Népújság, 1983. október (34. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-22 / 250. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. október 22., szombat 3. Véget ért ez országgyűlés őszi ülésszaka Dobos Józsefné és Zsidei Istvánná az ülésteremben (Folytatás az 1. oldalról.) műszakban dolgozók bérgondjai enyhüljenek. A központi intézkedések mellett azonban lényeges, hogy a nagyobb teljesítményeket a vállalat is megfelelően elismerje és honorálja. Számosán szóvátették az ipari árrendszer bizonyos problémáit is, emelte ki az előadó, azt például, hogy az árban nem fejeződik ki mindig a termék minősége. Az ellentmondás feloldására már történtek intézkedések, de feladat, hogy minden eszközzel segítsük a gazdaságos exportot, mutatott rá a miniszter. Nem engedhetjük meg, hogy az exportra készülő termékekhez rossz minőségű alapanyagot kelljen felhasználni. A szervezeti rendszer korszerűsítése semmiképpen sem lehet kampányszerű feladat, emelte ki. Akad még több olyan nagyüzem, amelyik a mai követelményekkel szembesülve már nem éri el a megfelelő gazdálkodási szintet. Támogatjuk a vidéki gyáregységek önállóságának növekedését, ha ilyen módon az önállóság kiterjesztése az embereknek és a gazdaságnak egyaránt a hasznára válik. A miniszter megállapította, hogy a gazdasági munkaközösségek számos — A több tízezer népi ellenőr és a szervezet dolgozói nevében megtisztelő kötelességnek teszek eleget, amikor számot adok a népi ellenőrzés elmúlt négy évi munkájáról, melyhez nagy segítséget adtak az ország- gyűléstől 1979-ben kapott útmutatások — mondotta bevezetőben. — A népi ellenőrzés az állami ellenőrzés szerves része. Feladatait általános hatáskörű ellenőrzési szervként, kislétszámú apparátussal és a dolgozók széles körű bevonásával látja el. Tevékenysége megalapozottságát, szakszerűségét, társadalmi jellegét nagy mértékben erősíti, hogy a legkiválóbb szakemberek segítségével végezhet országos vizsgálatokat, átfogó elemzéseket. Az eltelt négy évben a népi ellenőrzés is a legidőszerűbb kérdésekre igyekezett összpontosítani erőit. Alap- követelménnyé tettük, hogy igazodjunk a változó feladatokhoz, jobb, hitelesebb információkkal segítsük a kormányzati munkát, a fontos állami intézkedések, határozatok megalapozását. Több vizsgálatunk fontos gazdaságpolitikai döntés előkészítéséhez kapcsolódott. kedvező vonással rendelkeznek, de akad néhány vadhajtás is. Néhány hiba miatt azonban nem szabad megálljt parancsolni egy jó folyamatnak, húzta alá. — A mostani eszmecsere eredménye bizonyosan meglátszik majd az elkövetkezendő időszak munkájában, hiszen értő vezetők, dolgozók nyilatkoztak a Parlament fórumán. Olyanok, akik helyeslik az ipari megújulás programját, tisztában vannak legfontosabb feladatunkkal: a versenyképesség megőrzésével, sőt annak fokozásával. El kell érni, hogy az iparban dolgozók nagyobb önbizalomra tegyenek szert, a vezetők pedig nagyobb bizalmat kapjanak, hogy ez a két tényező új lendületet adjon az ipar fejlesztésének — mondotta befejezésül Méhes Lajos. Határozathozatal következett: az országgyűlés az ipar helyzetéről és feladatairól szóló beszámolót, valamint az ipari miniszter válaszát . a felszólalásokra jóváhagyólag tudomásul vette. Ezt követően — az eltagadott napirendnek megfelelően — Szakali József, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke számolt be a népi ellenőrzés munkájáról. A népgazdaság fejlődésének létfontosságú meghatározója erőforrásaink hatékony felhasználása. Ezt célozta a gazdaságos anyagfelhasználásra és a technológiák korszerűsítésére vonatkozó kormányprogram, amely előírja az indokolatlanul magas, néhol egyenesen pazarló fajlagos anyagfelhasználás csökkentését. