadott közleményben rámutattak a jelenlegi nemzetközi helyzet éleződésének, az ázsiai kontinens megoldatlan problémáinak okaira. Támogatásukról biztosították a Szovjetunió, Mongólia, az indokínai és más szocialista országok konstruktív kezdeményezéseit, amelyek a nemzetközi légkör javítását célozzák. A tanácskozás résztvevői külön nyilatkozatban határozottan elítélték a Grenada elleni agressziót. „Pozitív támpontok”, „elfogadhatatlan elemek” Az Andropov-ínterjú NSZK-beli visszhangja Az NSZK-ban péntekre rendkívüli mértékben felerősödött az a visszhang, amelyet Jurij Andropovnak, az európai közepes hatótávolságú fegyverek korlátozásáról folyó genfi tárgyalásokkal kapcsolatos Pravda-interjúja váltott ki. A kormány nevében Jürgen Südhoff szóvivő felemás állásfoglalást tett közzé. Eszerint a Kohl-kabinet „bizonyos pozitív támpontokat, de egyúttal elfogadhatatlan elemeket is” lát a nyilatkozatban. Sajátos módon a bonni hivatalos értékelés a „pozitív támponttal” azt emelte ki, hogy Jurij Andropov javaslatai Reagan, amerikai elnök „legutóbbi kezdeményezése horderejének felismeréséről” tanúskodnak. Az „elfogadhatatlan elemek” közé sorolta viszont a szóvivő a Szovjetuniónak azt a követelését, hogy a genfi tárgyalásokon a francia és a brit rakétákat is vegyék figyelembe. Az NSZK kormánya szerint ez a „maximalista követelés” jelenti változatlanul a fő akadályt a megegyezés útjában. Südhoff megerősítette: november 21-től megkezdik a telepítendő rakéták alkotóelemeinek NSZK-ba való szállítását, ha addig nem születik megállapodás Genfben. A Német Szociáldemokrata Párt három magas rangú vezetője, Horst Ehmke, Hans-Jürgen Wilschnewski és Egon Bahr, az SDP elnökségének tagjai, közös nyilatkozatban szólították fel az Egyesült Államok és az NSZK kormányát, hogy fogadják el további tárgyalási alapnak Jurij Andropov javaslatait, és azok alapján 1985. végéig hosszabbítsák meg a genfi tárgyalásokat, anélkül, hogy megkezdenék az amerikai rakéták telepítését. A szociáldemokrata vezetők részletesen méltatták a szovjet javaslatok jelentőségét és felszólították a nyugati kormányokat, hogy Jurij Andropov kezdeményezésére tegyenek olyan ellenjavaslatot, amely a francia és a brit rakétákat is bevonná az európai közepes hatótávolságú fegyverekről, illetve a hadászati fegyverekről folyó genfi tárgyalásokba. Chilei tiltakozó nap Chilében a hetedik országos tiltakozó napon csütörtökön országszerte tüntetések voltak és heves ösz- szecsapások zajlottak le a tüntetők és a csendőrök között. A hatóságok közlése szerint hetven embert letartóztattak, két tüntető életét vesztette, harmincán meg- sebesülek, hátuk állapota súlyos. Santiago három egyetemén több mint ezer diák csapott össze a csendőrökkel. A négy órán át tartó összetűzésben a hatóságok gumibotokkal ütlegelték a tiltakozókat és könnygázbombákkal próbálták szétoszlatni a tömeget, a diákok kövekkel válaszoltak. Több mint 60 diákot letartóztattak, hatan pedig súlyosán megsebesültek. Comcepción déli kikötővárosban 10 ezer ember tüntetett Pinochet rendszere ellen. A tiltakozó nagygyűlésen Gabriel Valdes, a Ke- reszténydemökrata Párt elnöke követelte Pinochet lemondását. A fővárostól 140 kilométerre levő Valparai- sóban is diákok tüntettek, kilencet letartóztattak. Rodolfo Seguel, a Dolgozók Országos Központja (CNT) országos vezetőségének elnöke a csütörtöki tiltakozó napot „nagyon eredményesnek” nevezte.