Népújság, 1983. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-02 / 207. szám

AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA tehetik... Őszintén bevallom, hogy nem érték a labdarúgás­hoz. Lehet, hogy magányos farkasnak számítok, de hát legjobb esetben is csak lai­kus szurkolónak tekint­hetem magam. Igaz, voLt már olyan időszak is, ami­kor szerettem a focit. Hosszú évek óta viszont nem is mindig figyelem, hogy ki győzött, hogyan győzött, ki kapott ki, és miért kapott ki. A múlt vasárnap óta azonban ismét gyakran jut eszembe a magyar, és ezenbalül is elsősorban az egri labdarúgás. Lehet, hogy sokan megrónak ér­tté, de elsősorban nem a Békéscsaba elleni győze­lem lobbamtotta lángra bennem a már-már elalvó parazsakat. Kizárólag azo­kat a táblákat nem tudom elfelejteni, amelyeken az érintett klub vezetői azzal a tiszteletteljes kéréssel fordulnak a kedves szur­kolókhoz, hogy „akinek módjában van, akinek a lehetősége megengedi, vagyis, akik tehetik, azok erre a meccsre ne bér­lettel. vagy igazolvánnyal tegyék tiszteletüket, hanem készpénzzel váltsák meg a belépést.” Okos, mondhatni nagy­szerű öltlet ez a táblata- lálimány. A ráírt szöveg szívből jött, a közösség inevében kérték a pénzt a közönségtől. Ráadásul a fiúk is győztek, így szent a béke, ki-ki megkapta a magáét. No, de hagyjuk a focit, ruert mint már „elhen- cegitem”, nem értek hozzá. Meg pontosan azt sem tudom, hogy kik fizettek a lelátón, és a szemközti öltö­ző teraszán drukkolók kö­zül. Maradjunk ezért a tábláiknál, mert a nagy él­ményt azok nyújtották. Azóta már egyszer ál­momban is eszembe jutott a szöveg, hogy „akinek módjában van, akiknek a lehetősége megengedi, vagyis, akik tehetik, azok fizessenek...” Nos, én az ilyesfajta táblákban és a ráírt szövegekben sokkal nagyobb fantáziát látok egy győztes futballmeccs­nél. Egy pici módosítással ugyanis ilyen táblákat nömcsak a sportpályák be­járattal elé tennék ki, hanem az üzemekben, a hatóságoknál, a kisebb-na- .gyobb jogköröket gyakorló intézmények bejáratai elé is. & az előbbi szöveg­módosítással : akinek mód­jában van, akinek a lehetősége megengedi, vagyis, akik tehetik, azok legyenek szívesek az ed­diginél is tisztességeseb­ben és becsületesebben dol­gozni. Mert a gólok is fon­tosaik, de végül is nem ab­ból élünk. És ha ötletemét megfogadnák, több jutna a futballra, és lehet, hogy még csalk figyelmeztetni sdm kellene bennünket ar­ra, hogy ha jóil akarunk szórakozni, akkor fizes­sünk érte. Természetesen csak azokra számítok, akik „(te­hetik, s akiknek a lehető­ségeik megengedik.” Meg azokra, akikért a pénzün­ket kérik... Koós József A cél: javítani a lakosság biztonságérzetét A Magyar Mentésügyi Tudományos Társaság II. vándorgyűlése Egerben Két napon át Eger ad otthont a Magyar Mentés­ügyi Tudományos Társaság II. vándorgyűlésének. Az MSZMP Heves megyei Bi­zottsága Oktatási Igazgató­ságán megrendezett tudomá­nyos értekezésre számos szakember érkezett az or­szág minden részéből. Tegnap délelőtt az ünne­pélyes megnyitón dr. Csapó István, az Országos Mentő- szolgálat Heves megyei Szer­vezetének főorvosa üdvözöl­te a résztvevőket és a ven­dégeket, köztük Kiss Sán­dort, a megyei pártbizottság titkárát, Kovács Jánost, a városi pártbizottság titkárát és dr. Varjú Vilmost, Eger város Tanácsának elnökét. A tudományos tanácsko­zást dr. Illés Béla, az Egészség- ügyi Minisztérium főosztály- vezetője nyitotta meg. Szólt róla, hogy a