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság kötelességének tartja, hogy a kormánytól kapott megbízásának eleget téve több, központilag megjelölt, nagyobb horderejű témakörben elemezze a helyzetet, s ennek alapján dolgozzon ki a gyorsabb elmozdulást segítő javaslatokat. E törekvésünket jelzi, hogy nemrégiben kezdtük meg az egyik legfontosabb, egyben legenergiaigényesebb építőanyag, a cement előállításának és felhasználásának vizsgálatát. Felfigyeltünk arra, hogy az ésszerű anyagfelhasználáshoz a tervezőknek, a beruházóknak, és a kivitelezőknek sem fűződik érdeke. Ha az érdekeltséget javítanánk, jelentős beruházás nélkül, ésszerűbb gazdálkodással az évente felhasznált 5 millió tonna cement 10 százalékát megtakaríthatnánk. Munkánk homlokterében áll a dolgozók, az állampolgárok széles rétegeinek élet- körülményeit, közérzetét alapvetően befolyásoló folyamatok elemzése. A beszámolási időszakban jelentősen fejlesztettük az utóellenőrzések rendjét. A közelmúltban tártuk például a Minisztertanács elé az általános iskolások elhelyezéséről és szociális el látásáról folytatott utóellenőrzések országos mérlegét, amely sok kedvezőtlen jelenségre, visszatérő gondra irányította rá a figyelmet. Mai lehetőségei között egyébként o népi ellenőrzés csak nehézségek árán tud érvényt szerezni vizsgálati megállapításainak, javaslatainak. Különösen igaz ez, ha megállapításaink személyi fele- lősségrevonást is indokolnak. Javaslatainknak azt a részét, amelyek kisebb, egyszeri intézkedésekkel megoldhatók, általában gyorsan, megelégedésre rendezik. Kedvezőtlen viszont a helyzet azoknak a javaslatoknak a sorsát illetően, amelyek gondos szervezést, esetleg anyagi ráfordítást is igényelnek. — A népi ellenőrzésnek egyre inkább szándéka, hogy a feltárt hibák megszüntetésére kimunkált javaslataiban a hasznos, újszerű termelési. szervezési, technológiai. vagy más jellegű megoldásokra felhívja a figyelmét. Ebben sokat segít bennünket munkánk nyíltsága. Az ellenőrzési munkában egyébként is fontos szerepe van a nyilvánosságnak. Nevezetesen annak, hogy vizsgálatainkat minden esetben előre meghirdetjük; terveinkről, feladatainkról a hírközlő szerveken keresztül a közvéleményt előre informáljuk. — Munkánkban nem nélkülözhetjük az állami, a társadalmi szervek cselekvő támogatását, hathatós közreműködését. Jelenleg ösz- szesen 16 állami, társadalmi és tömegszervezettel foly-, tatunk gyümölcsöző együttműködést elvi megállapodások, céltudatos munkamegosztás alapján. A képviselőcsoportok üléseinek vitáiból kitűnt, hogy szorosabbá vált a területi népi ellenőrzési bizottságok, valamint a képviselők kapcsolata is. Gyümölcsöző kapcsolatok fűzik össze a népi ellenőrzési bizottságokat a tanácsokkal. — A népi ellenőrzés éltető eleme az a társadalmi háttér, amelyre bizton építhet: a csaknem 30 ezer társadalmi munkatárs aktív, politikailag elkötelezett és nagy szaktudással, gyakorlati tapasztalattal végzett munkája. Az elmúlt években nagy gondot fordítottunk a népi ellenőrök képzésére, továbbképzésére. Igyekeztünk társadalmi munkatársainknak biztosítani a vizsgálatokhoz szükséges politikai és szakmai információkat. Ma már elmondhatjuk, hogy a népi ellenőrök nagy többségének politikai és szakmai felkészültsége a legbonyolultabb feladatok ellátásához is megfelelő. Az év elején emlékeztünk vissza arra a megtett útra, amelyen a népi ellenőrzés a párt- és az állami vezetés bizalmából 25 évvel ezelőtt elindult. Hivatásos és társadalmi munkatársainkat jóleső érzéssel töltötte el a negyedszázados évforduló alkalmából megnyilvánuló bizalom és sok-sok elismerés. Megbízást kaptam arra, hogy ezúton is köszönetét mondjak pártunk Központi Bizottságának és a kormánynak azért a nagy figyelemért és számunkra jóleső elismerésért, amelyet az évforduló alkalmából is kifejezésre juttatott. Elvi politikai döntés alapján a kormány rövidesen javaslatot tesz a népi ellenőrzésről szóló törvény korszerűsítésére. Annak