Népújság, 1983. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-10 / 214. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. szeptember 10., szombat 2. „Az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vevő államok képviselőinek — a záróokmány rendelkezései alapján megtartott —1980. évi madridi találkozójáról szóló záródokumentum** A madridi záródokumentum bevezetőben elmondja, hogy a részt vevő államok képviselői mellett a tanácskozáson felszólalt az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága és az UNESCO képviselője, s megfigyelőként kifejtették álláspontjukat a Földközi-tenger térségének olyan államai is, amelyek hivatalosan nem résztvevői a találkozónak : Algéria, Egyiptom, Izrael, Marokkó és Tunézia. A részt vevő államok ismét megerősítették elkötele- zetségüket a Helsinkiben megkezdett európai biztonsági és együttműködési folyamat mellett. Hangsúlyozzák, hogy fontos a záróokmány minden rendelkezésének és minden elvének megvalósítása és tiszteletben tartása. Állást foglalnak amellett, hogy a záróokmány minden részének megvalósításában kiegyensúlyozottan kell elő- | rehaladni. A dokumentum emlékeztet a következőkre: „A záróokmányban megjelölt mandátumnak és a madridi találkozó napirendjének megfelelően a részt vevő államok képviselői ’ mélyreható véleménycserét folytattak mind a záróokmányban foglalt rendelkezések végrehatásáról és a konferencia által meghatározott feladatokról, mind pedig az ott tárgyalt kérdésekkel összefüggésben kölcsönös kapcsolataik elmélyítésé, ről, az európai biztonság megszilárdításáról, az együttműködés fejlesztéséről és az enyhülési folyamat jövőbeni fejlesztéséről. Megerősítést nyert, hogy a beható eszmecsere önmagában véve is értékes hozzájárulás az európai biztonsági és együttműködési értekezlet által kitűzött célok eléréséhez. Ebben az összefüggésben egyetértenek azzal, hogy e célok csak a záróokmány összes rendelkezésének egyoldalú, kétoldalú és több oldalú keretekben történő folyamatos végrehajtásával és minden elvének tiszteletben tartásával érhetők el”. A dokumentum a továbbiakban kifejti: a tárgyalások során eltérő és esetenként ellentétes nézetek hangzottak el arról, hogy a részt vevő államok eddig milyen mértékben valósították meg a záróokmányt Sajnálattal állapítja meg, hogy az előző hasonló jellegű tanácskozás, az 1977-es belgrádi találkozó óta a nemzetközi helyzet romlott. A résztvevők aggodalmuknak adnak hangot amiatt, hogy államaik között továbbra is hiányzik a bizalom. Aggodalmukat fejezik ki a terrorizmus terjedésével kapcsolatban is. A résztvevők mélyreható an megvitatták a záróokmánynak a bizalomerősítő intézkedésekről, a gazdasági, műszaki-tudományos és környezetvédelmi együttműködésről, valamint a humanitárius és egyéb területeken folytatott együttműködésről szóló rendelkezési végrehajtását Megállapították, hogy a záróokmányból adódó számos lehetőséget nem használtak ki megfelelő mértékben. Ugyancsak megvitatták a Földk özi "tenger térségének biztonságát és együttműködését érintő kérdéseket is. A közel 40 oldalas záródokumentum ezután több fejezetben és alfejezetben összefoglalja a madridi megállapodásokat, két mellékletében pedig elnöki nyilatkozat formájában intézkedik az 1984 októberére Velencébe összehívott földközi-tengeri-térségi gazdasági-tudományos és kulturális együttműködési szeminárium megrendezéséről, illetve a személyek, intézmények és szervezetek közötti kapcsolatok fejlesztésének megvitatására hivatott 1986. áprilisi berni szakértői találkozó összehívásáról. A madridi dokumentum, a helsinki záróokmány felosztását követve, az alábbi fő fejezetekből áll: — Az európai biztonságot érintő kérdések; — Együttműködés a gazdaság, a tudomány és technika, valamint a környezetvédelem területén; — A Földközi-tenger térségének biztonságát és együttműködését