Népújság, 1983. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-10 / 214. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLTETEK! XXXIV. évfolyam, 214. szám ARA: 1983. szeptember 10., szombat 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Közzétették a madridi záródokumentumot A madridi találkozó befe­jeztével nyilvánosságra hoz­ták a csaknem három esz­tendeje megkezdett tanácsko­zás záródokumentumát, ame­lyet a 2, oldalon kivona­tosan ismertetünk. A doku­mentum hivatalos és teljes szövegét minden részi, vevő államban közzéteszik. A madridi dokumentum címe a kövekező: „ Az eu­rópai biztonsági es együtt­működési értekezleten részt vevő államok képviselőinek — a záróokmány rendelkezé­sei alapján megtartott — 1980. évi madridi találkozó­járól szóló záródokumentum”. Ez az elnevezés a kiindu­lópontra, az 1975. augusztus 1-én Helsinkiben aláírt zá­róokmányra utal. A jó szó rangja A rövid formanyomtat­ványon h idegen-ridegen kezdődött a mondat: Ér­tesítem, hogy a Munka Törvénykönyve ... parag­rafusa alapján munkavi­szonyát ... megszünte­tem ... Indoklás... Nos, az indoklás: a címzett el­érte a nyugdíjkorhatárt. Több mint negyven esz­tendei kemény munka után a pihenés évei kö­vetkeznek. A jól megérde­melt pihenésé, amelynek első napjait a szenvtelen hivatalos hang keseríti meg. Pedig semmivel sem : kerülne többe, ha mond­juk úgy kezdenék az ér­tesítésit, hogy: Kedves munkatársunk, köszönjük eddigi munkáját... satöb­bi. „Ne érezze az ember, hogy szánté kirúgják...” mondta a levelet gyűrö- .getve friss nyugdíjas is­merősöm, aki tulajdonkép­pen nem is panaszkodni alkart, csaik néhány jó szó­ra vágyott. Gyakran mondogatjuk, hogy szavaink devalválód­tak, értéküket vesztették. S ebben lehet valami. Mert a megalapozatlanul, két kézzel szórt dicséret, köszönet, — ugyanúgy mint az esetleges karhatás — engem a művirágra em­lékeztet. Bármikor előkap­ható, átnyújtható, csak éppen nem az igazi. Sőt! Almikor a valóban arra ér­demes kap elismerést, vagy — folytatva az előbbi párhuzamot — 'korholást, már ő sem ve­szi komolyan. Pediig, állítom, vala­mennyien vágyunk a jó szóra. Van aki tagadja, van aki bevallja. Egy-egy dicséret, szóbeli elismerés után sokszor megjegyez­zük : ezért nem adnak a piacon semmit. Igen, mert manapság mintha divat lenne egy kicsit cinikus­nak, egy kicsit anyagias­nak lenni, vagy legalábbis annak látszani. Pedig — ki itagadná — a háromszo­rosan kiérdemelt prémi­umnak, jutalomnak sincs igazán értéke (haszna?), ha csak a fizetéshez csap­va, minden köszönő szó nélkül veszi át az ember. A humán, és benne a jó szó, szocialista társadal­miunknak — mondhatni — értéktöbblete. Nem a leg- szabatosabb, nem a leg­szebb megfogalmazás, de azt hiszem közel jár az igazsághoz. Az a többlet, amely egyetlen más .társa­dalomnak sincs. Megfizet­ni, sőt jól megfizetni bár­kát, bárhol lehet. Hisz a fejlett tőkés országokban — ki vitathatná ezt? — ma még anyagiakkal job­ban állnak. De emberség- bő1! nekünk kell, hogy többletünk legyen! Nem . akarom azt javasolni, hogy fizetés helyett szé­pen megfogalmazott kö­szönőlevelet kapjunk, s a prémiumot egy őszinte főnöki, munkatársi kézfo­gás helyettesítse. De azt igenis mondom, hogy az emberi szó, a jó szó, min­den arra érdemesnek ki- i