Népújság, 1983. október (34. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-21 / 249. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. október 21., péntek 3. Megkezdődött az országgyűlés őszi ülésszaka f| fi (Folytatás az 1. oldalról) Az ipari miniszter bejelentette azt is, hogy 1984-ben — a Központi Bizottság határozata nyomán — elsőként az iparban kezdik meg a 40 órás munkahétre való átállást, ismét úgy, hogy ne okozzon fennakadást és termelés- csökkenést, s természetesen keresetcsökkenést sem. Az iparirányítás átszervezéséről szólva elmondta, hogy az elmúlt években a minisztérium és a vállalatok viszonya tovább módosult, a gazdálkodási feladatokat igyekeztek átadni a vállalatoknak. A minisztérium elsősorban a műszaki fejlesztés központi támogatását, a felügyeleti ellenőrzést, a vezetők kinevezését és a munkáltatói jogok gyakorlását, valamint a vállalatok alapítását és átszervezését tartotta fenn, és e területeken is folyamatosan felülvizsgálják a gyakorlatot. A vállalatoknak egyre nagyobb önállóságot kívánnak adni, nagyobb mozgásteret a vállalkozói gazdálkodásra, nagyobb lehetőséget döntéseik végrehajtására, de nagyobb felelősséget a lépések következményeiért és nagyobb kényszert is arra, hogy csak gazdaságos és a társadalomnak is hasznos tevékenységgel tudjanak megélni. A Központi Bizottság által meghatározott hosszú távú feladatok végrehajtása érdekében sok újszerű tevékenységre is szükség van. Ennek érdekében dolgozták ki az „ipar megújulásának programját”. Az a cél, hogy az egész iparnak újabb lendületet adva meggyorsítsák a minőségi változásokat a termelési kultúrában, a termékek versenyképességében, a tevékenységek gazdaságosságában — mondotta Méhes Lajos. Veress Péter felszólalása Veress Péter külkereskedelmi miniszter felszólalásában elmondotta: 1975—1982. között csökkent az ipar aránya az összes exportban, nőtt viszont súlya az importigénynek, főként a nem rubel elszámolású behozatalban. Az ipari termékek külkereskedelmi forgalmában a rubel és a nem rubel viszonylatban egyaránt növekedett a vegyipar és a gépipar részesedése, míg más ágazatoké, így a különösen kedvezőtlen piaci helyzettel küzdő kohászaté és könnyűiparé csökkent. Valamennyi fő ágazatban vannak olyan vállalatok, gyártási ágak, amelyek a versenyben helytállnak, képesek alkalmazkodni a piac gyorsan változó igényeihez, sőt: folyamatos megújulással termékeiknek új piacokat is találnak. Sokan azonban nem tudnak lépést tartani a külpiaci verseny feltételeivel és erre mai szabályzóink még nem is kényszerítik őket eléggé. A kivitel szerkezetének változása egészében véve lassúbb, mint ahogyan a világpiaci mozgások igényelnék. A világgazdaságban bekövetkezett események hagyományos exportszerkezetünket leértékelték, és az egyensúlyi követelményeknek csak úgy tehetünk eleget, ha gyorsabban tudunk változtatni. Ennek érdekében a licenc- és eljárásvásárlásokban rejlő lehetőségekkel bátrabban kell élnünk. A kormánynak, a Külkereskedelmi Minisztériumnak egyik fontos feladata és tevékenysége, hogy megfelelő külgazdasági politikával és államközi kapcsolatokkal, egyezményekkel minél jobb feltételeket teremtsen exporttermékeink számára. A Veress Péter szocialista piacokon pozíciónkat folyamatos munkával, jó minőségű árukkal, a vevő megfelelő kiszolgálásával kell megőriznünk. Mindez érvényes a fejlett tőkés piacok tekintetében is, de ezen túlmenően szívós, találékony küzdelmet kell folytatnunk az egyenlő versenyfeltételek létrehozásáért. A fejlődő országokban pedig helyzetünket még az is bonyolítja, hogy több helyen a korábban virágzó piac fizetőképessége megingott, üzleti tevékenységünk emiatt megtorpant, visszaesett. A külkereskedelmi mini- z- ter a továbbiakban szólt arról, hogy ma már több mint 200 vállalatnak van külkereskedelmi joga. A gépipari export több mint 50 százalékát az önálló joggal rendelkező termelővállalatok bonyolítják le. Igaz azonban, hogy a külkereskedelmi vállalatok — részben szűkös pénzeszközeik miatt, részben a vállalkozó kedv hiánya miatt — ma még az üzleti kockázatnak kisebb hányadát tudják vállalni. Azon dolgoznak, hogy a szakosított külkereskedelmi vállalatok is valódi vállalkozó vállalatokká fejlődjenek. Foglalkoznak új típusú, úgynevezett kereskedőházak létrehozásának gondolatával is, ezek a feladatuknak megfelelő műszaki, kereskedelmi apparátussal, anyagi eszközökkel rendelkeznének, és a külkereskedelem oldaláról közvetlen vállalkozói hatást gyakorolnának a termelésre, erősen integrálnák a termelési, értékesítési és beszerzési tevékenységet. Kivitelünk jövőre is határt szab a behozatalnak, ezért a szabályozó rendszer úgy változik, hogy a jelenleginél jobban ösztönözze az exportképes termelést, összbeho- zatalunk 1983-ban — 1982- höz viszonyítva — előreláthatóan mintegy 1,5 százalékkal lesz kevesebb. A mainál jobb külgazdasági egyensúly elérése elsősorban saját cselekvőképességünkön múlik — mondotta befejezésül Veress Péter. A minisztert követően 16 képviselő szólalt fel, majd a vitában szót kért Heves megye 7. számú választókerületének (Gyöngyös) képviselője is. nyászok párttitkára —, az erőmű és a bánya centralizált telepítése, s a külfejtés tömegtermelése nyújt biztosítékot arra, hogy Magyarországon ma ez a bánya —erőmű komplexum termeli a legolcsóbb villamos energiát ... Eperjesi Iván a továbbiakban arra hívta fel az országgyűlés, valamint az ipari tárca figyelmét, hogy vállalatuknál a gazdaságos energiatermelés a jövőben is alapvető cél. Ehhez kapcsolódik — emelte ki —, hogy Magyarországon az ismert szénvagyon mintegy 60 százaléka lignit: ebből 2,5 milliárd tonna külfejtéssel és gazdaságosan kitermelhető még a mai technikai színvonalat tekintve is. — Említést kell tennem arról is — folytatta a képviselő —, hogy a lignit lakossági felhasználására is lehetőség van: befejeződtek a kötőanyag nélküli lignit- brikettgyártás ■ kísérletei, s bebizonyosodott, hogy a hazai lignitből jó minőségű brikett gyártható. Felszólalását folytatva: a képviselő a külfejtéses bányászkodás kapcsán az ipar és a mezőgazdaság közötti „ellentétekről” beszélt. Konkrétan arról, hogy a külfejtésnek velejárója a mező- gazdasági területek ideiglenes igénybevétele. — Szeretném hangsúlyozni, hogy ez a helyzet csak átmeneti ... ! Mert mind a bányatörvény, mind pedig a földtörvény előírja, hogy a bányászati munkálatok után a területet alkalmassá kell tenni mezőgazdasági hasznosításra. Tájékoztathatom a tisztelt országgyűlést, hogy Visontán a föld felszíne újra mezőgazdasági művelésbe vonható. Az itt kidolgozott rekultivációs eljárás biztosítja, hogy a technikai területrendezés után egy év múlva már megjelenik a zöld felület, s a következő években a mezőgazdasági termelésre is lehetőség van. A visontai külfejtés eddigi működése során mintegy 2300 hektár területet vett Eperjesi Iván (Fotó: Perl Márton) igénybe, a rekultiváció nyomán ma már 510 hektáron folytatnak mezőgazdasági művelést. Miután a földek visszaadhatok, az átmeneti