érintő kérdések; — Együttműködés humanitárius és egyéb területeken; — A konferencia utáni intézkedések. Az európai biztonságot érintő kérdések című fejezetben a résztvevők kifejezik eltökéltségüket arra, hpgy új erőfeszítéseket tesznek az enyhülés hatékony és folyamatos, egyre életerősebb, átfogóbb és hatásában egyetemes folyamattá tétele érdekében a záróokmányban foglalt kötelezettségekkel összhangban; a rendezetlen problémákra, békés eszközök segítségével keresik a megoldásokat; szigorúan tiszteletben tartják a részt vevő államok kölcsönös kapcsolatait vezérlő mind a tíz helsinki elvet; fejlesztik az együttműködésen, barátságon és bizalmon alapuló kölcsönös kapcsolataikat, tartózkodva minden olyan tevékenységtől, amely ellentétes a záróokmánnyal, s így kárt okozhatna e kapcsolataiknak; bátorítják a záróokmány végrehajtása érdekében tett tényleges erőfeszítéseket; valódi erőfeszítéseket tesznek a fokozódó fegyverkezés megfékezése, valamint a bizalom és bi ztonság erősítése, a leszerelés elősegítése végett. E fejezet Elvek című al- fejezetében a résztvevők ajánlatosnak tartanák, ha a záróokmányban lefektetett tíz alapelv kifejeződne államaik törvényhozásában, az egyes országok saját gyakorlatának és eljárásainak megfelelő formában. Ugyancsak fontosnak tartanák, hogy ezeket az . elveket tükrözzék a résztvevők által kötött szerződések és megállapodások. Fontos megállapítás továbbá: „A részt vevő államok megerősítik annak szükségességét, hogy a tartózkodást az erő alkalmazásától, vagy az azzal való fenyegetéstől mint a nemzetközi élet normáját, szigorúan és hatékonyan be kell tartani.” Hangsúlyozzák, hogy ebben a vonatkozásban a záróokmány megfelelő rendelkezései szerint kötelezettségükkel összhangban fognak cselekedni. A továbbiakban elítélik a terrorizmust, a nemzetközi kapcsolatokban is, s kijelentik, hogy hatékony intézkedéseket tesznek ellene, mind -nemzeti szinten, mind nemzetközi együttműködés révén az ENSZ Alapokmányával és a helsinki záróokmánnyal összhangban. Megtesznek minden intézkedést, hogy megelőzzék területük felhasználását terrorcselekmények előkészítésére, szervezésére, illetve elkövetésére, megerősítve, hogy tartózkodnak az efajta és egyéb olyan tevékenység támogatásától, amely más részt vevő állam rendszerének erőszakos megdöntésére irányul. Ugyancsak kötelezettséget vállalnak a -területükön diplomáciai, konzuli, vagy más hivatalos tevékenységet kifejtő minden személy biztonságának megvalósítására. A záródokumentumban a részt vevő államok elismerik az emberi jogok és alapvető szabadságjogok egyetemes jelentőségét, -támogatják azok hatékony gyakorlását, továbbá fejlesztik törvényeiket és rendelkezéseiket a polgári, politikád, gazdasági, szociális, kulturális és más emberi jogok és alapvető szabadságjogok területén. A továbbiakban elismerik a szabad vallásgyakorlást saját országaik alkotmányos keretei között. Hangsúlyozzák az állandó fejlődés fontosságát, a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogai tiszteletben tartásának és tényleges gyakorlásának biztosításában éppúgy, mint törvényes érdekeik védelmében, a záróokmányban foglaltaknak megfelelően. Úgyszintén hangoztatják, hogy fontos a férfiak és -nők egyenlő jogaik biztosítása. Biztosítják a szakszervezeti jogokat az illető állam törvényeinek megfelelően. Megerősítik a Emberi jogok egyetemes nyilatkozata, az emberi jogokról szóló nemzetközi egyezség-okmányok és a vonatkozó egyéb nemzetközi megállapodások jelentőségét, s felhívják azokat a részt vevő államokat, amelyek azt még nem tették volna meg, hogy lehetőleg csatlakozzanak e nemzetközi megállapodásokhoz. Ugyanitt intézkedik a záródokumentum arról, hogy Kanada kezdeményezésére 1985 májusában szakértői tanácskozást hívnak össze Ottawába. Ezen a részt vevő államok szakértői az emberi jogok és