jár. És ez nem csak a di­csért teljesítmény értékét, hanem a dolgozó ember önbizalmát, munkakedvét is növeli. Dr. Kiss Csaba Mit esznek, mennyit kapnak? Napirenden: tizenegyezer iskolás étkeztetése Hatvanban ülésezett a megyei tanács szakbizottsága Kádár János fogadta Viktor Kulikovot A Heves megyei Tanács ipari-, építési-, kereskedelmi-, szolgáltatási bizottsága teg­nap Hatvanban, tartotta meg soros ülését, és kiemelt té­máiként az általános iskolá­sok intézményes étkezteté­séről szóló beszámolót vá­ltatta meg, amelyet Miskol- czi László, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője terjesztett elő. Mit tudhattunk meg többek kö­zött e fontos kérdésről? Mindmáig nem sikerült el­érni azt a célt, hogy az is­kolások — igény szerinti — hatvan százaléka napközis ellátáshoz jusson. Pillanat­nyilag közel kilencszázan „állnak sorba", és bár több­felé a konyhák kihasznált­sága 120—130 százalékos, javulásra kevés a kilátás. A szolgáltatások színvona­lával sem lehetünk elége­dették, bár a Panoráma és a Felső-magyarországi Ven­déglátó Vállalat egyre több iskolai konyha üzemelteté­sét veszi át. legtöbbször ál­dozattal próbálva meg a rendelkezésére álló összeg­ből mennyiségileg, minősé­gileg többet, jobbat nyújta­ná. Sőt. a konyhák vezetőit szakmai továbbképzésre kül­dik, hogy a gyerekeket élet­kori sajátosságaiknak meg­felelő étrend szerint táplál­hassák. A gondok természetesen továbblépésre kényszerítik az illetékeseket. És ahogyan az ide vágó célokat Miskol- czi László felvázolta: alap­vető feladatuk, hogy me­gyénk tizenegyezer általá­nos iskolásának étkeztetési színvonala tovább növe­kedjék, és legalább a terv­ciklus végére a diákok 60 százaléka napközis ellátás­hoz jusson. Evégből többet áldoznak a tervben szerep­lő intézményi konyhák fej­lesztésére, valamint mind- itöbb helyen igyekszik be­vonni az iskolások étkezte­tésébe a kereskedelmi és munkahelyi vendéglátást. Siettetni kívánják a nyers­anyagnorma térítéses rend­szer kiterjesztését is, to­vábbá kiemelt feladat lesz a főzőkonyhák intenzív fej­lesztése tálalókonyhákhoz kapcsolódva. Természete­sen folyamatról van szó, de ezt bizonnyal felgyor­sítja a megyei tanács vég­rehajtó bizottságának hatá­rozatai, amelyre a jövő heti ülésen van kilátás. A problémakört vitatva igen sokan tették érdemi észrevételt, javaslatot. Volt, áki a párhuzamos fejleszté­sek helyett báziskonyhák létrehozását sürgette, más azt tette szóvá, hogy me­gyénk közel harminc köz­ségében egyáltalán nincs napközis étkeztetés, holott lenne rá igény. A vendég­látó vállalati igazgatók — dr. Nagy Sándor, Hegedűs László — szintén hallatták szavukat, megjegyezve: több gyermeket tudnának étkeztetni pillanatnyi lehe­tőségeik közepette is. csak éppen nincs kellő tálaló-, étkezőhely a tanintézetek nagy hányadában. Vitazárót Bágyi Imre, a megyei ta­nács elnökhelyettese mon­dott, reményének adva han­got, hogy 1985-re valóban sikerül a diákétkeztetés ki­jelölt arányát elérni, éspedig nem a minőség, nem az el­látási színvonal rovására. Az anyagnorma helyzetónék felülvizsgálatát viszont úgy említette, mint amellyel konmányszerveinknek kell foglalkozniuk. Moldvay Győző Kádár János a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára pénteken fogadta Vik­tor Kulikovot, a