mentésügy ma már önálló tudománnyá vált, s a vándorgyűlés jó alkal­mat ad arra, hogy e szűk szakmai terület képviselői eszmét cseréljenek a társ­szakmák munkatársaival. A VI. ötéves tervidőszak befe­jezéséhez közeledve időszerű számba venni, hogyan való­sultak meg a kitűzött fel­adatok. A legfőbb cél: ja­vítani a lakosság biztonság­érzetét, s az, hogy az egész­ségügyi szolgálat megnyug­tatóan ellásson valamennyi beteget. A sürgős mentés, gyógyítás érdekében hozták létre azt az átfogó rend­szert, amely biztosítja, hogy mindenhol, mindenkor gyors orvosi segítséghez jusson a bajba jutott. Természetesen Dr. Bencze Béla nyitotta meg a ván­dorgyűlést A tudományos tanácskozás résztvevőinek egy csoportja (Szántó György felv.j vannak még tennivalók. Az összevont orvosi ügyelet központivá fejlesztése, a kórházak felvételi osztályá­nak kialakítása, és a men­tőszolgálat egységes egészt kell, hogy képezzen. A megnyitón Kovács Sán- dorné, a megyei tanács el­nökhelyettese köszöntötte a vándorgyűlés résztvevőit, s szólt arról, mennyit fej­lődött az utóbbi másfél év­tizedben megyénk mentő- szolgálata. Dr. Bencze Béla, a Magyar Mentésügyi Tu­dományos Társaság elnöke az elmúlt évek tudományos eredményeiről beszélt. A társaság komoly kötelezett­séget vállal az oktatás, a továbbképzés, a kutatómun­ka területén. A második vándorgyűlés egyik legfon­tosabb feladata, hogy a szakemberek megvitassák, meghatározzák: mit kell tenni a további fejlődés, mindenekelőtt a betegek érdekében. A tudományos tanácskozás fő gondolatköre az oxyoló- giai gyakorlatban előforduló hibák és tévedések. A ván­dorgyűlés résztvevői a meg­nyitót követően szekcióülé­seken folytatták munkáju­kat. Úttörő- és ifjúsági házak, táborok, klubok, mozi, színház — de ez nem elég Miből válogathatnak a fiatalok? Aligha lehet vitatott, hogy a tizen-huszonévesek kor­osztálya az, amely a legin­kább igényli annak a lehető­ségét, hogy társaságba jár­hasson, minél több barátjá­val együtt szórakozhasson, egyszóval közösségi életet él­hessen. De vajon vannak-e ehhez megfelelő létesítmények, s a meglévők hogyan működ­nek? A megyénkben szerzett tapasztalatokról tárgyaltak nemrégiben a megyei tanács végrehajtó bizottságának ülésén. Nos, «mi általában elmondható, szűkebb pát­riánkban szinte minden ef­féle speciális intézménytí­pusból kevés van. Ottörőház Egerben, Gyöngyösön, Heve­sen működik, Hatvanban, Füzesabonyban, vagy akár Pétervásárán nem. Az egri úttörőház „specia­litása”, hogy a Harlekin Bábegyüttesre alapozva he­lyet ad egy országos bábjá­tékos módszertani központ­nak is. A három létesítményben egyébként színvonalas mun­ka folyik. Eredményesen foglalkoznak a gyerekek ne­velésével, mozgalmi képzésé­vel, szórakoztatásával, s kü­lönböző sicákkörökbeh elégí­tik ki a tudományok, művé­szetek iránti érdeklődésüket. Üj abban népszerűek a hét végi családi rendezvények is. Gondot jelent azonban, hogy az utazási költségek meg­emelkedése miatt a környék­ről ma már kevesebben lá­togatnak — látogathatnak be az egyes programokra... Ifjúsági Ház Egerben és Lőrinciben van. Mint arról már többször hírt adtunk, az előbbi mintegy 22 ezer diák­nak és munkásfiatalnak kí­nál változatos, igényes sza­bad idős programokat. Egyre- másra alakulnak az öt hó­napja megnyílt épületben a különböző kiscsoportok, kö­zösségek, szakkörök. Kár, hogy a tatarozás miatt zárva tartó Megyei Művelődési Köz­pont jó darabig nem jelent­het egészséges konkuren­ciát