alapvető szabadság- jogok összes vetületének államaiban való tiszteletben tartásáról fognak tanácskozni, ahogyan azt a záróokmány tartalmazza. Ugyancsak Ottawában, 1985 áprilisában e célból előkészítő tanácskozást tartanak. A záródokumentum következő intézkedése az, hogy Görögország meghívására 1984 márciusában Athénban szakértői tanácskozás ül ösz- sze, hogy a záróokmány alapján folytassa egy általánosan elfogadható eljárás tanulmányozását a vitás kérdések békés rendezésére. Az elvekről szóló rész utolsó pontjában a résztvevők tudomásul veszik Máltának azt a bejelentését, hogy el nem kötelezett politikát folytató, semleges ország s felhívnak minden ál. lamot, hogy tartsa tisztelete ben ezt a máltai nyilatkozatot. , „Európai konferencia a bizalom. és biztonságerősítő intézkedésekről és a leszerelésről” — ez a címe a következő alfejezetnek, amely rámutat: a helsinki „záróokmány valamennyi aláíró állama részvételével elindított sokoldalú folyamat lényegi és szerves részét képező konferencia célja, hogy több szakaszban új, hatékony és konkrét lépéseket tegyen, azért, hogy további előrehaladás történjék a bizalom és biztonság erősítésében és a leszerelés megvalósításában, s ezáltal kifejezést és nyo- matékot adjanak az államok ama kötelességének, hogy az egymás közti kapcsolataikban tartózkodnak az erőszak alkalmazásától, vagy az azzal való fenyegetéstől”. Ily módon a konferencia folyamatot indít el, s ennek első szakaszát annak szenteli, hogy összefüggő bizalom- és biztonságerősítő intézkedések sorozatát tárgyalják meg, és fogadják el az európai katonai szembenállás csökkentése érdekében. A konferencia első szakaszát 1984. január 17-re hívják össze Stockholmban. Helsinkiben 1983. október 25-től előkészítő értekezletet tartanak. A konferencia hatásköréről, napirendjéről a záródokumentum a következő követelményeket állapítja meg: a jogegyenlőség, a kiegyensúlyozottság és a kölcsönösség, valamint az európai biztonsági és együttműködési találkozón részt vevő összes állam biztonsági érdekeinek egyenlő tiszteletben tartása, továbbá az európai bizalom, és biztonságerősítő intézkedéseket és a leszerelést illető kötelezettségek figyelembevétele, s ezek alapján a bizalom- és biztonságerősítő intézkedések kiterjednek majd egész Európára, a csatlakozó tengeri és légtérre is. Ezek az intézkedések katonailag jelentősek és politikailag kötelezőek lesznek, s együtt járnak a tartalmuknak megfelelő ellenőrzési formákkal. A záródokumentum arról is intézkedik, hogy a következő madridihoz hasonló találkozó fogja felmérni a konferencia első szakaszán elért haladást, és megvizsgálni, hogy a részt vevő államok milyen módon folytassák erőfeszítéseiket az európai biztonságért és leszerelésért, beleértve a jelenlegi napirend, illetve hatáskör kiegészítését a konferencia következő szakasza számára. A dokumentum következő fejezete ezt a címet viseli: „Együttműködés a gazdaság, a tudomány és a technika, valamint a környezetvédelem területén”. A többi között megállapítja: „A részt vevő államok úgy vélik, hogy a záróokmány minden rendelkezésének végrehajtása és az abban foglalt, kapcsolataikat vezérlő elvek teljes tiszteletben tartása lényeges alapja együttműködésük fejlesztésének a gazdaság, a tudomány és a technika, valamint a környezetvédelem területén. Ugyanakkor megerősítik, hogy az együttműködés e területeken hozzájárul a béke és a biztonság megerősítéséhez Európában és az egész világon. E szellemben megismétlik elhatározásukat, hogy — tekintet nélkül gazdasági és társadalmi, rendszerükre — folytatják és intenzívebbé teszik az ilyen együttműködésüket.” Hozzáfűzi, hogy a résztvevők további erőfeszítéseket tesznek a kereskedelem fejlesztésének útjában álló mindenfajta akadály csökkentése, majd fokozatos felszámolása érdekében, hogy hozzájáruljanak a gazdasági