Szovjetunió maxsallját, a Varsói Szerző­dés tagállamai egyesített fegyveres erői főparancsno­kát és Anatolij Gribkov hadseregtábornokot, az egye­Pénteken reggel elutazott Budapestről U San Yu, a Burmái Unió Szocialista Köztársaság elnöke, aki Lo- sonczi Pálnak, az Elnöki Ta_ nács elnökének meghívásá­ra hivatalos látogatáson tar­tózkodott hazánkban. A két államfő a kora reg­geli órákban zárómegbeszé­lést folytatott a kormány Béla király úti vendégházá­ban. Ezt követően a magas­rangú vendéget és kíséretét ünnepélyesen búcsúztatták a magyar és burmai zász­lókkal díszített Országház előtt, a Kossuth Lajos té­ren, ahol felsorakozott a Magyar Néphadsereg dísz- zászlóalja. Losonczi Pál társaságában érkező U San Yu, és az elnök kíséretében lévő személyiségek búcsúz­tatására megjelent Traut- mann Rezső, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke, Cser­sített fegyveres erők törzsé­nek főnökét. A megbeszélésen részt vett Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára, és Czinege Lajos had­seregtábornok, honvédelmi miniszter. (MTI) venka Ferencné, az ország- gyűlés alelnöke, az Elnöki Tanács és a kormány több tagja, Nagy János külügy- államtitkár, valamint az ál­lami, a társadalmi élet szá­mos más vezéreiének tag­jai elköszöntek a magyar közéleti személyiségektől és a búcsúztatásukra megjelent külföldi diplomatáktól. Az ünnepélyes esemény a ka­tonai díszzászlóalj díszme­netével zárult, amelyet U San Yu és Losonczi Pál együtt tekintett meg. A vendégek ezután dísz­motorosok kíséretében a Ferihegyi légikikötőbe haj­tattak, amelynek betonján Losonczi Pál és felesége szí­vélyes búcsút vett U San Yutól és feleségétől. Né­hány perccel később a bur­mai elnök különgépe a ma­gasba emelkedett. Elutazott Budapestről a burmai államfő Ülést tartott a SZOT elnöksége Lágy mágnesek az iparnak Befejeződött Egerben a fizikusok nemzetközi tanácskozása A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának elnöksége pénteki ülésén konzultáci­ót tartott az 1984. évi nép- gazdasági terv főbb össze­függéseiről. A testület tagjai további napirendi pontként a vas­iparban és a kereskede­lemben létrejött új gazdál­kodási formák és társa­dalmi hatásainak szakszer­vezeti tapasztalatait tekin­tették át­Megalapították, hogy a ko­hászatban, a gép. és villa- mosenergia-iparban 1982-ben 836 vállalati gazdasági mun­kaközösség alakult körülbe­lül 9 500 dolgozó részvételé­vel, vagyis foglalkoztatottak­nak körülbelül két százaléka kapcsolódott be e vállalko­zási formába. E munkakö- zöségek hozzájárulnak a vál­lalatok eredményesebb gaz­dálkodásához, közvetlenül vagy közvetve növelik a vál­lalati nyereséget, bővítik a kapacitást, enyhítik a he­lyenként már-már elviselhe­tetlen munkaerőgondokat. A dolgozók gyakran szó- váteszik, hogy nagyon elté­rőek a fő munkaidőben és a gazdasági munkaközösségben végzett munka feltételei, az ösztönzés forrásai, ami fe­szültségeket és bérezési aránytalanságokat is előidéz. Mivel a népgazdasági felada­tokat vállalkozói módszerek­kel továbbra is a vállalatok­nak^ üzemeknek kell megol­daniuk, a szakszervezetek fontosnak tartják, hogy el­sősorban a dolgozók fő mun­kaidőben végzett tevékenysé­gének feltételeit, üzem- és munkaszervezési színvonalát javítsák. Az elnökség