Népújság, 1983. október (34. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-22 / 250. szám
4 NÉPÚJSÁG, 1983. október 22., siombat Közös feldat erősíteni a kapcsolatokat A társadalom az úttörőkért — az úttörők a társadalomért Napjaink úttörőmozgalmában mind több szó esik arról, hogy szorosabbá elevenebbé kell fonni a kapcsolatokat a társadalom tagjaival, szervezeteivel. Hisz a jövő felnőttjeinek nevelése, világnézetének alakítása nem lehet csak kizárólagosan a pedagógusok feladata. Felgyorsult körülöttünk a világ. A holnapokra, a változásokra falak, zárt ajtók mögött képtelenségnek tűnik felkészülni — felkészíteni az emberpalántákat. Természetesen nem egyoldalú viszonyról van itt szó hisz az egyes kisebb-nagyobb felnőtt közösségek is so kát kaphatnak a mozgalomtól. Miként? Ezúttal olyan beszélgető partnereket kértünk, akik már eddig is értékes, mások számára is hasznosítható tapasztalatokat szereztek a kölcsönös előnyökről, a megvalósítás módjairól. Vincze József, az egri 9. számú körzeti pártalapszer- vezet képviselője. — Alapszerveztünk tíz esztendeje alakult, de a közelünkben lévő 10-es iskolát még csak három éve segítjük, patronáljuk. Sokáig kóstolgattuk a dolgot, míg nagyjából kialakultak a jelenlegi formák. Eleinte eljártunk bizonyos rendezvényekre, később azonban úgy döntöttünk, kifejezetten pártmegbízatást adunk néhány tagunknak a kapcsolat építésre. Induláskor nyolc olyan veteránt kértünk föl, akik megélték a 19-es eseményeket. Meséljenek emlékeikről a gyerekeknek, meséljenek a múltról. Az úttörőket hihetetlenül izgatja a történelem. Faggatóznak; mi hogy volt, miért kaptuk a kitüntetéseket. Ma már persze többen járunk át az iskolába, 16-an. Minden osztályhoz ugyanaz a párttag látogat el rendszeresen. Népújság: — Sikerült-e a szülőket is bevonni ezekbe a találkozásokba? — Természetesen. Már csak azért is, mert a közelmúlt őket is érdekli, hisz a mai anyák, apák többsége szintén 45 után született. De különben is. Már rég nemcsak ennyiből állnak programjaink. Alakítottunk például közös úttörős, KISZ-es, veteránkórust. Együtt megyünk társadalmi munkába, együtt rendezünk ünnepségeket. Az a jelszó nálunk, hogy ha anak idnején a temérdek dolog miatt nem tudtunk eleget foglalkozni gyerekeinkkel, legalább most, az unokáknak adjunk többletet. Wágner Alfrédné, a Hatvan városi Úttörőelnökség szülői munkaközösségi ösz- szekötője. — Egy, számunkra nagyon fontos gonddal kezdem. Azzal, hogy az a tapasztalatunk, hivatalosan ma még kevéó helyütt ismerik, fogadják el a patronálási munkát. Mint olyan, a mozgalomhoz tartozó ember, aki 18 évvel ezelőtt kezdte, állíthatom: hihetetlen hasznos lenne, ha az eddiginél gyakrabban fordulna elő, hogy egy-egy szocialista brigádot „elengednek” tábort verni, vagy néhány embert tábo- roztatni, ha több alkalommal vennének részt ifjú dolgozók a kirándulásainkon, megmozdulásainkon. Hatvanban egyelőre sajnos egy kezemen meg tudom szinte számolni, hány múnkahely- ről számíthatunk efféle — személyes — segítségre. Népújság: — Gondoljuk, a korábbi években nem is volt nagyon hasonló igény. — Tény, hogy az elmúlt 20 esztendő alatt sok minden — a szülői munkaközösség feladata is — átalakult a mozgalomban. Valaha „dekorálással” kezdtük, s a legfontosabb tevékenységünk volt az osztály- napló borítójának kihímzése, vagy a pedagógusnap megszervezése. Ma az elsők közé tartozik például az Egy család — egy őrs mozgalom. Nálunk ez nagyon jól megy. A szülőknek összeállítunk