tudatában folytatjuk munkánkat, hogy újszerű és összetettebb feladatok állnak előttünk, amelyekre kellő időben és nagy körültekintéssel kell felkészülnünk — mondotta végezetül Szakali József, kérve, hogy a képviselők vitassák meg a beszámolót. A beszámolót vita követte. ★ A vitában felszólalóknak Szakali József államtitkár, a KNEB elnöke válaszolt. A képviselők közül többen szorgalmazták, hogy kapjon nagyobb nyilvánossá, got a népi ellenőrzési munka folyamata, s annak eredménye. A sajtóban valóban számos visszaélés került nyilvánosságra, ezekkel az ügyekkel foglalkoznak az illetékes szervek — köztük a népi ellenőrzés is — és kevés szó esik arról, hogy amikor az ügyet lezárták, milyen intézkedések születtek. A jövőben ezen a területen is igyekszünk előbbre lépni. Sokan szóltak az ellenőrzésre jogosult szervek együttműködéséről, vagy éppen annak hiányáról. Ezt a feladatot kormányhatározat szabályozza, melynek végrehajtása — ha nem is mindig kellő eredményességgel — folyik. Kétségtelen, hogy nem könnyű a koordináció megs zervezése. A Minisztertanács ellenőrzési tervét figyelembe kell vennie valamennyi tárcának és főhatóságnak, tehát a koordináció első lépcsőjével nincs baj. A gondok az ellenőrzések időpontjainak ösz- szehangolásánál és területi egyeztetéseknél jelentkeznek. Nehezen megoldható, de ismert problémáról van szó, mi is keressük a módját, lehetőségét annak, hogy az e kérdésben illetékesek kedve, ző változást érjenek el. A felszólalók foglalkoztak a népi ellenőri vizsgálatok hatékonyságával, javaslatainak realizálásával is. 1979- ben úgy fogalmaztunk, hogy munkánknak ez az egyik leggyengébb területe. Azóta — részben a parlament útmutatásai alapján — sikerült jelentősen előrelépni, mégis változatlanul itt „szorít a cipő” bennünket a legjobban. . Ezért is igyekeztünk úgy változtatni munkamódszereinken. hogy csökkentsük a központi vizsgálatok számát — az elmúlt években mintegy 50 százalékkal kevesebb ilyen ellenőrzést végeztünk — s az így felszabaduló erőt, energiát az utóvizsgálatokra, korábbi javaslataink sorsának ellenőrzésére fordítjuk. ★ Ezt követően határozathozatalra került sor, az ország- gyűlés a beszámolót tudomásul vette, majd a napirendnek megfelelően az interpelláció következett: dr. Káldy Zoltán (Budapest, 53. vk.) a déli evangélikus egyházkerület püspöke interpellált a közlekedési miniszterhez a Ferihegyi új kifutópálya üzemelésével kapcsolatos zajártalom tárgyában. Az interpellációra Pullai Árpád közlekedési miniszter adott választ. A választ a képviselők elfogadták. Majd Pióker Ignác (Budapest, 12. vk.) nyugdíjas napirenden kívüli felszólalása következett, a Nemzeti Színház építésének képviselői támogatásáról. Ezzel az országgyűlés őszi ülésszaka — amelyen felváltva elnökölt Cservenka Fe- rencné és Péter János — véget ért. Szakali József expozéja ■n mm (Munkatársunk lelefunje- lentése): A kis asztalkára szerelt mikrofon, s az előre odaké- szitett pohár víz jelezte, hogy a hosszúra nyúlt vita ellenére még az első napon szót kap képviselőcsoportunk tagja, Eperjesi Iván. Meglehetősen későn, este 6 óra tájban jelentette be az országgyűlés soros elnöke: — Eperjesi Iván képviselőtársunkat illeti a szó... S a beszéd a bányászat, a bányászok mindennapjairól szólt. Igaz, a Thorez párttitkára elnézést kért a külfejtés „reklámjáért” a többi bányászképviselőtől. Bár nem lett volna szükség rá, mert a napi ülésszak végeztével, illetve másnap reggel a nógrádi, a dorogi és a mecseki bányászok képviselője gratulált az elmondottakhoz, s kívánt — stílszerűen — további jó szerencsét ! A megyei képviselőtársak is elismeréssel szóltak a beszédről. A szintén gyöngyösi képviselőt Dobos Józsefnél az fogta meg, hogy a felszólaló konkrétumokkal egészítette ki a miniszteri expozét. Fábryné Dobai Ilona szerint olyan érdeklődést