kapcsolataik harmonikus fejlesztéséhez. A terjedelmes fejezet a továbbiakban igen sok konkrét ajánlást tartalmaz. Ezek egyebek között a következő területeket érintik: az üzleti kapcsolatokat és lehetőségeket, a külföldi cégek és szervezetek képviselőinek munkafeltételeit és azok könnyítését, a gazdasági és kereskedelmi információk publikálását és terjesztését, a gazdasági és kereskedelmi statisztikák összehasonlíthatóságának javítását, a marketing feltételeinek további javítását, a kompenzációs üzletek gyakorlatát, a hosszú távú kétoldalú gazdasági, ipari és műszaki együttműködési megállapodásokat, az ipari együttműködés új formáit (ideértve a harmadik országok szervezeteivel és vállalataival kialakulókat), a kis- és középvállalatoknak szélesebb részvételét az ipari és kereskedelmi együttműködésiben, az energetikai együttműködést, a kereskedelem technikai akadályainak megelőzését és csökkentését, a viták döntőbíráskodás útján történő rendezését, a tudományos és technikai fejlődést érintő tájékoztatás javítását, a mezőgazdaság területén való tudományos együttműködést (ideértve a szárnyasok és növények szaporítását, a víziforrások optimális kihasználását és tartalékolását), a környezetvédelmi együttműködést, az európai vendég- munkások emberi (a többi között gazdasági, társadalmi és kulturális) jogainak védelmét, a menedzserképzést, a fejlődő országokkal való állandósult és egyenlő gazdasági kapcsolatokat (kinyilvánítva készségüket, hogy hozzájárulnak egy új gazdasági rend kialakításához). A Földközi-tenger térségének biztonságát és együttműködését érintő kérdések című fejezetben a záródokumentum egyebeik között megállapítja: „A részt vevő államok araijaik tudatában, hogy Európa biztonsága a világ biztonságának szélesebb összefüggésében vizsgálva szorosan kapcsolódik a Földközi-tenger egész térségének biztonságához, ismét kifejezik szándékúikat, hogy hozzájárulnak a békéhez, a biztonságihoz és az igazságossághoz a Földiközi-tenger térségében ... A záródokumentum következő fejezete ezt a címet viseli: „Együttműködés humanitárius és egyéb területeken”. E fejezet hivatkozik a helsinki záróokmány azonos című fejezetének bevezetőjére, beleértve azokat a megállapításokat is, amelyék a részt vevő államok közötti kölcsönös megértés fejlesztését, valamint az enyhülés elmélyítését érintik. Ezután témakörönként foglalkozik a szóban forgó együttműködés egyes területeivel hangsúlyozva az államoknak azt az elhatározásét, hogy folytatják és kiterjesztik együttműködésüket. Az Emberek közötti kapcsolatok című alíejezet egyebek között a következőket tartalmazza: a részt ■ vevő államok kedvezően foglalkoznak a családegye. sítésre, illetve a külföldiekkel kötött házasságkötésre vonatkozó kérelmekkel, elősegítik a diplomáciai és egyéb hivatalos képviseletek normális működését és látogatását, megfelelő intézkedéseket tesznek a kölcsönös együttműködés keretében a területükön más állampolgárok részvételével folytatott — a többi között sport- és kulturális-tevékenység feltételeinek, egyebek között biztonsági követelményeinek megteremtésére, törekedni fognak a iterülétükön ideiglenesen tartózkodó külföldi állampolgároknak nyújtott jogi, konzuli és orvosi segítség feltételeinek javítására, hogy a vallásos felekezetiek, intézmények és szervezetek képviselői fejleszthessék a kapcsolatokat tevékenységük körében. Bátorítják az ifjúsági cseréket és az ifjúsági szervezetek közötti együttműködést. Előmozdítják az egyéni vagy kollektív ifjúsági turizmus fejlesztését, egyebek között a részt vevő államok közlekedési hatóságai és turistáé zervezetei által nyújtott könnyítések ösztönzésével. Az Információ című altfejezet foglalkozik a többi részt vevő államból importált kiadványok szélesebb körű terjesztésével, a tömegtájékoztatás és képviselői együttműködésének további