Népújság, 1983. október (34. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-27 / 254. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. október 27., csütörtök 3. Kibővített illést tartott Egerben az MSZMP Heves megyei Bizottsága Napirenden: a megye iparának munkája, tervei (Folytatás a 1. oldalról) Heves megye az országos értékelés szerint — hangsúlyozta bevezetőjében a végrehajtó bizottság írásos jelentése — az iparilag közepesen fejlett megyék közé tartozik. Az ágazat több terméke — lignit, villamos energia, pneumatikus elemek, alumínium tubusok, sebességváltók, kitérők, félvezetők stb — minden tekintetben megfelel a korszerű követelményeknek. Az igazsághoz tartozik ugyanakkor az is, hogy még mindig számottevő az alacsony jövedelmezőséggel — például cement, borok, zöldségkonzervek stb. — gyártott, vagy előállított ipari termékek mennyisége. A pártbizottság úgy állapította meg, hogy összességében megyénk ipara a központi célkitűzésekkel összhangban fejlődött az elmúlt években. Az egyenletes és dinamikus iparfejlesztés hatására kedvezően változott a megye gazdasági, társadalmi szerkezete. Ezt a változást jól tükrözi, hogy 30 év alatt az aktív keresők száma főbb mint 25 ezer fővel nőtt, továbbá, hogy míg 1949-ben az aktív keresők mindössze 12 százaléka, 1982-ben pedig már közel 36 százaléka dolgozott az iparban. A megyében végbement szocialista iparosítás következtében megváltozott a falu arculata, javultak a lakosság életkörülményei. Az iparosítás kedvező feltételeket teremtett a többi népgazdasági ág fejlesztéséhez és a lakosság ellátásához. A megye szocialista iparának termelése az elmúlt tíz évben az 1970 évinek kétszeresére nőtt. A bruttó termelés értéke mintegy 30 milliárd forint, amely az országosnak csaknem három százaléka. Az utóbbi tíz év során a termelés évenként mintegy hat százalékkal emelkedett, de a növekedés üteme fokozatosan mérséklődött. Az egy foglalkoztatottra jutó állóeszközérték mintegy 700 ezer forint, s e tekintetben csak Fejér és Borsod megye előzi meg megyénket. A pártbizottság ezután ágazatonként értékelte a megye iparának munkáját. A nehézipar lésben egyre nagyobb hányadot képviselnek a korszerű gyártmányok (félvezetők, sebességváltók, pneumatikus elemek stb.). Az 1970—78-as években a vállalatok dinamikus termelési felfutásukat többnyire a foglalkoztatottak számának növekedésével oldották meg. Az utóbbi években viszont általános tendencia az ágazatban foglalkoztatottak számának folyamatos csökkenése és a termelés növekedési ütemének lassulása. Ezután azt elemezte a végrehajtó bizottság jelentése, hogy a gépipari egységek nagy része központi programokkal és vállalati célú fejlesztésekkel összhangban a háttéripar fejlesztésére, valamint a nem rubelelszámolású export növelésére, import kiváltására beruházásokat hajtottak, illetve hajtanak végre. A beruházások ellenére — főA végrehajtó bizottság írásos jelentéséhez Schmidt Rezső, a megyei pártbizottság titkára fűzött szóbeli kiegészítőt leg az importkorlátozások hatásaként — szinte általános jellemző az állóeszközök állapotának romlása, elhasználódási fokának növekedése. Gondot okoz a tőkés relációból beszerzett nagy teljesítményű gépek pótalkatrésszel történő ellátásának hiányossága következményeként a veszteségidők, gépállások növekedése, a kapacitáskihasználás romlása. a megye ipari termelési értékének több mint a felét termeli meg. Itt dolgozik az iparban foglalkoztatottak kétharmada. Az ország lig- nittermelésének majd 90 százalékát a Mátraalji Szénbányák Thorez Bányaüzeme, a szénbázisú villamos- energia-termelés 40 százalékát a Gagarin Hőerőmű Vállalat biztosítja. A Mátraalji Szénbányák Válalat a lignittermelésen kívül jelentős részt vállal egyéb fontos, népgazdasági szintű igények kielégítésében is (pl. csővezeték-építés, cella- gyártás stb.). A széntermelésen kívüli tevékenység értéke megközelíti az évi egy- milliárd forintot. A továbbiakban részletesen elemezte a végrehajtó bizottság írásos jelentése az egercsehi aknaüzem munkáját, a recski és a gyöngyös- oroszi ércbányák adottságait és lehetőségeit, majd a megyénkben folyó szénhidro- géntermelés eredményeit és gondjait összegezte. A gépipar megyénk ipari termelésének