keltett a rekultivációval foglalkozó rész, amely országos visszhangra talál majd. Ezzel kapcsolatban azonban megoszlanak a vélemények. — Két-három év múlva 300 hektárunkat veszi el a bánya — mondta Vadkerti Miklósné, a feldebrői Rákóczi Tsz párttitkára. — Már megkezdték a víztelenítést, ám Reméljük: hasonlóan jó területet kapunk majd vissza, mint amilyet átadtunk...! Szabó Imre, a detki Magyar—Bolgár Barátság Tsz elnöke ehhez a gondolathoz fűzött egy mondatot. — Azt tapasztaljuk, hogy sajnos egyértelműen nem sikerült minden feltételt megteremteni a rekulti- vált területek művelésére... Ezek a vélemények is jelzik, hogy nem volt hiábavaló vegy parlamenti hozzászólásban felvetni ezt a témát. ★ Komjáthy Aladár még a második napi tanácskozás megkezdése előtt találkozott Pozsgay Imrével, a Hazafias Népfront főtitkárával. — Arról beszélgettünk, — mesélte az eszmecsere után — hogy a járások megszűnésével a képviselőknek gondot okoz majd; kitől kaphatnak megfelelő háttér- és helyi információt, segítséget egy-egy konkrét panaszügy, állampolgári bejelentés intézéséhez. Megoldatlannak látom például, hogy miként szervezzük meg a fogadónapokat, illetve kire támaszkodhatunk, ha bizonyos szakvéleményekre lesz szükségünk. — Mi volt a főtitkár véleménye? — Igeretet kaptam, hogy a kérés megvizsgálása után válaszolni fog a gondolataimra. .. ★ Délelőtti szünet, s ezután más téma: a népi ellenőrzés munkája. Szakali József, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke mondta beszámolójában : — .. .számottevően nőtt a gazdálkodási szervezetek, a dolgozók, a lakosság közéleti érdeklődése, a közösség ügyeiért vállalt felelősségérzete. E mondathoz kapcsolódva beszélgettünk Zsidei lstván- néval, aki a siroki Mátra- vidéki Fémművekből hozott erre példát. — Vállalatunknál a szak- szervezeti bizalmi testülettől veszik át a megbízatást a társadalmi népi ellenőrök, akik „jogosítványt” kapnak a hiányosságok feltárására, illetve a hasznos kezdeményezések továbbadására. Miután a gyár vonzáskörzete nagy, számos helyen vizsgálták például azt, milyen a települések alapellátása, s mi okozza az esetleges zavarokat, gondokat. — Tegyük hozzá, hogy nemcsak a Fémművek társadalmi aktívái ellenőriznek, hanem vizsgálják a NEB megbízott szakemberei a gyári kollektíva tevékenységét is. — így van: 1981-ben az üzemi demokrácia érvényesülését, az idén pedig az anyag- és energiatakarékosság betartását vizsgálták a népi ellenőrök. Elmondhatom — idézve Szakali József szavait —, hogy valamennyi esetben cél: „Segíteni, együttesen feltárni az előrehaladást gátló hibákat, megteremteni az érintettekkel együtt a megoldást, vagy legalábbis meghatározni annak módját...” * A vendégkarzaton hallgatta végig a parlamenti beszámolót Csepelyi Károly, a NEB megyei elnöke. — Milyen teendők várnak a jövőben népi ellenőreinkre? — Mindenekelőtt abban erősített meg bennünket az expozé, hogy változatlanul fokozódik a NEB segítőkészsége. Egyben az igény is arra, hogy a vállalatok, üzemek értékeljék — s ne szükséges rossznak tekintsék — ezt a segítséget. Fontos továbbá, hogy a lehető legjobb szakemberek vegyenek részt a vizsgálatokban, .mert így valóban konkrét támogatást tudunk adni a gondok megoldásához. — Érintette a beszámoló a közérdekű bejelentéseket is... — Megyénk több mint 1300 népi ellenőrének nevében mondhatom, hogy az egyik legfőbb teendőnk: sokkal mélyebben, komolyabban foglalkozni a közérdekű bejelentésekkel. Ezek között ugyanis személyi gondok, problémák, emberi sorsok húzódnak meg. Nekünk — mondhatom így is — becsületbeli és politikai kérdés, hogy az elvárásoknak megfelelően teljesítsük a párt megbízását. Az Országházban is, de a korábbi csoportülésen is elhangzott: a NEB a képviselői „ellenőrzések” során eddig is jelesre vizsgázott... Szilvás István Képviselőink az ülésteremben
