Népújság, 1983. október (34. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-27 / 254. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIV. évfolyam, 254. szám 1983. október 27., csütörtök ÄRA: 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Emberekről —embereknek... „Diákok részére bútorozott szoba, fürdőszoba-, konyhahasználattal, igényeseknek kiadó. Három fiú jelentkezését várom. „Liliomfi” jeligére a kiadóban.” Bizonyára sokaknak ismerős az apróhirdetés szövege. Jó néhányan kényszerülnek albérletet keresve a hirdetések böngészésére. Azon kevés történések egyike az, amit még az idő sem képes megszépíteni. Többnyire ezért, vagy azért bosszankodva gondolunk' életünk azon időszakára, amit különböző okok miatt albérletben kellett töltenünk. Sajnos, sem a lakásépítések üteme, sem pedig a kollégiumi férőhelyek nem teszik lehetővé, hogy a jövő nemzedéke ne ismerje meg az albérlet keserű ízét. Különösen a diákvárosokban jelentkezik leginkább az albérletesek problémája, mivel a hallgatóknak csupán egy része kaphat kollégiumi elhelyezést. A főbérlők többsége pedig visszaél helyzetével. Nemcsak az irreálisan magas árak miatt, hanem azért is, mert olyan feltételeket szabnak, amelyeket azt is megkérdőjelezik, hogy ember élhet, lakhat-e ezek betartása mellett? Van ahol kikötik, hogy a fürdőszobát hetente csak egyszer lehet használni. A villanyt legföljebb este 10 óráig lehet égetni, mert a számlát közösen fizetik. Sőt, hallottam olyan esetről is, hogy látogatót csak a házinéni jelenlétében lehet fogadni. S mindezt szerződésben is rögzítik. Csakúgy, mint megyénk, de az ország egyik legnagyobb diákvárosában, Egerben is kötnek olyan szerződést — jogilag teljesen szabályosat —, amely azt is tartalmazza, hogy a bérlő köteles kifizetni az egész tanévre szóló - díjat, még akkor is, ha közben elköltözik, vagy netán kollégiumi elhelyezést kap. Jogilag teljesen szabályos mindez, csak az ember hiányzik mögüle! Az albérlők többsége ugyanis saját keresettel nem rendelkezik, s a család vagy tudja vállalni ezeket az anyagi terheket, vagy a gyerek nem tanul tovább. Egerben például csak a főiskolások közül csaknem hatszázan kényszerülnek albérletbe. Persze, a magánvállalkozók ... Társadalmunk csak . a pluszmunkával megkeresett többletjövedelem megszerzése előtt nyitotta fel a sorompókat. Az ügyeskedőket, akik kihasználják embertársaik kényszerhelyzetét, továbbra is elítéli. Ha nemcsak az albérlő lenne igényes, hanem a főbérlő is, elsősorban önmagával szemben, talán módosulnának a szerződésekben foglaltak, hiszen azok emberekről szólnak — emberekntek ... ! Kis Szabó Ervin KADAR JÁNOS VEZETÉSÉVEL Párt- és kormányküldöttségünk Varsóban Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának vezetésével szerdán délelőtt magyar párt- és kormányküldöttség érkezett Varsóba hivatalos, baráti látogatásra. Delegációnk Wojciech Jaru- zelskinek, a LEMP KB első titkárának, a lengyel kormány elnökének tavaly áprilisi, budapesti látogatását viszonozza a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsának és Minisztertanácsának a meghívására. A küldöttség tagjai: Havasi Ferenc, a Központi Bizottság titkára, Sarlós István, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Politikai Bizottság tagjai, Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára és Garamvölgyi József, a Magyar Népköztársaság varsói nagykövete, aki a lengyel fővárosban csatlakozott a delegációhoz. Kádár Jánost a legmagasabb vendégnek kijáró fogadtatásban részesítették a varsói főpályaudvaron, ahová 10 órakor gördült be a küldöttség különvonata. A vendégeket a peronon Wojciech Jaruzelski, valamint Józef Czyrek, a LEMP PB tagja, a LEMP KB titkára fogadta. A főpályaudvar előtti téren a magyar vendégek tiszteletére felsorakozott a lengyel néphadsereg díszszázada. A magyar és a lengyel himnusz elhangzása után Kádár János és Wojciech Jaruzelski tisztelgett a csapat- zászlónál, ellépett a díszszázad előtt. Kádár János üdvözölte a katonákat, utána pedig Wojciech Jaruzelski bemutatta a küldöttség fogadására megjelent lengyel párt- és állami vezetőket: Roman Malinowskit, az Egyesült Parasztpárt Országos Bizottsága Elnökségének elnökét, miniszterelnökhelyettest, Edward Kowal- czykot, a Demokrata Párt Központi Bizottságának elnökét, miniszterelnök-helyettest, Jan Dobraczynskit, a Hazafias Nemzeti Üjjászüle- tési Mozgalom Országos Tanácsának elnökét, Marian Wozniakot, a