kiterjesztésével, a külföldi újságírók és állandó tudósítók munkafeltételeinek javításával. Az Együttműködés és cserék a kultúra területén című alfejezetnek magyar vonatkozása miatt fontos pontja az, amely így hangzik: „Magyarország kormányának meghívására a résztvevő államok , Kulturális Fórumot’ rendeznek Budapesten 1985. október 15- ével kezdődően. Azon a kultúra területén kiemelkedő személyiségek lesznek jelen. A „Fórum” olyan összefüggő problémákat vitat meg, amelyek az alkotó tevékenységet, a kultúra terjesztését és az együttműködést érintik, ideértve a kapcsolatok és cserék előmozdítását és bővítését is a különféle kulturális területeken. Meghívják az UNESCO képviselőjét, hogy ismertesse szervezetének véleményét a „Fórummal”. A „Fórumot” szakértői értekezlet készíti elő; ennék időtartama nem haladhatja meg a két hetet, s azt Magyarország kormányának meghívására Budapesten tanítják meg 1984. november 21-ével kezdődően.” Az alíejezet egyéb pontjain foglalkozik a könyvek, filmek és más kulturális javak nemzetközi cseréjének javításával, a fordítások, az irodalmi és egyéb művek terjedésének ösztönzésével, külön kiemelve azokat, amelyeket a kevésbé széles körben használatos nyelveken alkottak meg. Ugyancsak foglalkozik a záródokumentum e része a történelmi hagyatékok és emlékek megőrzésével és nyilvántartásával, a részt vevő államok rádió- és televíziószervezeteinek együttműködésével. Ugyanebben az aiíeje- zetben a részt vevő államok vállalják, hogy elősegítik a kormányközi és egyéb megállapodások és intézkedések létrejöttét az oktatásban és a tudományban. Hozzájárulnak a diákok, tanárok és kutatók cseréjének fokozásához az egyes országokban érvényes törvények és rendelkezések szerint. Bátorítják a tudományos képzési programokról, tanfolyamokról, és szemináriumokról készült tájékoztatók rendszeresebb cseréjét. Kedvezően fogadják a kevéssé elterjedt európai nyelvek tanítása és tanulmányozása lehetőségeinek szélesítését. E végből ösztönzik, hatáskörükön belül, a nyári egyetemek és tanfolyamok szervezését és látogatását, ösztöndíjak adományozását fordítóknak és a nyelvi tanszékek megerősítését, beleértve szükség esetén új lehetőségek biztosítását e nyelvek tanulmányozására. Végül a részt vevő álllamdk készségűiket fejezik ki az iskolai Oktatási anyagok cseréjének bővítésére A záródokumentum utolsó fejezete a madridi találkozót követő intézkedésekről szól. „A záróokmány vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően és azon elhatározásukkal és elkötelezettségükkel összhangban, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet által kezdeményezett sokoldalú foyamatot tovább folytassák, a részt vevő államok további rendszeres találkozókat tártának képviselőik között. A harmadik ilyen találkozót Bécsben tartják 1986. november 4-i kezdettel.” Ezt megelőzően Bécsben 1986. szeptember 23-1 kezdettel két hetesnél nem hosszabb előkészítő értekezletet tartanak. A részt vevő államok elhatározták továbbá, hogy 1985-ben az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmánya aláírásának tizedik évfordulójáról megfelelő módon Helsinkiben megemlékeznek. A záródokumentumban felsorolt konferenciák eredményeit az 1986-os bécsi találkozón figyelembe fogják venni. A résztvevők felkérik Spanyolország kormányát, hogy a záródokumentumot küldje meg az ENSZ főtitkárának, az UNESCO főigazgatójának és az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága végrehajtó titkárának. Ugyancsak felkérik a spanyol kormányt, hogy a záródokumentumot továbbítsa a földközi-tengeri térség állami kormányainak is, amelyek nem vettek részt a találkozón. A záródokumentumban a részt vevő államok képviselői végül kifejezik köszöne- tüket Spanyolország népének és kormányának azért a meleg vendégszeretetért, amelyben a találkozó résztvevőit részesítette.
