Népújság, 1983. október (34. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-27 / 254. szám

NÉPÚJSÁG, 1983. október 27., csütörtök 3. Kibővített illést tartott Egerben az MSZMP Heves megyei Bizottsága Napirenden: a megye iparának munkája, tervei (Folytatás a 1. oldalról) Heves megye az országos értékelés szerint — hangsú­lyozta bevezetőjében a vég­rehajtó bizottság írásos je­lentése — az iparilag köze­pesen fejlett megyék közé tartozik. Az ágazat több terméke — lignit, villamos energia, pneumatikus ele­mek, alumínium tubusok, se­bességváltók, kitérők, félve­zetők stb — minden tekin­tetben megfelel a korszerű követelményeknek. Az igaz­sághoz tartozik ugyanakkor az is, hogy még mindig szá­mottevő az alacsony jöve­delmezőséggel — például cement, borok, zöldségkon­zervek stb. — gyártott, vagy előállított ipari termékek mennyisége. A pártbizott­ság úgy állapította meg, hogy összességében megyénk ipara a központi célkitűzé­sekkel összhangban fejlődött az elmúlt években. Az egyenletes és dinamikus iparfejlesztés hatására ked­vezően változott a megye gazdasági, társadalmi szer­kezete. Ezt a változást jól tükrözi, hogy 30 év alatt az aktív keresők száma főbb mint 25 ezer fővel nőtt, to­vábbá, hogy míg 1949-ben az aktív keresők mindössze 12 százaléka, 1982-ben pedig már közel 36 százaléka dol­gozott az iparban. A me­gyében végbement szocia­lista iparosítás következté­ben megváltozott a falu ar­culata, javultak a lakosság életkörülményei. Az iparosí­tás kedvező feltételeket te­remtett a többi népgazdasá­gi ág fejlesztéséhez és a la­kosság ellátásához. A megye szocialista iparának termelé­se az elmúlt tíz évben az 1970 évinek kétszeresére nőtt. A bruttó termelés érté­ke mintegy 30 milliárd fo­rint, amely az országosnak csaknem három százaléka. Az utóbbi tíz év során a termelés évenként mintegy hat százalékkal emelkedett, de a növekedés üteme fo­kozatosan mérséklődött. Az egy foglalkoztatottra jutó állóeszközérték mintegy 700 ezer forint, s e tekintetben csak Fejér és Borsod megye előzi meg megyénket. A pártbizottság ezután ágaza­tonként értékelte a megye iparának munkáját. A nehézipar lésben egyre nagyobb hánya­dot képviselnek a korszerű gyártmányok (félvezetők, sebességváltók, pneumatikus elemek stb.). Az 1970—78-as években a vállalatok dina­mikus termelési felfutásu­kat többnyire a foglalkozta­tottak számának növekedésé­vel oldották meg. Az utóbbi években viszont általános tendencia az ágazatban fog­lalkoztatottak számának fo­lyamatos csökkenése és a termelés növekedési ütemé­nek lassulása. Ezután azt elemezte a végrehajtó bizottság jelen­tése, hogy a gépipari egysé­gek nagy része központi programokkal és vállalati célú fejlesztésekkel össz­hangban a háttéripar fejlesz­tésére, valamint a nem ru­belelszámolású export növe­lésére, import kiváltására beruházásokat hajtottak, il­letve hajtanak végre. A be­ruházások ellenére — fő­A végrehajtó bizottság írá­sos jelentéséhez Schmidt Re­zső, a megyei pártbizottság titkára fűzött szóbeli kiegé­szítőt leg az importkorlátozások hatásaként — szinte álta­lános jellemző az állóeszkö­zök állapotának romlása, el­használódási fokának növe­kedése. Gondot okoz a tő­kés relációból beszerzett nagy teljesítményű gépek pótalkatrésszel történő ellá­tásának hiányossága követ­kezményeként a veszteség­idők, gépállások növekedése, a kapacitáskihasználás rom­lása. a megye ipari termelési értékének több mint a felét termeli meg. Itt dolgozik az iparban foglalkoztatottak kétharmada. Az ország lig- nittermelésének majd 90 százalékát a Mátraalji Szén­bányák Thorez Bányaüze­me, a szénbázisú villamos- energia-termelés 40 száza­lékát a Gagarin Hőerőmű Vállalat biztosítja. A Mátra­alji Szénbányák Válalat a lignittermelésen kívül jelen­tős részt vállal egyéb fon­tos, népgazdasági szintű igé­nyek kielégítésében is (pl. csővezeték-építés, cella- gyártás stb.). A szénterme­lésen kívüli tevékenység ér­téke megközelíti az évi egy- milliárd forintot. A továbbiakban részlete­sen elemezte a végrehajtó bizottság írásos jelentése az egercsehi aknaüzem munká­ját, a recski és a gyöngyös- oroszi ércbányák adottságait és lehetőségeit, majd a me­gyénkben folyó szénhidro- géntermelés eredményeit és gondjait összegezte. A gépipar megyénk ipari termelésének mintegy húsz százalékát ad­ja. Az ágazat termelését az 1970-es években a dinami­kus volumennövekedés jel­lemezte. A gépipari terme­A könnyűipar a megye iparának termelési értékéből mindössze öt szá­zalékkal részesedik, jelentő­sebb volument a bútor-, a ruha- és a cipőipar képvi­sel. Az ágazat termelése az 1970-es években jelentősen, több mint kétszeresére nőtt. A növekedési ütem 1981-ben lelassult, s 1982-ben már csökkenést mutat. Ez a tendencia összefüggésben van a kül- és belpiaci igények változásával, csökkenésével, továbbá az ágazatban kiala­kult alacsony bérszínvonal­lal, ami a munkaerő-elván­dorlás egyik döntő oka. Vé­gezetül a pártbizottság átte­kintette és értékelte a me­gye építőanyag-iparának, élelmiszer-gazdaságának munkáját, üzemeink anyag- és energiatakarékosságát, a szállítási és a szerződéses fegyelmet, valamint az ex­port növelésére tett intézke­déseket és azok eredményeit. Feladataink, tennivalóink Részletesen foglalkozott a végrehajtó bizottság írásos A kibővített pártbizottsági Ülés résztvevői jelentése a megyénk üzemei előtt álló legfontosabb fel­adatokkal, tennivalókkal is. Többek között megállapítot­ta: a Központi Bizottság 1983. július 6-i határozatá­nak megyei végrehajtása szükségessé teszi, hogy vál­lalataink, gyáraink, szövet­kezeteink munkájával szem­ben fokozott követelménye­ket támasszunk. Ipari üze­meink eredményesebben já­ruljanak hozzá a népgazda­ság nemzetközi fizetőképes­ségéhez, a belső ellátás javí­tásához, a kooperációs fe­gyelem erősítéséhez. Az . iparnak az el­következő időszakban is meghatározó szerepe lesz a megye gazdaságában. A ne­hézipar területén a megye természeti adottságainak hatékony kihasználása érde­kében a megyei pártbizottság szükségesnek tartja azon fej­lesztési, korszerűsítési el­gondolások mérlegelését, amelynek útján a megyei erőforrások fokozottabb igénybevétele elősegítheti a népgazdaság energiaszük­ségletének magasabb szintű kielégítését. A gépipar — a mérsékelt növekvő hazai igé­nyek mellett — dinamiku­san növelje exportját. Ter­melési szerkezetét úgy kor­szerűsítse, hogy javuljon gyártmányainak verseny- képessége. A könnyűipar nö­velje a korszerű, jó minősé­gű, magasabb