LEMP KB PB tagját, a varsói vajdasági pártbizottság első titkárát, Manfred Gorywodat, a LEMP KB titkárát, Zénón Komen- dert, Zbigniew Madejt és Mieczyslaw Rakowskit, miniszterelnök-helyetteseket, a KB-osztályok vezetőségeinek, a Minisztertanács hivatalának, a külügyminisztériumnak a képviselőit. A vendéglátóik ezután üdvözölték a magyar párt- és kormányküldöttség tagjait. Kádár János köszöntötte a varsói diplomáciai képviseletek vezetőit és a magyar diplomatákat. Két magyar úttörő -virágcsokrokkal kedveskedett Wojciech Jaruzels-. kinek és Kádár Jánosnak. A magyar küldöttség ünnepélyes fogadtatására megjelentek a varsói dolgozók képviselői is, akik magyar és lengyel nemzeti színű zászlócskákkal a kezükben forrón üdvözölték Kádár Jánost és Wojciech Jaruzelskit. A varsói dolgozók képviselői mellett köszöntötték őket a magyar kolónia tagjai is. (Folytatás a 2. oldalon) KOROM MIHÁLY HEVES MEGYÉBEN Kibővített ülést tartott a megyei pártbizottság Egerben B&rta Alajos, a megyei párt- bizottság első titkára a Központi Bizottság legutóbbi üléséről tartott tájékoztatót látogatott, ahol Markovics Ferenc, a megyei tanács elnöke fogadta a vendéget. Dr. Korom Mihály tájékoztatót hallgatott meg a megye életéről, s ennek kapcsán eszmecserét folytatott a tanácsi munka további korszerűsítésének feladatairól. Dr. Korom Mihály ma, csütörtökön délelőtt, az Egri Dohánygyárba látogat, majd Hevesen a helybeli Rákóczi Termelőszövetkezet életével, munkájával ismerkedik. Erről a programról lapunk holnapi, pénteki számában részletesen is beszámolunk. (Folytatás a 3. oldalon) Tegnap, szerdán délelőtt, kibővített ülést tartott Egerben az MSZMP Heves megyei Bizottsága, amelyen a pártbizottság tagjain kívül a megye állami, társadalmi, gazdasági és szakszervezeti testület ülésén a kétnapos Heves megyei látogatásra érkezett dr. Korom Mihály, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára is. Kiss Sándornak, a pártbizottság titkárának elnökletével tanácskozó pártbizottság elsőként meghallgatta Barta Alajosnak, a pártbizottság első titkárának tájékoztatóját az MSZMP Központi Bizottsága, 1983. október 18-i üléséről. Ugyancsak meghallgatta és megvitatta azt a jelentést, amelyet a megyei párt-végrehajtóbizottság nevében Schmidt Rezső, a pártbizottság titkára terjesztett elő, Heves megye iparának helyzetéről és a további feladatokról. Az ezt követő vitában tizenketten szólaltak fel, közöttük dr. Korom Mihály, a Központi Bizottság titkára is. Felszólalását és a megye ipara helyzetéről szóló jelentést lapunk 3. oldalán ismertetjük. A pártbizottság a beterjesztett jelentést egyhangúlag elfogadta. A Központi Bizottság titkára, kétnapos Heves megyei látogatásának programja a pártbizottság ülése után rövid városnézéssel folytatódott, majd a késő délutáni órákban a megyei tanácsra Kiss Sándor, a megyei pártbizottság titkára köszönti az esemény résztvevőit ÖTÉVENKÉNT MEGRENDEZIK Az alap és a cél: a lignit jobb hasznosítása Először 1978-ban hívták össze azt a nemzetközi szemináriumot Gyöngyösön, amelynek témája a lignit bányászása és hasznosítása volt. A házigazda szerepét akkor is a Mátraaljai Szénbányák töltötte be. Most ismét sor került erre a nemzetközi tanácskozásra, amelynek első napja tegnap, szerdán zajlott le, és a program ma fejeződik be. A mintegy 130 résztvevőt dr. Győry Sándor vezérigazgató, Állami-díjas köszöntötte, majd az első előadást dr. Faller Gusztáv, az Ipari Minisztérium főtanácsosa tartotta Lignittermelésünk szerepe a magyar energiatermelésben címmel. A két nap alkalmat ad arra, hogy a lignit bányászásá- ban és hasznosításában részt vevő hazai és külföldi vállalatok szakemberei kicseréljék tapasztalataikat. Nemcsak tudományos kérdésekkel foglalkoznak, hanem a mindennapi gyakorlatok eredményeivel és tanulságaival is. így többek között az NSZK-ból érkezett előadó az ütőkerekes malom teljesítményéről tartott ismertetőt, vagy az Ausztriából jött szakembert is említhetjük, aki a nyugat-rajnai barnaszén eltüzelésének tapasztalatait összegezte. A lengyelek barnaszéntermelésének gyakorlatáról szintén hangzott el előadás. Ezek a példák is jelzik, hogy a szeminárium ugyan csak a lignitet állította elemzéseinek középpontjába, mégis nagyon sokrétű a téma és a központi célt sokoldalúan közelítik meg. Nálunk a széntermelésnek mintegy 30 százalékát teszi ki a lignit, a megkutatott és külfejtésre alkalmas szénva- gyonunk pedig meghaladja a 2,5 