e háznak. A Lőrinciben lévő intézményben sokkal szerényebbek a feltételek; már ameddig... Kérdés ugyanis, hogy a társadalmi összefogással létrehozott ot­tani ifjúsági ház fenntartá­sára lesz-e a jövőben elegen­dő pénz. Pedig ezt az épüle­tet — egyéb lehetőség hiá­nyában — szívesen veszik igénybe a felnőttek is. A megyében ifjúsági park sajnos nincs. Egerben a Fagylaltkerben lehet nyaran­ta táncolni, a többi nagyobb településen azonban csak el­vétve rendezhetnek hasonló szabadtéri mulatságot. A felsőtárkányi és szilvás­várad! úttörők a hatvani és a tarnamérai ifjúsági, vala­mint a mindkét korosztály­nak helyt adó bükkszéki és sástói táborokban egyszerre mintegy 700-an pihenhetnek nyaranta. Nagy hagyománya van már az olvasó-zenei, a cigány, illetve a vasutas szaktáboroknak, kár, hogy az ilyen jellegűek számának emelésére egyelőre nincs mód. Az elmúlt esztendőben az ifjúsági klubok száma mint­egy 130 volt — o statisztikák szerint. Sok a hiányosság, sok a gond. A tagság jó ré­sze csak papíron az, — hé­be-hóba látogatják a progra­mokat ... A klubok gazdái a feltételek minimális részét tudják csak biztosítani. A berendezések, felszerelések minősége, mennyisége gyak­ran meg sem közelíti a fia­talok otthoni körülményeit. Mit lehet az összegzéshez hozzátenni? Legföljebb any- nyit: valószínű, egyéb kultu­rális intézményekben, szín­házban, moziban, képtárban, múzeumban gazdagabb len­ne megyénk, a föntebbi kör­kép negatívumai miatt sem kellene túlságosan aggód­nunk ... Az általános iskolai oktató-nevelő munka további javításáról Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékozstatáisi Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtöki ülésén el­fogadta a Központi Népi El­lenőrzési Bizottság jelenté­sét az alsófo'kú tanintézetek helyzetiéről, az általános is­kolás gyermekek étkezteté­séről és egészségügyi ellá­tásáról. Megállapította, hogy a VI. ötéves terv el­telt időszakában az általá­nos iskolai oktató-nevelő munka feltételeinek javí­tását célzó társadalmi-gaz­dasági program végrehajtá­sában — a gazdasági ne­hézségek ellenére — jelentős eredmények születtek. A kormány köszönetét fejezte ki a pedagógusoknak, akik a sokszor nehéz körülmé­nyek ellenére is lehetővé tették, hogy az oktatás, a nevelés és a gyermekellátás színvonallá ne essen visz- sza. sőlt egyes területeken javuljon. A központi és a tanácsi szervek kiemelten foglalkoztak az általános is­kolai oktató-nevelő munka feltételeinek javításával. To­vábbra is a tantermek szá­mának növelésére, valamint a gyermekegészségügyi ellá­tás fejlesztésére kell az erő­ket összpontosítani. A Mi­nisztertanács kötelezte az illetékes : minisztériumokat, országos főhatóságokat és tanácsokat, hogy az általá­nos iskolái oktaitó-neve'ő munka javítására a helyi adottságok figyelembevé­telével összehangolt együtt­működéssel és a társadal­mi összefogás szervezésével tegyenek meg mindent a program következetes végre­hajtásáért. A BEMUTATÓ 100. ÉVFORDULÓJÁN • • Ünnepségsorozat a fővárosban a Tragédia centenáriumán Az ember tragédiája első színpadi bemutatójának 100, évfordulója alkalmából két­napos ünnepségsorozatot tartanak a fővárosban — jelentették be csütörtökön a Fészek Művészklubban rendezett sajtótájékoztatón a Művelődési Minisztérium, a Madách Emlékbizottság, a Magyar Színházművészeti Szövetség és a Nemzeti Színihiáz képviselői. Malonyai Dezső, a Nem­zeti Színiház igazgatója el­mondotta: a