mezőgazdasági termeléskiesés nem lehet akadálya a külfejtéses bányászatnak. Tisztelt országgyűlés! A földvédelem, a környezetvédelem minden állampolgárnak kötelessége, s fokozott felelősség hárul mindazokra, akik a munkájuk során földterületeket vesznek igénybe. Azon túl, hogy a mezőgazdasági szakmai körökben még meglevő ellenállás megszűnjön, fontos kérdés a tulajdonjog szabályozása. A kisajátításkor többnyire szövetkezeti tulajdonban levő termőföld állami tulajdonba kerül, a rekultiváció utáni visszaadás viszont még nem szabályozott. Bár történtek kezdeti lépések: még rendezetlen a rekultivált terület újraértékelésének módja. A terület értéke ugyanis a kisajátításkor adott. Viszont szükség van egy olyan módszerre, eljárásra, amely a föld visszaadása alkalmával lehetővé teszi az értékének meghatározását. Ez az újraértékelés — hangsúlyozta felszólalása befejezéseként Eperjesi Iván —, adhatja meg a feltételét annak, hogy a föld ne csak a kisajátításkor cseréljen értékben gazdát, hanem a mezőgazdaságnak történő visszaadásakor is. Azért is kértem tehát szót, mert közös összefogással kell megoldanunk több feladatot: az energiatermelést, a termőföldek, valamint a környezet védelmét, amint erre a jól megalkotott törvényeink köteleznek bennünket. Végezetül Horváth Károly (Hajdú-B. m.), a bihar- keresztesi ipari szövetkezet művezetője kért szót. Ezzel az országgyűlés őszi ülésszakának első napja — amelyen felváltva elnökölt Apró Antal, Cservenka Fe- rencné és Péter Jáinos — befejeződött. (MTI) (Munkatársunk telefonjelentése) A csodálatosan szép kupolacsarnok egyik díszesen faragott oszlopán márványtábla hirdeti aranybetűkkel: „Tanácskozásaink legyenek megfontoltak, hogy minden cselekedetünket a bölcsesség mértékéhez mérjük...” nos, ennek a képviselő-elődök által megfogalmazott közös bölcsességnek a jegyében látott munkához az elnöki csengőszó után az ország- gyűlés őszi ülésszaka. Percekkel a pontosan 10 órakor elkezdett megnyitó után Apró Antal elnök átadta a szót Méhes Lajos ipari helyettesnek. A sajtópáholyban szorongva, érdeklődéssel jegyeztem fel beszéde néhány mondatát. S hadd áruljam el, Kedves Olvasó, hogy örömmel is róttam a sorokat, ugyanis az expozénak ez a része szűkebb hazánkat is érintette. Ilyenkor ki ne húzná ki magát. Szóval, a következőket mondta a miniszter: — Jelentős eredmény, hogy egyes külföldi cégek által gyártott világmárkákhoz magyar alkatrészeket használnak. .. A Finomszerel- vénygyár hűtőkompresszorait dán és olasz hűtőgépekbe, pneumatikus automatikaelemeit svéd és nyugatnémet berendezésekbe szerelik. E mondatok elhangzása után — bizonyíthatom, hiszen láttam — az elnöki pulpitussal majdnem szemben ülő képviselőink elégedetten néztek egymásra, mert ez a vélemény többet jelent számunkra, mint csupán egy vállalat sikerét: értékeli megyénk következetes és fejlődőképes iparpolitikáját. * S ha már a Heves megyei vonatkozású témáknál tartunk, hadd idézzek néhány mondatot — kapcsolódva az előbbiekhez —, amelyet Veress Péter külkereskedelmi miniszter emelt ki hozzászólásában : — Az egyik, külpiacokon is eredményes Heves megyei gyárunk igazgatójától hallottam az alábbi esetet: igényes japán látogatója, látva a géppark vegyes életkorát; gratulált neki a kiváló termékekért. Csak azt nem értette, hogy ezekkel a gépekkel hogyan tudják ezt a minőséget előállítani. Ebben a gyárban a használható gépeket megfelelően karbantartják, kihasználják, az üzemben rend és tisztaság, munkafegyelem van. Kiváló