mintegy húsz százalékát adja. Az ágazat termelését az 1970-es években a dinamikus volumennövekedés jellemezte. A gépipari termeA könnyűipar a megye iparának termelési értékéből mindössze öt százalékkal részesedik, jelentősebb volument a bútor-, a ruha- és a cipőipar képvisel. Az ágazat termelése az 1970-es években jelentősen, több mint kétszeresére nőtt. A növekedési ütem 1981-ben lelassult, s 1982-ben már csökkenést mutat. Ez a tendencia összefüggésben van a kül- és belpiaci igények változásával, csökkenésével, továbbá az ágazatban kialakult alacsony bérszínvonallal, ami a munkaerő-elvándorlás egyik döntő oka. Végezetül a pártbizottság áttekintette és értékelte a megye építőanyag-iparának, élelmiszer-gazdaságának munkáját, üzemeink anyag- és energiatakarékosságát, a szállítási és a szerződéses fegyelmet, valamint az export növelésére tett intézkedéseket és azok eredményeit. Feladataink, tennivalóink Részletesen foglalkozott a végrehajtó bizottság írásos A kibővített pártbizottsági Ülés résztvevői jelentése a megyénk üzemei előtt álló legfontosabb feladatokkal, tennivalókkal is. Többek között megállapította: a Központi Bizottság 1983. július 6-i határozatának megyei végrehajtása szükségessé teszi, hogy vállalataink, gyáraink, szövetkezeteink munkájával szemben fokozott követelményeket támasszunk. Ipari üzemeink eredményesebben járuljanak hozzá a népgazdaság nemzetközi fizetőképességéhez, a belső ellátás javításához, a kooperációs fegyelem erősítéséhez. Az . iparnak az elkövetkező időszakban is meghatározó szerepe lesz a megye gazdaságában. A nehézipar területén a megye természeti adottságainak hatékony kihasználása érdekében a megyei pártbizottság szükségesnek tartja azon fejlesztési, korszerűsítési elgondolások mérlegelését, amelynek útján a megyei erőforrások fokozottabb igénybevétele elősegítheti a népgazdaság energiaszükségletének magasabb szintű kielégítését. A gépipar — a mérsékelt növekvő hazai igények mellett — dinamikusan növelje exportját. Termelési szerkezetét úgy korszerűsítse, hogy javuljon gyártmányainak verseny- képessége. A könnyűipar növelje a korszerű, jó minőségű, magasabb igényeket kielégítő, gazdaságosan gyártható termékek arányát. A pártszervek és szervezetek gazdaságpolitikai munkájukban kiemelt figyelmet fordítsanak a Központi Bizottság 1983. júliusi és a megyei pártbizottság határozataiból adódó feladatok egységes értelmezésére, s folyamatosan segítsék, ellenőrizzék azok végrehajtását. Támogassák a gazdasági vezetés nagyobb hatékonyságot eredményező kezdeményezéseit, ösztönözzenek magasabb teljesítményekre, rugalmasabb vállalati gazdálkodás kialakítására. A végrehajtó bizottság írásos jelentése fölötti vitában részt vett Markovics Ferenc, Heves megye Tanácsának elnöke, Skultéti János, a Mikroelektronikai Vállalat gyöngyösi gyárának igazgatója, Leblancz Zsolt, a Gagarin Hőerőmű Vállalat szocialista brigádvezetője, Horváth Lajos, az apci Qua- litál Könnyűfémöntödéjének igazgatója, Hatvani Ferenc, a Mátraalji Szénbányák Vállalat pártbizottságának titkára, Demeter Pál, a Csepel Autógyár Egri Gyárának igazgatója, Gazsó László, a KISZ Heves megyei Bizottságának titkára, Németh László, a Mátravi- déki Fémművek vezérigazgatója, Holló Béla, a KISZÖV elnöke, Vígh Endre, az egri Finomszerelvénygyár gazdasági igazgatója és dr. Jenes Pál, a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsának titkára. Korom Mihály felszólalása Dr. Korom Mihály, a Központi Bizottság titkára aktuális politikai kérdésekről adott tájékoztatót A Központi Bizottság titkára bevezetőben nemzetközi kérdésekkel foglalkozott, hangsúlyozva, hogy'a ‘feszültség, a nemzetközi helyzet éleződése szinte napról napra fokozódik. Példának a legfrissebb, a grenadai eseményeket hozta és kijelentette : — ... Az Egyesült Államoknak az ENSZ egyik tagállamával, Grenadával szemben történt agressziója nem más, mint arcátlan megsértése az alapokmányoknak, s amelyet sem morálisan, sem nemzetközi jogilag nem lehet indokolni. Az ilyen akciók kapcsán nagyon is érthetővé válik a nicaraguai és a kubai álláspont, amely szerint az Egyesült Államok, ha érdekei úgy kívánják, megpróbálja a történelem kerekét visszaforgatni, a legnyíltabb agressziótól