szóvá- tette, hogy a vállalatok többségénél gondot okozott és okoz a gazdasági munka­közösségek megalakulásának hosszadalmas eljárásrendje, túlzottan bürokratikus a már létrejött gazdasági munka- közösségekből a tagok kivá­lásával vagy éppen a tagfel­vétellel kapcsolatos eljárás, amely ugyanolyan körülmé­nyes, mint magának a mun­kaközösségnek alapítása. Ezért célszerű lenne az eljá­rásrend, valamint a munka- közösségekre vonatkozó ad­minisztratív nyilvántartási, adózási szabályok egyszerűsí­tése. A szakszervezetek azt is szükségesnek tartják, hogy a fő munkaidőt mindenütt egyértelműbben határolják el a gazdasági munkaközösség tevékenységétől, vagyis a GMK-beli munkát ne a fő munkaidőben készítsék elő. A kereskedelemben bérleti, szerződéses. költségtérítéses rendszereket, jövedelmérde. keltségi formát vezettek be, s ezek megfelelnek a vára­kozásnak, egyes hiányossága­ik ellenére is jól, a korábbi­aknál rugalmasabban segítik a lakosság ellátását. Szerző­déses formában mintegy hét. ezer bolt és vendéglátóhely üzemel, az összes boltok és vendéglátóhelyek 13 százalé­ka. A vállalkozási készség el. sősorban a vendéglátás terü­letén bontakozott ki, kisebb az érdeklődés az élelmiszer-, illetve a zöldség-gyümölcs- boltok iránt. Az eddig meg­kötött szerződéseknek mint­egy tíz százalékát bontották fei különböző okok miatt. Végül a SZOT elnöksége állásfoglalást fogadott el a felszabadulási munkaver- senyről. Ebben rámutat; szá­mos szocialista brigád — el" sóként bányász- és vasaskol- lektívák — javasolták, hogy induljon munkaverseny ha" zánk félszabadulása 40. év" fordulójának tiszteletére. Jelentős előrehaladás tör­tént a lágy mágneses anya­gok előállításában és alkal­mazásában, — állapították meg azon a négynapos nem­zetközi tanácskozáson, ame­lyet az Európai Fizikai Tár­sulat a Magyar Tudományos Akadémia közreműködésével rendezett Egerben. A négy­napos tudományos ülésen a világ különböző részeiből 20 országból mintegy 180 tudo­mányos kutató és, gyakorlati szakember vett résizt. Napi­renden vizsgálták az úgyne­vezett lágy mágneses anya­gok alkamazásának tapasz­talatait, eredményeit. Mint a tanácskozáson rámutattak: a lágy mágneses anyagok kulcs­szerepet töltenek be az ipar­ban, különösképpen a villa­mos energia-termelésben, szállításában és felhasználá­sában továbbá a híradás­technikában. Az élénk és sokoldalú vi­tában ugyanis számos olyan tudományos eredmény fel­színre jött, amely mostaná­ig még ismeretlen volt a gyakorlati szakemberek előtt. Ez azért fontos, mert ezek­nek az anyagoknak az al­kalmazásával tetemes meny- nyiségű villamos energia ta­karítható meg a felhaszná­lás csökkentésével, illetőleg a túlfogyasztás elkerülésé­vel. Elismeréssel szóltak arról is, hogy Magyarországon a Csepel Művek sikerrel fog­lalkozik olyan fémüveg alap­anyagok gyártásával, amelyek a híradástechnikában kis transzformátorok, magneto­fonfejek gyártásához felhasz­nálhatók. KORAÖSZI LÁTOGATOK. Bár az idő hűvösebb, a nyári turisták hada elvonult, az egri vár mégsem marad látogatók nélkül. Az iskolások tanulmányi kirándulásai, a nyug. díjasok országjárása ma is gyakran választja célpontúi az egri hősök emlékhelyét. Képünkön látogatók hada lepi el a vármúzeumot (Fotó: Kőhidi Imre)

Next

/
Thumbnails
Contents