egy listát az aj'ánlott programokról, s ők választhatnak, melyiknek adnának szívesen otthont. Élmény egy- egy ilyen esemény minden résztvevőnek, de különösen a rossz családi háttérrel rendelkező gyerekeknek, akik e látogatások alkalmával mintát kaphatnak arról, hogyan rendezzék majd be saját életüket. Szeredi Sándorné, az egri 3. számú Általános Iskola úttörőcsapata patronáló testületének elnöke. — Csak csatlakozni tudok az előbbiekhez. Magam, egy nyolcadikos és egy negyedikes gyerek mamájaként szintén úgy látom, igen hasznos, ha a szülők nem bánják a fáradtságot, s ahol lehet, bekapcsolódnak a mozgalmi életbe. Mi például úgy kezdtük, hogy az egész család elkísérte a csemetét táborozni. .. De ez csak a kezdet volt. Bálokat szerveztünk, kirándulást, anyanyelvi vetélkedőt. Keresünk patronáló brigádokat az osztályoknak, beszélgetünk az ifivezetőkkel. Talán ezen a területen lehetné még mit tenni. Ehhez kapcsolódik később Rózsa Gyula, a Mátraalji Szénbányák Radnóti Miklós KISZ-alapszervezetének képviselője. — Mi 1976-tól patronáljuk a nagyfügedi általános iskolát. Kicsit különleges a helyzet, mert hozzánk 45 községből járnak be dolgozni — mégis egyként szívügyüknek tekintik KISZ- eseink a fügedi úttörőcsapatot. Minden év szeptemberében szocialista szerződést kötünk velük. Vázoljuk elképzeléseinket: hogy mikor szervezünk üzemlátogatást, milyen munkák elvégzésére vállalkozunk (bordásfal készítés, festés, cipőtároló készítés, stb.). Népújság: — Mit szól ehhez a vállalati vezetőség? — Teljes mértékig támogatnak. A szerződést például a gazdasági vezető és a párttitkár is aláírja. így olyan is előfordulhat, hogy ha a mi pénzünk elfogy, a szakszervezet segít ki, hogy kirándulni vihessük az úttörőket. . . Nyerünk persze mi is. Szakmatanulás után például régi ismerősként jelentkeznek hozzánk dolgozni. De közvetlenül: ha kérjük, műsorokat adnak számunkra. Vagy a pedagógusok felkészítik a nyolc általános elvégzésében elmaradt dolgozóinkat. Szeretjük még a közös, vidám vetélkedőket is — KISZ-es módon csináljuk: legyen mindenben egy kis politika. Csete György, a tarna- szentmiklósi METALLOGLO- BUS telepgondnoka, aktív munkásőr. — Én üzemünk, valamint a pélyi iskola kapcsolatáról, illetve a honvédelmi klubunkban folyó tevékenységről szeretnék beszélni. Klubunkba harmincán járnak, zömmel KISZ-tagok, valamennyien patronálnak egy- egy iskolát, s így együtt a pélyieket. Nálunk az érdeklődő fiatalok „univerzális képzést” kaphatóak. Lehetnek munkásőrök, honvédelmisek, egészségőrök, foglalkozhatnak a közlekedéssel, a tűzoltással. Az a szerencsés tapasztalatunk, aki egyszer eljön hozzánk, ott is marad. Úgy értem, ha kikerülnek az iskolapadból az úttörőgárdisták, szinte mind belépnek az MHSZ-be, ifjúgárdába, sokan katonák lesznek. Nagyon jó érzés velük foglalkozni. Engem például csak egyszerűen Gyuri bácsinak hívnak. Elmesélik élményeiket — s ez a bizalom, ami leginkább kedves a számunkra. Ambrus József, a megyei pártbizottság osztályvezetője utolsónak szólt hozzá a beszélgetéshez. — A párt VB. szeptember 27-én tárgyalta az MSZMP KB titkársága 74-es határozatának végrehajtását, az úttörőszövetség munkájának fejlesztéséről. Jó lehetőség nyílt így az ösz- szegzésre. Az úttörőszövetség további eredményes munkájához — én is úgy vélem — mindenképp hozzájárulhat a társadalom szerepének növelése a mozgalomban. Ez látszik a közeljövőben az egyik legfontosabb feladatnak. Megyénkben 40 ezer gyermek van, 1600 