centenárium- rendezvénysorozat szep­tember 21-én, 13 órakor kezdődik a Margitszigeten, ahol megkoszorúzzák Ma­dách Imre szobrát, a nemrég elhunyt Vilt Tibor alkotását. Délután a Mező Imre úti temetőben megkoszorúz­zák Paulay Hide sírját, a Tragédia első rendezőjének alakját Cenner Mihály szín­háztörténész idézi fel. Dél­után 4 órától, a Magyar Posta alkalmi hivatalt nyit a Nemzeti Színház előcsar­nokában, ahol estig bélyeg­zéssel látják el az évfordu­lóra kiadott emlékbélyege­ket. A Nemzeti Színház el­ső emeleti társalgójában MadáOh-emlékkiállítás nyí­lik, a tárlaton eredeti do­kumentumokat, fotókópiá­kat is láthatnak az érdeklő­dők. Az ember tragédiájának díszelőadása este 7 órakor kezdődik a Nemzeti Szín­házban; mielőtt felgördül a függöny, Köpeczi Béla mű­velődési miniszter mond ün- > népi beszédet. A bemutató­ra — amelyet Vámos László rendez — meghívják azo­kat a hazai és külföldi ren­dezőket és színészeket, akik az egykori Tragédia-előadá­soknak részesei voltak. Az ünnepségsorozat má­sodik napján szakmai ta­nácskozást tartanak a Fészek Művészklubban. GONDOS ELŐKÉSZÜLETEK A SZÜRETRE Termőre fordulnak a „bikavérprogram” első telepítései (Tudósítónktól) Megyénk történelmi borvi­dékein befejezéshez közele­dik a szüreti előkészület. A Mátra alján, az egri határ­ban, valamint a Bükk alján egyaránt megtartották a szü­retet megelőző termésbecs­lést. A szakemberek úgy íté­lik meg, hogy az idei szőlő­termés jó, mennyiségileg megfelel az elmúlt évinek, a végleges kialakulása azonban a betakarításig szinte min­dennap függ az időjárástól. Azzal is számolni kell, hogy a „bikavérprogram” kereté­ben az utóbbi években tele­pített szőlőtáblák egy része is termőre fordul az idén. A szüret idejét az adottsá­goknak legjobban megfelelő időben a helyi tanácsok a termelőszövetkezettel és kistermelőkkel egyetértésben határozzák meg. A szedést nem sürgetik, arra töreksze­nek, hogy az egyes fajták érésének megfelelően a leg­kedvezőbb állapotban kerül­jön betakarításra a szőlő, hogy a tájjellegét, íz- és za­matanyagát, a vörös borok­nál pedig a színt is tökéletes minőségben biztosítsák. A termés zavartalan elhelyezé­sére mintegy százezer hekto­literrel bővítették megyénk­ben a tárolóteret. Néhány mátraalji gazdaság társulást hozott létre a szőlő feldolgo­zásának és elhelyezésének biztosítására. Az Eger—Mát­ra vidéki Borgazdasági Kom­binátnak — amelynek érde­keltsége öt megye borterme­lő gazdaságaira kiterjed — mintegy 650 ezer mázsa sző­lő feldolgozásával kell szá­molnia, és éz a tárolótér to­vábbi bővítését sürgeti. A vállalat érdekeltségi terüle­tén húsznál több feldolgozó telepet üzemeltet. Azzal is a borok minőségének védel­mét szolgálják, hogy a mi­nőségi borszőlőt fajtánként különböző üzemekben dol­gozzák fel. A korai érésű faj­ták, valamint az illatos fehér szőlők feldolgozását elsősor­ban Egerben és Gyöngyösön végzik. A kékszőlő feldolgo­zására is Egerben rendez­kedtek be. Az úgynevezett vörös feldolgozóban a kék­szőlők színanyagának kinye­rését automata vonalorf, zárt technológiával, tehát a leg­korszerűbb eljárásokkal vég­zik. A fürtöket gépi beren­dezéssel bogyózzák és a fel­dolgozás során biztosítják a tökéletes színanyagot. A kombinát a szőlő felvásárlá­sánál is olyan árpolitikát al­kalmaz, amely a minőségi termelésre ösztönöz. Mind­ezekről idejekorán tájékoz­tatták a nagyüzemeket és a kistermelőket. Kovács András

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents