Népújság, 1983. október (34. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-18 / 246. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. október 18., kedd 3. Kezdeményezőbb propagandamunkát A pártoktatási év kezdete mindig fontos esemény a párt életében. Megyénkben közel 500 tömegpropaganda- tanfolyamon több mint 10 ezer hallgató készül az évkezdésre, hét különböző témájú kurzus, előadássorozat és elméleti konferencia keretében elemzik, vitatják majd többek között a legfontosabb gazdaságpolitikai, társadalompolitikai, nemzetközi, időszerű ideológiai kérdéseket. A pai toktatásban vannak évről évre ismétlődő és változatos feladatok, mint amilyen a tudományos igényű ismeretek közvetítése, a tudományos szemlélet megalapozása, a törvényszerűségek felismertetése. Emellett azonban érzékenynek kell lennie a mindenkori _ fejlődési szakasz jellegzetességei iránt, meg kell ismertetni a politikát. Hazánk fejlődése és az ezt befolyásoló külső feltételek változásai az új gyakorlati és elméleti kérdések sokaságát vetik fel. Gondolkodásunkat hozzá kell igazítani a megváltozott helyzethez, a propaganda- munkának pedig segíteni kell ebben. Fő kérdés napjainkban, hogy az agitáció és a propaganda mennyire tudja elősegíteni a párt előtt álló politikai feladatok megoldását. Ebből adódóan a propaganda feladatai meghatározásának, a fő tartalmi hangsúlyok kialakításának kiindulópontjai az elmúlt időszak társadalmi, politikai, gazdasági történéseiből levonható következtetések. Ennek ismeretében a helyi politikai szükséglet alapján kell megszabni a helyi tartalmi törekvéseket, a konkrét feladatokat. A pártoktatás tehát jelentőségének megfelelően kiemelten foglalkozzon a szocialista gazdaságunk fejlődésével és működésével kapcsolatos ideológiai, politikai kérdésekkel. Világítsa meg a gazdaságpolitika új törekvéseinek összefüggéseit, ösztönözzön jobban cselekvésre, hatékonyabb munkára. Még általánosabban: a szocializmusról többet, reálisabban, meggyőzőbben kell beszélni. A szocializmus úgy is, mint eszmerendszer, és úgy is, mint társadalom — realitás. Ezt ma senki nem tagadhatja. De meggyőzőbben kell szólnunk a szocializmusról úgy is, mint eszmerendszerről, és úgy is, mint a közösség egészéről és benne saját magunkról. A történelem ma már egyértelmű érveket szolgáltat a szocializmus előnyeinek bizonyításához. Meg kell azonban azt is láttatnunk, hogy a szocializmus előnyeit időről időre valóra kell váltani, azok nem hatnak automatikusan. A mai kor követelménye, hogy a propaganda kapcsolódjon szorosabban a párt politikájához, erősítse a reális helyzettudatot, és ugyanakkor mozdítsa elő a konst- ruktivitást. Ezzel együtt szolgálja a párt egységének erősítését, helyezzen nagyobb hangsúlyt a társadalom politikai egységével összefüggő j kérdésekre, az egységre ható társadalmi, politikai té- ! nyezőkre. A propagandának elő kell segítenie az alkotó ideológiai í tevékenységet, a szellemi : élet eleven pezsgését, a friss gondolatok születését, az élénk vitaszellemet. A viták sokszínűsége persze növeli felelősségünket: az ideológiai aktivitásnak, a vitának is a politikát kell segítenie. Az élet követeli azt is, hogy folytassa a propaganda a nemzetközi viszonyok alapkérdéseinek, tartós tendenciáinak bemutatását, a nemzetközi élet fő területei között érvényesülő összefüggéseknek a feltárását. A mai bonyolult, ellentmondásokkal, új kihívásokkal terhes viszonyok közepette a korábbi éveknél is fontosabb azonban hangsúlyozni, hogy a propagandának a tartalmi kérdéseket osztályszemlélettel, dialektikus megközelítési móddal, a történetiség követelményeit teljesítve kell közvetítenie. A fentiek egyértelműen alátámasztják, hogy éppen az új körülmények sürgetik a propaganda megújulását. Aktívabbaknak, kezdeményezőbbeknek kell lennünk, bátrabban kell vitatkoznunk, minden alkotni,' teremteni, dolgozni vágyó embert meg kell nyernünk. Két nagy társadalmi feladat áll előttünk: a szocialista gazdaság fejlesztése és a szocialista közgondolkodás erősítése. E kettős feladatot kell egyidejűleg és egymással egységben megoldanunk. A gazdasági feladatok előtérbe állítása ugyanis nem jelentheti a világnézeti nevelő munka leállását. Nem mehetünk előre és nem oldhatjuk meg a feladatainkat a gazdaságban, ha nem tudjuk növelni propaganda- munkánk és politikai nevelő munkánk hatékonyságát. Általános társadalmi haladást érintő követelmény és a propagandában is konkrét tartalommal megjelenő feladatrendszer. Ahhoz, hogy a gyakorlat a kívánt mértékben és irányban hatékonyabb legyen, mindenekelőtt fontos és nélkülözhetetlen az elmélet elsajátítása. Ehhez kapcsolódik a propaganda mai legfontosabb és legáltalánosabb feladata: reális helyzettudatot kell kialakítani az emberekben és ezzel egyidőben konstruktív magatartásra kell ösztönözni őket. A valóság megismerésének szintje és a valósághoz való tudatos aktív viszony ugyanis dialektikus egységben létezik: a tudás magasabb szintje váltja ki a konst- ruktivitást, a konstruktivitás erősödése pedig igényli, kiváltja a megismerés mind magasabb fokát. Tehát az emberekben a valósághoz való olyan tudati és akarati viszonyt kell kialakítani a propagandának, amelyben egyik oldalról meghatározó, a reális valóság, a másik oldalról annak megváltoztatására irányuló emberi törekvés. Mindez feltételezi, és igényli az aktivitás tudatos formálását, egy olyan viszony kialakítását, amiben a haladás irányába történő konstruktivitás eléréséhez a jelen reális felfogása a kiindulási alap. Mint ahogyan az élet minden területén megnőtt az emberi tényezők szerepe, a propaganda előtt álló feladatok megoldásának is a kulcsa: a propagandista. Eszmei-politikai befolyásunk növelésében most különösen nagy szerepük van felkészültségüknek, egész személyiségüknek. Munkájuk eredményességének elengedhetetlen feltétele, hogy lépést tartsanak az ideológia fejlődésével, a szocialista építés követelményeivel. Elméleti biztonság, elvi szilárdság, az új iránti érzékenység, a. megújuló képesség, arányérzék, politikai érzékenység érvelő- és vitakészség nélkül ma már nem lehet színvonalas munkát végezni. Propagandistáink tehát nem könnyű feladatra vállalkoznak, mint ahogyan a hallgatók sem. Tisztelet e nemes vállalkozásnak! Semperger Tibor, az MSZMP Heves megyei Bizottság politikai munkatársa KENYÉR- ÉS TEJLESEN - VASÁRNAP A presszó nem közért Már egy fél évtizede, hogy a vendéglátóiparnak vállalnia kellett a vasárnap zárva tartó élelmiszerboltok helyett a tej és a kenyér árusítását. Sorra-rendre jelölték ki erre a feladatra a presszókat és az éttermeket. Vasárnap délelőtt arra kerestünk választ Egerben, hogy az egyes üzletek megfelelnek-e ennek az elvárásnak, illetve hogy szükséges-e ez a szolgáltatás. A tej — vendégfogó Csebokszári-lakótelep, 134. számú büfé, ismertebb nevén „fakocsma”. A pulton egy térítőn 15—20 zacskó tej. Kenyér nincs. — Nem jelent plusz megterhelést ez a munka — mondja Antal György üzletvezető. — Ráadásul jó vendégfogó. Aki ezért jön be, az biztos, hogy megiszik valamit, netán csokoládét vesz. Mi nem tartunk kenyeret, amióta megnyitották a Csu- vas éttermet, ahhoz ott lehet hozzájutni. Százhatvan liter tejet szoktunk rendelni. Ha nem adjuk el, „visszáruzzuk”, de ilyenkor csak féláron szállítják el. Csuvas teázó. Egy kisfiú kenyeret kér. — Általában elég a kenyér, amit hét végére veszünk — mondja. — Most viszont megettük reggelire. Tejet nem látni sehol. — Most hívtam fel a tejipart, hogy miért nem hozták még, hiszen már 10 óra is elmúlt — panaszkodik Urné Kiss Franciska üzletvezető-helyettes. — Az ügyeletes azt mondta, hogy elaludt a szállító. Nekünk viszont kellene, hiszen a Gép- és Műszeripari Szak- középiskola kollégiumából idejárnak reggelizni a diákok és tejeskávét szántunk nekik. Kenyér lesz elegendő Az Eged falatozóban vasárnap délig is eltart a kenyér és a zsemle (Fotó: Perl Márton) egész napra. Emiatt nem érheti panasz a ház elejét. Nem szívesen árusítják Lajosváros, Afész-étte- rem. A pult mögötti láda alján kiömlött tej, benne úszkáló zacskók. Kenyeret nem látni. — Ritkán térnek be hozzánk kenyérért — mondja Tóth Péterné üzletvezetőhelyettes. — De, ha valaki nagyon megszorul, annak tudunk adni. Viszont a lakosság igényli a friss tejet, különösen nyáron, a pici gyerekeknek. Amikor reggel hétre jövünk, már itt a láda. Negyven litert szoktunk igényelni, de látja, hogy már fél tizenegy és tíz liter még mindig megvan. Ha megmarad, a konyhán szoktuk felhasználni. — Szívesen vállalták a többletfeladatot? — Jövedelemérdekeltsé- gűek vagyunk, nem éri meg. Belvárosi étterem. A pulton 25—30 szikkadt kenyér. Többnyire deformáltak. Tejet is látni 10—15 zacskóval. — Senki nem panaszkodik a kenyér minőségére? — kérdezzük Bógyi Lajos üzletvezető-helyettestől. — Még nem szóltak — válaszol. — Kialakult egy vásárlói körünk. Tudják, hogy tároló híján abroszokba kötjük a kenyeret és a zsömlét. Mert ezeket még szombaton kiszállítják. Akkor frissek is általában. Egyébként, nyáron nem szívesen foglalkozunk ilyesmivel. Nagy a forgalom, kevés a személyzet. Ráadásul akkor 150—200 kiló kenyeret is rendelünk a turisták miatt, ősszel, télen már csak 80—100 kilogrammot kérünk. Ha megmarad, akkor nem tudunk vele mit kezdeni, s ránk szárad. Nem veszik át hétfőn az élelmiszerboltok. A tejjel nincs gond, az mindig elfogy. , A sorbanállóktól arról érdeklődünk, hogy miért éppen most vásárolnak. — Tegnap elfelejtettem ... — Vendégek jöttek, s nem számítottam rájuk. Csak ezt a kétféle választ halljuk mindenkitől. Minden elkelt Hadnagy úti lakótelep, Napfény bisztró. Nincs se kenyér, se tej. — A múlt héten megmaradt 40 liter tej, nehezen vették vissza — tudhatjuk meg Feith György üzletvezetőtől. — Most 20 literrel kevesebbet rendeltünk, délre elfogyott. A 20 kiló kenyeret és a 100 zsömlét is elvitték. Általában 9 és 11 óra között szokták ezeket keresni, ha ez alatt az idő alatt nem kel el minden, akkor bosszankodhatunk, hogy mit csináljunk ... Néha keresnek nálunk tejszínt, sajtot, sőt lisztet és zöldséget is. Nem is az bosszant, hogy élelmiszerboltnak néznek bennünket, hanem az, hogy a mellettünk lévő tejbolt nyári vasárnapokon is kinyit, de csak a strand felé, sőt még sört is árulnak, a lakótelepiekről viszont nekünk kell gondoskodnunk. Ez valóban érthetetlen ... ★ — Amikor nyolc egri vendéglő megkapta ezt a feladatot, akkor azzal hitegették őket, hogy ezt csak ideiglenesen bízzák rájuk — mondja Domán József, a városi tanács kereskedelmi csoportvezetője. — Az éttermeknek nem érdekük, hogy tejet és kenyeret áruljanak. De kénytelenek vállalni a továbbiakban is, mert szükség van vasárnap tejre és kenyérre. Pedig úgy véljük, célszerűbb lenne, ha legalább a lakótelepeken kinyitna egy- egy tejbolt, vagy kisebb élelmiszerüzlet vasárnaponként .,. Homa János LEHETŐSÉG: HELYBEN Üzemgazdászokat szerveznek Egerben, az Alpári Gyula Közgazdasági Szakközépiskolában több olyan tehetséges tanuló végez, aki valamilyen oknál fogva nem tanul tovább. Ugyanakkor kevés az ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi és közgazdasági felsőfokú végzettséggel rendelkező szakember a megyében. Az így keletkező igényt kihasználva, a szakközépiskola szervezésében a salgótarjáni pénzügyi és számviteli főiskolával közösen intenzív levelező csoportot szerveztek Egerben. — A gesztorvállalat szerepét pedig ezúttal a dohánygyár vállalta — hallhattuk az egyik fő szervezőtől, dr. Sípos Mihálytól, a szakközépiskola igazgatóhelyettesétől. — Ez esetben: mindez mit jelent? — Több fogalmat is tisztázni kell. A dohánygyár gesztorvállalat szerepe azt jelenti, hogy ők az összetar- tói ennek az egész képzésformának. Elvégzik az adminisztrációs