igényeket ki­elégítő, gazdaságosan gyárt­ható termékek arányát. A pártszervek és szerveze­tek gazdaságpolitikai mun­kájukban kiemelt figyelmet fordítsanak a Központi Bi­zottság 1983. júliusi és a megyei pártbizottság hatá­rozataiból adódó feladatok egységes értelmezésére, s fo­lyamatosan segítsék, ellen­őrizzék azok végrehajtását. Támogassák a gazdasági vezetés nagyobb hatékonysá­got eredményező kezdemé­nyezéseit, ösztönözzenek magasabb teljesítményekre, rugalmasabb vállalati gaz­dálkodás kialakítására. A végrehajtó bizottság írásos jelentése fölötti vitá­ban részt vett Markovics Ferenc, Heves megye Ta­nácsának elnöke, Skultéti János, a Mikroelektronikai Vállalat gyöngyösi gyárának igazgatója, Leblancz Zsolt, a Gagarin Hőerőmű Vállalat szocialista brigádvezetője, Horváth Lajos, az apci Qua- litál Könnyűfémöntödéjé­nek igazgatója, Hatvani Fe­renc, a Mátraalji Szénbá­nyák Vállalat pártbizottsá­gának titkára, Demeter Pál, a Csepel Autógyár Egri Gyá­rának igazgatója, Gazsó László, a KISZ Heves me­gyei Bizottságának titkára, Németh László, a Mátravi- déki Fémművek vezérigazga­tója, Holló Béla, a KISZÖV elnöke, Vígh Endre, az egri Finomszerelvénygyár gaz­dasági igazgatója és dr. Je­nes Pál, a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsának titkára. Korom Mihály felszólalása Dr. Korom Mihály, a Központi Bizottság titkára aktuális politikai kérdésekről adott tájékoztatót A Központi Bizottság tit­kára bevezetőben nemzetközi kérdésekkel foglalkozott, hangsúlyozva, hogy'a ‘fe­szültség, a nemzetközi hely­zet éleződése szinte napról napra fokozódik. Példának a legfrissebb, a grenadai ese­ményeket hozta és kijelen­tette : — ... Az Egyesült Álla­moknak az ENSZ egyik tag­államával, Grenadával szem­ben történt agressziója nem más, mint arcátlan megsér­tése az alapokmányoknak, s amelyet sem morálisan, sem nemzetközi jogilag nem le­het indokolni. Az ilyen ak­ciók kapcsán nagyon is ért­hetővé válik a nicaraguai és a kubai álláspont, amely szerint az Egyesült Államok, ha érdekei úgy kívánják, megpróbálja a történelem kerekét visszaforgatni, a legnyíltabb agressziótól sem riadva vissza, és így joggal érezhetik veszélyeztetettnek önmagukat. Korom Mihály a további­akban azt hangsúlyozta, ne­künk, magyaroknak, mint a szocialista tábor tagjának, akiknek ugyancsak legfőbb érdekünk a béke védelme, lehetőségeink szerint minden segítséget meg kell adnunk ezeknek az országoknak. A Központi Bizottság titkára logikus és érthető lépésnek nevezte azt a nyilatkozatot, amelyet Berlinben, Moszk­vában és Prágában tettek közzé, válaszul a nyugat-né­metországi rakétatelepítési programra, miszerint az NDK és Csehszlovákia terü­letén is megteszik a kellő lépéseket e telepítési prog­ram ellensúlyozására. Ez a döntés — hangsúlyozta Ko­rom Mihály — Varsói Szer­ződés érdekeit, a tagállamok védelmét jelenti és egybe­esik hazánk érdekeivel is. Megjegyezte a továbbiakban, hogy a fegyverkezési ver­senynek sajnos van jövője, mert az amerikai imperia­lizmus megpróbálja ráeről­tetni a szocialista táborra ezt az áldatlan versenyt. Nekünk az a kötelességünk — mondotta —, hogy járul­junk hozzá a Varsói Szerző­dés erejének fokozásához. S ez a hozzájárulás alapvető­en és