minőségű pneumatikus szerszámokat és kompresszorokat gyártanak. E példa nem az elavultat akarja igazolni, vagy dicsérni, hanem a céltudatos, becsületes munkát. Aki ismeri megyénk iparát, jól tudja, hogy melyik nagyüzemünket állították országos példaképül. ★ A Parlament folyosóján ismerős arcot fedezett fel, s az egykori képviselővel találkozhatott a . tudósító; Novák Pálné dr. vendégeként, s éppen Szabó Imre társaságában sétálta végig a „kerengőt” Piliczki József, aki annak idején három ciklusban képviselte a Selypi- medence lakóit, dolgozóit. A nyugdíjas bányász azóta most jár másodszor az Or- szágházban. — Meglátogattam a régi képviselőtársaimat — mondta —, mert jó érzés otthon is, itt is találkozni velük. Amikor beszélgetünk, ők elmondják, mit dolgoznak mostanában, én meg megmutatom nekik a háztájimat. .. Igaz, a háztáji nem ipari, de: mindennapos téma. ★ Maradjunk a bányászoknál. Eperjesi Iván, a visontai Thorez Bányaüzem párttitkára első képviselői ciklusában a szakmunkás- képzésről beszélt. A mostani ülésen a bányászok élet- és munkakörülményei foglalkoztatták, amikor szólásra emelkedett. — Ügy éreztem, hogy azokról kell szólnom, akik az ország legnagyobb külfejtéses bányaüzemében dolgoznál}, s a hazai széntermelés 28 százalékát adják... Kálomista Imre, a Thorez üzemi igazgatója érdeklődéssel hallgatta a hozzászólást. Különösen a lignit fel- használásával kapcsolatos rész keltette fel a figyelmét. — A lignit iránt egyre nagyobb a kereslet, mert kiderült, hogy nemcsak villa- mosenergia-termelésre jó, hanem korszerű tüzelőanyag is: brikett formájában. Az NDK-ban, illetve Bulgáriában eredményes kísérleteket végeztek, s csaknem négyezer kalóriás brikettet nyertek a lignitünkből. És ami még érdekes: a külföldi gyárakból érkezett brikettet szétosztottuk a dolgozóink között, hogy a különböző típusú kályhákban tüzeljék el. A vélemény? Azt kérdezték: mikor gyártjuk már, mikortól lesz vásárolható, mert kiváló tüzelő...! * Azt olvastam a kupola- csarnok márványtábláján, hogy: „tanácskozásaink legyenek megfontoltak". Képviselőink az őszi ülésszak első napján ennek — mint a hosszúra nyúlt vita is bizonyítja — eleget is tettek. .. Szilvás István Eperjesi Iván felszólalása millióra emelkedett. A termelésnövekedést Heves megyében a Mátraalji Szénbányák ecsédi, majd később a visontai Thor ez-külf ejtés biztosította, s ez a mennyiség kielégítette a Gagarin Hőerőmű Vállalat lignit- tüzelőanyag-igényét. Egyébként — hangsúlyozta a báTisztelt országgyűlés! Hazánk egyetlen és legnagyobb lignittermelő külfejtésének párt vezetőségi titkára vagyok. Húsz évé dolgozom itt, a szívemhez nőtt az üzem, ezért is szólok most. A mélyművelésben dolgozó bányász-képviselőtársaimtól elnézést kérek: hozzászólásommal nem propagandát akarok kifejteni a külfejtéses bányászkodásnak, csupán az ipari téma kapcsán ismertetni szeretném tevékenységünket és a további lehetőségeinket — kezdte beszédét képviselőnk. Majd arról szólt: örvendetes — mint ahogy a miniszteri beszámoló is megállapítja —, hogy a széntermelés aránya növekedett, s már 1982-ben elérte az 1985-re tervezett 26 millió tonnád — Ha részletesebben vizsgáljuk a széntermelést, az állapítható meg, hogy 1970- hez képest a barna- és a feketeszén termelése csökkent, ugyanakkor dinamikusan fejlődött a lignittermelés. Akkoriban 4,7 millió tonna volt, ez 1982-ben már 8,3 Eperjesi Iván és Dobos Józsefné, megyénk képviselői a Tho- rez bánya vezetői társaságában a Parlament folyosóján