milliárd tonnát. Ezek az adatok is azt sugallják, hogy fontos szerepe jut gazdálkodásunkban, energiatermelésünkben a lignitnek. ígéretes kutatási eredmények igazolják, hogy a lignit alkalmassá tehető brikett gyártására is. Jó eredményeket ért el a Mátrá- alji Szénbányák a mezőgazdasági célú felhasználásban is az eddigi vizsgálódásai alapján. Ezt a rekultivációs tevékenységen keresztül igazolták. Miután a Mátra alján a lignitre épült a Gagarin Hőerőmű, ennek a mostani nemzetközi szemináriumnak is egyik szervezője a hőerőmű vállalat, hiszen jelentős kérdés tevékenységében a lignit elégetésének hatásfoka. Különböző előadások hangzottak föl ebben a témában. Természetes, hogy a szeminárium résztvevői érdeklődéssel tekintették meg a Thorez Bányaüzemet és a Gagarin Hőerőművet, amelyek együttes tevékenysége szinte a szeminárium legfőbb témáját nyújtja. A tapasztalatcserére alkalmat adó nemzetközi tanácskozás. ma, Bódi Bélának, a Gagarin Hőerőmű Vállalat vezérigazgatójának zárszavával ért véget. A terv szerint a legközelebbi ilyen célzatú fórumot öt év múlva rendezik meg ismét. A mostani tanácskozás a műszaki hetek keretében zajlott le a MTESZ tagcsoportjainak szervezésében. Próbaüzem előtt a pipishegyi gyár Körkép az elektronikai program megvalósításáról Az eredeti ütemtervnek megfelelően, az év eddig eltelt időszakában megvalósultak azok a legfontosabb fejlesztések és beruházások, amelyeket az elektronikai fejlesztési program mikroelektronikai alkatrészek gyártására vonatkozó terve előír. Befejeződött az első komplett technológiai sor ielepítése, a vásárolt licen- cek honosítása, a szakemberek betanítása, s rövidesen beindulhat a kísérleti gyártás. Az Ipari Minisztérium és a program megvalósításáért felelős kormánybiztos értékelése szerint viszont lemaradás tapasztalható a programhoz tartozó nem mikroelektronikai alkatrészek fejlesztésénél. Igaz, egyes területeken, mint például a potenciométerek, a kondenzátorok új típusainak kialakítása és a gyártás megszervezése jól halad, más alkatrészek fejlesztését a szűkösebb vállalati, anyagi erőforrások késleltetik. Az MTI munkatársai a program megvalósításában érdekelt vállalatoknál tájékozódtak az eddigi eredményekről és a gondokról. A program keretében a mikroelektronikai alkatrészek előállítása csaknem teljes egészében a Mikroelektronikai Vállalatnál összpontosul. A Szovjetunióból már megérkezett az első gépsor, amelyet felszereltek a nemrég alakult vállalat üzemcsarnokában. A berendezés évente 60 ezer szilicium- szelet előállítására képes. Azt tervezik, hogy a próbaüzem még ebben az évben megkezdődik, jövőre a gépsor 75 százalékos kihasználásával számolnak, 1985-től pedig már teljes kapacitással termelhet. A gépeket 60 szakember kezeli majd, közülük 40-et a szovjet testvérvállalatnál képeztek ki. Az utóbbi években a félvezetők gyártásának bázisává fejlődött a gyöngyösi Mikroelektronikai Vállalat. Jelenleg a hazánkban készülő integrált áramkörök és tranzisztorok 80—90 százaléka itt készül. Csupán az idén egymilliárd forint értékű úgynevezett aktív elemet készítenek, ezen belül 15 millió IC-áramkört és 80 millió úgynevezett diszkrét félvezetőt. A közelmúltban 200 millió forintos fejlesztési program megvalósításába kezdtek, amelynek befejeztével a legkorszerűbb integrált áramköröket is előállíthatják Gyöngyösön. A fejlesztés eredményeként számos, eddig importból beszerzett alkatrészt készíthetnek. Egyúttal a gyártáskapacitás is 40—50 százalékkal bővül majd. A Remix szombathelyi gyárában az idén befejeződött egy két évvel ezelőtt megkezdett 350 millió forintos beruházás, és az új gépsorokon már teljes kapacitással dolgoznak. Az év végéig 120 millió kis alkatrészt, ellenállást és 200 millió fóliakondenzátort készítenek és szállítanak a felhasználó híradástechnikai vállalatokhoz és az üzletekbe. A fejlesztő beruházás, amely szintén része az elektronikai programnak, lehetővé tette, hogy ezekből a gyártmányokból a szombat- helyi gyár a teljes hazai piacot ellássa, sőt exportálnak is a licencet és gépeket szállító Siemensnek. A székesfehérvári Videoton szintén részt vállal az elektronikai program megvalósításában. Elsősorban a közszükségleti potenciomé- tereket gyártják nagy sorozatban. Több millió forintot költöttek az utóbbi időben a minőséget javító műszaki fejlesztésekre, s ennek során számos, korábban importból beszerzett alkatrészt, például rugókat hazaiakkal váltották fel.