úttörővezető pedagógus, a pártoló tagok száma közel ötezer, az ifivezetőké 1200 körüli. A pártszervezetek jó lenne, ha hatékonyabban vennének részt a koordinálásban. Sok finomításra is szükség lesz. Mert egy-egy iskolát agyonpatronálnak, máshová alig jut el valaki. El kell tüntetni ezeket a fehér foltokat! Persze az az elsődleges a társadalmi segítségnél is, hogy ki-ki saját gyerekét nevelje rendszeresen, utána következzenek a plusz feladatok, s a bekapcsolódás a különböző programok szervezésébe. Egyetértek én is azzal, hogy az aktivitás élénkítésének érdekében jobban el kellene ismerni azokat, akik vállalkoznak az efféle munkára. És ösztönözzük a résztvevőket, hogy az életre készítsék fel az úttörőket, a diákokat. Hogyan tovább? Ehelyütt csak néhány gondolat kifejtésére volt idő, az úttörőkonferenciák után lesz mód — a kommunista aktíván is — kidolgozni a részleteket. Népújság: Köszönjük a beszélgetést! Németi Zsuzsa Aszúszüret A tokajhegyaljai történelmi borvidéken októberben megkezdődött a nagyszüret. A szakszövetkezetek mellett a legnagyobb termelő, a Tokajhegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát szőlőstábláit is benépesítették a diákok. Az időjárás kedvezett az aszúsodásnak a leszedett fürtöket a szemelgetők veszik kezelésbe, hogy elkülönítsék az értékes aszúszemeket. ... Ezt kell szemelgetni... (MTI fotó: Kozma István felvételei Bérszínvonal — Hitel — Foglalkoztatottság — Munkaerő-tartalék — Folyamatos bevétel — Sok a varroda és a műanyagüzem Hasznos melléküzemágak Már külföldön is elismerten gazdálkodó termelő- szövetkezeteink évenkénti nyereségelszámolásában egyre jelentősebb tétel az alap- tevékenységtől eltérő, a melléküzemágakból származó bevétel. Az elmúlt évben megyénkben az össztermelés 26,6 százaléka származott ezekből a munkákból. — Tálán furcsa, de nem is mindig a többletnyereség elérése a cél — mondta Tüdős Gyula, a TESZÖV fő- munkatársa. — Sokkal inkább a foglalkoztatottság biztosítása. Ezenkívül az esetek többségében olyan szerződést kötnek szövetkezeteink a dolgozókkal, hogy ha a szezonmunkák úgy kívánják, akkor segíteniük kell a főágazatban is. így például, most a szüret idején, jó néhány varroda nő dolgozói szedik a szőlőt. Természetesen ezt csak akkor lehet így csinálni, ha a megrendelő partnerral is egyeztetik. Ugyanis vagy előre szállítják az ipari terméket, vagy pedig szüneteltetik a gyártást, amíg a sürgősebb dologgal nem végeznek. így kötnek szerződést a melléküzemági dolgozókkal, például Bodonyban, vagy Gyöngyös- halászon. — Mi a jellemző ezekre a melléküzemágakra? Maradéktalanul hasznos? — Ha azt nem is lehet kijelenteni, hogy minden szövetkezetben maradéktalanul hasznosak, de a már említett példán kívül még jó néhány pozitívum szól a melléküzemágak mellett. Ezáltal a szövetkezetek folyamatos árbevételhez is jutnak. Ugyanakkor a hitel- gazdálkodásra is jó a hatásuk. A tarnamérai Lenin Termelőszövetkezetben például tavaly 60 millió forint kölcsön felvételét tették nélkülöz- hetővé. Természetesen mindenki törekszik a nyereséges gazdálkodásra. Mert az innen származó bevételt a mezőgazdasági termelés színvonalának a növelésére tudják fordítani. Több helyütt, mint például Tiszanánán, a Petőfi Termelőszövetkezetben a bérszínvonalra gyakorlott pozitív hatásában is látják hasznosságát. — A jellemzőkhöz tartozik még, hogy 1981-től ugrásszerűen megnövekedtek a melléküzemágak. Az induló tevékenységek még a beruházás és egyéb költségek miatt