elsősorban fegyelme­zett munkánktól, gazdasági életünk eredményeitől, ter­veink teljesítésétől függ. Korom Mihály ezután né­hány belpolitikai kérdésről szólt a kibővített pártbizott­sági ülés résztvevői előtt. — Következetesen hala­dunk a XII. kongresszus ki­jelölte úton. E kongresszus határozatainak végrehajtá­sában a kérdések kérdése a gazdasági építőmunka. Ez az alapja további előrelépé­sünknek, ez az alapja a nemzetközi fizetési képessé­günk fenntartásának, baráta­ink és ellenségeink előtt ki­vívott nemzetközi tekinté­lyünk megőrzésének is — hangsúlyozta, majd arról szólt, mit kell tenniük töb­bek között Heves megye dol­gozóinak, kommunistáinak is e feladatok megoldása te­kintetében. Ezután szocialista hazánk társadalmi, politikai fejlődé­sének, politikai életünk de­mokratizmusa fejlesztésének kérdéseiről beszélt. Ennek keretében külön is kitért a választási rendszerünk kor­szerűsítésével kapcsolatos fel­adatokra. Megelégedetten ál­lapította meg, hogy az or­szágban, mintegy 1300 he­lyen sok tízezren vitatták meg a választási rendszer korszerűsítéséről szóló el­képzeléseket. — Rendkívül fontos — mutatott rá —, hogy ezeken a vitákon visszaigazolódtak a Központi Bizottság elkép­zelései a korszerűsítés, a fejlesztés tekintetében. És legalább ugyanilyen fontos, hogy ez a széles körű tár­sadalmi vita módot adott ar­ra, hogy a politika, a köz­élet iránt fogékony emberek ismét fórumot, mozgásteret kaphattak. Példákkal is illusztrálta, melyek azok a kérdések, amelyekkel messzemenő volt az egyetértés és melyek azok, amelyek szélesebb körű vi­tát, vagy egyfajta ellenér­zést váltottak ki a terveze­tet illetően. Ilyen „fenntar­tás” például az elöljáró­ság -ok elnevezése, amellyel szemben, számos más javas­lat is érkezett, természete­sen, elsősorban azoknak a soraiból, akik a múlt rend­szerben élve, nem éppen kellemes emlékeket őriznek e hajdanvolt testületekről. Korom Mihály beszélt a járások megszűnésének tör­ténelmi szükségszerűségéről is. Igaz, hogy a járások Má­tyás király óta léteznek ha­zánkban, de a történelmi szükségszerűség nem tiszteli a tradíciókat, az elmúlt más­fél évtized gyakorlata be­igazolta, hogy a járásokon, mint társadalmi, politikai, közigazgatási egységeken túlhaladt az élet. Fölhívta azonban a résztvevők fi­gyelmét arra is, hogy ez az intézkedés, a járások meg­szüntetése egy csapásra nem old meg minden gondot, ha­tása nem érvényesül azon­nal. Itt is folyamatról van szó, amelynek eredménye csak a későbbiek során mér­hető le teljes valóságában. — Mindez együtt — sum­mázta Korom Mihály az el­mondottakat — politikai rendszerünk módszeres fej­lesztését jelenti. A választá­si rendszer módosítása, a já­rások megszüntetése nem cél, hanem eszköz társadalmi, politikai életünk további ki­bontakoztatásához. Végezetül arról szólt a Központi Bizottság titkára, hogy az előttünk álló rend­kívül nagy feladatok elvég­zéséhez óriási erőt jelent ha­zánk 850 ezer kommunistá­jának elszántsága, akarata. Közöttük ott van Heves me­gye kommunistáinak dan­dárja is, akiknek munkájá­ra mindenkor számíthatott és továbbra is számít a párt Központi Bizottsága. A tudósítást készítette: GYURKÖ GÉZA és KOÓS JÓZSEF Fotó: SZÁNTÓ GYÖRGY

Next

/
Thumbnails
Contents