munkákat, s helyet biztosítanak az előadásnak, oktatásnak. Az intenzív levelező csoportban félévenként négyszer egy-egy hétre összejönnek a hallgatók. Ellentétben a hagyományos levelező tagozattal, amikor is két'három alkalomnál többször nem találkoznak az oktatókkal a vizsgák előtt. — Ez húsz napot jelent félévenként, s ha még hozzáadjuk a tanulmányi szabadságokat, akkor látjuk: jelentős termeléskiesést jelent. Ez az oktatási forma nem ró túlzottan nagy terheket a vállalatokra? — Ügy tűnik az eddigi tapasztalatok alapján, hogy a különböző gyárak, üzemek, intézmények vezetői megfelelő partnereknek bizonyultak. A „nagyobb termeléskiesés” több lehetőséget biztosít a tanulók számára, hogy minél alaposabban elsajátíthassák a tananyagot. Sőt, több helyütt még a tandíjak befizetését is vállalták. A képzés ugyanis önköltséges. Az első év után az a tapasztalatunk, hogy akik végig jártak az előkészítőre, s már ott nem szegte kedvüket a követelmény- rendszer, azok megfeleltek a felvételin. így idén indulhat az első tanév. — Lesz-e jövője, folytatása ennek az oktatásformának? — Szeretnénk, hogy ha ez tovább folytatódna, ugyanis úgy érezzük, hogy szükség van ezekre a szakemberekre. A napokban postáztuk ki felhívásunkat a vállalati vezetőkhöz. Ebben kérjük őket, hogy az arra érdemes dolgozóikat iskolázzák be, a még október folyamán beinduló újabb előkészítő tanfolyamra. Sőt gondolkodunk azon is, hogy esetleg agrárszakot is indítunk és kiterjesztjük a képzést a kereskedelemre, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola segítségével. — Jelenleg milyen szakembereket képeznek a „megyeszékhelyre hozott főiskolán”? — Az intenzív levelező csoport tagjai, akik majd végeznek — számviteli, pénzügyi vonalon tudnak elhelyezkedni, s üzemgazdász szakképesítést kapnak. A követelmények szerint a diploma megszerzésekor számítástechnikai, informatikai szemlélettel is kell hogy rendelkezzenek. Legnagyobb érdeme pedig ennek a képzési formának azon túl, hogy helyben megadja a lehetőséget a diploma megszerzésére; olyan képesítést is ad, olyan ismereteket, amelyeket valóban hasznosítani lehet a mindennapi munka során. Nem úgy, mint az egymást követő tanfolyamok. Ezekre is tanulmányi szabadságot kell igénybe venni és, a legtöbb esetben vizsgakövetelménynyel jár. A haszna azonban megkérdőjelezhető. Ugyanis nem ad annyi pluszt — nem beszélve a képesítésről —, ami megérné a befektetést. — Aki csak a papírért akar tanulni, az belebukik ebbe a vállalkozásba — mondta végül a szakközép- iskola igazgatóhelyettese. — Diplomás, felkészült szakemberekre van ugyanis szükség, s mi ezek képzésére vállalkoztunk. (kis szabó) Fejlesztés és tapasztalat A Heves megyei műszaki- közgazdasági hetek program- sorozatában ma, október 18- án a következő előadások, rendezvények szerepelnek: Selypen, a cukorgyár kul- túrotthonában Gerse József tudományos kutató tart előadást délelőtt 11 órai kezdettel. A téma: DC—12 típusú diffúzió üzemi állapotának vizsgálata számítógépes feldolgozással. A Csepel Autógyár egri gyárában délután 2 órára várják az érdeklődőket. R uttkai Lajos, az Ikarusz munkatársa tart előadást az Ikarusz új autóbuszcsalád fejlődésének helyzetéről. Az Egri Dohánygyár szociális épületi tanácskozó termében 14 órától A fejlesztés szerepe az anyagtakarékosságban és a minőség biztosításában címmel rendeznek ankétot. Egerben, a Technika Háza kiselőadójában 15 órától Tankó András, és Rittem- bacher Ödön, a KEVITERV munkatársai tartanak előadást. Témájuk: A kommunális és ipari szennyvíztisztító telepek próbaüzemelése során szerzett tervezési tapasztalatok. Az SZMT munkavédelmi osztályának rendezésében 14 órától kerekasztal beszélgetés lesz az SZMT székházában. A vállalati munkavédelmi fejlesztés tervezésében való szakszervezeti részvétel új követelményeiről Ha- nyecz István, a SZOT munkavédelmi felügyelője tart előadást.