veszteséges volt. A második évben azonban lényeges javulás következett be. Hiába lettek szigorúbbak a közgazdasági szabályozók, az érdeklődés egyre nagyobb. Sajnos párhuzamos kapacitások létrehozására is sor került. Sok a varroda, a műanyagüzem. Az élesedő versenyben sokszor történt árlicitálás is, ami odavezetett, hogy fölhalmozódtak a készletek és meg kellett változtatni a termékeket. Ilyen problémával küzdött a bélapátfalvi Bükkalja Termelőszövetkezet. A műanyagüzemben előállított termékeit nem tudta eladni. Csak úgy, mint az átányiak, akik cirokseprőt készítenek. Több mint egymillió forint értékű seprő maradt a raktárban, amit aztán egyszerűen elrágott az egér. — Ha egyértelműen bebizonyosodik, hogy veszteséges az üzem,' mit tudnak tenni a szövetkezetek? — Az az igazság, hogy elég nehezen lehet már megszabadulni az ilyen melléküzemágaktól. Szerencsére csak két ilyen példát tudok említeni, a bátorít és a poroszlóit. Ilyenkor egyébként más ipari vállalattal keresnek kapcsolatot, vagy ha ez sem megy, akkor felajánlják másoknak. A gyakorlat inkább azt bizonyítja, hogy van, s lesz jövője a melléküzemágaknak. Sőt már Visíneken, Pélyen továbbléptek. Megalakultak a gazdasági munkaközösségek, s a megye több termelőszövetkezetében is szerveznek hasonlót. Mintegy továbbfejlesztve a melléküzemágai tevékenységet. Kiss Szabó Ervin Fogyó termőföldjeink... Avagy: egy NEB utóvizsgálat tapasztalatai A Népújság idén februárban sorozatban foglalkozott a termőföld hasznosításának megyei tapasztalataival. Az Egri Járási-Városi Népi Ellenőrzési Bizottság legutóbb végzett utóvizsgálata például megállapította, hogy a termőföldek védelmében, az indokolatlan területcsökkentés megállapításában, és a parlagterületek művelésbe vonásában a mezőgazdasági üzemeknél jelentős előrelépés tapasztalható. A termőföld védelmének azonban még számos megoldásra váró problémája van. Az egyik, hogy a talaj termőképességének fenntartásában oly fontos műtrágya felhasználása az áremelkedések miatt csökken, és nem kielégítő a gyepterületek hozamának növekedése sem. Továbbra is gondot jelent a melioráció. A népi ellenőrök korábbi javaslatait felhasználva. az üzemek a meliorációs fenntartási alapra szánt összeget ebben az évben már a célnak megfelelően költötték el. Am az erre a munkára fordítható pénz olyan kevés, hogy az eddig elvégzett munka is kárba veszhet! Hogy ez ne következhessen be, ahhoz a megfelelő állami támogatásra továbbra is feltétlenül szükség van. Erősen megkérdőjelezi azonban a támogatás fel- használásának eredményességét, hogy az egri járás mezőgazdasági üzemeiben a meliorációs munkák a kiemelt tiszai-térségi melioráció miatt hátrább kerültek. További égető gondot jelent a csaknem 6—8 ezer hektár területen, hogy a nyolc-tíz éve telepített talajvédő gyepek felújítására most már szükség van. Az utóvizsgálat azonban azt is megállapította, hogy a tanácsok a NEB-javaslat- tal ellentétben a telekigényeket még mindig főleg a külterületi szántók rovására kívánják kielégíteni. A belterületi kisajátítás ugyan nagyon költséges, ám megoldása elodázhatatlan, hiszen egy-egy tervidőszak alatt a telekigény 550—600 hektár is lehet, s ez már egy kisebb termelőszövetkezet szántóterületének felel meg. A NEB-utóvizsgálat tapasztalatai nyomán megállapítható, ma már egyre inkább megértik, hogy a termőföld nemzeti kincs, egyre jobban gazdálkodunk vele, ám még mindig sürgető problémák várnak megoldásra az óvása érdekében. — mosolygó —