sem riadva vissza, és így joggal érezhetik veszélyeztetettnek önmagukat. Korom Mihály a továbbiakban azt hangsúlyozta, nekünk, magyaroknak, mint a szocialista tábor tagjának, akiknek ugyancsak legfőbb érdekünk a béke védelme, lehetőségeink szerint minden segítséget meg kell adnunk ezeknek az országoknak. A Központi Bizottság titkára logikus és érthető lépésnek nevezte azt a nyilatkozatot, amelyet Berlinben, Moszkvában és Prágában tettek közzé, válaszul a nyugat-németországi rakétatelepítési programra, miszerint az NDK és Csehszlovákia területén is megteszik a kellő lépéseket e telepítési program ellensúlyozására. Ez a döntés — hangsúlyozta Korom Mihály — Varsói Szerződés érdekeit, a tagállamok védelmét jelenti és egybeesik hazánk érdekeivel is. Megjegyezte a továbbiakban, hogy a fegyverkezési versenynek sajnos van jövője, mert az amerikai imperializmus megpróbálja ráerőltetni a szocialista táborra ezt az áldatlan versenyt. Nekünk az a kötelességünk — mondotta —, hogy járuljunk hozzá a Varsói Szerződés erejének fokozásához. S ez a hozzájárulás alapvetően és elsősorban fegyelmezett munkánktól, gazdasági életünk eredményeitől, terveink teljesítésétől függ. Korom Mihály ezután néhány belpolitikai kérdésről szólt a kibővített pártbizottsági ülés résztvevői előtt. — Következetesen haladunk a XII. kongresszus kijelölte úton. E kongresszus határozatainak végrehajtásában a kérdések kérdése a gazdasági építőmunka. Ez az alapja további előrelépésünknek, ez az alapja a nemzetközi fizetési képességünk fenntartásának, barátaink és ellenségeink előtt kivívott nemzetközi tekintélyünk megőrzésének is — hangsúlyozta, majd arról szólt, mit kell tenniük többek között Heves megye dolgozóinak, kommunistáinak is e feladatok megoldása tekintetében. Ezután szocialista hazánk társadalmi, politikai fejlődésének, politikai életünk demokratizmusa fejlesztésének kérdéseiről beszélt. Ennek keretében külön is kitért a választási rendszerünk korszerűsítésével kapcsolatos feladatokra. Megelégedetten állapította meg, hogy az országban, mintegy 1300 helyen sok tízezren vitatták meg a választási rendszer korszerűsítéséről szóló elképzeléseket. — Rendkívül fontos — mutatott rá —, hogy ezeken a vitákon visszaigazolódtak a Központi Bizottság elképzelései a korszerűsítés, a fejlesztés tekintetében. És legalább ugyanilyen fontos, hogy ez a széles körű társadalmi vita módot adott arra, hogy a politika, a közélet iránt fogékony emberek ismét fórumot, mozgásteret kaphattak. Példákkal is illusztrálta, melyek azok a kérdések, amelyekkel messzemenő volt az egyetértés és melyek azok, amelyek szélesebb körű vitát, vagy egyfajta ellenérzést váltottak ki a tervezetet illetően. Ilyen „fenntartás” például az elöljáróság -ok elnevezése, amellyel szemben, számos más javaslat is érkezett, természetesen, elsősorban azoknak a soraiból, akik a múlt rendszerben élve, nem éppen kellemes emlékeket őriznek e hajdanvolt testületekről. Korom Mihály beszélt a járások megszűnésének történelmi szükségszerűségéről is. Igaz, hogy a járások Mátyás király óta léteznek hazánkban, de a történelmi szükségszerűség nem tiszteli a tradíciókat, az elmúlt másfél évtized gyakorlata beigazolta, hogy a járásokon, mint társadalmi, politikai, közigazgatási egységeken túlhaladt az élet. Fölhívta azonban a résztvevők figyelmét arra is, hogy ez az intézkedés, a járások megszüntetése egy csapásra nem old meg minden gondot, hatása nem érvényesül azonnal. Itt is folyamatról van szó, amelynek eredménye csak a későbbiek során mérhető le teljes valóságában. — Mindez együtt — summázta Korom Mihály az elmondottakat — politikai rendszerünk módszeres fejlesztését jelenti. A választási rendszer módosítása, a járások megszüntetése nem cél, hanem eszköz társadalmi, politikai életünk további kibontakoztatásához. Végezetül arról szólt a Központi Bizottság titkára, hogy az előttünk álló rendkívül nagy feladatok elvégzéséhez óriási erőt jelent hazánk 850 ezer kommunistájának elszántsága, akarata. Közöttük ott van Heves megye kommunistáinak dandárja is, akiknek munkájára mindenkor számíthatott és továbbra is számít a párt Központi Bizottsága. A tudósítást készítette: GYURKÖ GÉZA és KOÓS JÓZSEF Fotó: SZÁNTÓ GYÖRGY
